Új hozzászólás Aktív témák
-
Dare2Live
nagyúr
válasz
Tigerclaw
#47
üzenetére
Nade honnan tudod melyknek lesz haszna... Lehet Iternek semmi, ennek meg igen.
ld az elektromosságos, relativitás elméletes pldat. El se tudták képzelni mire lesz jó. Most meg elektromosság nélkül "nem lenne semmi", de relativitás elmélet nélkül se lenne csillió dolog ld pl GPS.
Amikor azt írod töb értelme lenne az ürből a napot tanulmányozni.... másnak meg ez hülyeség.
"Olyan az egész, mint az állami cégek vs. magánszektor...az előbbinek nincs gazdája, ezért nem hatékony."
Fordítsuk meg. A magánszektor millióegy dolgot nem támogatna mert nem lát benne hasznot, nem látja benne a megtérülést sem. Ott van pl az általad is nagyra tartott ITER is. Hát magáncégek nem dobták volna össze rá a pénzt.[ Szerkesztve ]
don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...
-
Dany007
veterán
válasz
Tigerclaw
#47
üzenetére
De nem érted a lényeget.
Nem feltétlenül a projekt céljának lesz kézzel fogható haszna. Persze igen nagy a valószínűsége, hogy annak is.
Hanem konkrétan a projekt létrehozásához szükséges technológiai áttörések új technológiák kifejlesztésének lesz kézzel fogható haszna. Ha úgy tetszik, a projekt lehet egy ürügy annak okán, hogy a hozzá szükséges ma még nem is létező technológiákat kifejlesszék. Amit mondjuk 15-20 év múlva mi is élvezhetünk majd a hétköznapokban.Elhiheted, hogy az LCD kijelzőt sem azért fejlesztették ki a 70-es években hogy szép nagy tévéket lehessen belőle csinálni ami előtt a család esténként tévézhet.
Ami pedig szintén fontos a projekt egészét nézve:
- "a déli féltekén megépülő hatalmas rendszer létrehozásában 20 ország 67 szervezete vesz részt"
Ilyen szintű összefogás a technika és a tudomány előremozdításáért igen ritka jelenség! A cégek legtöbbször versenyeznek egymással. Országok háborúznak egymással... stb... és így fejlődik a technika. De az ilyen direkt összefogás sok esetben hatásosabb lehet, mint egy háború.
De akkor nézzük részletesen.
Ez az elérendő cél:
"Ez idő alatt az afrikai sivatagoktól kezdve Ausztrália és Új-Zéland kietlen területeiig sok ezer tányérantennát állítanak fel, melyek egyetlen közös célt szolgálnak: az eddigiekhez képest mérhetetlenül több rádiójelet felfogni a világűrből, majd ezeket az információkat kielemezve minél többet megtudni az univerzum történetéről és működéséről."
Ennek eléréséhez pedig olyan új technológiákra van szükség, amelyeknek jórészét még fel sem találták, ki se fejlesztették.
Ezek pedig csak szemezgetve:
"- naponta egy exabájtnyi feldolgozatlan adatot gyűjt majd össze – ez durván duplája annak, amennyi információt a web jelenleg naponta generál."
Ennek az infrastruktúráját és technológiáját feltalálni, kidolgozni nem kis teljesítmény lesz. És egy 10-20 éven belül nekünk is a mindennapi életben szükségünk lesz rá.
Gondolj csak bele, 10 éve még egy 20-40GB-os vinyó számított nagynak. Ma meg már az 1000GB-os se számít igazán nagynak."- alakítanak ki egy olyan architektúrát, amely különlegesen gyorsan, ugyanakkor minimális energiaigénnyel képes a nyers adatok feldolgozására."
Mindezt persze energia hatékonyan szeretnék megoldani. Ez szintén korunk egyik fő problémája. Nagy teljesítmény kis energiaigény. Ez létfontosságú a fenntartható fejlődés kapcsán!
"- A 3D-chipekben több, akár több tíz rétegnyi áramkört építenek egymásra a gyártás során, amivel a chipek közti összeköttetések jelentősen lerövidíthetők.
- A tárolás a második nagy kihívás, mivel az SKA esetében évente 300-1500 petabájtnyi adatról lesz szó.
- hogy milyen technológia kapcsolja majd össze az adatgyűjtő, a számításokat végző, illetve a tároló rendszereket, melyek fizikailag igen távol lesznek egymástól, illetve igen nagy területeken helyezkednek el.
- nanofotonikában, ahol a fényt használják jelátvitelre szilíciumalapú optikai kábelekben – itt a kutatás egyik célja lesz, hogy a közvetett, átalakítással járó elektronikus módszerek helyett inkább egy közvetlen jelátvitelt használjanak,"
Szóval mindez olyan területeken jelenthet áttörést az IT világban, amire most még lehet azt mondod nem számít, de egy 10-20 éven belül létszükséglet lesz. Ezért jók az ilyen projektek, mert olyan technológiák kifejlődését segítik elő, amire majd csak 10-20 év múlva lesz szükségünk. De akkor ha ott leszünk, már lesz egy kész minta ami alapján elkezdődhet a sorozatgyártás és a technológia bevezetése a hétköznapokba. Nem akkor kell majd hirtelen előhúzni egy ötletet a kalapból, hanem lesz konkrét tervezet rá.
Szerk.:
Gondolj csak bele, amikor Newton felírta a gravitációval kapcsolatos egyenleteit, vagy épp a bolygómozgásokkal kapcsolatosat, gondolta volna bárki, hogy párszáz év múlva többek közt ezek segítségével repülni fogunk? Vagy, hogy többek közt ezek segítségével műholdakat fogunk pályára állítani a Földkörül? Nyilván nem!
Ha a cikkben szereplő projektet sikerül megvalósítani, akkor lesz egy olyan adattárolási és továbbítási rendszerünk ami ~ fényévekkel megelőzi a jelenlegit. Az energiahatékonyságról nem is beszélve. Remélem ennek mérhetetlen előnyeit nem kell részleteznem!
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
it A holland kormány a nemzetközi csillagászati projekt informatikai hátterének kialakításához komoly támogatást ad, de az eredményekből az egész IT-ipar hasznot húzhat.
