- A pápa egyre jobban tart a romlott AI veszélyeitől
- DIGI internet
- Milyen NAS-t vegyek?
- Hálózati / IP kamera
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Milyen program, ami...?
- Milyen routert?
- Bittorrent topik
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
Új hozzászólás Aktív témák
-
Egyet nem értek. Holdraszállás óta majd eltelt 40 év. Előtte jóformán 1-2 évtized alatt találtak ki mindent.
Először is lassan már 50 éve szállt le az Apollo-11 út keretében az első ember a Holdra (1969 július 20.).
Másodszor, ahogy a cikkben is szerepelt, amit "kitaláltak", az részben a hadseregtől jött, hiszen a ballisztikus rakétákat a hadseregek stratégiai csapásmérő fegyvernek szánták. Az első hordozórakéták mind-mind ballisztikus rakétaként kezdték az életüket, R7 'Szemjorka' orrán indult a Szputnyik, Vosztok, Voszhod és Szojuz is a világűrbe, a túloldalon a Thor / Delta, Atlas, Titan voltak a meghatározó hordozórakéták. De még a mai napig van "összefonódás", például az Orbital ATK Minotaur IV. / V. rakéták a Peacekeeper ballisztikus rakéták leszármazottai.
Most 40 múltával még a környékére se mentünk a hold nak.
Valami bibi van itt. Kérem.
Technologiai ugrás volt nem kicsi, űrtechnikailag meg kőbalta mindig.Ajánlom az első oldalon az első képet figyelmedbe. A NASA anno több, mint 4%-át kapta meg az amerikai költségvetésnek. Ez mai szinten szinte felfoghatatlan mennyiségű pénz. Gyakorlatilag államilag úgy felpörgették a rakéta- és űrtechnológia fejlesztését, hogy ezen nem lehet csodálkozni.
Csakhogy mivel a gyorsaság, és nem az olcsóság volt a cél, így aztán méregdrága volt a Gemini / Apollo rendszer minden eleme. Egyetlen Saturn V. rakéta mai áron cirka 600-700 millió dollár lenne.
Ezért indult az STS program is, hogy letörje az árakat, mert a NASA-nál is hamar rájöttek, hogy az indítás ára az, ami félelmetes kihatással van az egész hatékonyságra. Hogy ezek után ma ott tartunk, hogy az SLS hordozórakéta mindössze a két szilárd hajtóanyagú rakétatestet hasznosíthatja újra, pont ezt ássa alá.
Ha nincs a SpaceX és a Blue Origin talán még évtizedekig nem áll neki senki az újrahasznosítható űrrakéták / űrhajók irányába elmozdulni...
Nekem nagy kedvencem a cikkben is említett X-33 / Venture Star projekt, előremutató és 100%-osan újrafelhasználható lehetett volna, de 1999/2000 környékén cirka 2-3 milliárd dollárt senki sem akart kockáztatni (ahogy írtam is, gyakorlatilag az Űrsikló pár hibás döntésnek hála inkább annak az ikonja lett sokak szemében, hogy az újrafelhasználhatóság inkább kockázat, mint erény...).
Most is vannak előre mutató technológiák, talán a brit Reaction Engines cég Skylon koncepciója a legígéretesebb, de évekig alig-alig sikerült pénzt összekaparni bármiféle fejlesztésre is. Nemrég a BAe bevásárolta magát a cégbe, remélhetőleg sikerül pénzügyileg úgy megtámogatni, hogy meg is valósuljon...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A 3. pont azért nem teljesen állja meg a helyét.
Alapvetően a 'Moon first' (vagyis hogy először a Holdra térjen vissza a NASA) koncepció lényege pont az, hogy a Hold még elég közel van ahhoz, hogy bármikor vissza lehet térni onnan, ha beüt a gebasz (úgy 'The Martian' szinten). Tehát egy Holdbázison ki lehet tapasztalni a huzamos ideig külső égitesten való életet. Itt olyan problémák merülnek fel, mint a finom por által okozott gondok, vagy az alacsonyabb gravitáció, esetleg a sugárterhelés problémája. De akár eleve azt, hogy adott esetben a Földtől jó messzire mennyire problémás évekig jól működő társadalmi rendszert felállítani.
Ha ezeket egy Holdbázison sikerül megoldani, akkor adott esetben a Marsra induló emberes küldetések már sokkal felkészültebbek lehetnek.
Ha egyből a Marsra akarsz menni (lásd a SpaceX terveit), akkor ezekkel a problémákkal a Mars felszínén fogsz szembesülni, márpedig a Marsról nem egy-két nap, hanem inkább több hónap, reálisan akár egy év is lehet az út visszafelé.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Vigyázz, ott a GDP-vel és nem a Federal Budget-el, vagyis az állami költségvetéssel számolnak. A GDP a teljes, országos termelés összesen.
2016-ban az Egyesült Államok költségvetése nem egész 4 billió (4 000 milliárd) dolláros kiadással számol. A NASA költségvetése 19,3 milliárd, vagyis kevesebb, mint fél százaléka ennek...
A GDP pedig hozzávetőleg 18.8 billió (~18 800 milliárd) dollár volt 2016-ban.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A katonai kiadások is az állami költségvetésből mennek, és igen, az USA költségvetését nézve a védelmi kiadások cirka 14-15%-át adják (valójában többet, hiszen például a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kiadások egy része a energiaügyi minisztérium alá tartozik).
oriic: Én ennek örülök, a munkáltatód fórumán viszont ezt világgá kürtölni talán nem a legbölcsebb döntés, nemde?
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nehéz erre jó választ adni.
Itt találsz hozzávetőleges adatokat, ám az indítások költsége eszméletlen sok mindentől függ. Biztosítás díja, csomagban való értékesítés, kísérleti indítás (ezekről itt írtam korábban), plusz például az állami megrendelők a különféle plusz igényeik miatt további felárat számolhatnak.
Például az Ariane-5 hordozórakéta a Falcon 9 (és Falcon Heavy) által indított árverseny miatt 220 millió eurós árról 150-170 milliósra "olcsósodott", ez azt jelenti, hogy az eredetileg cirka 10 476 euro / kg @ LEO ár csak a versenyhelyzet miatt cirka 7 142 - 8 095 euro per kilogrammra csökkent.
Az Atlas-V és a Delta-IV család 13-15 000 dollár per kilogramm áron juttat fel ma LEO pályára terhet, a Falcon 9 most cirka 3 500 - 5 000 dollár per kilogramm @ LEO környékén dolgozik, függően attól, hogy kihasználod-e a maximális terhelést (amikor nem marad üzemanyag, hogy az első fokozatot visszahozzák), illetve hogy újrafelhasznált első fokozattal indítod-e.
A kisebb teherbírású rakéták (illetve kisebb terhek) esetén viszont simán előfordulnak 20 000 dollár / kg, vagy még magasabb árak is.
Ha ezt a történelmi árakhoz szeretnénk mérni, akkor az Saturn V. hozzávetőleg 7 000 dollár / kg, a Titan II GLV viszont hozzávetőleg 65 000 dollár per kg.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Alapvetően "hagyományos" MFD (Multi-Function Display, többfeladatú kijelző, ahol a képernyő körüli gombokkal lehet a különféle menüket, beállításokat elérni) plusz hagyományos kezelőszervek. Valóban nem túl bonyolult, viszont "bolondbiztos" abból a szempontból, hogy nincs vétlenül kiváltott esemény (mert a fontosabb / kínosabb dolgok mind a 'gátakkal' körbevett gombok, kapcsolókon keresztül elérhető). Kb. 30-40 éve jött be a katonai repülőgépeknél, és nagyon bevált.
A Boeing alapvetően hasonló megoldást választottak.
A Starliner műszerfala alig látszik, de a lényeg igen - mint az OrionA SpaceX is más megoldást választott (lásd következő rész), igaz eddig két féle koncepció / makett volt látható eddig, de pontosan még nem fedték fel a végleges konfigurációt. Az eddigiek alapján viszont alapvetően a nagy méretű érintőképernyőt preferálják.
A Starliner pilótjának 'szélvédője' és műszerfalaHa így nézzük, akkor az Orion és a Starliner 'konzervatív' minden szempontból, így ebben is. De minden másban - például az irányító személyzet (parancsnok és pilóta) szabályos szélvédő ablakokat kaptak az Orionban, a Starliner esetén már csak a pilótának van egyetlen dedikált ablaka, a Crew Dragonnál pedig konkrétan nem néz egyik ablak se "menetirányba".
Youtube videót nem lehet berakni, szóval csak linkként: Crew Dragon beltér, persze a SpaceX-nél nem meglepő, ha a végső változat ettől jelentősen eltér...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@csongi: Szerintem UnA alapvetően jó irányból "támadta meg" az idézetet. Az űrkutatással kapcsolatos fejlesztések egy jó része a Földi technológiák fejlesztéséből profitálhat, lásd még mikroelektronika, kommunikáció, energiaforrások (RTG, atomreaktor, fúziós reaktor, stb.), optika, stb.
Hogy egy élő példával jöjjek, a cubesat-ok elterjedését a mikroelektronika fejlődése tette lehetővé.
Értem, hogy te hogy értelmezed az idézetet, itt csak azt kell észrevenni, hogy nem 'vagy', hanem inkább 'és' a helyes útirány.
Az pedig, hogy mennyi mindent pazarlunk, az azért rossz példa, mert sokkal hétköznapibb szinten is akkor rá lehet sütni mindenre, hogy 'pazarlás', kezdve hogy a fogyasztói társadalomban sokan félévente lecserélik a telefonjukat vagy 1000 dolláros procival meg videókártyákkal nem csinálnak mást, "csak" játszanak, hogy a PH! lapcsalád profiljára mutassak például.
Tehát nem kell a Monacoi Formula-1 versenyig elmenni...
@Clorf: Csongi alapvetően nagyszerűen megválaszolta a kérdésed, tehát csak megerősíteni tudom: per pillanat a Holdnál messzebb nem jártunk még, sőt, az elmúlt cirka 45 évben az Alacsony Föld Körüli Pályát (LEO) se hagyta el ember. Ha már ott tartunk, hogy évekig tartó mélyűri űrmissziókkal kapcsolatos tapasztalatunk lesz, akkor célszerű ilyesmibe fogni.
A Mars pedig nem ok nélkül népszerű "célpontja" az űrkutatásnak: 'közel van', tehát könnyű eljutni oda, és van némi gravitáció. A kisbolygóövezetbe való emberes felderítő missziók már éves időtartamokban kell, hogy gondolkozzanak. Ennyi ideig a gravitációt nélkülözni már nagyon veszélyes, amire két válaszunk lehet (most legalábbis). Az egyik a forgó modulos űrhajók / űrállomások, amivel most még nincs tapasztalatunk, és nagy méretű / drága űrjárművek kellenek hozzá, vagy pedig olyan űrhajósokat kell találni, akik feláldozzák magukat a cél érdekében, és nem bánják, hogy annyira el fog sorvadni a testük, hogy soha többé nem térhetnek vissza a Földre....
@Puma K: Azokat amik darabokban vannak de még használható adott részei, miért nem gyűjtik be robotokkal és hasznosítják újra?
Egyfelől fejlődés van - ma például az Egyesült Államok csak úgy engedélyez bármiféle űrjármű-indítást, ha a jármű és a teher (műhold, űrhajó) konkrét elképzeléssel rendelkezik az élettartamára vonatkozólak. Alacsony Föld körüli pályán a légkörben való elégetés, magasabb pályán pedig un. graveyard-pályák (temető-pályák) használata.
A szemét begyűjtése azért nem opció még, mert egyszerűen túl drága, amit valakinek ki kellene fizetni. Erre pedig még senki sem vállalkozik önként, és senki sem fizeti ki. Ahogy arra sem akarnak senkit kötelezni, hogy egy GEO vagy MEO pályán keringő műholdat visszahozzon és elégessen a légkörben (vagy távolódó pályán végül is a Napba vezessék), mert ahhoz a műholdnak rengeteg plusz üzemanyagot kell vinnie, ami ismét jelentős többletköltség...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A magnasok hajoi, pedig,.....
Ha a processzoroknál a fejlődést a megvételük miatt jóváhagyod, akkor a mágnások hajóinál is el kell fogadjad, mert kvázi ugyanarról szól.
Ugyanis sok példaként felhozott vitorlás szénszálas vagy más speciális kompozit műanyagból készül (azért olyan méregdrágák), márpedig a kompozit műanyagok fejlesztését pont az ilyen alkalmazások lendítik előre (finanszírozzák), és ennek is köszönhető, hogy a SpaceX már abban gondolkodik, hogy hajtóanyag-tartályokat épít belőle.
Egyebkent ha jol emlekszem, a Nasa mar egyszer kerte, hogy aki ugy erzi az rendelkezesere bocsajthatja a szamitogep kapacitasat a reszukre. Nem tudom ezzel a projektel mi lett?
Bevallom nem tudom, pontosan melyik programra gondolsz, a Seti@Home él év virul, illetve pár hasonló program is van még (pl. PlanetQuest vagy a Cosmology@Home. Ám ezek általában egyetemek által működtetett programok, a NASA csak közvetve érintett.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Alapvetően két fő érdeklődési / publikálási területem van, az űrhajózás-űrkutatás illetve a haditechnika. Ide a logoutra is írtam a lézerfegyverekről például. Meg például a gépépítésről, a World of Tanks rejtelmeiről avagy legutóbb a hűtőventikről egy rövidet.
Ha az a kérdés, hogy a Logout-on lesz-e komolyabb haditechnikai cikk, akkor alapvetően nemleges a válaszom, a Haditechnika szakmai (két)havilapnak szoktam írogatni nagyobb lélegzetvételű típusbemutatókat, a legutóbbi komolyabb munkám nekik az F-35-ről szólt. Most két cikkem van folyományba nekik (csak nem nagyon haladok velük...).
Van egy cirka félig kész cikk, amit az Index SR-71-ről lehozott 50 éve verhetetlen cikkére lett volna válasz, mert felháborított, hogy úgy írtak az végig az SR-71-esről, hogy a család többi tagjáról, az "eredeti" A-12 kémrepülőgépről és az YF-12 vadászgépről, meg az M-21 hordozógépről egy fia említést nem tett (feltehetően az írója tisztában volt a létezésükkel, mivel pár kényes ponton inkább "Blackbird"-ként említi a gépet, amikor ott valójában nem az SR-71-esről, hanem valamelyik tesóról lenne szó). Ahogy nem tett említést az XB-70-ről és a többi "Mach 3-as" gépről. Gondoltam erről érdemes egy nagyobb lélegzetvételűt írni még, ám ez inkább technikatörténelem. Talán egyszer befejezem ezt is.
Miután nem élek meg az ilyen írásaimból (vagy nem írok elég jól hozzá, vagy nem tudom eladni magam inkább
), ezért ez hobbi, szabadidőben. Abból meg mostjó ideje cudarul állok. Szóval emiatt késett ez az írás is jó fél évet...
A Dragon V2-ről érdekes lenne olvasni. Főleg az automatizált működési rendszeréről.
Sok sikert hozzá, a SpaceX még a belteret is csak a lent már belinkelt videóban mutatta meg, illetve korábban belső borítás nélkül egy makettel (amelyben viszont a műszerfal alapjaiban eltért a videóban látottól), és a végső változat feltehetően más lesz mint amit eddig láttunk. De fel lehet hozni azt is hogy az űrruhájukat sem mutatták még meg.
Sorolni lehet azokat a dolgokat, amelyekről kvázi semmi információt nem találni, lásd például soha, egyetlen fotó vagy videó sincs arról, hogy a Falcon 1 (elvben mindegyik esetben, az elsőt leszámítva persze) vagy Falcon 9 (első két indítás) első fokozatánál hogyan ment az ejtőernyővel való vissza hozatal. Mindezt úgy, hogy amúgy a SpaceX elég sok mindent közzétesz.
Musk nagyon ért hozzá, hogy hype legyen, a laikusokat feltüzelje, ám a mélységekbe már elég ritkán megy bele, így részleteket megismerni komoly kihívás...
Csalódás lesz a következő cikk tehát, ha ilyen magas lécet állítasz elé.
Az még rendben van, hogy felkészítik az utasokat különböző veszélyezteti eseményekre, de az ejtőernyő csak a földön jelent megoldást.
Nem tudjuk kik lesznek azok a fizető utasok. Élnék a gyanúval, hogy van előéletük ilyen téren (pilóta / űrhajós).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Inkább új hsz.-be: Nem hinném, mert sem ennek, sem a SpaceX bejelentésről írt kis bejegyzésemnek a nyomait sem vélem felfedezni bennük.
Például ha te elolvastad a fentit, utána nem ütik ki a szemedet az Index írásban az olyan tárgyi pontatlanságok, mint például "...Space Launch System (SLS) elnevezésű rendszere dollártízmilliókba kerül..."?
Szóval itt inkább arról van szó, hogy ez a SpaceX / NASA Hold-út téma most hír, és az Index is erről cikkezik.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@hege8888: Ma pipálom be az 'elkészült' checkboxot. Utána még hozzávetőleg két hét, plusz mínusz X idő.
@Dr.F.E.R.I.: Az űrsikló sajnos bizonyos hibás döntések miatt nem népszerű manapság, én őszintén meglepődtem, amikor a Dream Chaser-t végül beválasztották a CRS2-be. Ez csak egy teherhajó, ami egy "sima" rakéta orráról indul, ám az Space Shuttle-t és az X-37-est (ami USAF és nem NASA jármű) után úgy tűnik, hogy az első apró villanás a felé, hogy nem csak a kapszula-szerű űrhajóké a jövő.
Amúgy meg innováció terén most a Skylon-ba bízhatunk. Bizonyos szintig ez a legelőremutatóbb űrjármű-elképzelés az elmúlt évtizedekben a hibrid torlósugárhajtómű / rakétahajtómű megoldásának hála.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nem, az EMDrive (vagyis egy jelenleg nem teljesen érthető elven működő elektromos meghajtás) tesztjei folynak tovább, azegyik hír szerint az X-37B robot-űrrepülőgépen teszteli az amerikai légierő, a kínaiak pedig a Tiangong-2 űrállomáson tesztelik.
Az EMDrive azonban túlságosan is kis tolóerőt ad le ahhoz, hogy Földről induló rakétákban használják.
Arra viszont nagyszerűen alkalmas lehet, hogy a világűrben műholdak, esetleg akár űrállomások vagy űrhajók pályamódosító, pályastabilizáló meghajtására felhasználják.
A SpaceX-re vonatkozó mondatot nem értem...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Arról itt írtam, meg a második részben is meg lesz említve.
Erről elég keveset tudni. Alapvetően szükséges az, hogy a Falcon Heavy-vel már legyen jó pár repülés, illetve hogy meglegyen a Dragon v2 emberes tesztrepülés az ISS-hez (ütemterv szerint most 2018 május).
Alapvetően reális és megvalósítható, egy űrvécét mondjuk nem ártana bezsúfolni a Dragon v2 belsejébe, de végül is az Apollo személyzete is megvolt nélküle...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Új hozzászólás Aktív témák
lo Az űrsikló 2011. július 21-én szállt le utolsó útján, de már dolgoznak a következő generáción.
