- Ki hozhat AI-funkciókat az iPhone-ra?
- Synology NAS
- TP-Link WR1043ND router
- A pápa egyre jobban tart a romlott AI veszélyeitől
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Mesterséges Intelligencia topik
- Musk azt mondja: a gondolatával mozgatja az egeret a Neuralink első betege
- Kínai cégek segítik ezentúl a Teslát, a Renault-t, a Hyundait és a Toyotát
- Windows 11
- Mikrotik routerek
Új hozzászólás Aktív témák
-
dabadab
titán
"én kértem volna esküdtszéki tárgyalás"
Ez konkretan az volt, az eskudtszek itelte meg ezt a penzt. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne fellebezni, sot, de inkabb atadnam a szot Ray Beckermannek (RIAA perekre specializalodott ugyved, rengeteg infoval a blogjaban).
DRM is theft
-
dabadab
titán
Amit meg hozza szeretnek tenni:
1. A szemelyes vonatkozasok:
JT nem keres kulonosebben jol, ha meg azt is figyelembe vesszuk, hogy egyedul neveli ket gyereket, tenyleg nem tul rozsas az anyagi helyzete. Ha ez az itelet jogerore emelkedik, akkor teljesen nyilvanvalo, hogy nem foga tudni kifizetni ezt a penzt, csodeljarast kell kernie maga ellen, ami azt jelenti, hogy kb mindenet lefoglaljak (ezzel megszabadul a fuggo fizetesi kotelezettsegtol), a ket gyerekkel ott talalja magat az utcan, a jovoben kb minden, penzt akarmennyire is erinto ugyben problemai lesznek (hitelkartya, lakasberles, stb), magyarul kb tonkrevagjak az egesz eletet ill - mivel a normalis felsooktatas sokba kerul - valoszinuleg a gyerekei jovojet is komolyan erinti a dolog.
2. A konkret penzugyiek:
Mivel ez egy polgari peres ugy volt, a megitelt penznek nem vmifele buntetes a celja, hanem egeszen konkretan a kiadok karat kellene fedeznie. Osszesen 24 szamrol volt szo, darabja allitolag 9.250 dollart ert. Az iTunesen minden eladott szam utan 65 centet kapnak a kiadok, vagyis minden szamot 14.230-szor kellett volna letoltenie valakinek JT szamitogeperol - lehetoleg olyannak, aki ha nem tolti le, akkor megveszi (ahelyett, hogy hagyna a fenebe a dolgot). Ez teljesen nyilvanvaloan marhasag.
DRM is theft
-
dabadab
titán
"Mivel úgy látom, nem tiszta a kérdés, ezért ismétlésre szorul: szerzői jogvédelem alá eső szellemi termékeket ellenszolgáltatás nélkül élvezni az lopás."
Mivel ugy latom, nem tiszta a kerdes, ezert ismetlesre szorul: szerzoi jogvedelem ala eso szellemi termekeket ellenszolgaltatas nelkul elvezni nem utkozik semmifele torvenyi tiltasba.
A szerzoi jogi vedelem ugyanis nem foglalkozik a muvek elvezetevel, egyedul azok sokszorositasaval, azt meg, ha eppen jogellenesen tortenik, szerzoi (es szomszedos) jogok megsertesenek hivjak, nem lopasnak (gondolom te is jol tudod, hogy mi a kulonbseg a cp meg az mv kozott).
DRM is theft
-
dabadab
titán
"Konkrétan az egy példányra eső bevételhányadot veszed el a szerzőtől, kiadótól, terjesztőtől, ha letöltöd."
Az a baj, hogy ezt a logikat konnyu kiterjeszteni abba az iranyba, hogy azzal is lopok, ha nem veszem meg Britney Spears komplett eletmuvet (es le se toltom), mert igy is beveteltol esik el.
Raadasul eleg egyszeru olyan helyzeteket felvazolni, ahol nyilvanvalo, hogy az a penz, amit nem kapott meg az alkoto, az egyaltalan nem is letezik. Pl. mi van, ha (a konkret technikai reszleteket nagyvonaluan atugorva) vmi ehezo afrikai gyerek torrentezi le mondjuk az AutoCAD-et? Ha egyszer egesz eleteben nem keres 4000 USD-t, akkor hol az a penz, amit ilyenkor elbukik az AutoDesk? Vagy eleg megnezni par gyujtogeto hajlamu warezelo gimnazista HDD-jet: annyi cucc lehet ott, amit egy kisebb orszag GDP-jebol nem lehetne kifizetni, nem hogy a zsebpenzebol.
Mindezeken tul, az ingyen letoltott cuccoknak pozitiv hatasa is lehet a szerzokre, pl ezt talalta mondani egy MS fejes: "If they're going to pirate somebody, we want it to be us rather than somebody else". Ezt a hatast hol jelenik meg a "letoltes=lopas" modelledben? Vagy emlithetnem itt a neten felfutott eloadokat, Uhrin Benedek egeszen konkretan annak koszonheti, hogy konnyuzenei palyafutasa nem csak veszteseget termelt, hogy boldog-boldogtalan toltotte a muveit - anelkul a kutya nem hallott volna rola.
Szoval lehet, hogy az ugy valamivel bonyolultabb annal, mint ahogy itt beallitod.
DRM is theft
-
dabadab
titán
válasz
#95904256
#59
üzenetére
"Szerintem nem kellene megkülönböztetni a lopástól."
Pedig erdemes, mert jogi, gazdasagi es a gyakorlati szempontbol is hatalmas kulonbsegek vannak. Nyilvan ezektol el lehet tekinteni, de ez esetben a "letoltes=terrorizmus", a "letoltes=gyujtogatas" vagy akar a "letoltes=gondatlansagbol elkovetett konnyu testi sertes" is hasonlokepp indokolhatova valik.
DRM is theft
-
dabadab
titán
válasz
#95904256
#70
üzenetére
"A bírság mértéke érthető okokból mindig magasabb, mint a tényleges károkozás."
Ez nem birsag, hanem karterites, aminek a konkret kart kell fedeznie (kellene fedeznie), semmi tobbet.
"Különben mindenki úgy menne boltba hogy nem fizeti ki az árú ellenértékét"
Gondolom, aprosag, de a bolti lopas buncselekmeny, ez meg polgari peres ugy volt.
Ennyi az "ertheto okokrol".
DRM is theft
-
dabadab
titán
válasz
#95904256
#73
üzenetére
"Jó, nevezzük kártérítésnek. Nem vagyok járatos ezen terület szakszavaiban."
A dolog nem csak tisztan a megfelelo terminus technicus hasznalatarol szol, hanem a mogottes tartalomrol is: a karterites az a kart megteriteserol szol, nem buntetesrol. Ennyi. Ilyen a jogrendszer. Ha a torvenyhozok maskepp lattak volna az ugyet, akkor BTK-s vetulete* (is) lenne az ugynek es a buntetoeljaras kereteben tenyleg lehetseges lenne birsagot kiszabni, ami konkretan bunteto cellal mukodik. De ez nem igy van.
*: erre probaltam celozni a bolti lopassal, ugyanis az BTK-s dolog, ott van lehetoseg buntetni
"Mondjuk érdekesen bonyolítaná a helyzetet ha lehetne biztosítást kötni egy illegális terejsztő szolgáltatásra."
Sima felelossegbiztositas lenne, barmelyik biztosito megcsinalhatna, ha latna benne uzletet. Nem uj talalmany, a mindenki altal ismert autos kotelezo biztositas is ebbe a kategoriaba tartozik.
DRM is theft
-
dabadab
titán
"A melós kaphat bér a munkájáért, a programozó meg nem?"
Tulegyszerusited a dolgokat, raadasul ilyet nem is mondtam (tekintve, hogy nem esztergalyos vagyok, hanem programozo, nem is mondanek
)."szoftver vagy zene digitálisan másolható, az esztergált munkadarab nem, de ilyen alapon nem helyes megkülönböztetni őket"
Pedig nem artana. Ugyanis ahhoz, hogy mind a hatmilliard embernek legyen egy esztergalyt bizbasza, annak nagyon is valos es kezzelfoghato akadalyai vannak: kellene hozza rengeteg alapanyag, rengeteg eszterga meg rengeteg esztergalyos, ezzel szemben a digitalisan masolhato javakbol szinte trivialis hatmilliard peldanyt eloallitani (itt talan helyenvalo a Gutenberg project filozofiajat elohozni). Pontosan ez az a problemakor, amire igazan nem sikerult meg jo megoldast talalni. Regebben ugyanis a szellemi javak is valamifele fizikai formaban jelentek meg, amiknek az eloallitasa valoban koltseges, komoly infrastrukturat igenylo feladat volt, vagyis nem volt olyan tul nagy szakadek az esztergalt bizbasz meg egy konyv kozott.
Mostanra viszont ujra egy olyan ugrasnal allunk, mint amit annak idejen Gutenberg nyomdaja hozott: a szellemi javaknal egy ujabb peldany eloallitasi koltsege (elsoeves kozgazdaszoknak: marginal cost) radikalisan csokkent (az elobb emlitett kozgazos palantak nyilvan azt is tudjak, hogy normalisan mukodo piacokon az eladasi ar a MC fele tendal).
Azt talan nem kell komolyan reszlezetnem, hogy a szellemi javakhoz valo univerzalis hozzaferes alapvetoen komoly tarsadalmi erdek (valamint azt sem, hogy a tarsadalom szabalyzorendszereinek elsosorban a tarsadalom erdekeit kell szolgalnia), igy ilyen szempontbol a szerzoi jogi vedelem teljes megszuntetese lenne az optimalis megoldas.
Masreszt viszont talan azt se kell magyarazni, hogy ahhoz is komoly erdeke fuzodik a tarsadalomnak, hogy ujabb es ujabb muvek jojjenek letre, marpedig ezt illene valahogy osztonozni, erre mondjuk remek modszer az, ha a szerzok a muveik utan penzt kap(hat)nak, vagyis ez a szerzoi jog dolog meg sem teljesen hulyeseg.
Namarmost, a klasszikus szerzoi jogi szabalyzas ezekben a kerdesekben tobbe-kevesbe jo es mukodo megoldast kinalt a regi vilagban (bar pl kevesse mainstream eloadok nagyon csunyakat tudnanak mondani az Artis Jusrol), a digitalis masolas koraban viszont komolyan ujra kellene gondolni az egeszet. Ennek az ujragondolasnak viszont a nyomat sem latom, az olyan tulzottan egyszerusito (es vegso soron hamis) kijelentesek, hogy "letoltes=lopas" v "mindent le lehet warezolni, hehe" pedig egyreszt elszomoritoak, masreszt meg hatarozottan karosak, mivel gatoljak a tema normalis megvitatasat es igy hozzajarulnak a jelenlegi szuboptimalis rendszer konzervaciojahoz.[ Szerkesztve ]
DRM is theft
-
dabadab
titán
"a használatának/meghallgatásának/megnézésének jogát."
Ilyen jogok nem leteznek. Nincsenek. Eppen ugy, ahogy mondjuk pl. nincs levegovetelhez valo jog sem, ezeket sem korlatozza a szerzoi jogi torveny.
Tudod mit kapsz, amikor a boltban kifizeted a CD-t? Egy muanyag lemezt meg a csomagolasat. Ennyit. Abszolut semmifele jogot nem vasarolsz, csak egy konkret, kezzelfoghato muanyagdarabot."És azért mert lemásolod azt a zenét, még nem lesz jogalapod a meghallgatására (mellesleg a másolására sem)."
A meghallgatasra mindenkeppen van jogalapja, a masolasra pedig szinten (a szerzoi jogi torvenyunk ugyanis a magancelu masolast (a szoftverek (meg par, gyakorlatilag nem jelentos, mas dolog) kivetelevel) a szabad felhasznalas kereteiben engedelyezi.
Ja, igy tenyleg nehez arrol beszelni, hogy mikepp kellene megreformalni a rendszert, ugy, hogy a koznep a valos szabalyzas helyett csak a kiadoi lobbi hazugsagait ismeri.
[ Szerkesztve ]
DRM is theft
).
Új hozzászólás Aktív témák
it A kiadói szövetség az ítélet elrettentő erejében reménykedik.
