Új hozzászólás Aktív témák
-
Tigerclaw
nagyúr
Mintha túl sok nyársat akarna egyszerre tartani a tűzben. Remélem, hogy nem valamilyen illegális keresztfinanszírozással teremti elő a projektjeihez a pénzt.
Nem követem igazán a dolgait, de szinte évente belefog valami újba:
- Tesla (több féle modell)
- Önvezető autók
- Akkumulátor gyártás
- Akkupack-ok készítése
- Space X (többféle jármű)
- Hyperloop vasút
- Alagútfúrás
- Műholdas internetszolgáltatás
- Napelemes háztető
- Rengeteg másAz űrprojektre visszatérve szerintem jobb ötlet lenne, ha nem egy rakétával akarnák megoldani az egész utat, hanem 3 különbözővel, vagyis az egyik csak felvinné az űrbe a felszerelést, embereket, anyagokat, a másik űrhajó csak az űrutazásra lenne optimalizálva, a harmadik pedig a marsi le és felszállásra. Tehát nem egy svájci bicsak űrhajó lenne, hanem 3 céljármű. Szintén egy másik megközelítés alapján olyan jármű kellene ami csak 1 útra szól, de cserébe, leszállást után helyben teljesen hasznosítható, vagyis leszáll, szétszedik a rakétát és az szolgál módosítás nélkül szállásként, menedékként, műhelyként, kutatóállomásként. Tehát kvázi egy repülő marsbázis lenne.
Jó lenne ha műholdak tovább üzemelnének fenn, illetve javítani, utántölteni lehetne azokat. Ne jöjjön le vissza az, ami már egyszer felkerült. Minél több műhold legyen egységes, moduláris, vagyis csökkenteni lehetne a fejlesztési, gyártási költségeket és időt...illetve a modularitás miatt javíthatóak is lennének.
A Mars projekt olyannak tűnik, mintha kihagynának pár köztes lépést és sok mindent feltételezésekre építenek.
Ki kellene próbálni szerintem közelebb is a dolgokat, tehát ideálisabbnak tűnik, ha a holdon tartják a főpróbát, mielőtt a Marsra mennek. Abszolút nem egyforma a kettő, de sok mindent ki lehet ott is próbálni jóval olcsóbban és rövidebb idő alatt. (a legkritikusabb különbség talán az hogy a holdnak nincs légköre, vagyis mélyen a "föld" alá kellene építkezni a meteoritok miatt) A holdra szintén az azonnali védelem miatt lenne érdemes olyan űrhajóval menni, ami az első években önmaga szolgál holdbázisként.Önmagában jelenleg a Mars és a Hold is szinte csak bányászásra és kutatásra jó, sőt később is inkább csak turistacélpont lehet. A közelsége miatt a Hold ideálisabb következő lépcső. Ott lehet gyakorolni a bányászást, a helyben történő finomítást, olvasztást, gyártást, megmunkálást, tehát azt, hogy legalább építőanyag tekintetében önállóvá válljon. Ott lehet tesztelni a bányász drónokat, robotokat is, mert ha azok beválnak, akkor a Marsra elég lesz elküldeni egy csapat robotot, hogy bányásszanak, építsenek.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Sokféle anyagot gondolom nem éri meg a holdon bányászni majd visszahozni a földre, vagyis amit ott bányásznak majd, annak a nagyon nagy része ott is marad építő/alapanyagnak/üzemanyagnak.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Attól hogy bizonyos elvek mentén vannak összefüggő projektek, szinte mindegyik önállóan óriási összeget igényel, fejlesztésre, a gyárak felépítésére, beindítására, sales, support, stb. Nem az zavaró hogy több projektbe belevág, hanem hogy talán kivétel nélkül mind veszteséges még (jelenleg) Csak az előrendelők és a befektetők bizalma tartja a víz felett. Én abszolút drukkolok neki, de sajnos egy pillanat alatt kártyavárként dőlhet el minden.
Ilyen helyzetben meg tényleg lol, hogy vannak "hobby projektjei".
Lehet hogy most a BFR a megoldás, de továbbra is úgy hiszem, hogy külön jármű lenne ideális az bolygók közötti utazásra, ahol teljesen már körülmények és követelmények állnak fenn. Ott nincs szükség az áramvonalas kialakításra, de van mindenféle erős sugárzás, mikrometeoritok (bizonyos magasságon űrszemét). Azt nem tudom, hogy a parittya manőverek során mekkora G erő hat a járműre vagyis erősebb vagy gyengébb szerkezet kell-e a földi felszállásnál tapasztalthoz képest. Persze a bolygóközi hajtás is komoly kérdés. Az a napszeles hajtás érdekes, bár gondolom a földi vitorlákkal ellentétben nem megoldható az hogy "szembeszéllel" lehessen haladni.
Hosszabb távon jobb lenne, ha fent a Nemzetközi űrállomás helyett, mellett űrdock épülne, ahonnan indulnának, érkeznének a bolygóközi járatok. Később ha lehetséges, ott kellene felépíteni, javítani azokat az űrhajókat, legalább részben.
A SES-nek részben igaza van, mert a jelenlegi hosszabb élettartam alatt elavulnak a rajta lévő megoldások, de épp az ő esetük mutatja, hogy ha moduláris lenne náluk elég lenne cserélni csak a telekommunikációs modult, és a többi részen csak kisebb javításokat és újratöltéseket végezni. Lennének szabványos csatlakozási pontok, ahol könnyen és probléma nélkül szét lehetne választani a műholdakat. Lenne egy fő egység ami a hajtóműveket adja a pályára való jutáshoz, a pálya tartásához. Lenne egy energiaellátó és vezérlő modul és lenne a "hasznos teher", a funkcionális modul. Nem minden műhold épülhetne közös alapokra, de pl. rengeteg távközlési műhold van, szinte egyforma felépítéssel. Ezeket érdemes lenne közösen fejleszteni ilyen modulárisra.
Az űrszeméttel is nagyon komolyan kellene foglalkozni, de ahogy a földön, itt is az lenne az ideális, ha minél kevesebbet dobunk ki. (főleg hogy nagyon drága és környezetszennyező felvinni ezeket). Itt megint a modularitás és szabványosítás jön elő, hiszen így nagyobb eséllyel lehetne a fent lévő műhold alkotóelemeknek új célt adni. A napelem modulok felszerelhetőek lennének bármire, az antennák és a hajtóművek is. Persze ehhez hihetetlen mértékű előrelátás, kooperáció és tervezés kell, miközben évről évre fejlődik a technológia.
A "Miért menjünk oda" talán a legfontosabb kérdés az egész űrutazásban. Mind a Hold, mind a Mars esetén ugyanez a kérdés. Jelenleg én úgy látom, hogy csak néhány reális hasznos célja lehet:
- Felfedezés, kutatás (a bolygót, holdat, a múltat, az anyagát, szerkezetét, esetleg újabb űrkutató eszközöket telepíteni a hold felszínére, a mars körüli pályára ha ott ideálisabb valamiért)
- Technológiai fejlesztés (helyi építkezéshez, bányászáshoz, gyártáshoz szükséges eszközök, megoldások próbája)
- Űrturizmus gazdagoknakA tényleges bányászat szerintem távoli cél... Első körben talán a Holdon kezdhetnék, mivel az atmoszféra "hiánya" miatt tele lehet a felszíne el nem égett meteoritok nagyobb és kisebb darabjaival, vagyis elég lenne a felszínen keresgélni fémkeresővel, mágneses megoldásokkal.
Az hosszabb távú élet ezeken a helyeken még sokkal később válik lehetségessé és szintén csak gazdag turistáknak, mert őszintén szólva nincs miért odaköltözni. Nem beszélve arról, hogy komoly testre gyakorolt hatása lehet, az elmére gyakorolt hatás mellett. Már az északi településeken sokkal gyakoribb a depresszió és az öngyilkosság...mi lenne a Marson, ahol nemhogy a földet nem lehetne látni, de jó eséllyel még a csillagokat sem a folyamatos "homokvihar" mellett. Faltól falig minden vörös. A Holdról legalább látni a földet, de ott meg minden szürke.
A terraformálás meg aztán tényleg csak Sci-Fi kategória. Ilyen fejlődési sebességgel az még több tízezer évre lehet, ha egyáltalán megvalósítható.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
A szembeszelet nem csak teljes szembeszélre értem, hanem a ferde pályára is. A földi hagyományos vitorláknak és hajóknak más a fizikai modellje a napvitorlákhoz és űrhajókhoz képest. Ott nincs atmoszféra, így nincs légnyomás-különbség és nincs víz sem, ami jól jön a hajózásnál, hogy irányba tartsa a hajótestet.
Gravitációs pányvát kihasználni nehézkes lehet és erősen megnövelheti az útidőt. Arra a napszeles kis műholdra azért kíváncsi leszek.Vannak olyan hajtóművek fejlesztés alatt amik nem se nem napszelesek, se nem klasszikus rakétahajtóművek? Energiát azt "bőven találnak fenn" a nap miatt a belső bolygóknál, csak nincs még mibe kapaszkodni.
A Holdon, vagy ahhoz közel tényleg ideálisabb lenne "űrdock"-ot építeni.
Amúgy ha a Space X nem kap elég megrendelést, belefoghatnának saját műholdak gyártásába is. Mondjuk az a műholdas Internet szolgáltatás nem tűnik jövedelmezőnek az optikai szálas netszolgáltatás és 5G hálózatok idején.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Azért úgy kell kalkulálni, hogy mire fellőnek elég műholdat a szolgáltatás indításához elég sok év eltelik és addigra a vezetékes és mobilnet szolgáltatás is fejlődik. Ahogy mondják, nem oda kell célozni ahol most állnak a versenytársak, hanem ahol évek múlva lesznek. A fehér foltokból egyre kevesebb lesz, vagyis egyre kevesebb potenciális ügyfél...ráadásul kétlem, hogy sebességben és elérési időben tudnának versenyezni. Szerintem erre a projektre a "túl későn túl kevés" jelző illik és elég fura az a grafikon ami szerint milyen sok bevételt várnak csak ebből a jövőben.
Több műholdas projekt belebukott már abba, hogy mire fellőttek eleget, mire üzemképes lett, elavult, haszontalanná vált.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Igen, vannak és lesznek olyan ritkán lakott területek, ahova nem éri meg se vezetéken netet vinni, se mobilnetet, de épp azért mivel ritkán lakott ez egy kicsi piacot jelent. Az USA-ban Kanadában nagyobbat, de az EU területén pl. nagyon kicsit. Ráadásul vannak azért olyan vezeték nélküli megoldások is, amikkel szintén lehet csökkenteni a fehér foltokat.
Én a piacot hiányolom. Persze lehet belőle olyan magasabb árú luxus szolgáltatás, ami mondjuk hajóknak, repülőknek ad kapcsolatot...vagy katonai célokra.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Igen, de Afrikában, Ázsia nagy részén nem biztos hogy van rá fizetőképes kereslet, illetve gondolom van pár milliárd ember, akinek az Internetkapcsolat haszontalan, mert se gépe, se tabletje, se telefonja, és azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. A piac zsíros része a hagyományos ISP-knél marad, kivéve a már említett hajós, repülős, katonai igényeket.
Kieshet Kína, Oroszország kompletten, de hamarosan Törökország is, meg a sok kisebb diktatúra, ahol komoly cenzúra van.
Persze nekik legyen igazuk és legyen nyereséges a vállalkozásuk.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
Cathfaern
#27
üzenetére
Dolgoztam itthon ISP-nél ügyfeleknél így láttam, tapasztaltam hogy nálunk is mekkora a szegénység és sokaknak mennyire luxus az Internet elérése, nem beszélve a sok elavult hardverről. Ehhez képest Afrikában, Ázsia nagy részén sokkal nagyobb a szegénység.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Ha a mesterséges intelligenciát és kellően magas intelligenciával rendelkező ember készíti, bármi megtörténhet...de a kérdésedre szerintem az a válasz jelenleg, hogy nem.
Számolni tudnak ezek villámgyorsan, de a kreativitás hiányzik. A cikk szerint én inkább BIG DATA analízisnek nevezném ezt nem mesterséges intelligenciának, mert ennyi erővel minden ember által készített algoritmust nevezhetjük AI-nek.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Szimulátornak viszont nagyon hasznos lehet a számítógép, de ahhoz át kell először adni a teljes elérhető tudást. Gyakorlatilag be kell programozni. Kell egy nagyon pontos fizikai szimulátor, majd egy tervező algoritmus, ami bizonyos paraméterek megkötésével tervezhet mindenféle extrém formájú űrhajót és leteszteli. Ha elég gyors a szimuláció, iszonyatos mennyiségű modellt lepróbálhat ahhoz képest, amire mondjuk 1, 10 vagy 100 mérnök/fizikus lenne képes. Persze lehet hogy nem teljes űrhajót, hanem csak orrkúpot, vagy fúvókát tervezne, vagy épp azt, hogy hova érdemes tenni a hajtóműveket, és több kisebbet, vagy kevesebb erősebbet.
Viszont ez továbbra sem MI, attól függetlenül, hogy olyan gyorsan és pontossággal dobálhatja ki a válaszokat, amire a legintelligensebb emberek sem képesek.
Úgy is mondhatjuk, hogy a számítógép máshogy okos, mint az ember, illetve egyértelműen "fáradhatatlan".
Ha elég rugalmasra tervezik a szoftvert, olyan modelleket is tervezhet, ami még senkinek sem jutott eszébe. Ezt nevezhetjük egyfajta mesterséges kreativitásnak. Autóknál pl. felmerült már belső légcsatornás forma is a légellenállás további csökkentése érdekében. Az egy űrhajónál is jól jöhet. Azt talán ember találta ki, de egy megfelelő algoritmus véletlenül kidobhat valami hasznosat is.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Az International Astronautical Congresst lefordítani nem hálás feladat, és elvben nem csak Muskról kellene szólnia...
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!