Új hozzászólás Aktív témák
-
Ennyit tud €urópa, gáz Pármilliárd EUR-ból alkottunk egy kupac szemetet a Marson.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
-
válasz #16820480 #21 üzenetére
Elveszett a szerkesztésem: szval egy lander lényegesen fontosabb egység, a felsőlégkörből nem fogják megállapítani, hogy a Vogonok bakterházat üzemeltettek a bolygón i.e. 26512-ig. Persze, landolni nehéz, eleve több cuccot kell hozzá odavinni, ergo sokkal nagyobb ktgvetésű egy lander project, mintha csak egy műholdat küldünk a felsőlégkörbe.
A baki meg ott van, hogy az elmúlt 40évben (viking1=1976) bő féltucatnyi járművet, mobil labort, stb (Phoenix, Pathfinder, Spirit, Opportunity, Curiosity nevek ha ismerősen csengenek), tettek már le a Mars felszínére. Azaz x milliárt EUR extraktg kipengetése mellett mégse a titkárnő Jucikára kellett volna rábízni a parkolást és illett volna karc nélkül letenni a verdát.
"Hogy kipipálják a listáról, hogy ilyet is csináltunk?" - már a viking szondák is mobil labort vittek magukkal. Egy szóval nem mondtam, hogy ne küldjenek landert - csak olyat küldjenek, ami jó esélyekkel épségben leszáll...
#17: A Mars a jelenlegi Földhöz képest max büntetőtábornak képzelhető el. Turistakalandként érdekes, ahogy egy 500m2-es Csendes-óceáni sziget is az, csak pár hónap után kezd szűk lenni a szkafander, elkezdi hiányolni az ember az életet a sivatagból...
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
válasz #16820480 #26 üzenetére
Jópár éve hallottam egy prof(nő) től, hogy a klasszikus, küldjük be a monstrumot megközelítés ideje lejárt, sok pici rovert kellene küldeni az ilyen missziókra, amik ugyan nem visznek egy full MS labort a felszínre, de ha 100ból 50 túléli az atmoszférán való átjutást, majd a felszínen összerakják ami a munkához kell, akkor sikeres az akció.
Egyszerűen az a gond, hogy egy ilyen landolással mindent egy lapra tesznek fel. Így 2016-ban jár már ott a robotika, hogy egy robotocska-csapat előkészített egységekből bázistábort építsen a 2-3x-os ráhagyással küldött alkatrészekből és a túlélők lábon-keréken-esetleg szárnyakon (utóbbi sajna a híg légkörben valószínűtlen) felderíthessék a vidéket.
A szumma költség a tartalékok szállítása miatt lehet több lenne, mintha egy db rovert küldenénk, viszont sokkal több az esély a sikerre.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Így van, ahogy mondod, minimum 3-4 átjátszóállomást kellene velük küldeni.
Amúgy igen, a robotikát + a szükséges gépi intelligenciát (nem muszáj teljes AI, csak adott feladatkört hajtanak végre - nem kell verset írniuk) kell még itt a földön tökélyre fejleszteni.
A landolást pedig tudományos kísértlet helyett lassan ideje lenne logisztikai feladatként felfogni: ha veszteséggel szállítjuk a cuccot, akkor az egyösszegben elpusztítható helyett szép apránként kéne odalent építkezni. Akár úgy is, hogy az első misszió alkalmával ledobott "hadianyagot" a következő csapat hasznosítja pl mission #1-ben nem élt túl egyetlen átjátszóállomás sem a landolást, akkor a robotocskák maradnak a "tojásaikban hibernálva", átvészelve a homokvihart és ha a következő misszió meghozta az anyagot szépen "kikelnek" és munkához látnak.
Ha a rakétázgatás helyett a felderítés, eszközök hatékonyságára, tartósságára költenénk a milliárdokat, akkor elég hamar meglenne ez. Ja, és arra is milliók mennek el, hogy embereket zsúfolnak sivatagi bázisokra a földön, "gyakorolva" az emberes Marsutazást - egy ilyen bázist nem lehetne robotjátszótérré alakítani, ahol focizás helyett bázistábort építenének, egymást javítanák/húznák ki a slamasztikából, stb.
Ja, meg némi nemzetközi összefogás is kéne, uis elég vicces lenne a kép, ha párhuzamosan haldokolna a kínai, orosz, amcsi és európai robotcsapat, mert az egyiknél a csavarhúzó, másiknál a rádióadó, harmadiknál a napelem halt be... Szval ENSZ-et és nemzetközi szabványokat a Marsra
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Az alapvető kérdés, hogy el akarunk-e valami konkrét célt érni, vagy csak a tudományos-nemzetközi f@szméregető és ásványgyűjtő versenyben akarunk hosszabbat villantani. Utóbbihoz azért ez elég drága játék.
A drágaságnak meg megvan az a hátrányos mellékhatása, hogy nem marad pénz egyebet fejleszteni. Pl az emberiségnek nagyon kéne fúziós energia, illetve a fentebb említett robotikát millió+1 helyen lehetne a civil életben - ill a még fel nem derített óceánfenéken - használni.
A mostani akció mérlege ezekszerint mínusz egymilliárd EUR a mi befizetett ÁFÁ-nkból, úgy, hogy a teljes exomars projektből semmit se profitált volna az adófizető dédunokája akkor sem, ha az teljes siker! Anno az Apollo és egyéb űrprogramoknak egy sorozatnyi hasznos civil mellékterméke keletkezett - itt semmi mást nem csináltak, mint a meglévő technológiákat bepakolták a rakétába, hátha találnak pár marsi óriásamőbát. Ok, és ha találnak, mi van? Ha tizede ktg-vetésből leküldenek egy tengeralattjárót a közép-atlanti hátsághoz, 100%, hogy ezernyi új életformával fog visszatérni.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
válasz #16820480 #34 üzenetére
Nem az a feladatunk, hogy szociális alapon adjunk munkát bárkinek. Ha majd szükség lesz leszállóegység-tervezésre (=van értelmes+hatékony kutatómunkára képes leszállítanivaló "csomag"), akkor jöhetnek. Addig meg a kutatási pénzek, oktatás, stb az előrébb lévő problémákra termeljék/szelektálják a kutatókat.
Kicsit olyan megközelítés ez, mintha a Wright-testvérek gázturbinát akartak volna heggeszteni a biciklijükre: valós eredményeket nemigazán lehet elérni vele az adott szituban, de legalább jó drága és kockázatos.
Emberanyag van, a nagy egyetemek az egész világról gyűjtik a diákokat, ha a robotikát, reaktorfizikát támogatják + mutatják, hogy ott lesznek a jó állások, akkor arrafelé fognak szakosodni. Ez nem bölcsészet, hogy én eztmegazt szeretem, akkor azt fogom művelni. Sorry, adófizető vagyok (mellesleg kutató), a (másik) kutató az alkalmazottam: ha nem végez "hasznos" munkát az alkalmasint még elnézhető, de ha a fizetésének ezerszerese költséget még le is akaszt erre "kutatási pénzként" az már aligha.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Persze, a homokviharokkal egyáltalán nem a "marshozvágó erejük" a probléma . Sokkalinkább az, hogy nagyon finom, de kemény porszemcséket szállítanak, ami idővel tönkreteszi a gépeket, ruhákat. Fentebb a robotoknak is ezért írtam "tojást": amikor sok a por a légkörben, el kell bújni előle.
Amúgy nem tudom, a léghajó-koncepció, kis magasságú felderítésre mennyire működhet. A légkör CO2, ennél pl a (helyben nem gyúlékony) hidrogén jelentősen könnyebb, párkilós felderítőegységet simán lehetne kisebb léghajókkal régiók között szállítani - így nem korlátozódnának a roverek pár km-es, erősen terepfüggő hatótávjára. Persze ehhez is AI pilóta szükséges.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen alaplapot vegyek?
- Politika
- Milyen cserélhető objektíves gépet?
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- BestBuy topik
- DIGI Mobil
- Hobby elektronika
- Milyen okostelefont vegyek?
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- További aktív témák...