Új hozzászólás Aktív témák
-
Kezdjük az elején: ez nem rakétazavarás, hanem műholdas-navigáció zavarás. Igen, lehet bomba, rakéta, de lehet repülőgép vagy akár egy terepjáró is, amely ilyen navigációt használ.
De elmondom hol ennek a bejelentésnek az óriási problémája:
Amikor X állam precíziós csapást* akar végrehajtani Oroszország területén, akkor az kb. világháborúval egyenértékű esemény. Na most, ilyen eshetőségeknél nem GPS irányítású precíziós fegyverek fognak repkedni, hanem ballisztikus rakéták, termonukleáris robbanófejekkel. Na az csúnya lesz...
*: Per pillanat az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, talán Dél-Korea, Japán és India képes ilyen mélységű csapásmérésre.
Akkor mire lehet használni?
Nos arra, hogy ha egy területen alacsony intenzitású hadviselés zajlik (olvasd: gerillaharc, kisebb polgárháború, lásd még Csecsenföld / Dagesztán vagy most kelet-Ukrajna esetét), akkor az adott környéken zavarhatják a GPS jeleket akkor és ott, amikor ők akarják.
Mire jó ez? Például arra, hogy a sima kereskedelmi drónokat nehezebb lesz tüzérségi célfelderítésre és találatkiértékelésre használni, ahogy arra Szíriában és kelet-Ukrajnában volt példa. Ott azt csinálták, hogy a szép kis drón felment, megkereste a másik fél tüzérségi egységét, a GPS koordináták alapján meg tudta mondani, hogy merre van pontosan, hogy aztán a saját tüzérségük csapást mérhessen rájuk. Ha a drón a csapásméréskor is ott van, akkor egyből láthatja, hogy ha a tüzérségi tűz pontatlan, így a szükséges korrekciókat egyből végre lehet hajtani a ballisztikai számításokban, és a második sorozat már pontosan oda fog csapódni, ahova kell.
@Bambano: ezzel a húzással célponttá tették a távközlési tornyokat. ezentúl előbb ezekre a jammerekre kell kilőni egy harm-ot oszt jónapot.
Meg fognak feszülni, ha minden egyes tornyot ki akarnak lőni.
másrészt a lézergyűrűs giró ellen a jammer hatástalan.
Más szóval az inerciális navigáció tökéletesen ellesz ebben a környezetben is. Ami tökéletesen igaz, de amíg egy katonai GPS irányítású fegyver még függetlenül a repülés hosszától a célban fél méteres pontosságra lehet képes (elméletileg akár még ennél is jobbra), addig egy inerciális rendszer 1000 km-en már legalább pár métert téved. Oké, termonukleáris robbanófejnél tökmindegy, de hagyományos robbanófejnél ez elég sokat számít...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Kopi31415: Az olaszok a Storm Shadow robotrepülőgéppel.
@Egon: Végül is ha a SS alkalmazóit nézzük, igen, ők is bejönnek a képletbe. Izrael és Pakisztán jogos mondjuk. Észak-Korea max. vicc...
@Bambano: Az megvan, hogy a Lada francia (Renault) kézben van?
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
válasz
#06658560
#16
üzenetére
Azért leírni nem írnám le őket. Oké, az európai katonai térképeken nem lehet őket egy szinten emlegetni a britekkel, németekkel, franciákkal, de aztán jönnek a görögök, spanyolok, olaszok, svédek, norvégok, stb, és aztán jóóóóllll lemaradva az olyan országok, mint Ausztria, Románia vagy Magyarország.
Márpedig a mai hadszíntér egyre inkább a technológiáról szól. E téren meg nem állnak rosszul, modern légierő, modern fegyverzet, hadihajók, tengeralattjárók, fegyverek, érzékelők, stb. Ma ezek határozzák meg a harcképességet.
Legalábbis szerintem. Az SG-s haditechnikai topicban nemrég volt téma, onnan copy-paste:
Nézd meg az orosz harckocsikat a múlt századig. Végig az volt a lényege, hogy motor nélkül, áram nélkül, akár kézzel is lehessen harcolni velük. Kézzel tudod a tornyot forgatni, a löveget irányozni, tölteni, tüzelni. Ez még a T-90A/S-ig igaz is volt.
Aztán jött a T-14, ahol áram nélkül a legénység ücsöröghet és malmozhat, esetleg sorsot húzhatnak, hogy ki fog fehér zászlóval először kimászni a harckocsiból. Harcolni semmilyen szinten nem képesek, a lövegtorony távirányítású, ahogy a külső géppuskaállvány is. Egy modern harckocsi is addig harcképes, amíg van áram az elektron-optikai rendszereihez, lézeres távmérőjéhez, tűzvezető számítógépéhez, az APS rendszer radarjához, stb. Ha nincs áram, max. a külső géppuskákkal ügyeskedhetsz, ha ügyeskedhetsz, mert ma már azok is leginkább távirányítású fegyvertornyok - áram nélkül azok sem sok mindenre jók. Ezért lett létfontosságú az APU (segéd-generátor) minden modern harckocsinál.
Ugyanez igaz a T-15 lövészpáncélosra, holott az előd BMP-3 még a "régi" metodikát követte, tehát adott esetben kézzel lehetett forgatni a tornyot, tölteni és tüzelni.
Csak csendben jegyzem meg, hogy megint az oroszok léptek e téren, hiszen még az Strv-103-ban is lehetett kézzel tölteni például. Hadrendbe állított harckocsin nem volt még ilyen megoldás, maximum tűztámogató jármű esetében, mint az Ontos vagy a Stryker MGS...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#06658560
#18
üzenetére
Sajnos ezek olyan dolgok, amiket nehéz a fotelből megítélni. Amiket én hallottam róluk, azok vegyes tapasztalatokat tükröznek, de azért egyáltalán nem 'rosszak'.
Van egy relatíve tömör, de szerintem nagyon jó írás a Globalsecurity.org-on a témában (katt ide), szerintem érdemes elolvasnod.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
@pengwin: Alapvetően a precíziós csapásmérésnél a célrávezetés a kérdés. Ha lézeres rávezetésű, akkor azt például álcázó füstfüggönnyel lehet ellehetetleníteni (ha nem látja a lézernyaláb által 'megfestett' célt, akkor nincs is mit követni), a GPS irányításnál a rádiófrekvenciákkal lehet játszani. De ugye a katonai GPS jel titkosított és erősebb, mint a hagyományos GPS jel, pont a zavarás kivédésére (majd a Block III. műholdaktól...). A harmadik megoldás a már említett tehetetlenségi, vagyis inerciális megoldás, ott nincs külső forrás, egyszerűen a giroszkópok/gyorsulásmérők meghatározzák, hogy mekkora utat tett meg a rakéta / robotrepülőgép, és ebből kiszámolja a helyzetét.
Ugyanakkor vannak olyan rendszerek, például a SLAM-ER, amelynél a rakéta egy előre beprogramozott pályán repül végig, és a végén aktívan, maga keresi meg a célpontját infravörös képalkotó kamera segítségével. Ahogy azonban lent írtam, az ilyen szintű precíziós csapás elleni védekezés inkább a mélyen a belső területeken lévő célpontoknál játszanak. A SLAM-ER is max. 270km-es hatótávolsággal bír, ami nem kevés, de nem is sok, ezzel inkább a külső védőgyűrűt lehet támadni, mélyen a belső területeken lévő célpontokat nem annyira...
Ahogy lent is írtam: Noha tényleg van katonai jelentősége egy ilyen zavaró rendszernek, de alapvetően háborús helyzetben úgy is aktív, mobil zavaróeszközök fognak a potenciális célpontok közelében lenni, légvédelemmel együtt.
Szóval én kevésbé hiszem el, hogy ez elsődlegesen az ország külső ellenfeleitől védenének...
@gollo91: Mindenre fel kell kèszülni,persze ezen eszközök működèse nem ismeretlen az amcsiknak sem, tehát egy nagyon hasonló rendszerrel simán csapást tudnának mèrni.
Amennyiben arra célzol, hogy majd az amerikai fegyverek Baidou vagy Glonassz irányítást kapnak, akkor most fogom a fejem.
Van egy saját katonai (titkosított, zavarvédett, a Block IIIA műholdaktól spot-antenákkal megtámogatott) rendszerük, de majd átállnak olyan rendszerre, amelyet nem ők irányítanak (pl. az oroszok simán kiiktathatják egy-egy régió felett a saját műholdjaik működését, így zavarásra se lenne szükség), és nem is ezen rendszerekre van felkészítve a saját fegyvereik rendszere (ie.: ki kell cserélni a GPS modult és az antennát az adott fegyverben).
Ez kb. annyira életszerű, mint hogy én ma este Palvin Barbival fogok lepedőt gyűrni otthon, az ágyamban...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A modern vadászgépeken van általában integrált műholdas navigáció - nyilván a kínai gépekben Baidou, míg az orosz gépekben Glonassz, az amerikai / NATO gépekben pedig Navstar GPS. A helyzetmegtározást, sőt, a sebességmérést is részben ezen jelek alapján teszik meg.
Tehát a rövid válasz az, hogy akár képes is lehet.
A helyzet viszont az, hogy jellemzően egy modern vadászrepülőgépen van INS (Inerciális, vagyis tehetetlenségi) navigáció is, amely giroszkópokkal figyeli a gép mozgását, és ez alapján meghatározza a helyzetét. Az INS navigáció problémája az, hogy az eltelt idő / megtelt távolság függvényében egyre kevésbé pontos, hiszen egy minimális változás (tévedés) exponenciálisan növeli a rendszer pontatlanságát. Szóval a valódi kérdés inkább az, hogy ha a GPS jel pontatlan lesz, akkor a rendszer ezt képes-e kiszűrni, és adott esetben figyelmen kívül hagyni, és átállni INS-re.
Ez viszont egy olyan kérdés, amire nincs hivatalos válasz, legalábbis én nem tudok róla. A logika alapján alap, hogy erre képesnek kell lennie minden modern gépnek. De hát például az F-22A esetében történt olyan, hogy a rendszer egyszerűen nem volt felkészülve a dátumválasztón való átrepülésre, és ettől fejreállt a számítógép - mert nem gondoltak rá, hogy ilyen előfordulhat...
Hasonlóan kínos volt 2003-ban az amerikai erőknek, hogy az irakiak (feltehetően orosz vagy kínai eredetű) GPS zavarókat telepítettek több stratégiai célpont közelébe. Erre pedig nem voltak felkészülve, holott a lehetőségről maguk is tudtak...
Pont ez a bejelentéssel a legfőbb problémám: ha én lennék az orosz főagyas, és egy ilyen rendszert telepítek, akkor tuti, hogy ezt hétpecsétes titokként kezelem, az antennákat pedig a sima GSM / LTE antennák házába rejteném, hogy ne legyen szem előtt. Erre itt bejelentik, fotókat közölnek, teljesítményadatokat...
Valahogy nem logikus, hogy egy ilyen rendszernél mindezt a médiába bejelentve tegyék. Ha csak nem az a céljuk, hogy dezinformálják a másik oldalt, és a rendszer esetleg teljesen mást célt szolgál a valóságban (mondjuk katonai vész-mobilhálózat, katonai adatkapcsolat vagy éppen egy helyzetmeghatározó-rendszer elemei), a GPS-zavaró fedősztori pedig kellően hihető a laikusoknak ahhoz, hogy ezt el is fedje...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ez elég érdekes. A telefonomban nem kell kicserélni, mégis mind a hármat tudja használni...
Miután olyan modem van benne, amely mindhármat tudja. Ellenben bizonyos telefonokban meg még mindig csak GPS műholdakat lát, se Glonass, se Baidou. Az én Nexus 4-esem se lát a GPS-en kívül semmit. Na vajon hogy lehet ez?
A fegyverekbe katonai modul kerül, a katonai Navstar GPS jelekre (L1 (Coarse/Acquisition (C/A) és Precise (P/Y), illetve Military (M) kóddal) és L2 (P/Y kóddal) optimalizálva...
És ne gyere nekem azzal a f.szsággal. hogy a katonai más. Nem, csak pontosabb.
Ó, tehát nézzük ezt a "f.szságot", ha már ennyire szakértő módon fröcsögsz...
Milyen kódot is használ a hadsereg? Titkosított, zavarvédet kódot, az L1 és L2 csatornán.
Ha esetleg vennéd a fáradtságot, és elolvasnád mondjuk az ide tartozó Wiki bejegyzést...Nagy szakértők vagytok.
Amennyiben a "szakértő" azt jelenti, hogy ha egy témában véleményt alkotok, akkor alaposan utánaolvasok neki, hogy ne ostobaságokat írjak le?
Igen, ha nálad ez a definíció, akkor ez esetben szakértőnek lehet nevezni...
Melyik országnak vannak a világ minden pontján katonai bázisaik?
Ezekről (is) szoktak VÉDEKEZŐ akciókat végrehajtani! Vagy inkább támadókat?Mesélj még kérlek, milyen bázisra van szükség ahhoz, hogy egy Los Angeles-, Seawolf-, Virginia- vagy Ohio-osztályú tengeralattjáró Tomahawk TLAM robotrepülőgépet indítson például, amelyeknél számíthat a GPS jel?
Mesélj kérlek, hogy az általad most hirtelen vizionált Orosz-Amerikai katonai konfliktus miért is ne fajulna el termonukleáris háborúvá? Ahol pontosan nulla értéke lesz a GPS jeleknek...
Naná, hogy az oroszok próbálnak védekezni.
Hajrá, értelmezd a fentieket. A jelenleg hadrendben lévő nukleáris csapásmérő robotrepülőgépek, mint az AGM-86B INS irányításúak, nem használják a GPS jeleket. A ballisztikus rakéták, mint az UGM-133 Trident II a pályája kezdetén közelébe nincsenek ezek a zavarók, a visszatéréskor is erősen valószínűtlen, hogy jelentősen befolyásolni tudnák a pontosságukat a földi telepítésű zavarók.
Szóval egy potenciális Orosz-Amerikai konfliktusban tényleg lenne értelme ezeknek a zavaró rendszereknek?
Tájékozottabbak vagytok, mint az orosz katonai szakértők...
Az orosz médiában megjelenő híresztelések egy része esélyesen dezinformáció, lásd még a Státusz-6 világvége-fegyvert, amely a "véletlenül" kiszivárgott adatok szerint egy 10 000 km hatótávolságú, 100 csomós sebességre képes, 100 megatonnás világvége fegyver...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#37
Cifu
félisten
FireKeeper
#36
válasz
FireKeeper
#36
üzenetére
A kérdés itt a zavaró jel és a GPS jel egymáshoz mért erőssége.
Azt már tudjuk, hogy a Block III GPS műholdaknál megjelenik egy spot antenna, amely egy relatíve szűk zónában képes lehet erősebb jelet sugározni, így a zavarásához is erősebb zavaró jelre lenne szükség. Persze ehhez nem ártana, ha a Block III-asok már keringenének fent nagyobb mennyiségben, lévén még az elsőt jövőre bocsátják fel.
Minden esetre ennyi az, amennyit tudunk, mert a katonai jeleknél tömören csak annyit hoznak a nyilvánosságra, hogy "zavarvédett", de hogy ezt hogy is oldják meg, az értelemszerűen nem publikus. Ötletek vannak (sávugrásos technológia például), de ezek találgatások.
Mivel a fenti zavarót jóval a Block III bejelentése után mutatták be, ha valóban GPS jelek zavarása a cél, akkor ezt a spot-jelet is feltehetően el tudják nyomni. Az oroszok jól ráfeküdtek az utóbbi időben az elektronikai hadviselésre, tehát afelől mondjuk nincs kétségem, hogy ha valóban egy ilyen rendszert akarnak kiépíteni, akkor az a Block III-ig bármit tud zavarni. Persze ha valóban elkezdik kiépíteni, akkor feltehetően az amerikaiak is kitalálnak valamit majd, amivel ezt szükség esetén megfejelhetik. A kard és a pajzs itt is működik, ha te erősebb pajzsot emelsz fel, akkor én erősebb kardot veszek a kezembe...
Amit felhoztál, a repülési magasság terén, ott a zavaró megadott adatai alapján legalább 25km-en belül képes a jeleket zavarni. Itt a magasságra is érvényes, tehát függőlegesen is 25km a hatósugara. Ennél magasabban nem nagyon repked jelenleg semmi....
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@FireKeeper: Ebben teljesen igazad van, ott is van, hogy 25°-os a függőleges, 125°-os vízszintes irányú lefogása egy antennának... Mondjuk a 25° nem sok, pont az adótornyok felett semmi zavarás nem lesz... De ez megint olyan dolog, hogy a kis magasságban repülő eszközöknél lehetne haszna, de akkor például egy Trident II MIRV robbanófejének GPS-es kiegészítő navigációja tökéletesen zavartalanul csapódhat nagy pontossággal a célba...
@Robert07: Mert az amerikai raketa azokat is ugyanugy hasznalhatja, mint a GPS-t.
Milyen jó, hogy direkt leírtam, hogy az amerikai rendszerek a katonai Navstar GPS jeleket használják, nincsenek is felkészítve az eltérő frekin dolgozó Baidou, Glonass, Galileo jelek vételére...
@tailor74: Igazán nagyot lépnek előre, ha 50m-rel tavolabb csapódik be egy nagy erejű rakéta, hála a "pontos találat elhárító rendszernek".
50 méter egy komolyabb méretű robbanófejnél valóban nem tétel, csakhogy manapság inkább az a cél, hogy minél kisebb robbanófejet használjanak, minél kisebb bombában / rakétában / robotrepülőgépben. Egy Tomahawk TLAM például 450kg-os hagyományos robbanófejet visz, ez kb. pont ezen az 50 méteren belül pusztíthat.
Csakhogy például ma az USAF / USNavy fő csapásmérő fegyvere a Small Diameter Bomb, az SDB. Amely mindössze 129kg, ebből ~93kg a robbanótöltet. De a precíziós célkövetés miatt a pontossága fél méteres szinten van. Miért csinálnak ilyen kis bombákat? Mert például egyetlen B-2A Spirit bombázó "csak" 80db 227kg-os hagyományos bombát vihet, de akár 192db SDB-t. Ami azt jelenti, hogy egyetlen B-2A ideális esetben 192 különálló célpontot semmisíthet meg.
Kvázi minden katonai fejlesztés most ebbe az irányba mozdult el. Amíg Vietnamban egy híd lerombolásához egy kisebb flottányi B-52-es bombázó kellett, amelyeknek át kellett repülni a cél felett, ma már ezt egyetlen bombával meg lehet oldani, úgy, hogy a bombavető gép akár 100km-ről indíthatja a bombát (nagy sebességű és nagy magasságú oldás esetén).
Emiatt létfontosságú a GPS mind katonai támadás, illetve a zavarás védekezés szempontjából.
Ami itt kérdéses, hogy Oroszországot megtámadni épelméjű ember aligha fogja, akinek pedig adott esetben reális esélye lehet győzni ellene, az olyan ország, amely amúgy is termonukleáris fegyvereket birtokol.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nyilván egy SDB-t nem is egy öt méter vasbeton fedezék mélyén lévő irányítóközpont leküzdésére való, arra vannak dedikált fegyverek.
Ellenben az SDB előnye pont az ára. A sima GPS irányítású változata ~50 000 dollárba fáj, míg az infravörös érzékelővel és aktív radarral célkereső SDB II változat már ~250 000 dollár. A kifejezetten radarok elleni AGM-88 HARM cirka fél millió dollár, a legújabb változata, az AGM-88E AARGM pedig ~900 000 dollár viszont. Na most ha egy légvédelmi rendszer radarja a célpontod, akkor az automatikusan kioszt egy célcsatornát a HARM / AARGM-hez hasonló rakétáknak (ARM -> Anti-Radiation Missile), hogy a kezelőnek utána egy gombnyomás legyen a közeledő veszélyforrás leküzdése. A légvédelmi rendszereket két féle képen lehet leküzdeni, az egyik mód, ha túlterheled a rendszert, tehát egyszerűen több bombát / rakétát indítasz, mint amennyi célcsatornája van. Ez ellen is lehet védekezni - a Szíriai Sz-400 rendszer mellett is ott ácsorog egy Pancír közellégvédelmi rendszer, amit pont ilyen beérkező célok leküzdésére találtak ki, és a gépágyúival és rakétáival a közel jutott rakétákat / bombákat szedheti le. Persze ezt is túl lehet terhelni, itt kerül elő az, hogy például az SDB-ből egy B-2A akár 192-őt is vihet. Ez bőven elég ahhoz, hogy akármilyen légvédelmi rendszert lesöpörj, pusztán a mennyiséggel.
A másik támadási metódus a "megkerülős". Az Sz-300/Sz-400 rendszerek ~120°-os tűzívvel rendelkeznek, a célkövető radarjuk ekkora szöget tudnak lefogni. Ha olyan robotrepülőgépet indítasz, amelynek van programozható pályája, akkor megoldható, hogy megkerülje, és hátulról támadjon - ilyen például a már említett SLAM-ER. Persze ekkor is ott van még a Pancír / Tor / Tunguzka közellégvédelmi rendszer, szóval egyetlen SLAM-ER nyilván kevés egy ilyen légvédelemi rendszer feltöréséhez, ám ha egyszerre több féle rakéta és bomba érkezik be (pl. előről több HARM / AARGM / SDB, hátulról több SLAM-ER), akkor van esély arra, hogy ismét sikerülhet eléggé túlterhelni ahhoz a rendszert, hogy leküzd.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A benne lévő GPS modul nem ismeri a többi rendszer frekijét.
Szóval ha egy bombába / rakéta / robotrepülőgépbe olyan modemet raknak gyárilag, amely csak a Navstar GPS frekijeit ismeri, akkor mi is van?
Ugye már érted akkor, hogy miért írtál le marhaságot a #32-be?
Szóval nem kell különleges GPS modul, csak egy nem túl erős proci, meg a kulcs. A katonai helymeghatározás is csak azért pontosabb, mert az a moduláció tízszer több adatot tartalmaz.
És akkor mit is írtál le a #32-be? Idézem: "És ne gyere nekem azzal a f.szsággal. hogy a katonai más. Nem, csak pontosabb."
Szóval akkor mégiscsak más? Örömmel olvasom, hogy megvilágosodtál, és most gondolom elnézést szeretnél kérni a támadó hangvételű, hibás tartalmú posztod miatt.
Az én szememben az USA a világ agresszora, és erre jobb példát nem is hozhattál volna, mint a tengeralatjáróit...
Az megvan, hogy ilyen tengeralattjárói vannak az Orosz haditengerészetnek, a Kínai haditengerészetnek, a Brit haditengerészetnek, a Francia haditengerészetnek, az Izraeli haditengerészetnek, az Indiai haditengerészetnek... stb.?
Akkor ők is mind agresszorok emiatt?
Mint a Romániába telepített atomfegyverek?
Mesélj, milyen nukleáris fegyvereket telepítettek Romániába? (Abba gondolom kár is belemenni, hogy az atomfegyver megjelölés a csak fissziós működési elvű nukleáris fegyverekre használandó, na ilyet nem nagyon találsz se az amerikai, se az orosz, se a brit, se a francia, és esélyesen az izraeli és kínai atomfegyverek között sem - mert ma már a modern nukleáris fegyverek mind a többfázisú, fúziós reakciót is felhasználó termonukleáris fegyverek közé tartoznak. Ezzel kapcsolatban is elég lenne legalább egy Wikit felütnöd. Persze vannak sokkal részletesebb anyagok is, bár kétlem, hogy picit is érdekelne, mert akkor nem írtál volna le ilyet...)
Az erre vonatkozó hírek falsak voltak. Vajon kinek is állhatott érdekében az ilyen hírek terjesztése?
BTW Romániába tényleg lettek speciális fegyverek telepítve, az AEGIS Ashore ballisztikus rakéták elleni rendszer. Egy hasonló épül Lengyelországban is. No az például védelmi fegyver... (Más kérdés, hogy ha én ki tudom védeni a másik fél fegyvereit, de ő nem tudja az enyémeket, akkor ugyebár stratégiai előnybe kerülök - és ugyanígy védelmi rendszer egy műholdas navigációs rendszert zavaró eszköz, mint amiről a hír szól, de ez már hadászati kérdés...)
Ki vizionált atomkonfliktust?
Amerikai támadást vizionáltál Oroszország ellen, ez egyből "atomkonfliktust" jelent.
Azt sem mondtam, hogy rakéták ellen esetleg jó lenne ez a zavarás. Ez ellen viszont jó lenne.
Szóval majd Oroszország területén fog az amerikai tüzérség működni? Simán és probléma nélkül? Anyám borogass...
Biztosan nagyon sokat olvasol a témában, lehet többet, mint az orosz szakértők...
Hol állítottam én ilyesmit?
BTW valamennyi rálátásom van a témában, már amennyire egy civil ráláthat ezekre. Hogy egy példát hozzak, a Haditechnika c. szakmai lapban az én tollamból jelent meg a T-14 (Armata) harckocsiismertető (ami mondjuk amire kijött már kissé elavult, de hát az átfutási idő egy papír alapú újságnál már csak ilyen).Az pedig már tényleg a vicc kategóriája, hogy az orosz médiára és találgatásokra hivatkozol, mikor a tájékozottságodon élcelődök...
Ki is hozta ki ezt a hírt?
De azt kötve hiszem, hogy az orosz rendszerekről többet tudnál.
Nálad a jelek szerint biztosan...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A komplett észak-afrikai helyzet úgy indult, hogy a nyiszlett eu-s egységek mellé beállt néhány amcsi romboló, és rommá rakétázták észak-afrikát.
Nem szerencsés behozni a politikát, pláne ilyen felületes szinten. Mert az észak-afrikai helyzet ugyebár valahol az Arab Tavasszal kezdődött, amire kihatással volt a 2003-as amerikai/nagy-britanniai invázió Irak ellen, és lehet hosszasan sorolni tovább.
az ukrán válság úgy indult, hogy a cia megbuktatta az akkori oroszbarát kormányt.
Azért gondolom te sem gondolod komolyan, hogy ez ennyire egyszerűen ment, és alsó hangon fél millió, de más becslések szerint akár egy millió ember vonult az utcára az oroszbarát kormány lemondását követelve?
az usa helyén történő értékelése felmagasztalja az oroszokat.
Fordítsd meg a mondatot. Úgy is igaz...
hanem például kibertérben is, vagy indokolatlan mértékű elektronikai kémkedéssel, akkor rögtön világossá válik, hogy ennek a kijelentésnek van alapja.
Szerintem ezt senki sem vitatta.
de mindegy, hegyezzétek a zabot továbbra is azon, hogy van-e értelme egy 900 ezer dolláros rakettába 2 dollárral drágább gps chipet rakni vagy nincs...
Ha tényleg így gondolnád, akkor nem gépelted volna be ezt a hozzászólást... Legalább saját magaddal legyél őszinte.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nézd meg, hogy milyen fegyverekkel harcol a ISIS, csak amcsi fegyverük van,
Ez óriási tévedés, eleve a legnépszerűbb fegyvereik az AKM, a PKM és az RPG-7, illetve a ZsU-23-2. Viszont érdekes módon ettől még senki sem mondja, hogy hát akkor az oroszok támogatják őket, nem igaz?
Rengeteg amerikai gyártmányú járművet és fegyvert zsákmányoltak az Iraki erőktől és a Szabad Szíriai Hadseregtől például, az egy másik tészta.
Az ISIS-t pedig ne keverjük össze a többi frakcióval, noha néha nagyon szövevényesek a vonalak. Az USA főleg a Szabad Szíriai Hadseregnek adott át TOW pct. rakétákat, ezek aztán átkerültek az SzSzH-val baráti egységekhez, a teljesség igénye nélkül a Hazzm Mozgalomtól kezdve a Jarmouk Hadseregig.
Igen, ez olyan helyzeteket teremt, amelytől erősen csuklanak a tengerentúlon, mikor például a Hizbullah iraki szárnya, a Kata'ib Hizbullah az ISIS elleni harchoz az Iraki hadseregtől megkapott egy M1A1-SA harckocsit és hat M113A3 páncélozott szállító járművet, meg M4A1 gépkarabélyokat. Nem picit arcvesztés arrafelé, hogy egy Abramssal pózol az Egyesült Államok által terroristának tartott Hizbullah...
De az ISIS-re konkrétan nem igaz, hogy "csak amerikai fegyverük" van.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
dajkopali
#74
üzenetére
azt nem kell mondani, hogy nem azonos minőségű kiképzésen
Székesfehérvári történet: aki anno fegyverismereti vizsgán oktatott, lőtérvezető volt a honvédségénél. A magyar bakáknak már akkor (1980-as évek) sem nagyon jutott 30 lőszer fejenként a teljes lőkiképzésre. A szovjetek meg fejenként egy-egy faládányi lőszerrel jelentek meg, amit ott helyben el is durrogtattak, és ezt évente 3-4 alkalommal ismételték...
El lehet képzelni, hogy a lőkészség terén mekkora különbség volt a Magyar Honvédség és a Déli Hadseregcsoport katonái között...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
dajkopali
#77
üzenetére
de amikor az orosz srácok eladták a századparancsnok csizmáját...
Azért ez is milyen történet már.
Erről egy roppant nem PC vicc jut az eszembe, amit nemrég olvastam:
Az Izraeli meg az Arab harckocsik lövi egymást, mint a veszekedettek. Az arab oldalon elkezdenek ritkulni a lövések, végül teljesen elhallgatnak a fegyvereik. Ezt nem tudják mire vélni az izraeliek, és ők is abbahagyják a lövöldözést, majd az egyikük egyszer csak átkiabál:
-Mi van Ali, elfogyott a lőszer?
-El...
-Akarsz venni?[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
it A rendszert már jó ideje fejlesztik, a nyáron végeztek a tesztekkel, és megkezdődött a hálózat kiépítése.
- Eladó hibátlan, karcmentes Creative T100 2.0 szett még 1,5 év garanciával!
- Karcmentes, high-end Magnat Prime One bluetooth hangszóró, Qualcomm aptX, sztereó, fél év garancia!
- NYÁRI AKCIÓ! Apple iPhone 15 PRO Kék / Fekete / Natúr Titán ! 128GB - 1 év hivatalos garancia
- Hp Elitebook 850 G7 15,6" Laptop Intel i7 10610U 512Gb SSD/ 32Gb Ram
- IPad Pro 12.9 M1 128GB LTE + Magic Keyboard (5th Gen) Megkímélt állapotban