Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • grinapo

    csendes tag

    Gondolkoztam, hogy írjak-e, van-e értelme. Amennyire látom itt mindenki enduser, utálja a szolgáltatókat akik eleve minimum a Sátán szolgái és a céljuk a userrel való kicseszés. De hátha van, akit érdekel a valóság.

    Elöljáróban: internet szolgáltatást szegelek pár évtizede, láttam már bitet utazni. Betegségem akkor is megmondani a frankót amikor nincs igazam, de elfogadom a köpködést (anyámat hagyd ki, nem tehet róla). Másrészt nem vagyok szogláltatói szóvivő, nem kell nyomnom a bullshitet. Mérnöki választ kapsz.

    Na. Lássuk.

    Az internet szogláltatás lényege hogy drótokkal összekötögetjük a gépeket, és a drótok között mindenféle dobozzal irányítjuk a csomagokat, ezzel nem mondtam újat. A nagyobb sávszélesség drágább, mert jobb drót kell hozzá, erősebb doboz kell hozzá, és egy idő után nagyságrendekkel drágább a drót is, a doboz is. Érthetően ez a határ: a szolgáltató a bevételek egy részéből (gyakran jelentős részéből) ezeket fedezi; a fejlesztéseket előre meghitelezi és utána visszakapja, a fenntartást pedig folyamatosan fizeti. Ezzel sem mondtam sok újat, szerintem. Igyekszik minnél kisebb sávszélességet építeni és fizetni.

    A mérnökök az eszközöket és az infrastruktúrát átlagos használatra méretezik. Ez azt jelenti, hogy a kapacitás a lehető legkisebb lehessen úgy, hogy az átlagos esetben kiszolgálja a felhasználókat. Az átlagember az internet kapcsolatát mondjuk időben 30%-ban és sávszélességben 10-15%-ban használja, hiszen amikor alszik akkor nem, vagy amikor lekért egy weblapot és olvassa akkor sem forgalmaz. Nem ennyire egyszerű, de van statisztika. A rendszert erre méretezzük.

    A következő fogalom az "overbooking", amikor van egy 10 megabites vonal amire rá lehet kötni 50 darab 1 megabites olyan átlagfelhasználót aki a netjét 10%-ra használja ki, vagyis átlagosan a 10 Mbps terhelése 5 Mbps, vagyis 50%. Ha 2-3 ember tövig nyomja a pedált akkor az még mindig 8 Mbps. Mindenki boldog.

    Ennek a lényege is pénz: ha 10 Mbps vonal ára 100 forint akkor nem mindegy hogy az előfizetőre 10 forint esik (amikor 1 Mbps-t fizet) vagy 2 forint (amikor ennek átlagosan kb 20%-át).

    Itt jöhet a garantált sávszélesség fogalma: az a sávszélesség amit az előfizető mindenképp megkap, akármit csinál a hálózat többi része. A fenti példában ha MINDEN ügyfél nekiáll 24 órában teljes sávszélességgel torrentezni akkor egy ügyfélre nem 1 Mbps jut hanem 0.2 Mbps; ennél kevesebb soha nem lesz. Ebben a példában 200 kbps a garantált sávszélesség és 1 Mbps a maximális sávszélesség, az eltérés pedig ÖTSZÖRÖS. (A szolgáltató itt is fog tartalékot képezni és 128 kbps-t mond inkább, az amúgy is kerek szám.)

    Ha van, aki még mindig nem érti hogy miért az eltérés, és hogy miért kapitális ökörség ezt a szolgáltatóktól (pláne hatóságilag) számon kérni, akkor elmagyarázom a végét: ha valaki most kap 50 Mbps vonalat havi 15 ezerért, amiből 1 Mbps garantált, akkor az ennek megfelelő garantált szolgáltatás havi díja hozzávetőlegesen 500 ezer forint lesz havonta. Kicsit talán több vagy kevesebb attól függően, hogy egyáltalán létezik-e technológia, ami ezt képes kiszolgálni, hiszen ha egy városrészben van 1000 darab 50 megabites user, az 50 000 megabit, vagyis 50 GBps, amit legalább két technológiai szinttel fejlettebb infrastruktúrával kell ellátni, aminek az ára nagyságrendekkel (vagyis 10-100-szorosan) magasabb. Ha az egész infrastruktúrát kell újraépíteni, akkor annak a költségét csapjuk hozzá. Meg a kicserélőközpontok cseréjét, meg a nemzetközi vonalakét, amiből főként az óceánokon keresztüli részek az igazán izgalmasak.

    Bárki kaphat ma is garantált szolgáltatást, szinte minden szolgáltató szolgáltat ilyet. Tessék odamenni, megkérdezni. Aztán tessék kifizetni, mert ez ennyibe kerül.

    Plusz különadó.

  • grinapo

    csendes tag

    válasz zseko #51 üzenetére

    A többiek jól mondták: nem menne stabilan. Ha *DSL akkor nem lenne meg a jel/zaj arány ami a kódoláshoz kell (esélyesen el sem indulna rendesen), ha kábel akkor meg lenne olyan frekvencia ami nem menne át és emiatt vagy leszakadna, vagy iszonyú lassan indulna el, vagy időnként belassulna kegyetlenül.

    Egyedi csomagot nagy szolgáltató két okból nem ad: egyrészt a rendszere nem úgy van kialakítva, hogy az egyedi csomagokat jól lehessen műszakilag kezelni (könnyű őket szétbarmolni) meg megborul tőle a pénzügy, másrészt a törvény sem szereti, konkrétan tiltja (legalábbis az ÁSZF alapján kötött keretszerződések között). Ha valakinek lakossági egyéni van, az általában fű alatt létezik, szabálytalan, és ez különösen igaz a "jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra", mint amilyen pl. a magenta is, akire még szigorúbb szabályok vonatkoznak. ilyenkor érdemes csendben sunnyogni. ;-)

  • grinapo

    csendes tag

    válasz TeeJay #63 üzenetére

    "Életben többé nem kell szórakozni" kapcsolat nem létezik. ;-) Ha árulsz ilyet mi vevők vagyunk rá! :-)))

  • grinapo

    csendes tag

    válasz Tigerclaw #69 üzenetére

    Amit az emberek hajlandóak sokszor „elfelejteni” az az, hogy a szolgáltatónak érdeke, hogy a somag legtöbbször annyival menjen mint amennyinek eladják, ennek a neve a „best effort”, vagyis „a lehetőségekhez képest ami lehetséges”. Ha a csomagot 128kbps-nek hívnák senkinek nem lenne érdeke, hogy 10 Mbps-el menjen.

    Úgy képzeld el hogy a csomag sebessége két érték között változik: a minimum a garantált, a maximum pedig a maximális csomagsebesség. (Ha a szolgáltatónak gyenge a hálózata, vagyis nagy az overbooking akkor ez úgy néz ki hogy garantált - átlagos - maximális.) Mindkettő fontos jellemző, és mást jelent.

    Amúgy egy adatátviteli vonalnak nem a legfontosabb paramétere a sávszélesség. Nagyon fontos a csomagvesztés, a késleltetés is, amire általában nincs garancia. Az is igaz, hogy minél nagyobb a sávszélesség, annál kisebb a késleltetés, bár nyilván ezt még száz faktor módosítja (pl. a kapcsololóezközök kapacitása).

    (Nekem amúgy pont pr adott meglevő csomagra akciót, ami olcsóbb és tízszer gyorsabb. :D)

  • grinapo

    csendes tag

    válasz rsf #75 üzenetére

    A többiek kirészletezték, én csak azt tenném hozzá, hogy ez nem az internetről szól, hanem maga az Élet ilyen. Nem véletlenül írtam az első válaszomban hogy "mérnök" meg "rendszer": ez nem az internetről, hanem általában minden rendszerről szól, amit adott terhelésre méreteznek.

    Tervezésnél van egy minimális, egy átlagos (szokásos) és egy csúcs (worst case) állapot; polgári rendszereket általában átlagosra tervezünk (tartalékkal), katonai és kritikus rendszereket csúcsra, aminek a költsége 10-1000-szeres.

    Mondok egy talán érthető hasonlatot: autóbuszok. Ezeket is átlagos forgalomra tervezik, előfordul, hogy tele vannak, de olyan nem szokott lenni, hogy aznap nem jutsz fel egyre sem.

    Képzeld el hogy a maximum felhasználási eset hogyan néz ki: Budapest kétmillió lakosa beáll a piros hetes végállomásra, hogy fel akar szállni. MOST. MINDENKI. Vettek jegyet! JOGUK VAN!

    Na, ilyen az amikor mindenkinek "joga van" kihasználni a maximális sávszélességet.

    De, mondom, lehet. Ez választás kérdése: bárki vehet magának buszt. Mindenki árul garantált vonalat, az árat hallhattad. A te döntésed, hogy egy átlagos vagy egy csúcsra méretezett szolgáltatást akarsz használni.

    Ami nem megy az az, hogy csúcsra garantált szolgáltatást akarsz átlagos felhasználási árért. Ha ezt nem érted, akkor vélhetően hiába magyarázom hatféleképp.

  • grinapo

    csendes tag

    válasz Meridian #79 üzenetére

    Nem ismerem a bólyi helyzetet, de ha van 100 user 100 Mbps üveggel az 10000 Mbps, azaz 10 Gbps. Van 10 gigás vonaluk külföldre? Lehet hogy kétlem? És lehet hogy nem 100 user használja (4000 lakos, 10% lefedettséggel 400 fő, 40 Gbps, annyi még a magentának sincs szerintem).

  • grinapo

    csendes tag

    válasz #06658560 #89 üzenetére

    Az autóbuszokat maximális utasszámra és komfortfokozatra tervezik, valamint a jogszabályi elöírásoknak megfelelö utaslétszámra. Hogy a soför esetleg felenged többet, már egész más történet, az már nem a tervezési fázis, hanem overbooking.

    Nem az autóbuszról volt szó hanem a tömegközlekedésről en bloc. A piros hetes vonalát nem a maximális utasszámra (ez Budapest lakossága, 2 millió fő / járat; de mondhatnám extrém példának egész Magyarországot, akik egyszerre akarnak mind a 9.5 millióan átjutni a keletiből kelenföldre :D) tervezték, de még talán hetente sem bírná el. Ki lehet számolni, ha valaki unatkozik, hogy napi hány utast bír el a vonal egy irányban; buszkapacitás szorozva járatmennyiséggel. Nem hiszem, hogy közelítené a kétmilliót.

    Vagyis nem: az autóbuszjáratokat az átlag utasszám alapján méretezik, úgy a buszok méretét (sima, csuklós) mint a járatsűrűséget. Nézd meg egyszer hungexpo záráskor mi megy a buszmegállóban, és az még nem is a maximum, csak egy helyi burst. :-)

  • grinapo

    csendes tag

    válasz #06658560 #93 üzenetére

    Azért nem a garantáltat reklámozza mert annak nincs értelme: az átlagfelhasználó azt akarja tudni, hogy általában milyen gyors a net nem pedig azt, hogy extrém körülmények között mennyire lehet lassú. A meghirdetett érték az, amit elvárhatsz az idő jelentős részében. A szolgáltatók is ezen sportolnak folyamatosan, maximum nem mindenki látja.

    [ Szerkesztve ]

  • grinapo

    csendes tag

    válasz #06658560 #97 üzenetére

    De kezdjünk el játszani: definiáld az átlagos használatot, átlagos körülményeket, egzaktul, ami mindig igaz is!

    Szerintem ezen a szinten nincs mit vitatkozni. Vagy egyáltalán nem érted amiről beszélek, vagy érted de eljátszod az értetlent. A számok amiket írtam nem légből kapottak bár nem is pontosak, nem fogok a te kedvedért most végignyomni pár statisztikát. Az átlaguser a netje totál kapacitásának egyszámjegyű százalékát használja havi átlagban. Aki nem, az nem átlag, sőt, a gauss-görbének igencsak a szélén ül.

    Érdekes infó még így, hogy valójában úgysem érdekel téged, hogy általában a totál sávszélességet a userek kevesebb mint 10%-a használja el, vagyis a 90%-nak azért 10-szer drágább a netje mint kellene hogy ellássák ezt a 10%-ot tökig nyomott sávszéllel. Na ezek azok, akik full hangerővel nyomják a garantált sávszélességet. ;]

  • grinapo

    csendes tag

    válasz Meridian #121 üzenetére

    Teljesen igazad van, de ez azt hiszem nem kapcsolódik az eredeti (minimáli - átlagos - maximális sávszélesség) kérdéshez. Bólyon feltehetően iszonyú overbooking van, 100 mbps-t „adnak” és az átlag 4 mbps, gondolom a minimum meg párszz kilobit. (Ami teljesen normális! Legalábbis azoknak, akik....)

  • grinapo

    csendes tag

    válasz rsf #125 üzenetére

    Egyébként ennek a korlátolt korlátlannak az oka/értelme is az volt, hogy csökkentsék azt az aránytalanságot hogy a sávszélesség 90%-át az előfizetők 5%-a használja el. De persze nem működik, nem jó megoldás, mint ahogy a torrentezés visszafogása sem. Mellesleg ki örülne annak, ha emelnék a garantált sávszélességet de bejönne a forgalmi korlát? :-)

  • grinapo

    csendes tag

    válasz bambano #127 üzenetére

    Méginkább azért, mert senkinek nem mindegy, hogy mibe kerül egy „vonal”, ott meg az egyik faktor hogy miből van, a másik meg hogy milyen eszköz kezeli.

    Az ADSL közönséges kétszálas csavart érpáron megy, egy méter belőle mondjuk 10 forint, egy optikai kábel métere mondjuk 160 forint. Az eszközök áraránya is hasonló. A fő érv persze nem ez, hanem hogy a réz ki van építve a telefon miatt (nulla forint), az optikát meg ki kell tenni újonnan, oszloppal, földmunkával, engedélyekkel, kutyafülével (sok sok sok forint, gyakran százmilliós nagyságrendben, ki lehet számolni hogy mennyi jön ebből vissza ötezer forintonként).

    És persze az ADSL mint technológia már akkor elavult mikor még be sem jött magyarországra.

  • grinapo

    csendes tag

    válasz Meridian #140 üzenetére

    Önmagában persze, az ADSL rendelkezésre állási ideje nem volt ugyanaz mint egy béreltvonalé
    Igen, ez az egyik. A másik hogy az ADSL-t a meglevő hurokra tették a béreltet meg átnézték végig, így kevésbé volt esélyes hogy kontakthibás meg kézzel összetekert maddzag volt benne. :P
    Ez a különbség az ócccó meg az üzleti szolgáltatás között, azon túl, hogy minden lakossági szolgáltatás alulárazott, sokszor önköltség alatt(!).

Új hozzászólás Aktív témák