Új hozzászólás Aktív témák

  • emvy

    nagyúr

    válasz Viszlát #41670 üzenetére

    Fura ez az egesz ugy, magam sem ertem a mechanikajat. Lathatolag nagy megdobbenest okozott az egesz a forumon -- holott joparan elmentek mar kozulunk, es Andras raadasul nem is volt tulsagosan simulekony alkat (bar eloben kb. semmi nem latszott ebbol egyebkent). Megis, valahogy ez most beutott, lehet, hogy amiatt, hogy ilyen abrupt modon tortent, meg a kepek, meg a hirek (meg hat pentek este 10-kor beszeltem vele utoljara Skypeon...).
    Internet: fura dolog ez. Nagyon-nagyon kis resze kerul ki az embernek a forumra, meg nekunk is, akik itt nyomulunk mindenfele IRL temaval az off/ontopicban; tehat ilyen szemszogbol nezve nem tulsagosan valodi viszonyrendszerek vannak itt (ez kulonosen mokas, amikor szimpatikus/antipatikus tagokkal talalkozunk eloben, es kiderul, hogy tok mas az adott ember eloben, mint online -- Andras pl. irto kedves srac volt eloben.. persze van, hogy nagyjabol stimmel, pl. Tildy eloben is kedves, meg online is...). Viszont emellett meg azt hiszem, sokunk van ugy, hogy darabszamra tobb interakcioban van par forumtaggal, mint par baratjaval -- foleg a kulfoldon elok elhetik ezt at. Szoval jaja, 'csak' internet, de pl. Andrasnak volt kozel 100k hozzaszolasa 10 ev alatt -- nem kene hozza sok kez, hogy megszamoljam, hogy hany ember szovegeleset olvastam akarva-akaratlanul tiz evig.

    Olvastam egy blogot eleg sokaig, Eric Meyertol, a web (es foleg a CSS) korszakos alakjarol, aki a tech irasai kozott vegigblogolt egy (talan a leheto legborzasztobb) csaladi tragediat, egy even keresztul, elkepeszto oszinteseggel es tisztanlatassal (konnyu megtalalni, ha valakit erdekel). Az egyik nemregi irasaban irt arrol, hogy o ugy viszonyul a szeretteihez, mintha 5% eselye lenne annak, hogy egy even belul elmennek. Ez nem tul magas, de erzekelheto. Irja, hogy ez elsore a neurozis fele vezeto biztos utnak tunik, de neki nem az. Szamara ez azt jelenti, hogy egyreszt muszaj tervezni a jovovel, muszaj epitkezni, hiszen nagy valoszinuseggel kozosen odaerunk; ugyanakkor egy napot sem szabad boldogtalanul vagy haragban befejezni, mert minden nap szamit.

    Most belegondolva egy ilyen hirtelen eset miatt talan azert is dobben ugy meg mindenki, mert nem tudjuk elmondani magunkrol, hogy igen, megadtuk a sulyat, elmondtuk, amit akartunk. Nem azzal fejeztuk be, hogy 'szia', hanem valami vegtelenul jelentektelen dologgal, o is es mi is. Es hiaba erolkodunk mostmar. Neki ez igazabol mindegy, az ittmaradtaknak nem. Velem talan most tortent meg ez eloszor ilyen formaban, epp egyedul vagyok itthon par napja, es tenyleg nem tudom, hogy most akkor ki az, aki megertene azt, hogy ize ... remelem, hogy meg mindig stimmel, amit pentek este irt cseten: "bazmeg ez kész, most látom mi megy az offban"... :(

    [ Szerkesztve ]

    while (!sleep) sheep++;

Új hozzászólás Aktív témák