Új hozzászólás Aktív témák

• #26 Penge_4 veterán

  Új Válasz 2015-08-27 00:24:39 #26

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Penge_4

  veterán

  "mivel szerinte a megszűnő munkahelyek helyén egyre több, más típusú állás jelenik meg – vagyis nem eltűnnek a munkahelyek, hanem megváltozik a minőségük. "

  Most akkor eltekintve az összes 50 fölötti "járulékos veszteségtől", akiknek még egy okostelefon/számítógép kezelése is kihívást jelent, mégis hogyan gondolták ezt a más típusú állást? Úgy értem, folyamatosan sírnak, hogy nincs informatikus (értsd: programozó, mert csak az számít informatikusnak), de tesznek érte valamit, hogy legyen? Maximum a feminista csoportok lobbiznak azért, hogy női informatikusok is legyenek. De mi lesz a férfiakkal?
  "A" verzió: Fizetik saját zsebből a közel milliós félévek költségét.
  "B" verzió: Felvesznek diákhitelt, amit évekig nyöghetnek és utána (mivel informatikusokról beszélünk, nem hidegvérű marketingmenedzserekről) még ha állást is kapnak is csak valami szart, mert akiknek a kiválasztás a munkájuk (HR, stb.) apró jelekből kiszúrják, hogy az alanynak szüksége van az állásra/pénzre, így elvállalja a legszarabb munkát is a legkevesebb pénzért, esetleg naivan elhiszi a belengetett előrelépési lehetőséget (így születnek azok a kiégett emberek, akik 10+ éve remegnek az előléptetésekért, amiket sosem (ők) kapnak meg).

  Pedig az is közgazdasági tény, hogy fejlettebb országokban azért is jobb a fizetés/munkahelyi körülmények, stb. mert az emberek többsége nincs rákényszerítve, hogy azonnal elvállaljon bármit. Alkupozícióban van a munkavállaló is, nem csak a munkáltató.

  És akkor még nem beszéltem arról, hogy 2000 biorobot robotra cserélése nem fog nemhogy ugyanennyi, de még 1000 újabb munkahelyet sem teremteni, mert már ma is megfigyelhető a tendencia (pedig még nagyon az elején járunk mindennek), hogy az emberek már mindennel próbálkoznak azért, hogy egyik napról a másikra megéljenek. A guberálós jófogástól kezdve az Uber sofőrködésen át az egyre növekvő számú MLM ügynökösködésig és jutalékos munkákig.

  Ez pedig nem azt vetíti előre, hogy majd egy csomó új munkahely lesz. Régen az iparosodás valóban teremtett munkahelyet, de ott a vak is látta, hogy bement Pista bá a gyárba (amikből egyre több volt és rohamosan épültek és - meglepő módon - ahhoz is kellett ember) és aznap vagy már másnap dolgozott, kapott munkaruhától kezdve mindent ami kellett, mai szemmel nézve úrként bántak vele. Ma meg önéletrajz, csoportos interjúk, egyéni interjúk, minimálbér + némi cafetéria, a járulékos költségeidet meg fizesd te. A reálbérek meg kb. megfeleződtek.

  És az ipar hanyatlásával nem látom párhuzamosan, hogy merítőhálóval halásznák azt a sok munkanélkülivé vált embert, ha csak nem valami átverős bizniszről van szó, ahol egyébként sincs fizetés csak jutalék.

  (#2) Duracellm...: Nem az a baj, hogy nincs stabil munkahely, mert változik a világ, egyre gyorsabban, el kell fogadni, hogy a 30-40 éves nyugdíjas állások helyébe az évenkénti átképzések/továbbképzések léptek. A probléma ott van, hogy ezek azok a dolgok, amiket a munkáltatóknak illene fizetniük.

  (#6) [Prolixus]: "A kényszer nagy úr, de kétlem, hogy hirtelen ennyi embert elkezdenének érdekelni a természettudományok."

  150-200 éve sem érdekelt ennyi embert a földtúrás, mégis a 90% azt végezte. A nők mellette még házi munkát és gyereknevelést, a férfiak pedig katonáskodtak háborús időkben. Lehetett akkor is lázadni (lásd: költők, zenészek, stb.), de vagy nagyon magas szintre vitték (publicisztika komolyabb lapnál, híres zeneszerző lett, stb.), vagy a legaljább szinten éltek, mint most a guberáló etnikum, annyi különbséggel, hogy akkoriban még modern orvostudomány és TB sem volt, egy megfázásba vagy egy apró hámsérülés elfertőződésébe bele lehetett halni.

  A probléma inkább ott van, hogy míg a mezőgazdaság magától értetődő szakma, amit pár órás "gyorstalpaló tanfolyammal" el lehet kezdeni és folyamatosan gyakorlatban tanulod, csiszolod a képességeidet, addig a jövőben szükséges munkakörökhöz kapásból olyan alapok kellenek, ami miatt nem csak a 3. világ, de a fejlett országok szegényebb rétegei is kiestek.

  Mert egy nincstelen, analfabéta jobbágynak megtanították az idősebb jobbágyok, hogy ez a gyom, az nem gyom, ezt ilyen gyakran, ezt olyan gyakran kell öntözni, stb. Ehhez a munkához akár az istállóban is aludhat a tehén mellett. Fizikai erőnlét kellett hozzá egyedül, az meg jött magától, ha az ember egészséges volt (főleg, mivel már 6-8 éves korban elkezdték az "edzést").

  Eközben mérnöki/IT-s munkakörökhöz szükséges képességeket nemhogy a sivatagban/dzsungelben fogják nagyon kevesen megszerezni, de még egy nyugat-európai/amerikai gettóban is (akik kb. egy szinten vannak a mi középosztálybelijeinkkel). Nem csak anyagilag és földrajzilag (infrastruktúra) kell megfelelő hely, de társadalmilag is, mivel itt magas szintű elméleti tudásról és annak megfelelő alkalmazásáról beszélünk, nem fizikai rutinmunkáról.

  (#13) Zolesz007: "Igaz hogy 100 helyett 20 ember elég de ha 5* annyit gyártunk akkor maradhat a 100 ember."

  És kinek fogjuk gyártani az 5x többet? A menekülteknek vagy a 22800 Ft-ból élő munkanélkülieknek? Esetleg annak a marginális felső 1%-nak, aki exponenciálisan gazdagodik és évente már egy helyett két új autót vesz? Mert azok nem fogják eltartani a gyárat, kevesen vannak.

  A gépesítésnek a költségoptimalizáción túl egyébként ez a másik legfontosabb szerepe. A gépeket le lehet állítani bármikor és újra lehet indítani. Az embereket viszont fizetni kell heti 40 órában akkor is, ha a zúzdába gyártod a terméket, mert elfogyott a fizetőképes kereslet. Az adórendszer és az állami védőháló pedig nem engedi (egyelőre), hogy csak minden második hónapban dolgozzon az ember, mert vagy bejelentik minimálbérre (ami után akkor is adózik a cég, ha a dolgozója otthon ül) a teljesítménybért pedig zsebbe kapja, vagy megbízási szerződéssel, alvállalkozóként, önadózóként dolgozik, akkor viszont szintén ugyanott van, mert csak akkor fog elmenni, ha nullszaldó fölött jön ki, aminek ismét az az eredménye, hogy az adóteher a vállalkozóé, csak az adminisztrációból faragott le, mert mindenki önmaga után fog adózni.

  (#15) Crystalheart: "Száz éve a nincstelen szegénység aránya közel 80%-os volt Magyarországon."

  Akkor éljél meg napi 1,25 dollárból, mert ha több pénzből élsz, már nem vagy szegény. Ennyit a 80%-ról.

• #30 Penge_4 veterán Crystalheart #29

  Új Válasz 2015-08-30 02:40:13 #30

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Penge_4

  veterán

  válasz Crystalheart #29 üzenetére

  "A nincstelenek, zsellérek, cselédek, kisparasztok stb. polgárokhoz, jómódú parasztokhoz és arisztokráciához viszonyított aránya volt kb. ekkora."

  Miért gondolod azt, hogy rosszabb volt akkor egy cselédnek vagy kisparasztnak, mint most annak, aki 80 000-es fizetésből tart fenn egy 50 000 + rezsis albérletet, mellette pedig még eszik és hoppá!... elszámoltam magam, ez számára luxus lenne.
  Helyette lakik társalbérletben kb. ötödmagával és továbbra sem marad pénze semmi másra a túlélésen túl.

  Hint: A szélsőséges példa ismét szándékos. Mert ha 80 helyett keres 100-120-at és tényleg nagyon megfogja a pénzt is arra elég, hogy ha albérletet kell váltania, kihúzza pár hónapig. Ha munkahelyet kell váltania, szintén. Ha nem talál munkát és ezért be kell iratkoznia egy n+1. OKJ-s tanfolyamra, akkor szintén tud miből élni addig, amíg azt elvégzi.

  Biztos vagy benne, hogy ezeknek az embereknek olyan rossz volt a létbiztonság, amit egy nemes/gazda/földesúr nyújtott? Mert azt elhiszem, hogy az itteni fórumozók többsége IT szférában nyomul meg többségében jómódú, nyilván borzasztó nyomornak érzékeli ezeket a múltbéli emberi sorsokat, hogy cseléd meg jobbágy, meg azt is megértem, hogy a mai szegényekre meg úgy tekint, hogy isznak, cigarettáznak, hitelre vesznek plazmatévét és ha ezt nem tennék, akkor egy csapásra minden gondjuk megoldódna. Ami részben igaz, részben viszont nem, mivel sokszor az ok valójában már okozat, mert kívülről könnyű okosnak lenni, de van az a mélység, aminél már nem érdemes küzdeni és ez a reményvesztettség ebben a viszonylag olcsó hedonizmusban vetül ki.

  Attól pedig, hogy a külsőségek eltakarják a társadalmi különbségeket, ugyanúgy léteznek.

  Egyébként épp az jutott eszembe, hogy mennyi ember megy ki külföldre pl. házvezetőnőnek, bébiszitternek, házi betegápolónak. Az kb. hasonló, mint anno a cseléd. Ott lakik egy gazdag német/angol/amcsi, stb. családnál, 0-24 órás szolgálatban áll és kb. ilyen mindenes.

  Biztos azért olyan népszerűek ezek a munkakörök, mert az emberek örülnek, hogy felszabadultak a cseléd/szolgasorból. Vagy mégsem? Mert inkább a "nem ezt a lovat akartuk" esete áll fenn és kezdenek rájönni az emberek, hogy a szabadság csak úgy buli, ha társul mellé mondjuk egy 250-300 ezres fizetés is, mert akkor már inkább mindenki fizeti magának az albérletet/lakástörlesztőt, ételt/italt, meg dönti el, hogy mire költ/mennyit takarít meg? De éhbérek mellett inkább vágyik az emberek többsége a létbiztonságba vagy annak valamilyen illúziójába és szarja le magasról a szabadság (illúzióját).

• #35 Penge_4 veterán Crystalheart #32

  Új Válasz 2015-08-31 03:28:50 #35

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Penge_4

  veterán

  válasz Crystalheart #32 üzenetére

  Nem gondolok rá romantikával, pusztán arra céloztam, hogy attól még nem feltétlenül élünk (sokkal) jobban, mert fejlődött a technológia, ami egy közvetett, párhuzamos történelmi hatás, nem sok köze van az egyes ma élő egyének teljesítményéhez. Ráadásul ez is csak a szakadékot mélyíti.

  És minden, a rendszerbe épített minden apró fogaskerék azt szolgálja, hogy a gazdag gazdagodjon, a szegény meg szegényedjen.

  "egy átlagember jobban él ma, mint a középkorban egy király, hacsak a hatalmat nem vesszük tényezőnek."

  Hagyjuk már ezt a közgazdászok által terjesztett marhaságot. Nem a hatalomról van szó (akkor már relevánsabb az egészségügy), hanem arról, ami ma is bizonyított tény, hogy egyenlőbb országokban boldogabbak az emberek. Akkoriban a szegény az szegény volt. Minimális különbségek voltak közöttük, nem akkorák, mint ma.

  "mint amikor a cigány mesterségek hirtelen kihaltak, és nem törődtek az átképzésükkel."

  És lám, ennyi év után magától megoldódott a probléma. Vagy mégsem?

  "és ha kell, akkor közel mind szolgáltatóipari lesz."

  Igen. 99% fogja szolgálni az 1%-ot. Csak ehhez kellenek olyan jelentéktelen dolgok, mint a pénz, amivel ezt megfizetik. Munkanélkülivé vált emberek meg elhelyezkedni képtelen pályakezdők nemhogy (fizetős) szolgáltatásokat nem fognak igénybe venni, de inkább még az alapvető kiadásaikat is csökkentik, ezzel pl. élelmiszerboltoknak is komoly forgalomkiesést eredményezve. Egy darabig el lehet ezeket a dolgokat hitelekkel fedni, de nem lesz jó vége.

• #37 Penge_4 veterán Crystalheart #36

  Új Válasz 2015-09-01 06:50:43 #37

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Penge_4

  veterán

  válasz Crystalheart #36 üzenetére

  Hiába tanult akármennyit, amíg olyan hülye szempontok alapján mérik a szegénységet, mint az EU-s szegénységi teszt. De egyébként meg olyan szakmáról beszélsz, ahol a legrangosabb művelők sem értenek egyet mindenben, sőt, néha teljesen ellentétben is állnak egymással, lásd: Keynes vs. Mises

  Meg pl. a hiteleket senki nem számolja bele a szegénységi mutatókba. Régen a parasztok majdnem mindegyikének pozitív volt az egyenlege. Ma lehet, hogy egy budai villában élő, Hummerrel járó valakinek is nagyobb devizaadóssága van, mint a teljes, összesített vagyona, beleértve az aranyfogát is.

  Akkor melyik a gazdagabb a kettő közül?

  Lehet mondani, hogy a materiális javakhoz hozzáfér a "gazdag" még így is, ezért egyértelmű a választás, de szerintem annyira nem. Lehet még azt is mondani, hogy neki biztosan jóval magasabb szintű tudása van, ami ugyancsak egy szellemi tőke és anyagi javakra is fordítható. De ez sem szempont, mert mi van, ha pont gazdag mivoltjából választott olyan szakmát, ami nem jövedelmező, de szereti csinálni, míg mondjuk a szegény rá volt kényszerítve gyerekkorától a kemény munkára és így ez alapján választ karriert.

  A "gonosz nagytőkés" nem ül a pénzén, éppen ez a másik probléma a gazdasággal. Régen elegendő volt takarékos életmódot folytatni és bárki számára lehetővé vált a meggazdagodás. Igaz, hosszú távon, de az is valami. Ma olyan bonyolult matematikai alapokra épülő pénzügyi rendszerünk van, amit általában 5 évig tanulnak az egyetemeken, a takarékoskodók pénze vagy stagnálva követi az inflációt (ha szerencséjük van), vagy átverik őket Questorral és hasonlókkal.

  Profilváltásról is hallottál már gondolom. Aki magas szinten van, az annyira diverzifikálva tartja a vagyonát (lásd: Rockefellerék, földek, ingatlanok, gyárak, stb.), hogy ezek összessége kiegyensúlyozza egymást. Olyan nincs, hogy csak a középosztályból lehet profitálni, sőt! Pl. a kereskedelem tipikusan az a szegmens, ahol hiába középosztálybeli valaki, lehet, hogy emiatt tudatosabb vásárló és nem költ többet, mint amit megengedhet magának, ellentétben a szegény egy hirtelen érzelemtől vezérelve képes fizetésnapkor elkölteni a 80 nettóból 50-et és maradékot úgy felfogni, hogy "majd lesz valami".

  Továbbá: garancia, jótállás és egyéb jogok érvényesítése. Kikkel szemben van nagyobb előnyben a kereskedő? Akik kiműveltek, ha nem azok is van elegendő szabadidejük rá (akár munkaidőben), hogy kiművelődjenek jogi alapfogalmakkal és esetleges konfliktushelyzetben anyagilag is megengedhetik maguknak, hogy jogi útra tereljék?

  Esetleg az, aki nem kiművelt, ideje sincs, nem olyan munkát végez, hogy akár telefont nyomogathat, akár internet előtt ülhet, mellette van egy csomó más gondja (pl. család, másodállás, stb.) és egyébként sem engedhetne meg magának egy jogi ügyet, mert nem tud mellényzsebből előhúzni 5 számjegyű tételeket ilyen-olyan illetékekre és hasonlókra, nem számítva a bíróságra utazás/szabadság, egyebek kérdését.

  Szóval akármilyen bőszen pufogtatod ezt a "gazdagnak se jó, ha szegénység van" szöveget is csak nagyon ritka és speciális esetekben állja meg a helyét. De az alaptörvény akkor is a profitmaximalizáció marad, amíg csak létezik a világ és az emberiség.

• #39 Penge_4 veterán Crystalheart #38

  Új Válasz 2015-09-01 13:15:31 #39

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Penge_4

  veterán

  válasz Crystalheart #38 üzenetére

  "Az, amelyik képes jólétben élni és ezt biztosítani az utódainak is."

  Akkor napjaink legéletképesebb embertípusa az, aki ivarérett korától szaporodik, élete végig átlagosan 8-10 utódot, akiket ha ő nem is, a közteherviselés relatíve jólétben (értsd: étel, ital, fedél, gyógyszer, oktatás) eltart?

  Ellentétben azzal a szerencsétlennel, aki pl. Bill Gates-i vagyont halmoz fel és van neki mindössze 2-3 gyereke? És nem, attól, hogy valaki gazdag csak a lehetősége nagyobb az egészségre, nem törvényszerű, hogy tovább is él és, hogy ő majd több utódot nemz/szül. Sőt, inkább az a tendencia, hogy a szegényebbek szaporodnak jobban, ezért is romlik folyamatosan az emberiség génkészlete.

  Települést/céget pedig ne hasonlíts össze magánemberrel. Warren Buffett is bukott már milliárdokat, de ez nála munkaköri ártalom. Nem összehasonlítható azzal, aki pénzügyileg komplett analfabéta (mert a devizahitelhez az kellett, ahogy Providenthez és társaihoz is kell egy jó nagy adag negatív IQ szint).

  Egy magánember, aki hülye, hitelre vesz mindent, az nem fog megváltozni, vagy legalábbis kisebb eséllyel (főleg minél idősebb), mint egy település, ahol leginkább a nép testesíti meg a birka mentalitást és a megválasztott vezető meg többé-kevésbé olyan irányba viszi a nyájat, amilyenbe ő akarja. A vezető(ség) egy település és egy cég élén is cserélődhet/cserélődik, míg a magánember agya nem fog kicserélődni.

  Tehát egy település esetében, ahol korábban státusszimbólumokra szórták a pénzt, mint szobor, szökőkút, park, stb. ott esélyes, hogy vezető(ség)váltás után (termelő)eszközökbe fognak pénzt fektetni, amivel talpra állhatnak.

  De egy olyan ember, aki mindig többet költött, mint a befolyt pénzei, ráadásul státusszimbólumokra, amik csak vitték a pénzt vásárláskor és utána is és rohamosan csökkent az értékük (autó, yacht, túlárazott luxusvilla, túlárazott, jó helyen lévő nyaraló, stb.), az aligha fog megváltozni.

• #40 Penge_4 veterán Crystalheart #38

  Új Válasz 2015-09-01 13:33:56 #40

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Penge_4

  veterán

  válasz Crystalheart #38 üzenetére

  És a végéről még kihagytam: Saját pénzt mindig nehezebben és görcsösebben fektetsz be bizonytalanba, mint olyat, ami esetleg vissza nem térítendő vagy mindenképpen visszajön. Ezért is vannak jobb helyzetben a politikusok (már ha nem lopnak olyan sokat), mert egy kisember az összekuporgatott pénzét beteszi valami Questorba és elbukja, a politikus meg felvásárol egy Budapest bankot, felvásárolja egy Erste banknak a felét, MOL-t, államosítja az MVM-et, még ha rossz a beszállási pont is (drágán vette) is termelőeszközökről van szó. Nem pedig arról, hogy te majd beteszed a pénzedet, hátradőlsz és a bankárok majd csiribú-csiribá olyan hozamot érnek el, amit ebben a gazdasági környezetben még magas kockázattal sem mindig esélyes a legnagyobbaknak sem (lásd: mostani kínai tőzsdecrach). Ahogy el is lehet cseszni valamit, ami állami. Jó példa rá a MÁV és a BKV, meg a néhai Malév.

  Annak ellenére, hogy az állam(ok)nak olyan hatalom van a kezében, amivel Dubai-t megszégyenítő szintet érhetne el, csak a megfelelő embereket kéne a megfelelő pozíciókba rakni (meg a kezdeti időszakokban valszeg elengedhetetlen lenne egy masszív népirtás is, mert pl. a nyugdíjak/EÜ, stb. megszűnését nem csipázná a tömeg és gumilövedékekkel meg kordonokkal nehezen tartanák őket vissza. De hát a gazdasági talpraállás áldozatok nélkül lehetetlen. Vagy olyan hosszú folyamat, ami hossza miatt folyton kisiklik, mert a tömeg most akar jól élni, a jelenben vagy max a közeljövőben, nem a távoliban. Meg nem is bízik már benne.

• #43 Penge_4 veterán MageRG #41

  Új Válasz 2015-09-06 18:59:43 #43

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Penge_4

  veterán

  válasz MageRG #41 üzenetére

  "Bármilyen meglepő, az állam nem tud közvetlenül pozitívan hatni a gazdaságra."

  Dehogynem. Mindössze két dolog kombinációja kéne hozzá. Egy észak-koreai szintű érdekérvényesítés, csak éppen a dilettáns hatalommániás diktátorokat a legjobb gazdasági szakemberekkel cserélnénk fel. De ez a része is ezerszer ki lett már tárgyalva. Amíg a(z agyhalott) tömeg kezében van az irányítás a kvázi-demokrácia által, addig sosem lesz itt semmi, mert mindig arra fognak szavazni, ami tetszik nekik és a jelenjük mindig jobban fogja őket érdekelni, mint a jövőjük. Ez pedig eredendő gátja lesz annak, hogy kimásszunk a gödörből.

  "Igazán különleges kormány kell ahhoz hogy hatalomra kerülve ne váljon control freak-ké."

  Ebben egyetértünk. Ezért is nehéz megválasztani a megfelelő embereket. Hát még ha pártokba tömörülnek (amik mögött eszmék húzódnak és mindig vannak férges részei).

  (#42) Crystalheart: És hol van jelenleg úgy az egész világban jó oktatási rendszer? Még a skandináv államokban is csak a mieinkhez képest van jobb. Felnőtteket meg már nem lehet oktatni (csak aki fogékony rá, de jellemzően pont azok szorulnának rá, akik nem azok).

Új hozzászólás Aktív témák