- Vírusirtó topic
- Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
- A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
- Van, amit nehéz lett megtalálni a Google keresőjével
- AI generálja majd a képeket a Photoshopban
- Milyen NAS-t vegyek?
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Windows 11
- Facebook és Messenger
- Mozilla Firefox
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dany007
veterán
Szerintem teljesen jó volt ez a kísérlet
Demonstrálta mit tud egy gép manapság ha jól teletömik adattal és jól megírják a programját.
Nem olyan rossz ez és szerintem nem az MI növelése vagy elérése volt a cél.Amúgy vicces, hogy mindig az emberi agyhoz próbálják hasonlítani ezeket a gépeket, meg hogy az a cél és így tovább...
Tárolókapacitásban lehet, hogy eléri az emberi agyat, talán meg is haladja azt, de a működési elv alapjaiban igencsak eltér. Emiatt meg sosem lesz lehetséges ezzel a 0-ra és 1-re alapuló számítástechnikával utánozni az emberi agyat... -
Dany007
veterán
Az adattárolás még csak hagyjám... Inkább a működése érdekes.
Nagyon kézenfekvő dolog az emberi agyat egy számítógéphez hasonlítani és látszólag talán van is hasonlóság, de már bebizonyították, hogy az alapvető működésben bizony nincs.Egyébként tényleg az a gond, hogy még az emberi agyat is alig ismerjük, annak ellenére is, hogy nagyon sok mindent tudunk róla
-
Dany007
veterán
válasz
Rickazoid
#23
üzenetére
A mondandóm lényege pont az volt, hogy nem lehet utánozni pusztán 0-val és egyessel. Nem utánozzák, csupán létrehoztak egy gépet, ami így működik egyesekre és nullákra alapozva. De ennek nem sok köze van az emberi agyhoz, csupán érthető okoknál fogva sokak hasonlóságot látnak benne.
Az emberi agy egyszerűen nem így működik. Ez már bizonyított.
A pontos működésének részletes mikéntje az, ami még homályos. Viszont annyi tudás már van róla, hogy bebizonyítsák nem úgy működik, mint egy sz.gép.Egyébként szerintem sem ez volt a cél ezzel a géppel. Csak sokan sokszor hajlamosak ezt hasonlíthatni és emberi agyhoz mérni, illetve a poénos beszólások a Terminátor filmmel kapcsolatban...
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
válasz
julius666
#56
üzenetére
Hja, csak az a poén, hogy az agyban a hardver alakítja ki / hozza létre a szoftvert. Ha már mindenképpen a számteches hasonlatnál akarunk maradni : )
És lehet, hogy a "logikát" és ilyesmiket ezáltal lehet definiálni, de a létrehozás módja miatt már eleve nem lehet azonos.Az agynál ezt a "logikát" vagy tudatot / gondolatot igen összetett elektromos / biokémiai és kvantummechanikai folyamatok hozzák létre. Aztán ennek a végtermékét - legalábbis amit mi magunk le tudunk szűrni belőle - próbálják "nullákkal és egyesekkel" utánozni.
-
Dany007
veterán
Pedig ennek semmi köze sincs a vallásokhoz
És a "definíciód" leginkább a skizofréniára tüneteire illik, mint például a Pécsi lövöldözőnél. Nála is egy belső hang volt - állítólag - és annak hatására hozta meg a döntéseit.
"Az ember az agyának 10%-át sem használja."
Persze, ezért van az, hogy az (f)MRI vizsgálaton minden agynak csak a 10%-ában látnak aktivitást a többi hót sötét, nem?
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
A témának nincs köze a valláshoz. Mármint annak a témának, hogy van-e lélek vagy nincs. Ennek eldöntése nem vallási kérdés. Mert nem a vallás fogja eldönteni, hogy mi van és mi nincs. Az alapján te hihetsz valamiben vagy nem, de biztosan tudni csak akkor fogod ha tudományos módszerekkel be lesz bizonyítva.
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
válasz
julius666
#105
üzenetére
"ha 100%-át használnád akkor kb. olyan lennél mint az a magyar csávó aki 6 jegyű számokat szorzott össze az agyában!! Ugye bár erre egypár ember képes a világon
Ez tényleg létező jelenség, egy mentális, veleszületett betegség, autizmusnak hívják. Az oké hogy nagyon jól számolnak, meg mondjuk sakkban elvernek mindenkit, de emellett a vacsorájukat sem tudják szinte megmelegíteni. Ha választani kell, akkor én inkább maradok a számológépnél, köszönöm."
Én is pont ezt akartam mondani. Egy nagyon érdekes születési rendellenség az autizmus.
Ha jól tudom ebben az esetben az agy egyik fele sérült(?) vagy visszamaradottabb és ezért a másik agyfélteke lesz a domináns, az aktívabb.
Általában a bal agyféltekével van gond. Ez felelős a beszédért, kommunikációért. Ezért a jobb lesz sokkal aktívabb.
Persze ez nem egyáltalán nem jelenti azt, hogy az átlagos ember csak az agya 10%-át használná, pusztán az eloszlás más.
Ezért van az, hogy a legtöbb autista alig vagy alig érthetően tud csak beszélni.
Akik képesek normálisabb kommunikációra arról számoltak be, hogy a számokat egyfajta színes képként látják / képzelik el. Ugyan így a végeredményt is.Na mind1, a wiki többet mond róla. Igen érdekes téma egyébként.
Ps.: egyébként ilyenkor tényleg látszik, hogy jóval több van az agyban, mint amennyit az átlag ember érzékel. De ez szerintem inkább lokális kérdés, mintsem kihasználtság %-okban kifejezve.
Hiszen vannak művészek, írók, tervezők, és vannak akik a számok területén jeleskednek. Más más embereknél más agyi terület az aktívabb. Valaki ebben jobb, más meg másban. Jobb esetben ez nagyjából egyenlő arányban van elosztva.
Na, az autistáknál pont az autizmus miatt ez az arányos elosztás szépen felborul.Azt meg egészen viccesnek találom, hogy bárki is megmérte volna, hogy Einstein az agyának 18,0%-át használta volna... : )
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
válasz
Cathfaern
#216
üzenetére
Nem azt mondtam, hogy nem lehetnek hasonlóságok az agy és a számítógép között. Csupán azt, hogy az alapvető működése nem azon alapszik és nem úgy, mint egy számítógép.
Sajnos vagy sem de a neuronhálózat működése sokkal sokkal összetettebb, mint az, hogy van jel vagy nincs jel.
"Minden neuron lényeges része egy rendkívül hosszú rost, melyet axonnak neveznek. Az axonok több helyen is szerteágaznak, és minden ág egy szinapszisban végződik. A szinapszisok azok az összekapcsolódások, ahol a neurotranszmitternek nevezett vegyi anyagok közvetítésével egyik neuronról (főként) más neuronokra jutnak át a jelek. A szinapszisok lehetnek serkentő jellegűek, ezekben a neurotranszmitterek elősegítik a következő neuron jelkibocsátását, vagy gátlóak, melyek igyekeznek megakadályozni ezt. A szinapszis erőssége azt mutatja, hogy milyen megbízhatóan jut el valamilyen üzenet egyik neuronról a másikra. Amennyiben az összes szinapszis erőssége rögzített volna, az agy nem sokban különbözne a számítógéptől. Bizonyos azonban, hogy a szinapszisok erőssége változó."
Idéztem Roger Penrose A nagy, a kicsi és az emberi elme c. könyvéből.
Ebben a kvantummechanika szintjéig taglalja az agy illetve a neuronok és azt azt alkotó sejtek működését. Valamint számos matematikai bizonyítékot is ír illetve kifejt / elmagyaráz arra vonatkozóan, hogy az agy közel sem úgy működik, mint egy számítógép.
Ez a rész még olyan 50+ oldal, így ha nem gond nem idézném végig : ) De igen érdekes olvasmány![ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
válasz
Cathfaern
#241
üzenetére
Pontosan ezt hitték a nagy koponyák is egészen a kvantumfizika megjelenéséig.
A determinizmusnak is épp az a lényege, hogy adott időpillanatban ismerjük a jelenségnek - vagy bárminek - minden korábbi időpillanatban létező mennyiségét / méretét / mutatóit, egyszóval minden "rá" jellemző és azt befolyásoló adatot, akkor ezáltal képesek vagyunk kiszámolni a jövőbeli viselkedését is.
Ok-okozati összefüggés áll mindennel kapcsolatban. Így ha pontosan ismerjük, ismernénk az okokat, akkor abból pontosan meg lehetne jósolni előre az okozatot.Na, inkább idézek a wikiről, az szebben fogalmaz
"Az okozati determinizmus (vagyis a kauzális determináció) szerint a világ állapota egy bizonyos időpontban együtt a természeti törvényekkel meghatározzák a világ későbbi állapotait."
"Ha valakinek megadathatna, hogy ismerje a világ teljes állapotát egy adott pillanatban, akkor a természeti törvények segítségével képes lenne meghatározni a világ állapotát minden megelőző és későbbi időpontban is."Szal, ezt valamikor a 18-19. században fejtették ki részletesen.
És egészen a kvantumfizika megjelenéséig jó irányvonalnak tűnt. Majd ugye jött Heisenberg és a macskája.
E szerint kvantumszinten már nem vagyunk képesek, illetve nem lehetséges egy részecske minden tulajdonságát azonos pontossággal megmérni.Idézek ide is, mert Wiki szebben fogalmaz én meg nem tudok:
"nem tudjuk egy részecske bizonyos megfigyelhető változóit egyszerre tetszőleges pontossággal megmérni azonos pillanatban, még elvileg sem; például nem mérhető meg egyszerre pontosan egy részecske térbeli helye és impulzusa."
Ergo ezeket az értékeket sosem fogjuk tudni (na, ilyet nem mondunk
) megmérni pontosan csupán a valószínűségére tudunk következtetni és azokat lehet csak számszerűsíteni a pontos értéket viszont nem.
Namármost a fent említett Penrose könyvben az író kifejti, hogy az agyban és a neuronokban lévő mikrotubulusok milyen kvantumjelenségeket mutatnak működésük folyamán. Pontosabban, hogy a kvantummechanika hogyan befolyásolja ezek működését. Ha jólemlékszem az alagút effektus jelensége is megfigyelhető. Most nincs előttem a könyv, fejből meg nem vagyok túl pontos, de a lényeg nagyjából az, hogy az agyban a neuronok - illetve ezek a mikrotubulusok alapvető működésében bizony igencsak közrejátszik a kvantummechanika. Tehát nem lesz túl egyszerű számszerűsíteni ezeket a fogalmakat.[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
válasz
Cathfaern
#248
üzenetére
Azért az nem olyan egyszerű.
Mondok egy sarkított példát. Ha csak valószínűségeket ismerünk, akkor a gép reakciói is csak bizonyos valószínűségek lesznek. Tehát mondjuk az "intelligens" gép 70%-ban balra fordul, 30%-ban jobbra... Erog mindegyik bekövetkezhet és csak tippelni tudunk a gép hogy "dönt".
És ez nem ugyan az, mint amikor Watson 98%-ra ítélete, hogy a válasz mondjuk Jerikó lesz. Ott a számára meglévő adatok (!) alapján számolt valószínűséget.
Amiről beszélünk ott viszont maga az adat az aminek van egy valószínűsége... Hú, de nem tudok fogalmazni Sorry.
Szóval pl a kísérletben a válaszok helyességének valószínűségét a rendelkezésre álló információból számította ki a gép egyszerű matek használatával. Itt viszont az alapvető adatok szintjén van bizonytalanság. Olyan ez kb, mintha Watson tárolt információi csak 60%-ban lennének igazak és 40%-ban hamisak. De sosem tudhatod mikor melyik igaz és mikor melyik hamis! Na, akkor ebből vajon, hogy hámozná ki, hogy melyik válaszra hány százalék az esély, amikor magában az alapadatok helyessége sem biztos!?Mert mondjuk adott a kérdés, hogy mennyi a gravitációs erő a Vénuszon? Amit mondjuk számítással kell igazolnia a gépnek. Ekkor rákeres az adatbázisban arra, hogy mekkora a g a Földön. Mekkora a tömege a Földnek. Majd kikeresi, hogy mekkora a Vénusz tömege... stbstbstb és a végén kiszámolja az adatokat. Na de(!) ha ezek az alapadatok sem biztosak, sőt 60%-ban hamis 40%-ban igaz, akkor ebből hogy a fenébe tudná kiszámolni a pontos értéket? Mert ha az alapvető adatok csak valószínűségeiben ismertek, hiába lehet velük számolni, a végkövetkeztetés is csak egyfajta valószínűség lesz. És nyilván egyre kisebb minél több ilyen tényezőt vezetünk be.
Na, most ez nagyon vázlatos és nagyon pontatlan példa volt. Nem tudtam másképp érzékeltetni, hogy mennyire befolyásolja a végeredményt ha önmagában azok az adatok sem ismertek pontosan, amikből a végkövetkeztetést akarjuk kiszámítani...
-
Dany007
veterán
válasz
Rickazoid
#251
üzenetére
Hohohoho!
Én is pont ezt mondtam. A gond csak a kvantum szinten jelentkezik.
Egyértelmű, hogy ha azt meg lehetne oldani, akkor a nagyobb méreteknél már nem okozna semmilyen gondot sem.Én ezzel csak azt akartam cáfolni, hogy nem számíthatunk ki mindent 100% pontosan a végtelenségig...
Aztán ha sikerül mégis megalkotni azt az intelligenciát amit leírtál, onnantól már minden megy szépen, ahogy leírtad.
Amúgy ott a gond: "és az ismeretük nélkül tudatosan nehéz lenne ilyen gépet tervezni, de ha sikerülne"
Ha sikerülne... Ha sikerülne akkor meglehetne oldani azt is, hogy zuhanás közben kinőjön a szárnyam Csak kicsit át kéne írni a DNS-emet meg felgyorsítani és irányítani a növekedést Szóval, amíg ott van a ha szócska, addig fölösleges továbbmenni.Értem én mire gondolsz, nincs is vele gond. Én azt mondtam, hogy azért nem lehetne - egyenlőre - olyan intelligenciát építeni, mint az agy, mert az agy működésének alapjai kvantumszinten folynak. Illetve nem is építeni, hanem számítani ahogy a modi írta. Pont azért, mert azt a részt - amin az egész alapszik már nem lehet csakúgy számítani. Számolni vele lehet, de végeredmény csak valószínűség lesz.
De ha ide betesszük azt a bizonyos HA szócskát, akkor máris minden megváltozik. Mert HA ezt a problémát kiküszöbölnék akkor máris tovább lehet lépni, meg lehet építeni...
Valójában az agy is csak protonokból, elektronokból, neutronokból áll, kb azokból az alap alkotókból, mint az íróasztalom. Csupán "kicsit" más a felépítése
Szóval ilyen szinten össze lehet rakni az emberi agyat mesterségesen, hiszen minden alkotóelem a rendelkezésünkre áll, viszont nincs meg a terv és módszer a hogyanra.[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Persze, hogy elmélet. Ezért is próbáltam ennyire triviálisan leírni, vagy inkább ironikusan.
Egyébként ha sikerülne atomról atomra, - vagy még elemibb részecskékkel - lemásolni akkor elvileg pontosan ugyan azt kapnád, mint az eredeti.
Elvégre az az évek során megszerzett tapasztalat és miegymás is benne van az agyban. Része annak. Ergo ha azt 100%-ig pontosan lemásoljuk akkor is ugyan azt fogjuk kapni.
Amire te célzol az talán a lélek akar lenni. Már ha erre úgy tekintünk aminek nincsen fizikai "megfogható" formája.
De nagyon eltértünk már a realitásoktól!
Demonstrálta mit tud egy gép manapság ha jól teletömik adattal és jól megírják a programját.
) megmérni pontosan csupán a valószínűségére tudunk következtetni és azokat lehet csak számszerűsíteni a pontos értéket viszont nem.
Új hozzászólás Aktív témák
it A showbizniszben sikerrel mutatkozott be az IBM kérdésértelmező és válaszkereső rendszere. A látványos demonstráció után a vállalat üzletet remél csinálni a technológiából.
- Vírusirtó topic
- Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
- MIUI / HyperOS topik
- A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
- EAFC 24
- Retro teló rajongók OFF topicja
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Van, amit nehéz lett megtalálni a Google keresőjével
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Pécs és környéke adok-veszek-beszélgetek
- További aktív témák...
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5