Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • dchard

    veterán

    válasz ivana #32 üzenetére

    Ötlet szinten? Maradjunk annyiban, hogy jobb hasonlat ha mondjuk a 802.11n draf verzióját emlegetjük példaként, ami 99%-ban a végleges verzió volt, itt tart most az 5G. Ötlet kb 5 évvel ezelőtt volt, bár az f-OFDM kutatások elég régóta folynak ami ennek az egésznek az alapja.

    A műhold pedig sosem fogja kiváltani a földi hálózatokat, mert rendkívül véges a rendelkezésre álló spektrum, így a rendszer kapacitása és ezáltal az ára mindig jelentősen drágább marad.

    Dchard

    [ Szerkesztve ]

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #63 üzenetére

    "Miért? gondoltad, hogy az 1Gbit/s vagy akár csak az 50Mbit/s az garantált sávszélesség lesz? "

    Van ma olyan műholdas szolgáltatás ahol akár csak egyetlen másodpercig lehet nem gigabittel, de csak 50megával tölteni? Nincs. Vezetéke szolgáltatás megfizethető árért viszont nem is egy.

    Értem én az érvelésedet, semmi értelme nincs összehasonlítani a műholdas szolgáltatást a kábellel (sem árban, sem sebességben), mert nem konkurensei egymásnak, soha nem is lesznek. De akkor ne erőltessük ezeket a példákat és érveléseket :)

    Mondom ezt úgy, hogy a Tooway-nél van leggyorsabb üzleti csomagunk (22mega le, 6mega fel max) amire csak elő lehet fizetni. Az E2E delay 580-620ms az olasz kijáratig. Szóval nem a gigás digis net mögül ugatom a műholdas technikát. :)

    Az is probléma a műholdas témával, hogy a kevés freki és a borzasztóan drága műholdak miatt alig fejlődik a rádiós hozzáférési technika. Míg a földi rendszerek 4-5 évente gyökeresen átalakulnak, addig a nagyobb kapacitást lehetővé tevő technikák műholdon baromi lassan terjednek.

    Dchard

    [ Szerkesztve ]

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #67 üzenetére

    "Na ezzel azért vitatkoznék..."

    Légy a vendégem :) Egyébként pont ez a rész az, amit a leginkább hiányolok a cikkből: hogyan működik pontosan a jelenleg elérhető technika, és ehhez képest mivel kívánja elérni a sokszor gyorsabb sebességet a jelenleg fejlesztés alatt álló rendszerek. Na ez az amiről baromi kevés az infó, csak a marketing bullshit megy és a röpködnek a gigabitek, csak éppen elfelejtik elmondani a műszaki paramétereket, ami alapján meg lehetne ítélni, hogy van valóságalapja/létjogosultsága, vagy csak álmodozás.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #71 üzenetére

    Az első bekezdésre: ha a rakétatechnológia a cikk témája, minden további nélkül belemehetsz ezekbe a mélységekbe. Ebben az esetben a műholdas technológia volt a topik, tehát egész nyugodtan lemehetsz bit szintre. Lehet hogy nem túl nagy, de azért hidd el van itt műértő közönség, csak elnyomja őket a süvöltő primitívség háttérzaja :)

    "miért jobb a magasabb frekvencia: adott időtartam alatt több jelváltás történik, tehát elvben ha 40Ghz-en megy a jel adás/vétel, akkor kétszer magasabb sávszélességet lehet egy frekin biztosítani, mint 20Ghz-en."

    Zavart érzek az erőben. Kevered a frekvencia fogalmát a szimbólum sebességgel, az alapsávét a szélessávval. Egyáltalán nem igaz az, hogy kétszer akkora frekvenciájú vivőn kétszer akkora sávszélességet tudnál átvinni, ha a moduláció sebessége nem változik, az adat tartamot ugyanis nem a vivő jel frekvenciája, hanem a moduláló jel frekvenciája határozza meg. Plasztikus példa: ha igaz lenne amit állítasz, akkor azonos sávszélességen az LTE kétszer annyi adatot tudna küldeni 1800-on mint 800-on, de pont ugyanannyit tud. A terjedési, és elnyelődési téma más kérdés: annak a hullámhosszhoz valóban van köze.

    A magasabb freki olyan szempontból előnyös, hogy ott jóval több szabad, még el nem használt egybefüggő sávrész van, akár több GHz-nyi is. De ezt azért ne nevezzük fejlődésnek: kétszer akkora sávszélességgel naná hogy kétszer több adatot tudok küldeni. Ez nem növeli a hatékonyságot (spektrális hatásfokot). Na de mi van magával az L1/L2-vel? TDMA? Ne vicceljünk, a GSM épült alapvetően a TDMA-ra. Lassan bambano-ékhoz is betör a COFDM, műholdon meg sima egyvivős modulációval bohóckodnak? GHz-es sávszélességen? Frekvencia alapú interleavig nélkül? Hatékonyabb hibajavító kódolás (LDPC és társai)?
    Megannyi kérdés :)

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz bambano #82 üzenetére

    Konfigot átnyomtad a-tdma only-ra? Egyesek szerint akár 10%-ot is javul az UL scheduler hatékonysága akkor is, ha már nincs sima tdma kliensed egy szál sem :) Írott anyag persze nincs róla. Amúgy kaptunk egy ED2 CMTS-t adományként. Száguld a magyar felsőoktatás a jövőbe :)

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #84 üzenetére

    Na látod, ez már alakul.

    OneWeb-ről itt az FCC-s doksi is: http://licensing.fcc.gov/myibfs/download.do?attachment_key=1134939

    Érdekes az új spotbeam elrendezés, ettől javulhat a frekvencia újrafelhasználás (és a sebesség), viszont jön az ellentmondás két sorral lejjebb:

    10.7 - 12.7 GHz service downlink (2 GHz total)

    Each forward beam operates 250 MHz TDM

    5 GHz usable spectrum yields 2:1 frequency reuse

    Ha 2 GHz sávszélesség van összesen lefelé, és 2:1 arányban lehet frekit újrafelhasználni, akkor miért csak 250MHz jön ki beam-enként?

    De fogadjuk el ezt a 250MHz-et, ez azt jelenti, hogy az egy spotbeam által kiszolgált területre összesen ennyi kapacitás jut. Ha 16APSK-val számolok, és 3/4-es FEC-nel, akkor kijön a bruttó 1Gbit/s a komplett spotbeam-re, nem egy előfizetőre és bruttóban. ha leszedem a FEC-et és a többi protokol overhead-et, akkor marad 740Mbit/s, ismét az egész spotbeam-re, aminek hány usert is kell majd kiszolgálnia? Persze az óceán közepén, vagy az esőerdőben, vagy a sivatagban, ahol egy spotbeam alatt él mondjuk 1000 ember, vagy annyi sem, ez teljesen okés szám, de már az USA ritkán lakott részén is jóval többen élnek egy spotbeam alatt ahhoz, hogy őket rentábilis pénzből értelmes (20-30megabites) sebességgel ki tudd szolgálni úgy, hogy nem húzod be a féket 10GB forgalom után.

    És a visszirányról még nem is szóltunk, ami ennek a töredéke. Na itt kezdődnek a gondok :)

    Dchard

    [ Szerkesztve ]

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz Cathfaern #88 üzenetére

    A fenti példán keresztül is arra próbáltam meg rámutatni, hogy a műholdas rendszereknél továbbra is alapvetően a fizika határozza meg a korlátokat, amiket nem sikerült semmilyen újszerű megközelítéssel átlépni (MIMO, OFDM, LDPC, ezek kombinációja stb.). Tehát annyit tudnak csinálni, hogy közelebb hozzák a holdakat, spotbeam terület szűkül (1 főre jutó kapacitás nő), nagyobb sávszélességet modulálnak (már ha van), és itt kimerül a dolog, nincs forradalmi áttörés, pedig a marketing anyagok ezt implikálják.

    Ettől még a műholdas internetnek van létjogosultsága, de a "next 3 billion" kiszolgálásának a problémáját nem fogja megadni. Ennyi a lényeg, a nagyságrend.

    Cifu:

    Igen, miután átnéztem a spotbeam elrendezést, leesett a tantusz :)

    Dchard

    [ Szerkesztve ]

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #96 üzenetére

    Ez a technika tök jól meg tudja oldani a nagy sebességű kapcsolatot GEO műholdak között. De hogy a fenében tervezik lehozni ezt az adott esetben több műholdnyi, több tíz vagy akár száz gigabitnyi adatot egy nem geostacionárius műhold rendszerről? Amikkel ráadásul folyamatos, megbízható kapcsolat kell, ha internet szolgáltatást akarok rajta nyújtani, nem pedig időközönként letölteni a műhold által végzett mérési eredményeket? Itt azért teljesen más usecase-ekről beszélünk. Ezzel kapcsolatban is érdekel minden, ha esetleg van anyagod :)

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz Cifu #98 üzenetére

    Alakul a dolog, a leo-nál ez a kedvenc részem:

    "The LeoSat constellation is designed for enterprise users who will use business grade ground equipment. "

    Itt gyakorlatilag ki is mondják, hogy nem való ez a kisembernek, amit persze eddig is tudtunk :)

    Az optical WDM-es sztroi is kitalálható (mindenhol az iparban WDM alapó rendszerek mostmár az uralkodóak), csak azt mutatnák már meg, hogy hol van egy ILS, ami tud föld-műhold viszonylatban is rentábilis sebességet értelmes fogyasztással.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

Új hozzászólás Aktív témák