Új hozzászólás Aktív témák
-
dreampage
HÁZIGAZDA
Sajnos az emberiség szegénységi bizonyítványa, hogy a tudományos haladás helyett itt a Földön van elfoglalva a saját, pitiáner gondjaival. A Holdra szállás is csak azért valósulhatott meg, mert verseny volt a szovjetekkel. A politika és a háborús verseny volt a hajóerő. Ha az nincs, talán még ma sem járt volna senki ott. Azóta nincs ilyen veszély, látszik is, hogy nem jutunk egyről a kettőre. "Költséges", ezzel el is van kaszálva minden.
Hogy egy nagyszerű film szövegéből idézzek: "Régen az égre néztünk és azon töprengtünk, hogy hol a helyünk a csillagok között. Most lefelé nézünk, és csak fészkelődünk a porban."
A játéknak soha nincs vége.
-
Egyet nem értek. Holdraszállás óta majd eltelt 40 év. Előtte jóformán 1-2 évtized alatt találtak ki mindent.
Először is lassan már 50 éve szállt le az Apollo-11 út keretében az első ember a Holdra (1969 július 20.).
Másodszor, ahogy a cikkben is szerepelt, amit "kitaláltak", az részben a hadseregtől jött, hiszen a ballisztikus rakétákat a hadseregek stratégiai csapásmérő fegyvernek szánták. Az első hordozórakéták mind-mind ballisztikus rakétaként kezdték az életüket, R7 'Szemjorka' orrán indult a Szputnyik, Vosztok, Voszhod és Szojuz is a világűrbe, a túloldalon a Thor / Delta, Atlas, Titan voltak a meghatározó hordozórakéták. De még a mai napig van "összefonódás", például az Orbital ATK Minotaur IV. / V. rakéták a Peacekeeper ballisztikus rakéták leszármazottai.
Most 40 múltával még a környékére se mentünk a hold nak.
Valami bibi van itt. Kérem.
Technologiai ugrás volt nem kicsi, űrtechnikailag meg kőbalta mindig.Ajánlom az első oldalon az első képet figyelmedbe. A NASA anno több, mint 4%-át kapta meg az amerikai költségvetésnek. Ez mai szinten szinte felfoghatatlan mennyiségű pénz. Gyakorlatilag államilag úgy felpörgették a rakéta- és űrtechnológia fejlesztését, hogy ezen nem lehet csodálkozni.
Csakhogy mivel a gyorsaság, és nem az olcsóság volt a cél, így aztán méregdrága volt a Gemini / Apollo rendszer minden eleme. Egyetlen Saturn V. rakéta mai áron cirka 600-700 millió dollár lenne.
Ezért indult az STS program is, hogy letörje az árakat, mert a NASA-nál is hamar rájöttek, hogy az indítás ára az, ami félelmetes kihatással van az egész hatékonyságra. Hogy ezek után ma ott tartunk, hogy az SLS hordozórakéta mindössze a két szilárd hajtóanyagú rakétatestet hasznosíthatja újra, pont ezt ássa alá.
Ha nincs a SpaceX és a Blue Origin talán még évtizedekig nem áll neki senki az újrahasznosítható űrrakéták / űrhajók irányába elmozdulni...
Nekem nagy kedvencem a cikkben is említett X-33 / Venture Star projekt, előremutató és 100%-osan újrafelhasználható lehetett volna, de 1999/2000 környékén cirka 2-3 milliárd dollárt senki sem akart kockáztatni (ahogy írtam is, gyakorlatilag az Űrsikló pár hibás döntésnek hála inkább annak az ikonja lett sokak szemében, hogy az újrafelhasználhatóság inkább kockázat, mint erény...).
Most is vannak előre mutató technológiák, talán a brit Reaction Engines cég Skylon koncepciója a legígéretesebb, de évekig alig-alig sikerült pénzt összekaparni bármiféle fejlesztésre is. Nemrég a BAe bevásárolta magát a cégbe, remélhetőleg sikerül pénzügyileg úgy megtámogatni, hogy meg is valósuljon...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
tzsolesz
nagyúr
Ezen én is sokat töprengtem.
De mindig ugyanoda lyukadtam ki.
1. megszűnt a nagy rivalizálás a volt Szovjetunióval
2. Politikailag elfogadhatatlanan ma már hogy annyi pénzt öljön bele az állam az adófizetők pénzéből mint annó költött. Ma már nem akkora presztízs kérdés ez, hogy az emberek torkán le tudják nyomni.
3. Túlontúl veszélyes műveletnek bizonyult a holdra szállás például. Ráadásul teljesen felesleges lenne volna újra visszatérni. Igazából semmi különös felfedezni való nincs már rajta.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Az űrsikló 2011. július 21-én szállt le utolsó útján, de már dolgoznak a következő generáción.
