Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    válasz ng0ofy #15 üzenetére

    Jelenleg nem az erő a kérdés, hanem a koordináció. A cikkben látható videóban is látható, hogy a lényeg az, hogy képes a műkarral a sérült viszonylag korrekt (de nagy precizitást nem igénylő) mozgást bemutatni.

    Az erő már csak azért sem kérdés, mert per pillanat a fő probléma a komolyabb fizikai erőkifejtésre képes exoszkeletonoknál az, hogy is táplálják. Az olyan megoldások, amelyek "csak" tartanak, mint a Raytheon HULC-ja (Human Universal Load Carrier) még istenes helyzetben vannak, hiszen csak minimális plusz energiát kell befektetni az amúgy is erőt kifejtő emberi test mellé, a HULC maga a tömeget, amit tart, a talajra viszi át közvetlenül. Így itt még lehetséges az akkumulátorokkal elérni a 12, esetleg 24 órás üzemidőt (most tesztelik üzemanyag-cellás erőforrással, azt várják, hogy 96 órás üzemidőt érnek el majd így).

    A japán HAL-5 teljes testre alkalmas exoszkeleton kb. 90kg-ot képes felemelni a viselőjének minimális erőkifejtése árán, akkumulátorokkal működik, és kb. 2,5 órán át működőképes velük,

    A Lockheed Martin XOS 2-je egy fokkal tovább megy, elviekben akár 100kg-nál is nagyobb tömeget is fel lehet emelni vele, de az energiaellátásáért egy köldökzsinór felel. A harctéri modell (ha valaha is lesz belőle) ki tudja, milyen energiaforrásra támaszkodhat. Egy 2008-as powerpoint prezentáción egy viszonylag kis méretű "hátizsákban" egy apró gázturbina és 12 órára elegendő üzemanyag lett volna elhelyezve, ám azóta erről az elképzelésről nem hallani. A hadsereget egyébként úgy érdeklik az ilyen exoszkeletonok, ha legalább 24 órán keresztül működhet egy feltöltéssel, vagyis a katona addig harcképes vele.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák