Új hozzászólás Aktív témák

  • bteebi

    veterán

    válasz frovery #48 üzenetére

    "Na ezért nem használok Firefoxot"

    Pedig az egyik legjobb, és talán a legjobban testreszabható böngésző, remek addonokkal. Nekem ez többet számít annál, hogy például a Chrome, meg az Opera is talán valamivel gyorsabb. A Chrome stílusát egyébként kifejezetten rühellem, szerintem soha nem tudnám megszokni. Kb. 10-15 évvel ezelőtt operáztam, de már kinőttem belőle :D. Az meg szerintem elég nagy fail, ha egy népszerű, viszonylag elterjedt böngészővel nem működik egy netszolgáltató oldala...

    Nem (lenne) olyan rossz egyébként a vannet se, a legbénább csomagjuk egész tűrhető áron van, de az ár a sebesség kismértékű növelésére is kb. exponenciálisan nő, ami nem valami biztató. Ráadásul a beugró is nagyon magas. A 10k még oké lenne, de a 30k az egy kicsit sok. Jobb helyeken az már szinte egy éves előfizetés díja. (Oké, nem korrekt összehasonlítás, de attól függetlenül is drága.)

    "Egy Digi csak frekventált helyeken alternatíva, az egész országban, főleg vidéken soha nem lesz, tehát a Digikábellel összehasonlítani bármit is, botorság."

    Azért terjeszkednek szépen lassan. A szüleimnél Miskolcon, társasházban nagyon sokáig csak UPC volt. A netjük átlagban gyorsabb és jobb is volt a konkurenciánál. 2003-ban kötötték be, 768 kbit/sec sebességet tudott, amikor a legtöbb DSL még 128-256k volt, hasonló áron. Talán egy éven belül dupláztak (1,5 Mbit), majd egy év, vagy még kevesebb idő elteltével már 2,5 Mbit lett, ami aztán egy újabb év múlva már 5 mega volt - szerintem az a használhatóság legalsó határa manapság. Azután meg már 15, később 30 mega lett, majd szerencsére megérkezett a Digi. Pesten már nem volt ennyire jó világ, Telekomos DSL-ünk volt 2009 körül, talán 2 vagy 5 Mbittel kezdve, abból lett később 10-15, amíg el nem költöztünk. Az új helyen (XVII. kerület), 2013 körül szintén Telekom, már talán 30 Mbittel, 2014-től viszont szerencsére ott is lett Digi. Sőt, a házunkban, falun (Ecser) is van, szerencsére :), FTTH (azt hiszem UPC is lett volna ott is, de a Digi nyilván jobb). Pedig az is "vidék", bár nevezhetjük agglomerációnak is. Ehhez képest amikor a Blahán laktunk egy évig, ott (akkor még) semmilyen normális szolgáltató nem volt :Y.

    "Mint írtam is, egyéni szerződéssel, akár napira is "bérelhető" a műholdas szolgáltatás. Sok nyári fesztiválra, koncert helyekre, vásárokba és egyéb helyekre telepyítjük ki."

    Oké, de a napi bérlés az nyilván drágább, mint egy lakossági ügyfélnek a havi előfizetési díja. Ettől függetlenül nyilván megér(het)i, pláne, ha nincs alternatíva. Már pedig nem lesz...

    "Van pár tanya, kisebb, nagyobb telephely, vállalkozás is, ahol más net nem érhető el. Ilyen helyeken igenis vállalhatóak ezek az árak."

    Én inkább úgy fogalmaznék, hogy el kell fogadni. Persze nagyon könnyen beszélek, mert kifejezetten szerencsés helyzetben vagyok a szolgáltatókkal. Mindenesetre egy egyéni előfizetőnek az akár 20-30 ezres havi netköltséget szerintem semmivel sem lehet megindokolni...

    #49: "Nekem Firefoxxal gond nélkül behozta ezt az oldalt..."

    A linket külön nekem is megnyitja, de amikor a nyitóoldalról szeretnék navigálni a díjcsomagokra, ott egy animáció van (lenne), ami nálam nem megy FF-al, és így nem tudtam megnézni a remek ajánlataikat.

    "Ezzel a nagyon szerencsés nagyon kevesek közé tartozol..."

    Tudom, sajnos/szerencsére. Szerintem egyébként elég sok emberhez eljut már a Digi, de sokkal többhöz meg nem (viszonylag sok emberhez, de viszonylag kis területen). Bár... ahogy megnéztem a listájukat, szerintem a legtöbb nagyobb település (és majdnem az összes megyeszékhely) rajta van, és elég sok kisebb is elérhető már. Persze ez nem jelenti azt, hogy az adott településen bárhol elérhetőek. Nyilván nem is éri meg bárhová kihúzniuk az optikát, még Budapesten se. Városokban, meg relatíve frekventált családi házas övezetekben (ha nincs baromi messze a már meglévő hálózatuktól) viszont többnyire megéri fejleszteniük, idővel úgyis behozza az árát. Ez persze Mucsajröcsöge külsőt nem fogja érinteni, és - többek között - az alföldi tanyavilágot nem fogja érinteni. Amúgy ha jól emlékszem, akkor a Diginek is van, vagy legalábbis volt parabolás netje is.

    Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz bteebi #51 üzenetére

    Mindenesetre egy egyéni előfizetőnek az akár 20-30 ezres havi netköltséget szerintem semmivel sem lehet megindokolni...

    De, ha nincs alternatívád. Fizettem én (oké, tíz éve) havi 14e Ft-t 8Mbites netért úgy, hogy nem is tudtak annyit szolgáltatni. Ha nincs alternatíva, akkor ez van, kell/nem kell...

    A linket külön nekem is megnyitja, de amikor a nyitóoldalról szeretnék navigálni a díjcsomagokra, ott egy animáció van (lenne), ami nálam nem megy FF-al, és így nem tudtam megnézni a remek ajánlataikat.

    Én a nyitóoldalról jutottam el a linkelt oldalra, mindenféle trükk nélkül... Oké, ez nem jelent semmit, csak jelzem, hogy a legfrissebb FF-el nálam gond nélkül megy (uBlock Origin-en túl más nincs feltelepítve rá).

    Nyilván nem is éri meg bárhová kihúzniuk az optikát, még Budapesten se.

    Akkor ennyi. Elérhető? Igen, mondjuk a lakosság 20-30%-nak... Sokat segít azokon, akiknél nem szolgáltat...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • bteebi

    veterán

    válasz Cifu #52 üzenetére

    "De, ha nincs alternatívád."

    Na ez az, ami sajnos elvileg így van, de én még attól nem tudom elfogadni. Ilyen alapon adhatnák kétszer-háromszor annyiért is a szolgáltatást. Nyilván van az a határ, amit már senki nem lenne hajlandó megfizetni, de ha csak kicsivel is az alá tudnak lőni, akkor az még elég lehet. Nem kizárt, hogy 20-30k-s havidíj mellett nagyobb lenne a hasznuk, mint 5-10k-val. Nyilván jóval kevesebb előfizetőjük lenne, de az kit érdekel? A lényeg úgyis csak a haszon... :U

    "Elérhető? Igen, mondjuk a lakosság 20-30%-nak... Sokat segít azokon, akiknél nem szolgáltat..."

    Attól remélhetőleg azért több emberhez is eljut(hat)nak, mivel szinte az összes megyeszékhelyen ott vannak, meg amellett még nem kevés településen. De tény, van még hová fejlődniük. Ahol viszont nem elérhetőek, ott viszonylag jó eséllyel lesz UPC vagy Telekom. Ha nem, akkor - kisebb falvak esetén - meg valami gagyibb helyi vérszívó. Ha még az se, akkor már nagyon-nagyon vidéki a hely :DDD. Szerintem a műholdas net csak akkor elfogadható, ha tényleg semmilyen más alternatíva nincs, mert sebességben jó eséllyel, de árban szinte biztos, hogy a tetszőleges HelyiDSL is jóval jobb lesz. Ha másban nem, hát pingben biztosan...

    Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz bteebi #53 üzenetére

    Nem kizárt, hogy 20-30k-s havidíj mellett nagyobb lenne a hasznuk, mint 5-10k-val. Nyilván jóval kevesebb előfizetőjük lenne, de az kit érdekel? A lényeg úgyis csak a haszon..

    Ezért kínos kérdés most az ár. Ugyanis ha 1 millió előfizetődnél van 1 egység hasznod, az még mindig jobb, mint 10000 előfizetőnél 10 egység haszon.

    Induláskor nyilván mindegyik horror lesz még, de a több lépcsős fejlesztések már nem a lefedettségről szólnak, hanem a felhasználói kör bővülésénél szükséges válaszról. Itt most utalnék a cikkben megtalálható SpaceX bevételi táblázatra. 2025-re éves szinten 30 milliárd dolláros bevételt és 10-20 milliárd dolláros nyereséget vizionáltak. Tételezzük fel az általam említett havi 100 dolláros árat, ez 25 millió előfizetőt jelentene. Viszonyításképpen a Comcast az Egyesült Államokban több, mint 20 millió előfizetővel bír, és így a legnagyobb kábeles szolgáltató. Szóval a SpaceX nagyot álmodik, de maguk a számok nem lehetetlenek. A Comcast az 1Gbit-ért most 140 dollárt kér havonta, ha nem kötsz hűségidőt, és 70 dollárt, ha három évre kötsz. A probléma ugyan az, ami eddig: a szolgáltatási terület pár nagyvárosra korlátozódik, és bár nagyon fejlesztenek, de nem fog mindenhova eljutni.

    Szóval verseny lesz...

    Ahol viszont nem elérhetőek, ott viszonylag jó eséllyel lesz UPC vagy Telekom.

    UPC-m van, és cirka 6e Ft-be kerül a 120Mbites net, két éves hűségidővel. Édesanyámnál Telekom DSL van, 8e Ft-t fizet a 20Mbit-ért...

    Szerintem a műholdas net csak akkor elfogadható, ha tényleg semmilyen más alternatíva nincs, mert sebességben jó eséllyel, de árban szinte biztos, hogy a tetszőleges HelyiDSL is jóval jobb lesz. Ha másban nem, hát pingben biztosan...

    Akkor még egyszer: a hardcore FPS / RTS játékosokon túl bárkinek elég lehet a 100ms körüli ping. Márpedig a OneWeb például ez alattit ígér. Sávszélességben meg 1Gbitet.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz bteebi #51 üzenetére

    "Mindenesetre egy egyéni előfizetőnek az akár 20-30 ezres havi netköltséget szerintem semmivel sem lehet megindokolni..."

    LoL, örülnék én annak a havi 30ezres költségnek, ha pl Vörös-tengeri búvártúrán folyamatos, 5GB körüli adatlimites+gyors netet kapnék érte a hajón. Hidd el, nem csak a Kiskunalsó és felsőpiripócs közti tanyák vannak, akikhez majd a kormányzat kiviszi a kábelt, mert kormánypárti a polgármester. Nem beszélve a tengerekről, (É és D) Amerikában, Afrikában, Ausztráliában gigantikus területek vannak, nulla infrastruktúrával. És bizony ezeken a területeken is dolgoznak, ÉLNEK emberek, akik alkalmasint szeretnének kommunikálni - vagy épp az életbenmaradásukhoz kell a kommunikáció. Még a viszonylag sűrűn lakott USA-ban sincs mindenhol GSM-lefedettség(!).

    #54: már vannak szereplők a piacon, úgyhogy az ő aktuális horror áraik alá kell ajánlani. Fel kell mérni a piacot, kik vennék igénybe: nyilván első körben az afrikai, D-amerikai őslakosság az 1$-os havi jövedelmével nem jöhet szóba, a területen dolgozó (pl bányász) cégek viszont igen, ahogy a nem jelentéktelen hajós turizmus is vevő a témára.

    [ Szerkesztve ]

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Cifu #54 üzenetére

    "..Ezért kínos kérdés most az ár. Ugyanis ha 1 millió előfizetődnél van 1 egység hasznod, az még mindig jobb, mint 10000 előfizetőnél 10 egység haszon..."

    Így nem számolhatsz, mert ez esetben a sávszélesség, a szűk keresztmetszet.
    A mai rendszerekben képtelenség 1 millió előfizetőt kiszolgálni műholdról.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Calibra72

    aktív tag

    Kérdés például hogy egyes országok mint mondjuk Kína,hogyan korlátoznák a Facebook és egyéb tiltott oldalak látogatását a műholdas technika mellett:)

  • bteebi

    veterán

    válasz t72killer #55 üzenetére

    "LoL, örülnék én annak a havi 30ezres költségnek, ha pl Vörös-tengeri búvártúrán folyamatos, 5GB körüli adatlimites+gyors netet kapnék érte a hajón."

    És azt vajon a Szaharában közlekedő karavánok is meg tudnák fizetni, esetleg mondjuk afgán vagy etióp családok? :U Én is örülnék annak, ha 4K 60 fps-es online streammel tudnám tolni a fácsén, ahogy épp elérem az Északi-sarkot, sőt közben a Bari köztöt is tölthetném HD-ben, miközben a CS 20 ms-es pinggel megy.

    "Hidd el, nem csak a Kiskunalsó és felsőpiripócs közti tanyák vannak, akikhez majd a kormányzat kiviszi a kábelt, mert kormánypárti a polgármester."

    Nyilván nem, de nem baj, ha nem csak a Thaiföldre látogató amerikai szexturista tudja megfizetni a netet, hanem a helyi lakosok is. Anélkül nem sokat ér ez az egész, tetszik vagy sem. Legalábbis az szerintem egy elég ótvar hozzáállás, hogy nekem legyen jó, én ki bírjam fizetni, a többiek meg le vannak szarva. Nem a nyugat seggét kellene ezzel (is) kinyalni. Még ha nem is a legalapabb csomagok esetén, de olyan összegekről beszéltünk, amennyi pénzt sok afrikai/ázsiai országban nem hogy nem tudnak rászánni havonta, de összesen nem keresnek annyit. Ha havi 30 ezret keresel, akkor nem biztos, hogy 20 ezret rászánsz a netre. Így viszont erősen megkérdőjelezhető az értelme. De legalább az orvvadászok online hallgathatják a Gangnam Style-t a szavanna kellős közepén, meg Average Joe is tudja nézni az NFL-t az Everest alaptáborban, na hurrá.

    "Nem beszélve a tengerekről, (É és D) Amerikában, Afrikában, Ausztráliában gigantikus területek vannak, nulla infrastruktúrával. És bizony ezeken a területeken is dolgoznak, ÉLNEK emberek, akik alkalmasint szeretnének kommunikálni - vagy épp az életbenmaradásukhoz kell a kommunikáció."

    Szerintem ezek közül még a tenger a legkisebb gond, bár nyilván nem szeretném, hogy norvég halászok ne tudjanak bármikor facebookozni. Viccet félretéve, nyilván fontos, hogy a hajókon is legyen net, normális kommunikáció (ami egyébként a legalapvetőbb szinten rendelkezésre is áll, leginkább rádió, GPS és radar formájában). Szerintem egyébként Afrika, utána pedig leginkább Dél-Amerika lefedése lenne a legfontosabb, Ausztrália meg talán a legkevésbé (elég érdekes ott a lakosság eloszlása, és nyilván nem ok nélküli az egy egyébként nagyon is fejlett országban, hogy valahol nincs infrastruktúra).

    #57: Meg fogják oldani, nem kell aggódni :DDD.

    [ Szerkesztve ]

    Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz bteebi #58 üzenetére

    Olvass tovább;) "nyilván első körben az afrikai, D-amerikai őslakosság az 1$-os havi jövedelmével nem jöhet szóba, a területen dolgozó (pl bányász) cégek viszont igen, ahogy a nem jelentéktelen hajós turizmus is vevő a témára."

    A norvég halász meg nem facebookozni viszi a műholdas telót, hanem segélykérni, ha süllyed a hajó:W. Ez jelenleg évi többszáz$-akár 1000$ költség, ha be se kapcsolod a készüléket. Amúgy ha kint van több hónapot a melós a tengeren, és nyilvánvalóan van szabadideje, miért ne netezhessen?

    USA+Ausztráliában főúton is simán belefuthatsz GSM-mentes övezetbe, kellemetlen tud ám lenni, ha ilyen helyen robban le a kocsid.

    Első körben sajna csak a "nyugat s@gge lesz kinyalva", lévén koldusapróból aligha építenek globális műholdrendszert, valakinek állnia kell a számlát - és általában az kapja a szolgáltatást, aki a számlát állja (pl nyugati adófizető).

    [ Szerkesztve ]

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

  • bambano

    titán

    szerintem tök jó ötlet lenne fellövöldözni azt a nagyságrendileg 30 ezer műholdat, amiről itt több tételben szó van. mindegyikre raknának húsz napernyőt meg két focipályányi napelemet, rögtön csökkenne a földön a globális felmelegedés...

    höhö :)

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • azbest

    félisten

    mondjuk ezt a 2012-es hajók mozgását mutató animácit elnézve van piac a tengeri hajózásban [shipmap]. Meg persze a légiközlekedés is jó felvevőpiac [flightradar24]
    És az elszigeteltebb, hegyvidékes helyek is.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Hieronymus #56 üzenetére

    Így nem számolhatsz, mert ez esetben a sávszélesség, a szűk keresztmetszet.

    Őőőő... Miért? gondoltad, hogy az 1Gbit/s vagy akár csak az 50Mbit/s az garantált sávszélesség lesz? Magán felhasználóknak ilyesmi sehol sincs, kábelen se... Aki garantáltat akar, az persze (feltételezem) jó áron bérelhet ilyen szolgáltatást is...

    A mai rendszerekben képtelenség 1 millió előfizetőt kiszolgálni műholdról.

    Hol van ma 720, pláne 4400 műholdból álló rendszer?

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz bambano #60 üzenetére

    ;] Tessék, máris jelöllek béke-Nobelre, ennyi:R

    [ Szerkesztve ]

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #63 üzenetére

    "Miért? gondoltad, hogy az 1Gbit/s vagy akár csak az 50Mbit/s az garantált sávszélesség lesz? "

    Van ma olyan műholdas szolgáltatás ahol akár csak egyetlen másodpercig lehet nem gigabittel, de csak 50megával tölteni? Nincs. Vezetéke szolgáltatás megfizethető árért viszont nem is egy.

    Értem én az érvelésedet, semmi értelme nincs összehasonlítani a műholdas szolgáltatást a kábellel (sem árban, sem sebességben), mert nem konkurensei egymásnak, soha nem is lesznek. De akkor ne erőltessük ezeket a példákat és érveléseket :)

    Mondom ezt úgy, hogy a Tooway-nél van leggyorsabb üzleti csomagunk (22mega le, 6mega fel max) amire csak elő lehet fizetni. Az E2E delay 580-620ms az olasz kijáratig. Szóval nem a gigás digis net mögül ugatom a műholdas technikát. :)

    Az is probléma a műholdas témával, hogy a kevés freki és a borzasztóan drága műholdak miatt alig fejlődik a rádiós hozzáférési technika. Míg a földi rendszerek 4-5 évente gyökeresen átalakulnak, addig a nagyobb kapacitást lehetővé tevő technikák műholdon baromi lassan terjednek.

    Dchard

    [ Szerkesztve ]

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • azbest

    félisten

    válasz dchard #65 üzenetére

    A többi kommentelő által említett műholdas szolgáltatások árai is elképzelhetetlenek voltak pár éve. Persze mindig lemaradásban lesz a mobil vagy vezetékes megoldáshoz képest, de a kényelem és lehetőségek miatt nem is a műhold az első gondolat egy lakótelepen például :)

    Pár éve azt sem gondoltam volna, hogy havi 6 ezerért 100GBájtos publikus mobilnet csomagom lehet, most meg két nagy szolgáltatónál is van. Emlékszem még amikor 100 megással küzdöttem egy butatelefonra kötött pécével, hogy felvehessem a tárgyakat online. :)

    [ Szerkesztve ]

  • Cifu

    nagyúr

    válasz dchard #65 üzenetére

    Van ma olyan műholdas szolgáltatás ahol akár csak egyetlen másodpercig lehet nem gigabittel, de csak 50megával tölteni? Nincs.

    "Civil" számára elérhető nincs, 25Mbit/s per pillanat általában a felső limit.

    Az O3b 1,2Gbit/s sebességet tud nyújtani per beam (10 beam per régió, és 7 régióra osztották fel a szolgáltatási területet), de ez ugye céges felhasználásra megy, lásd luxushajók és társaik.

    Értem én az érvelésedet, semmi értelme nincs összehasonlítani a műholdas szolgáltatást a kábellel (sem árban, sem sebességben), mert nem konkurensei egymásnak, soha nem is lesznek. De akkor ne erőltessük ezeket a példákat és érveléseket

    Én mintának használtam a vezetékest, nem konkurensnek. Nyilván ha mindkettő elérhető, akkor a kábeles komoly előnyt élvez minden téren...

    Az is probléma a műholdas témával, hogy a kevés freki és a borzasztóan drága műholdak miatt alig fejlődik a rádiós hozzáférési technika.

    Na ezzel azért vitatkoznék...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #67 üzenetére

    "Na ezzel azért vitatkoznék..."

    Légy a vendégem :) Egyébként pont ez a rész az, amit a leginkább hiányolok a cikkből: hogyan működik pontosan a jelenleg elérhető technika, és ehhez képest mivel kívánja elérni a sokszor gyorsabb sebességet a jelenleg fejlesztés alatt álló rendszerek. Na ez az amiről baromi kevés az infó, csak a marketing bullshit megy és a röpködnek a gigabitek, csak éppen elfelejtik elmondani a műszaki paramétereket, ami alapján meg lehetne ítélni, hogy van valóságalapja/létjogosultsága, vagy csak álmodozás.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Cifu #67 üzenetére

    Annyiban szállnék be a vitába, hogy műhold esetén nincs olyan, hogy kiküldünk egy szakit, hogy újabb licenszelt frekvenciára szereljen bele rádióadót - ahogy pl felzavarjuk egy mobiltoronyba. Ha változás történik freki téren, v kitalálnak egy csoda, nagyobb adatátvitelt biztosító egységet, akkor bizony új holdakat kell fellőni. Ezekszerint többszázat.

    Érthető tehát, hogy a műholdas programok kivárják, míg a rádiós net-szóró technika beérik + a jogi környezetet (minél szélesebb/több frekvenciasáv) is sikerül biztosítani, mert ha elment a rakéta, a csillió dolláros konstellációt már senki se fogja upgradelni.

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

  • meszi3

    tag

    válasz Cifu #4 üzenetére

    de akkor mindenkinek annyi volt. Manapság európaiként EU-s szerveren 5-30 ms kábelen, ha ilyenekkel nyomod együtt a műholdas neteddel, nem lesz akkora móka :D

    De nyilván ennek nem is ez a célja, hanem, hogy Ausztrália őslakosaitól kezdve, az Antarktisz pingvinjein át Bivalybasznád-alsóig bezárólag is lehessen mindennapi használatra normális netet biztosítani.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz dchard #68 üzenetére

    Egyébként pont ez a rész az, amit a leginkább hiányolok a cikkből: hogyan működik pontosan a jelenleg elérhető technika, és ehhez képest mivel kívánja elérni a sokszor gyorsabb sebességet a jelenleg fejlesztés alatt álló rendszerek.

    Próbálom nem túl szárazra írni a témát, amit górcső alá veszek, és meg kell húzni egy határt, hogy meddig lehet a technikai részletekben elmenni. Írhatnák részletesebben például az űrhajóknál a rakétahajtóművekről, kifejtve a fúvócső regeneratív és ablatív hűtési módszerei közötti eltérést, hogy nyitott vagy zárt ciklusú a gázgenerátor, ez miért számít, mit jelent az Isp tekintetében, miért úgy vannak elhelyezve a túlnyomást biztosító (nitrogén) tartályok a Falcon 9 LOX tartályaiban, ahogy, milyen technológiával oldják meg őket (egyébként szénszálas kompozit műanyaggal veszik körbe az alumínium ötvözet tartályt, a szénszálas anyag adja a megfelelő nyomásállóságot neki), ennek mi köze lehet a 2015-ös Dragon/Falcon 9 elvesztéshez, stb.

    Így mondjuk egy cikket végigolvas 1000-1200 ember, de úgy ha 100 ember eljutna az utolsó oldalra, az már fiesztának tekinthető...

    A kérdésedre válaszolva: ahol a sávszélességet növelni lehet, ott a legegyszerűbb megoldás a magasabb frekvenciák felé való lépés. A mostani technológia 19 és a 29 GHz, esős régiókban 3/6Ghz tartományt takar (utóbbi azért szükséges, mert a 19/29Ghz-es tartományt elég jól elnyeli az eső / pára). Nem nehéz megérteni miért jobb a magasabb frekvencia: adott időtartam alatt több jelváltás történik, tehát elvben ha 40Ghz-en megy a jel adás/vétel, akkor kétszer magasabb sávszélességet lehet egy frekin biztosítani, mint 20Ghz-en.
    Ka tartomány ezért jó megoldás (26,5-40Ghz), ebből is a felső régió (30Ghz felett). A V tartomány (40-60Ghz) még jobb, viszont a magasabb freki hátrányai is egyre jobban jelentkeznek: több energia kell a jeladáshoz, márpedig a műholdak energiatermelő képessége a napelemeiktől, illetve az általuk töltött akkumulátorok teljesítményétől függ. GEO-n aksi még nem is nagyon tényező, mert viszonylag kevés időt töltenek földárnyékban 36000km távolságban. Viszont 1000km-en egy keringésnél közel 40%-ban földárnyékban lesz a műhold...

    A sávszélesség fejlődése kapcsán a másik tényező a transzponderek (~jeltovábbítók) fejlődése.

    A GEO pályán keringő kommunikációs műholdak leegyszerűsítve így néznek ki:

    Elkülönül maga a "busz", ami az energiaellátással, hőháztartással, pozíciótartással, irányítással kapcsolatos, illetve a hasznos teher, ami itt az antennának és a transzpondereket takarja. A GEO / MEO műholdak esetében egyszerűbb a helyzet, van egy földi csatlakozási pont, a műholdnak pedig "csak" adnia-vennie kell, a TDMA megoldással pedig mindegyik partner tudni fogja, melyik jelcsomag az övé.

    A LEO műholdaknál komoly tényező, hogy nem fog mindegyik műhold földi csatlakozási ponthoz kapcsolódni, ez egyszerűen nem megoldható, így a műholdak egymással fognak kommunikálni, mégpedig a legtöbb esetben a rádió helyett lézer-optikai kommunikációval.

    Itt egy videó arról, hogy működik ez a Sentinel-1A esetében. Ez egy radar-műhold, amely viszont LEO pályán kering. Mivel így nem tud folyamatosan kapcsolatban lenni Földi rádióállomásokkal, ezért ott úgy oldják meg az adatküldést, hogy Laser Communication Terminal (effektíve egy lézerrel működő adó/vevő) van a Sentinel-1A és egy GEO pályán keringő átjátszó műholdon is (Alphasat). A Sentinel-1A elküldi a lézeres adatkommunikáción az adatokat az Alphasat-nak, az pedig Ka hullámhosszon továbbította az adatokat a Földre.

    Na ez az elv fog működni a LEO pályán keringő rendszernél is. A műholdak egymás között lézerrel kommunikálnak, és csak a Földi átjátszó állomásokon fog az adat "földet" érni.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz t72killer #69 üzenetére

    Ha változás történik freki téren, v kitalálnak egy csoda, nagyobb adatátvitelt biztosító egységet, akkor bizony új holdakat kell fellőni. Ezekszerint többszázat.

    Vagy akár több ezret. Viszont a műholdak élettartama amúgy is korlátos (10-15 év általában). Tehát 10-15 évente amúgy is cserélni kell a rendszert, akkor lehetőség van az új technológiák / frekik alkalmazásához...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • azbest

    félisten

    válasz Cifu #72 üzenetére

    A fázis-vezérelt antenna a vissz irányt is kezeli?
    Nem semmi, hogy mire képes a technika :)

    A lapos parabola is erre az elvre épül? [link] [link] [link]

    [ Szerkesztve ]

  • Cifu

    nagyúr

    válasz azbest #73 üzenetére

    Most nem értem sziklaszilárdan a kérdést.

    A fázisvezérelt antenna lényege az, hogy az adó jeliránya elektromosan kitéríthető. Ez kulcsfontosságú a LEO műholdaknál, hiszen itt folyamatosan vonulnak az égen a műholdak, és ezredmásodpercek alatt kell adott esetben mondjuk a jobbra el távozó, már 60°-nál járó műholdról "átjelentkezni" a balra érkező, épp 60°-nál járó műholdra. A OneWeb esetében 40 percenként kell műholdat váltani, és minden műholdnak a "saját" 16-16 rádiósugara (beam) között is ennek megfelelően kell "dobálnia" a felhasználókat.

    Ha jól értem, akkor a műholdakon nem fázisvezérelt adóantennák lesznek, de erre vonatkozólag nem láttam még egyértelmű infót (vagy átfutottam rajta - ez sem kizárható)...

    Szerk.: Igen, a belinkelt antennák is fázisvezéreltek. Előnyük, hogy a "műholdra állás" számítógép vezérelt, tehát a jelet irányítják a műholdra, nem az antennát (természetesen bizonyos szögön belül - radaroknál ez általában 120°, felteszem itt is valahol e körül van a határ).

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • azbest

    félisten

    válasz Cifu #74 üzenetére

    A felhasználói oldalra gondoltam. Durva, hogy milyen képességek kerülnek már egy átlagember háztetőjére vagy zsebébe :)

    Bár ahogy látom a hagyományos olcsó tévé vevőnél lehet csak a laposságot használják ki, nem pedig az elektronikus célzást. Bár van amit mintára matricáznak hogy beleolvadjon a környezetébe, ott lehet célzást is beletettek :)

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Cifu #72 üzenetére

    Emiatt a 10-15éves életciklus miatt nem lesz sose olcsó a technológia:(. Olcsó, visszatérő rakétákkal pakolva a műholdakat, ez akkoris mondjuk éves szintre lebontva millió$-os nagyságrendű a holdak pótlásának költsége, ami rárakódik a "hagyományos" telekomköltségekre (földi infrastruktúra, frekvencia-licenszdíjak). Persze, ha milliárdnyi felhasználó fizetne elő, akkor a "műholdasítás" talán nem lenne olyan nagy teher, csak milliárdnyi felhasználó elég sok adatot forgalmaz, azaz nagyon komoly infrastruktúra kellene a földön és a műholdakon is.

    Ráadásul 10-15éven belül még a gugli ballonos akciója is beüthet, amihez nem kellenek rakéták, és ez is lefedheti akár az egész bolygót - ez valós versenytársa lenne a műholdas netnek, ha kell, az antarktisz közepén...

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

  • Cifu

    nagyúr

    @azbest: A felhasználói oldalra gondoltam. Durva, hogy milyen képességek kerülnek már egy átlagember háztetőjére vagy zsebébe

    Azért várj még, mielőtt túllövöd a témát. :)
    A fázisvezérelt antenna abszolút csúcs-tech, nem vitás. Csakhogy vannak vele gondok. Először is az ára. A cikkben is linkelt Iridium Pilot 7 darab fázisvezérelt antennával szerelt modul ára 4500 dollár. A OneWeb és a SpaceX is azon dolgozik, hogy pár száz dollárra lecsökkentse az árat. Nem lehetetlen, de ma még picit optimizmusnak hangzik...

    Aztán majd kíváncsi leszek az élettartamra is. A fázisvezérelt antennák halála a túlmelegedés, radaroknál szépen lehet látni, hogy mely modulok égtek ki, itt egy AN/MPQ-65 radar képe, az antennák ugyebár a kerek részben lévő "pixelek" (mindegyik "pixel" egy-egy T/R (Transmitter/Receiver) modul, egy különálló antenna), na itt a sötétebb pontok kiégett modulok, túlhevültek és emiatt színeződtek el. Egy-két modul még nem a világ, az itt látható pár tucat kiégett modul sem befolyásolja túlságosan a radar működését, de értelemszerűen ennyivel kevesebb modul működik, ami azért a radar teljesítményére kihatással van (mielőtt: egy hagyományos radarnál ha az adómodul megdöglik, a radar működésképtelen annak cseréjéig, tehát valójában az fázisvezérelt radar üzembiztosabb, csak hát ennek ára a drága T/R modulok számlája, nem véletlen, hogy egy modern vadászgép orrában lévő AESA radar 15-20 millió dollár...).

    Nyilván itt nem lesz olyan adóteljesítmény, mint egy radarnál, de azért sokkal olcsóbb anyagokból kell megvalósítani. Érdekes lesz majd látni, hogy ezek is hogy fognak teljesíteni...

    @t72killer: Emiatt a 10-15éves életciklus miatt nem lesz sose olcsó a technológia

    A SpaceX a saját rendszerénél 30 milliárd dolláros bevételt és 10+ milliárd dolláros nyereséget számolt 2025-re. Oké, Musk folyamatosan túlzottan optimista, de az egész rendszer kiépítése a SpaceX esetében is számításaim szerint 10 milliárd dollár alatt maradhat (oké, a SpaceX optimista számaiból kiindulva). Ez alapján azért nem akkora tétel a rendszer fenntartása és a folyamatos csere.

    De majd meglátjuk...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • bambano

    titán

    válasz t72killer #69 üzenetére

    "Annyiban szállnék be a vitába, hogy műhold esetén nincs olyan, hogy kiküldünk egy szakit, hogy újabb licenszelt frekvenciára szereljen bele rádióadót": kizártnak tartom, hogy ezt ne tudná a műhold is.

    azok az arris cuccok, amiket én használok, tudnak ilyet. ha ezt egy könnyen hozzáférhető földi technológiába bele tudták tenni, akkor én azt tudom tippelni, hogy a műholdban is benne van.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • azbest

    félisten

    válasz Cifu #77 üzenetére

    lehet, hogy a sima tévés műholvevő antenna másképp lapos :)
    Videón úgy láttam, hogy az irányt hagyományos módon állítják be, csak a laposság az előnye azoknak. És 120 euroért már kapni kisebbeket.

    De a wiki oldal alapján mégicsak az a technológia [link] alapja.

    Itt van valami képféle is egy-egy fajtáról [link], [link]
    De lehet az irányba állítós fajta nem azt a technológiát használja, mint a bskyb antennája.

    Ha jól értem a bskyb esetén az is nagy előny volt, hogy 30 centis kb egyenértékű volt a 80 centis hagyományossal.

    [ Szerkesztve ]

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #71 üzenetére

    Az első bekezdésre: ha a rakétatechnológia a cikk témája, minden további nélkül belemehetsz ezekbe a mélységekbe. Ebben az esetben a műholdas technológia volt a topik, tehát egész nyugodtan lemehetsz bit szintre. Lehet hogy nem túl nagy, de azért hidd el van itt műértő közönség, csak elnyomja őket a süvöltő primitívség háttérzaja :)

    "miért jobb a magasabb frekvencia: adott időtartam alatt több jelváltás történik, tehát elvben ha 40Ghz-en megy a jel adás/vétel, akkor kétszer magasabb sávszélességet lehet egy frekin biztosítani, mint 20Ghz-en."

    Zavart érzek az erőben. Kevered a frekvencia fogalmát a szimbólum sebességgel, az alapsávét a szélessávval. Egyáltalán nem igaz az, hogy kétszer akkora frekvenciájú vivőn kétszer akkora sávszélességet tudnál átvinni, ha a moduláció sebessége nem változik, az adat tartamot ugyanis nem a vivő jel frekvenciája, hanem a moduláló jel frekvenciája határozza meg. Plasztikus példa: ha igaz lenne amit állítasz, akkor azonos sávszélességen az LTE kétszer annyi adatot tudna küldeni 1800-on mint 800-on, de pont ugyanannyit tud. A terjedési, és elnyelődési téma más kérdés: annak a hullámhosszhoz valóban van köze.

    A magasabb freki olyan szempontból előnyös, hogy ott jóval több szabad, még el nem használt egybefüggő sávrész van, akár több GHz-nyi is. De ezt azért ne nevezzük fejlődésnek: kétszer akkora sávszélességgel naná hogy kétszer több adatot tudok küldeni. Ez nem növeli a hatékonyságot (spektrális hatásfokot). Na de mi van magával az L1/L2-vel? TDMA? Ne vicceljünk, a GSM épült alapvetően a TDMA-ra. Lassan bambano-ékhoz is betör a COFDM, műholdon meg sima egyvivős modulációval bohóckodnak? GHz-es sávszélességen? Frekvencia alapú interleavig nélkül? Hatékonyabb hibajavító kódolás (LDPC és társai)?
    Megannyi kérdés :)

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • bambano

    titán

    válasz dchard #81 üzenetére

    "Lassan bambano-ékhoz is betör a COFDM": a tdma-t már én is kukáztam... cofdm még nincs.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • dchard

    veterán

    válasz bambano #82 üzenetére

    Konfigot átnyomtad a-tdma only-ra? Egyesek szerint akár 10%-ot is javul az UL scheduler hatékonysága akkor is, ha már nincs sima tdma kliensed egy szál sem :) Írott anyag persze nincs róla. Amúgy kaptunk egy ED2 CMTS-t adományként. Száguld a magyar felsőoktatás a jövőbe :)

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • Cifu

    nagyúr

    Oké, úgy tűnik aknamezőre tévedtem, és nem nekem kellene írnom, hanem inkább nekem kellene a nálam okosabbaktól tanulni. :DDD

    Most nekiálltam valahogy helyrehozni a renomémat, keresni, kutatni, hátha tudok valami olyasmit írni, ami nektek is újdonság.

    Nem sok mindent sikerült találnom. Abban úgy tűnik igazad van, hogy kb. semmi sincs leírva, a NasaSpaceFlight fórumán találtam elmélkedéseket, például kinyilatkoztatták, hogy 8x8 fázisvezérelt antenna van tervezve a SpaceX földi modulhoz, amin elment az elmélkedés, hogy egyszerre esetleg több műholdhoz csatlakozik (mivel több, mint 4000 műholdas rendszerről van szó, van benne ráció), de nem értem, hogy ez esetben milyen előnyt jelentene, ha szétbontott jelfolyamot alkalmaznának (hiszen eltérő idő alatt jut el a különböző jelfolyam A-ból B-be).

    Rittig most találtam mindenestre egy érdekes oldalt: Satcom.guru

    Itt van egy részletesebb anyag a OneWeb rendszeréről, például olyan információkkal, hogy csak 50Mbit/s sebességet ígérnek az egyorrú felhasználóknak (egen, az "up to 1Gbit/s" ezek szerint nem a hétköznapi, hanem a céges felhasználóknak megy...). Itt írnak olyasmiket, hogy

    User Terminal - Single polarity transmit (LHCP) and receive (RHCP)
    Each forward beam operates 250 MHz TDM
    Each return beam operates 1.5 - 20 MHz TDMA/FDMA

    Próbálom értelmezni, de egy jó része már az én tudásanyagom felett van, minden esetre úgy tűnik, hogy például a műholdakon is fázisvezérelt antennák vannak.

    Addig is hátha nektek többet mond....

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Fred23

    nagyúr

    "150-200 ms ping"

    40-es pinggel szoktam játszani, ez k.ra sok!

    A cikket meg köszi, szuper volt szokás szerint!

    [ Szerkesztve ]

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #84 üzenetére

    Na látod, ez már alakul.

    OneWeb-ről itt az FCC-s doksi is: http://licensing.fcc.gov/myibfs/download.do?attachment_key=1134939

    Érdekes az új spotbeam elrendezés, ettől javulhat a frekvencia újrafelhasználás (és a sebesség), viszont jön az ellentmondás két sorral lejjebb:

    10.7 - 12.7 GHz service downlink (2 GHz total)

    Each forward beam operates 250 MHz TDM

    5 GHz usable spectrum yields 2:1 frequency reuse

    Ha 2 GHz sávszélesség van összesen lefelé, és 2:1 arányban lehet frekit újrafelhasználni, akkor miért csak 250MHz jön ki beam-enként?

    De fogadjuk el ezt a 250MHz-et, ez azt jelenti, hogy az egy spotbeam által kiszolgált területre összesen ennyi kapacitás jut. Ha 16APSK-val számolok, és 3/4-es FEC-nel, akkor kijön a bruttó 1Gbit/s a komplett spotbeam-re, nem egy előfizetőre és bruttóban. ha leszedem a FEC-et és a többi protokol overhead-et, akkor marad 740Mbit/s, ismét az egész spotbeam-re, aminek hány usert is kell majd kiszolgálnia? Persze az óceán közepén, vagy az esőerdőben, vagy a sivatagban, ahol egy spotbeam alatt él mondjuk 1000 ember, vagy annyi sem, ez teljesen okés szám, de már az USA ritkán lakott részén is jóval többen élnek egy spotbeam alatt ahhoz, hogy őket rentábilis pénzből értelmes (20-30megabites) sebességgel ki tudd szolgálni úgy, hogy nem húzod be a féket 10GB forgalom után.

    És a visszirányról még nem is szóltunk, ami ennek a töredéke. Na itt kezdődnek a gondok :)

    Dchard

    [ Szerkesztve ]

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Fred23 #85 üzenetére

    sajna a tachyon-relék feltalálásáig le kell mondanod az Amundsen-Scott bázisról való BF1 multizásról:(

    Skype, jútúb, barátnővel kibersz#&x azért még belefér;)

    [ Szerkesztve ]

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz dchard #86 üzenetére

    + Fred23:
    Szerintem az egész műholdas banzáj továbbra is csak akkor alternatíva, ha a választás a "műholdas internet" és "nincs internet" között van. Ugyanígy, jelenleg is csak akkor használ valaki mobilinternetet állandóra, ha nincs vezetékes szolgáltatás nála. És ha az a kérdés, hogy van-e internet vagy nincs, akkor bőven beérném egy 5mbit-es vonallal is, nem kéne 20-30, meg 200-as pinggel is, nem kéne 40.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz dchard #86 üzenetére

    Ha 2 GHz sávszélesség van összesen lefelé, és 2:1 arányban lehet frekit újrafelhasználni, akkor miért csak 250MHz jön ki beam-enként?

    Az én értelmezésem szerint:

    16x 250Mhz = 4Ghz, erre vonatkozik a 2:1 arány, az első 8 beamen végigpörög a 2Ghz, majd kezdik előröl (tehát az 1. és a 9. beam közös frekit használ, aztán a 2. és 10., a 3. és 11. és így tovább).

    Egyébként ez így tényleg karcsú lesz. Kell nekik a Tier 2 és Tier 3 műholdrendszer is, ha komolyabb sávszélességet akarnak biztosítani a sűrűbb régiókban is...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • dchard

    veterán

    válasz Cathfaern #88 üzenetére

    A fenti példán keresztül is arra próbáltam meg rámutatni, hogy a műholdas rendszereknél továbbra is alapvetően a fizika határozza meg a korlátokat, amiket nem sikerült semmilyen újszerű megközelítéssel átlépni (MIMO, OFDM, LDPC, ezek kombinációja stb.). Tehát annyit tudnak csinálni, hogy közelebb hozzák a holdakat, spotbeam terület szűkül (1 főre jutó kapacitás nő), nagyobb sávszélességet modulálnak (már ha van), és itt kimerül a dolog, nincs forradalmi áttörés, pedig a marketing anyagok ezt implikálják.

    Ettől még a műholdas internetnek van létjogosultsága, de a "next 3 billion" kiszolgálásának a problémáját nem fogja megadni. Ennyi a lényeg, a nagyságrend.

    Cifu:

    Igen, miután átnéztem a spotbeam elrendezést, leesett a tantusz :)

    Dchard

    [ Szerkesztve ]

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Cifu #77 üzenetére

    "A SpaceX a saját rendszerénél 30 milliárd dolláros bevételt és 10+ milliárd dolláros nyereséget számolt 2025-re. Oké, Musk folyamatosan túlzottan optimista, de az egész rendszer kiépítése a SpaceX esetében is számításaim szerint 10 milliárd dollár alatt maradhat (oké, a SpaceX optimista számaiból kiindulva). Ez alapján azért nem akkora tétel a rendszer fenntartása és a folyamatos csere."

    Arra lennék kíváncsi, Musk kitől mennyi bevételre számít? Ennek a 30 milliárdnak mennyi idő alatt kell összegyűlnie? Mondjuk itteni fogalmak szerint "drága" havi 300$-os előfizu mellett ez 100millió hónapnyi egyedi tétel, azaz kb 10millió prémium felhasználó (olajmunkás, yachtos, repülőtársaság gépenkénti/hajótársaság hajónkénti) éves előfizetési díja. Ha viszont masszív tömegeket, pl D-Amerikában+Afrikában százmillió+ háztartást akar elérni, azoknak kell egy 10$-os csomag, hogy egyáltalán a jobbmódúak ki tudják fizetni. Ezzel meg az a gond, hogy akkor a gazdagabb népekből is sok csak erre fizet elő, mert pl Antarktisz/Szahara-túra közben nem yútúb-videókat akar nézegetni, hanem a természetet, a neten meg csak 2naponta megnézi az emailjeit.

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

  • Cifu

    nagyúr

    válasz t72killer #91 üzenetére

    Ennek a 30 milliárdnak mennyi idő alatt kell összegyűlnie?

    Cikk utolsó oldala, alsó régió. :)

    2025-ben cirka 10 milliárd bevételre számít indításokból, és 30 milliárd dollárt a műholdas internethálózatból. Ez az éves bevétel.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Cifu #92 üzenetére

    Értem:R Éves szinten ez elég masszív, valahol a Deutsche Telekom és a Verizon között van:Y. Egy vékony szegmensre alapozva ez igencsak elborult 5let, de ha a Teslák eladásából tudja keresztfinanszírozni a projektet, ám legyen.:R

    [ Szerkesztve ]

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz t72killer #91 üzenetére

    "Ha viszont masszív tömegeket, pl D-Amerikában+Afrikában százmillió+ háztartást akar elérni, azoknak kell egy 10$-os csomag, hogy egyáltalán a jobbmódúak ki tudják fizetni."
    Szerintem valószínűbb, hogy ezekben a régiókban X háztartás összeáll (vagy valaki vállalkozó szellemmel nekiáll) és együtt megvesznek egy teljes csomagot, amit helyben wifin / kábelen megosztanak egymás között. Esetleg valami nyugati jótét lélek adományként fizeti nekik. Ugye nem az szokott a gond lenni, hogy helyben macerás megosztani a netet, hanem az, hogy távoli területeket kéne összekötni a gerinchálózattal, és egyszerűen nem éri meg kiépíteni (és karbantartani) a kábelt.

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Cifu #71 üzenetére

    "Itt egy videó arról, hogy működik ez a Sentinel-1A esetében."

    Ezt gyakorlatban megvalósították, vagy csak teória?

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Hieronymus #95 üzenetére

    2015-ben volt hír, hogy már a 100. kapcsolatot létesítették a Sentinel-1A és az AlphaSat között.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #96 üzenetére

    Ez a technika tök jól meg tudja oldani a nagy sebességű kapcsolatot GEO műholdak között. De hogy a fenében tervezik lehozni ezt az adott esetben több műholdnyi, több tíz vagy akár száz gigabitnyi adatot egy nem geostacionárius műhold rendszerről? Amikkel ráadásul folyamatos, megbízható kapcsolat kell, ha internet szolgáltatást akarok rajta nyújtani, nem pedig időközönként letölteni a műhold által végzett mérési eredményeket? Itt azért teljesen más usecase-ekről beszélünk. Ezzel kapcsolatban is érdekel minden, ha esetleg van anyagod :)

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • Cifu

    nagyúr

    válasz dchard #97 üzenetére

    PDF a témáról.
    PDF a témáról No.2.

    LeoSat honlap, a cikkben is említve vannak (az nincs, hogy az 1,5Tbit/s inter-sat sávszélességet optika biztosítaná).

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #98 üzenetére

    Alakul a dolog, a leo-nál ez a kedvenc részem:

    "The LeoSat constellation is designed for enterprise users who will use business grade ground equipment. "

    Itt gyakorlatilag ki is mondják, hogy nem való ez a kisembernek, amit persze eddig is tudtunk :)

    Az optical WDM-es sztroi is kitalálható (mindenhol az iparban WDM alapó rendszerek mostmár az uralkodóak), csak azt mutatnák már meg, hogy hol van egy ILS, ami tud föld-műhold viszonylatban is rentábilis sebességet értelmes fogyasztással.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • kymera

    senior tag

    Így 2017-ben nem kevés ez ?
    " ... speciális mobilkészülékeken 88 kb/s, hordozható bázisállomásokon 1,5 Mbit/s (felfele már csak 512 kbit/s), nagyobb méretű telepíthető rendszereken viszont akár 8 Mbit/s sávszélességet is kínál. ... "

    1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239

  • HoaryFox

    őstag

    válasz kymera #100 üzenetére

    Mobilkészüléknek nem is kell sok, egy műholdas telefon nem Facebook-ot csekkolsz, hanem telefonálsz.
    Hordozható bázisállomás: ilyet igazából kb. úgy tudok elképzelni, hogy van egy katonai alakulat és akkor azon keresztül tartják a kapcsolatot.
    Nagyobb méretű telepíthető rendszerek: olajfúró torony, bányák, itt biztos csak ilyen kisméretű adatcsomagok vándorolnak, nem kell oda Gbps.

    Jelenleg jobban élek, mint... 1 év múlva. // Eladó Warwick BC10 basszusgitár kombó -> https://hardverapro.hu/apro/warwick_bc_10_basszusgitar_kombo/friss.html

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz kymera #100 üzenetére

    Ha ezt 30-50$-os havidíjért vagy mégjobb, 50$/5GB Prepay csomagban adják, amivel az Antarktiszról is telefonálhatok, az rengeteg "Off-world" emberkének (hajósok, kutatóállomások személyzete, segélymunkások elmaradott országokban) segítene.

    30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)

  • #90088192

    törölt tag

    Cifu

    A Cikk maga Tokeletes, foleg a technikai, tortenelmi megkozelites, es vegulis ez volt a celod.
    Remelem meg folytatod mas temakban is

    Azert nem ertelek Titeket :)

    Mindenki az afrikai meg az egyebb elhagyott videkek internet eleresert kuzd.

    Csak a pontossag kedveert a baratnom Zimbabwe-bol van, amikor mondta, hogy a villamosenergia is luxus, mert nem mindig van, akkor mit aggodtok az internet miatt.
    Csak hogy tovabb arnyaljam a kepet, evekeig ugy jart iskolaba, hogy maximum egy narancs volt a napkozbeni kaja.
    Szerinted nem kellene egy kicsit at strukturalni a prioritasokat? Nem arra gondolok hogy szegeny ehezok, hanem arra hogy ha legalabb felepitenenek egy olyan tarsadalamt akinek szuksege van ra es meg is tudja fizetni.
    Ez a baj a tokesek csak azt latjak hany ember el egy regioban, csinalnak Del-Afrikaban egy jo kis piackutatast a feherek koreben aztan rahuzzak az egesz kontinensre, es nezd van 1 milliard potencialis internet fogyaszto. Szerinted miert nem jottek be az elozo muholdas tervek?
    Kicsit gondolkodni kellene, mert nem veletlenul nincs ott most internet, es egy darabig nem is lesz. Tudod amig kihasznalhato olcson a lakossag, nagy profitert tovabb adhatoak a kitermelt javak, es abbol a profitbol nem a vasarloerot noveljuk a lakossag koreben hanem a kajman szigeteken egy bankszamlat, addig csak almodnak.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák