Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz Integra #12209 üzenetére

    És valami csatlakozik is a WAN-portra? Mert ha nem, akkor nem is fog világítani az internet-led. Márpedig repeater-módnál természetes, hogy ott nincs semmi, hacsak a beállításoknál hozzá nem rendeled a WAN-portot a switch-hez (és úgy 5-portos switch-et kapsz). Ha jól tudom, a narancs Cisco-led akkor világít repeater-módban, ha a fizikai interfész (ami kliens) fel tudott kapcsolódni az eredeti AP-re / routerre.

  • And

    veterán

    válasz Integra #12212 üzenetére

    A fizikai link megvan a ZTE-routerrel? Ahhoz már tudott csatlakozni kliensként a WRT54GL? Ha az előbbi már megvan, a hozzáadott virtuális AP (amitől végeredményben repeater lesz) engedélyezett SSID-szórás mellett látszódik egy wifi-s kliensgépen? Egyébként itt a legegyszerűbb megoldás: [link], innen: [link]. A DD-WRT repeater-bridge módja lényegében egy olyan kliens, amelynél a virtuális AP-ket tudsz a rendszerhez adni, és ameddig ilyet nem hozol létre, addig ne mis különbözik semmiben a sima kliens-hídtól.

  • And

    veterán

    válasz Integra #12216 üzenetére

    Újra: kliensként (akár sima kliens-híd módban) fel tud csatlakozni a WRT54GL a ZTE-re? Mert ha igen, akkor innen már csak egy lépés a VAP hozzáadása repeater-hídban, és kész a repeater. Ha meg nem, akkor először is próbáld meg egyszerűsített körülmények között: ideiglenesen letiltott kulcsolás, g-only wifi-mód mindkét routeren, ZTE-n engedélyezett SSID-broadcast (ha nem lenne aktív, de legalább kereséskor lássa a GL), ZTE-t a sávközépre (6-os csatornára állítani), és a többi. Ha végre megy kliensként, utána el lehet játszani a kulcsolással. Az SSID-knek természetesen muszáj egyezniük, mint minden kliens-AP kapcsolatnál, a hálózati beállítások (az azonos IP kivételével: alhálózati maszk, átjáró, DNS) pedig nem sok vizet zavarnak, ami a wifi-link létrejöttét illeti.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Integra #12218 üzenetére

    Rögtön az alap infó képernyőn, ami az IP-címét beírva elsőre megjelenik, vagy a Status / Wireless oldalon, alul (wireless nodes, access point). Gyakorlatilag ugyanott, ahol a kliensek jelennek meg, ha a router AP-módban van.

  • And

    veterán

    válasz Integra #12220 üzenetére

    Ok, és el is éred a ZTE felületét (vagy akár az internetet, mivel az is a ZTE-n keresztül jön), ha a GL-re LAN-on keresztül csatlakozol? Ha igen, akkor átválthatsz repeater-híd módba, hozzáadhatod a virtuális adaptert (VAP-ot) a Wireless / Basic settings oldalon, és ha azt felkonfigurálod, meg is van a repeater.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz matyi19 #12226 üzenetére

    Elviekben minden 2,4 GHz-es antenna 'kompatibilis' minden b/g routerrel (mivel utóbbiak 2,4 GHz-en működnek), csak a csatlakozást kell megoldani. Ennek az antennának a kábelén RP-SMA csatlakozó van, a WRT54x-routereken pedig RP-TNC, de ezen egy átalakító vagy rövid pigtail-kábel még segíthet. Azon viszont nem, hogy a megadott nyereségértéke - írhatnám, hogy a netes aukciós oldalakon megszokott módon - abszolút hiteltelen adat, az elemek számából következtetve legjobb esetben is 10 dB-lel kevesebb, maximum 15 dBi-s lehet, ha egyáltalán ér valamit. De nem csodálkoznék, ha annyit sem teljesítene. 2,4 GHz-en egy yagi-val a 20 dBi-t sem lehet nagyon elérni, mert óriási méretet és rengeteg elemszámot igényelne: egy 38-elemes, kb. 170 cm hosszú példánynak lehetne ekkora nyereségértéke, ilyet gyárilag nem nagyon készítenek. Ez a (valós) nyereségtartomány már a paraboloid- / grid-antennák sajátja. Óvakodj a hamisítványoktól!

  • And

    veterán

    válasz bilon73 #12331 üzenetére

    Első lépésként feldobsz rá egy 3rd-party firmware-t, mivel a gyárival nem fog menni.

  • And

    veterán

    válasz DjKoxi #12375 üzenetére

    "Ha átállítom sokkal többre, akkor annyi ideig az adott IP-t mindig ugyanannak a MAC - nak fogja adni?"
    Ennek továbbra sincs köze a MAC-címekhez: azt a lease time időtartamot állíthatod akármekkorára, akkor sem feltétlenül fog a kiosztott cím mindig ugyanahhoz a kliensgéphez tartozni. Tehát addig oké, hogy a kiosztott IP-k birtoklási idejét jelenti, de ebből sehogyan sem lesz a gyári fw-rel statikus DHCP-d. A nulla érték mellesleg tipikusan a lehető legnagyobb időtartamot jelenti, ha ennél nagyobb számot írsz be (a mező értéktartománya bizonyára korlátozott), csak rövidebb, vagy legfeljebb ugyanakkora címújrakérési időt szabhatsz meg, mintha 0-t írtál volna. Nincs mese, a MAC-hez kötött IP-kiosztáshoz ennél a típusnál sajnos 3rd-party firmware kell. De ehhez legalább van többféle is, nem úgy, mint egy csomó másik, hasonlóan régi típushoz, amelyekhez semmilyen sincs. Hogy miért félsz ezektől, azt nem értem, mivel hardveresen elrontani egyáltalán nem lehet velük a routert (pontosabban: többféle módszer is van, amellyel a szoftverhibás GL helyrehozható, akár teljesen kitörölt flash-tár esetén is), és ha követed a leírásokat, akkor nagyon kicsi az esélye, hogy 'elszoftverezed', legalábbis nem nagyobb, mintha a gyári firmware-t frissítenéd újabbra.

  • And

    veterán

    válasz gerokrisz #12406 üzenetére

    GS v7-re nincs más, csak DD-WRT, mivel sajnos csak 2 MB flash tárral rendelkezik. Amúgy meg 1.) hiába csak 2-4 m van a két eszköz között, ha nincsenek egy légtérben és fal is van az útban, és 2.) a firmware típusa egyáltalán nem határozza meg a router vételi érzékenységét, tehát csak attól, hogy azt lecseréled, alapjában a körülmények semmiben nem fognak változni, vagyis felesleges ettől csodát várni. Érdemes megnézned, hogy a státusz oldalon mekkora vételi térerőt és jel/zaj viszonyt (SNR) indikál a kliens-router: ha a jelszint -75..-80 dBm (vagy még ennél is kisebb), akkor ne nagyon csodálkozz. Lehet próbálkozni csatornaváltással, ha sok hálózat fogható a környéken, és a kliens helyett használhatsz kliens-híd módot, mivel utóbbinál nincs NAT, minden kliensgép azonos címtartományban maradhat.

  • And

    veterán

    válasz Thowra #12419 üzenetére

    Amíg a router elérhető, addig minek a JTAG? Itt a leírás a gyárira való visszatérésről: [link].
    "Neten nem találtam működő CFE t "
    Olyat nem is fogsz, mivel a CFE a linuxos bootloader, a WRT54G v5.x verziókon pedig gyárilag VxWorks-alapú firmware van.

  • And

    veterán

    válasz nat330 #12422 üzenetére

    "Azt leszámítva, hogy most úgy néz ki mint egy polip nem változott semmit a hatótávolság."
    Vajon hányszor kell még leírni itt a fórumon, hogy ezek az antennák az adataik alapján parasztvakítások, abszolút hiteltelen nyereségadatokkal :(? 20 dBi-s (eleve: 15 dBi feletti) 2,4 GHz-es körsugárzó egyszerűen nem létezik, ez a linken szereplő példány jó esetben pár dBi-vel lehet(ne) nagyobb nyereségű, mint a routerek saját, alap esetben 2dBi-s antennája. Átvágás, kamu, hazudozás, nincs erre jobb szó. De legalább olcsó..
    "Szerintetek hogy lehetne rábírni, hogy messzebbre és erősebben sugározzon?"
    Egy valóban nagyobb nyereségű antennával, de sajnos olyat körsugárzóban nem nagyon találsz. Vannak 5..8 dBi-s beltéri körsugárzók, de óriási változásra azoktól sem szabad számítani, erősen a körülmények függvénye, hogy házon belül észreveszed-e a nyereség növekedését (ugyanis beltéren eleve roppant ingadozó lehet a jelszint, sokkal nagyobb mértékben változhat, mint amennyit egy pár decibelnyi valós nyereségnövekedés kompenzálni képes.). Néha még azzal is lehet valamire jutni, ha a routert a belső tereptárgyak fölé helyezed, hogy minél kevesebb árnyékolás legyen közte és a többi végpont (kliensek) között. Ha v7.2-es hardver-verziójú WRT54G-ről van szó, arra valóban felmegy a dd-wrt, más nem nagyon. De való igaz, hogy a teljesítmény (mellesleg eléggé korlátolt) emelésétől a kapcsolat csak 'félig', egyik irányban javulhat, hisz ettől a router a klienseit nem fogja jobban, nagyobb térerővel venni.

  • And

    veterán

    válasz nat330 #12425 üzenetére

    "Ha wifin keresztül csatlakoztatnék hozzá egy AP-t amit mondjuk az alsó szinten a legjobb jelerősségű helyen csatlakoztatnék ehhez az megoldható lenne?"
    Igen, de ehhez nem elegendő egy 'egyszerű' AP, mivel ehhez a jelismétlő módhoz konkrétan egy jelismétlő (avagy repeater, marketinges néven range extender) kell, olyat meg csak a multifunkciós eszközök tudnak, csak az alap AP-módot támogató wifi-routerek / AP-k nem. A WRT54G-sorozat sem képes erre a gyári firmware-rel, csak egy okosabbal, erre is jó a dd-wrt meg a többi.
    Ja, és nem muszáj vezeték nélkül csatlakoztatni, több szempontból is jobban jársz (nem kell a sávszélt felező repeater-mód, csak egy újabb AP, valamint nagyobb térerőt is kapsz), ha vezetékkel, LAN-LAN portok között csatlakoztatod a másik eszközt.

  • And

    veterán

    válasz scansat #12432 üzenetére

    Mennyi a sebesség jelenleg? Ezt kihagytad.
    "Mindkét helyen kéttenyérnyi biquad tetőantenna van ami kb 20-30%-os jelszintet ad."
    A százalék nem mértéke a jelszintnek (ahogy ugye másnak sem igazán), és konkrétan semmit nem jelent, bár legalább a DD-WRT esetén láttam valahol, hogy ez a 'jelminőség' nevű paraméter hogyan áll elő. A vételi térerő sokkal érdekesebb, a jel/zaj viszony meg főleg, és mindkettőt meg lehet tudni egy 3rd party firmware-rel (ha már egyszer olyat használsz). A leglényegesebb a link fizikai sebessége: ha az már a lehetséges maximumon, 54 Mbps-en van, akkor a rendszeren átvihető maximális hasznos sávszéled 20..22 Mbps (2500 kbyte/sec körül) lesz, de ezt tartósan nem feltétlenül tudod biztosítani. Ez a 802.11g korlátja, nem javíthatsz rajta semmilyen antennával vagy 'rejtett' beállítással sem. HD-filmeket nézni sokszor még 300 Mbps jelzéssebességre képes n-es router-kliens párossal sem megy folyamatosan, akadozás nélkül, házon belül.

  • And

    veterán

    válasz KaiotEch #12441 üzenetére

    (Azért ne nagyon csodálkozz, ha az utódjával is pont olyan gyenge marad a jel, mint most. Lehet, hogy attól a faltól /meg a kliens eszköztől/ sokkal jobban függ a dolog, mint a routertől. Gondolom nem 'egyszer csak' ilyen gyenge lett, vagy tévedek?)

  • And

    veterán

    válasz Zoli1117 #12452 üzenetére

    "Telneten kellene szoftvert frissítenem?"
    Miért, telneten elérhető egyáltalán? Ha igen, milyen firmware van rajta?
    A webes felület elérése miért nem megy: egyáltalán nincs webfelület, vagy csak nincs meg a login / pass páros?

  • And

    veterán

    válasz Zoli1117 #12456 üzenetére

    SSH sincs? Próbálkozhatsz még (ha a boot_wait lehetőség engedélyezett) induláskor a power led villogásának abbamaradásakor TFTP-n egy új firmware image feltöltésével ([link]), vagy JTAG-gel is. Utóbbival mindentől függetlenül helyrehozható, ha nincs vele hardveres probléma.
    blueye: Azt említette, hogy ping-elni tudja az 1.1-es címen.

  • And

    veterán

    válasz Zoli1117 #12474 üzenetére

    "[..] akkor marad a JTAG de attól sajnos félek, nem szeretek hardveresen belenyúlni az eszközökbe."
    A JTAG 'hardveres belenyúlás' szintjén alig különbözik attól, mintha egy UTP-kábelt csatlakoztatnál az egyik LAN-portra, épp csak a csatlakozó - tüskesor - nincs meg gyárilag a panelen. Nem kell tőle tartani, egy passzív, csak pár ellenállást tartalmazó, párhuzamos portra csatlakozó JTAG-kábellel gyakorlatilag nem tudod elrontani. Ha ezzel kezded, már rég túl lennél rajta :U.
    Ja, a boot után közvetlenül kiadott TFTP-s image-feltöltéssel már próbálkoztál?

  • And

    veterán

    válasz Zoli1117 #12477 üzenetére

    A 'klasszikus' WRT54G, -GL típusok nyákon lévő JTAG-forrpontjai azonos kiosztásúak: [link].
    Debrick-utility gyanánt lehet próbálkozni ezzel: HairyDairyMaid EJTAG Debrick Utility (ebben is találsz rajzot meg dokumentációt), vagy még inkább a TJTAG 3.0.2-RC2 verzióval: [link] (kezelése az elsőhöz hasonló, de többfajta flash-chipet ismer fel). Ha nem birkózol vele, van itt olyan ember, aki megcsinálja neked.
    TFTP-s feltöltés: ha jól tudom, ez független a routeren lévő aktuális firmware-től, mivel azt a bootloader (linux-os WRT54x routerek esetén ez a CFE) intézi, az meg egy GL-en mindig, kerneltől függetlenül ugyanaz marad. Ehhez a művelethez a korábban említett link adhat segítséget.

  • And

    veterán

    válasz Lacuss20 #12485 üzenetére

    Tudom, hogy majd' mindenki erősítőnek hívja, de attól még nem az, amire te gondolsz (konkrétan van wifi-erősítő is, de annak ehhez a távoli jelismétléshez nem sok köze van, mivel azt az adott wifi-eszközre kábellel kell kötni, nem egy távoli pontba szerelni). Szóval nagy valószínűséggel jelismétlőre, más néven repeaterre volna szükséged. Ilyenre képes a WRT54GL, de:
    - "3rd-party" firmware (Tomato, DD-WRT, stb.) kell hozzá, mert a gyárival nem tud ilyet,
    - a repeater képességnek nincs köze az antennák számához (mielőtt valaki azt hinné),
    - olyan helyre kell tenni, ahonnan mindkét távoli végpont jól vehető, mert - bármely féltől származó - gyenge jellel a repeater is szenvedni fog,
    - repeater helyett sok szempontból jobban jársz, ha inkább sima access point-ként kötöd azt a routert (LAN-portjáról az eredeti megosztó router LAN-jára) kábellel, ha van lehetőség LAN-t húzni.

  • And

    veterán

    válasz KaiotEch #12488 üzenetére

    A leszerelhető antennás WRT54G/GL/GS-routereken RP-TNC aljzatok vannak, és nincs semmilyen átalakító a gyári antennáikon, azok RP-TNC dugasszal rendelkeznek.
    Az a TP-Link antenna meg valószínűleg másfajta csatlakozóval (legesélyesebb az RP-SMA) szerelt. Vagyis olyan átmenet(ek)re van szükséged, amely(ek)et az RP-TNC aljzatra csatlakoztatva RP-SMA alzatot ad(nak) az antenna felé. Ilyen átmenet készen is beszerezhető: [link] (első találat).

  • And

    veterán

    válasz KaiotEch #12492 üzenetére

    Ha kell, akár naponta leírom: márpedig 16 dBi-s wifi körsugárzó nem létezik! Akkor sem, ha itt a hardveraprón árulják. Egy beltérre szánt (kezelhető méretű) 2,4 GHz-es omni antenna legjobb esetben 8..10 dBi nyereségű lehet. Nyilván (már a mérete okán is) nagyobb nyereségű, mint a gyári, de megadott nyeresége egyszerűen képtelen adat. Sajnos a hirdetési oldalak tele vannak ilyen nonszensz-antennákkal meg 'netvadász' készletekkel, láttam már olyat is, amelyre 60 dBi nyereséget (!) adtak meg. Szóval nagyon a helyükön kell ezeket kezelni.

  • And

    veterán

    válasz Z-Tom-ee #12504 üzenetére

    Mihez kell CFE? Mert néha tényleg nagyon jól jön, például teljesen kitörölt flash esetén, de ez nem túl gyakori eset. 'Egyszerű' frissítéshez nem igazán kell. Linux-alapú gyári firmware-eknél még 3rd-party fw-re váltáshoz sem. Igazából az a CFE-generátor sem nagyon csinált mást, mint az ismert CFE-k kódjában kiscerélte a MAC-címeket. Egyébként sem feltétlenül van minden típushoz külön-külön CFE (néha viszont még azonos típus eltérő hardververzióinál is más).

  • And

    veterán

    válasz daninet #12509 üzenetére

    Mekkora a kapcsolódási (link-) sebesség, amit a laptop visszajelez? Vagy közvetlen közelről sem megy normálisan, akkor sem, ha a két telefon nem csatlakozik?
    (Amúgy a b/g-wifi sávját olyan más szabványú eszközök is foglalják, amelyek a wifi-klienssel és szoftverekkel láthatatlanok maradnak, tehát nem egyértelmű, hogy 'üres' az adott csatorna. Persze ha nagyon közelről, például azonos légtérből sem megy rendesen, akkor valószínűleg más a gond forrása.)

  • And

    veterán

    válasz Integra #12517 üzenetére

    "no de pont az a lényeg, hogy az eszközök egy ssid-t lássanak bárhol a házban, mindig ugyanazt a hálózatot és ssid-t érzékeljék, mindenhol ugyanzon a néven."
    Ez repeaterrel, legalábbis a dd-wrt VAP-os megoldásával szerintem nem fog menni, a virtuális AP SSID-je ne is legyen ugyanaz, mint a fizikai wlan-csatolóé (ami repeater-híd módban a kliensé, amellyel a távoli AP-re csatlakozik). Meg lehet oldani,hogy ugyanaz legyen az SSID, de ahhoz nem repeater kell, hanem WDS! Pont a dd-wrt-féle WDS tudja azt (azonos típusok vagy legalábbis chipsetek között), hogy a két WDS-be kapcsolt router között a kliens szakadás nélkül tud váltani. Tehát ami repeater-híd esetén nem megengedett (azonos SSID), az WDS-nél egyenesen követelmény, ha a dd-wrt megoldását használod. Mod.: csakhogy ehhez mindkét oldalon WDS-t kell konfigurálni, ami eltérő típusok vagy chipsetek esetén nem feltétlenül lesz problémamentes, ha pedig a ZTE modem+router nem támogatja a WDS-t, akkor főleg nem.
    Egyébként többször használtam a WRT54GL-t repeaternek, és semmi gond nem volt vele, lényegében az általad először belinkelt (dd-wrt wiki-s) leírás alapján konfigurálva.
    #12520: WRT54GL-ek esetén nincs ilyen gond, mivel összesen kétféle hardververziót élt meg, mindkettő esetén a "wl0_corerev" változó értéke 9, vagyis teljes mértékben (eltérő MAC-címekkel) támogatja a virtuális AP-k létrehozását.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz llaszlo #12536 üzenetére

    "Most kérnék egy jó leírást amivel a gyári fw-t le tudom cserélni egy dd-wrt-re."
    A Mini-verzióval kezdted az előbb? Mert a standard elsőre túlságosan nagy lehet, ezért erősen ajánlott a Micro vagy Mini-kiadások valamelyikét feltenni először, és utána a Standard-generic verziót, de ezt a dd-wrt router-adatbázisa is említi. Ezen felül semmilyen extra előkészületet nem igényel.

  • And

    veterán

    válasz llaszlo #12540 üzenetére

    "Az lehetett gond, hogy közben egy másik fülre váltottam a böngészőben?"
    Ha a feltöltés nem szakadt meg közben, akár torrentezhetsz is közben, meg böngészhetsz egyszerre huszonöt ablakban, az sem számít. Ráadásul magának az image-fájlnak az átvitele - tudomásom szerint - nagyon gyorsan megtörténik a routerre, a flash-be írás (RAM-ból) az, ami viszonylag lassú, de azt a router intézi, már hálózat nélkül is. A nagyobb méretű image-ekkel az a baj, hogy a gyári firmware egy mérethatár felett nem támogatja a beégetést, ezért kell a Mini-verzióval kezdeni, amire a dd-wrt keresőjében megjelenő találatok is utalnak: "Mini-Build required for initial flashing via WEB / TFTP". Ha már egyszer nem gyári van rajta, ez nem számít, mert a 3rd-party firmware-ek esetén a méretnek csak a flash-tárban lévő tényleges rendelkezésre álló hely szab határt. Azt viszont nem tudom, hogy gyári fw és mérethatár feletti új image estén történhet-e ilyen hiba (tehát csak részben íródik be az új firmware, ami után képtelen lesz boot-olni a vas), vagy egyszerűen elutasítja, el sem kezdi a flash-be írást a router.

  • And

    veterán

    válasz smallmer #12563 üzenetére

    Szerintem kissé problémás lesz, mivel a TP-Link 542g Atheros SoC-ot tartalmaz, a WRT54GL pedig Broadcom-os. Még ha mindkettőn DD-WRT futna (az 542g-re úgy tudom nincs 3rd-part fw), valószínűleg akkor sem menne normálisan a különböző chipsetek miatt. Ja, és a sebességcsökkenést sem tudod megkerülni jelismétlésnél (merthogy ezt szeretnéd megvalósítani, ha jól értem), mivel az az elvből következik.
    Marad az, hogy a WRT-t repeater-híd módba állítod, és bekonfigurálsz hozzá egy virtuális AP-t.

  • And

    veterán

    válasz OddMan #12565 üzenetére

    "Jelenleg ott tartok, hogy jtag-en keresztül sikerült visszaraknom az eredeti cfe.bin-t."
    Ahhoz miért kellett nyúlni? A CFE-t webes frissítésnél nem piszkálja semmi. Bár ha a jtag-es beírás előtt készítettél mentést róla, és visszaolvasva is ugyanazt kapod, mint amit beleírtál, nagy gond nem lehet vele. Mellesleg ebben a fórumban (konkrétan ezen az oldalán) találhatsz webfelületről lementett CFE-t WRT54GS v1.1-hez: [link].
    "Később olvastam, hogy előbb a gyári, eredeti fw.-t kellett volna visszaállítani és csak utána szabadott volna az openwrt-t felrakni."
    Nem tudom, hogy valóban szükség van-e a gyári fw visszatelepítésére OpenWRT felrakása előtt, de WRT54GL-nél e szerint nincs: [link], pedig abban csak 4 MB flash van, a GS v1.1-ben pedig 8 MB. Sőt éppen a gyári fw az, amely a nagyobb méretű fw-image fájlok beírását visszautasíthatja, a 3rd-party firm-ek esetén ez nem - vagy másképp: nem ez :U - szokott gond lenni. Az OpenWRT leírásában sem találtam erre utalást, sőt kifejezetten a TFTP-t ajánlja már 3rd-party firmware-re váltáshoz, vagy a gyárira való visszatéréshez (Persze a boot_wait bekapcsolása és megfelelő időzítésének beállítása után).
    A DD-WRT-nek van kifejezetten TFTP-s feltöltésre szánt verziója (GS v1.1-hez is), más 3rd-party vagy a gyári esetén nem tudom, létezik-e ilyesmi, vagy mindegy.
    Próbálhatod JTAG-en feltolni a kernelt is, ha elég türelmes vagy ;]. Amúgy TFTP-n is jó sokat (perceket) kell várni a beírásra, és az újraindulásra, miközben látszólag semmi nem történik.
    Ha nagyon nem megy, keresd Wind-Storm kollégát, ő vállal jtag-es kezelést is.
    #12566: JTAG segítségével minden flash-szegmens írható, oprendszertől függetlenül, a teljesen kipucolt flash is.

  • And

    veterán

    válasz OddMan #12569 üzenetére

    "Ugyanis nálam max. 4-6 másodperc után kiírja, hogy végzett a feltöltéssel."
    Ez rendben is volna, hiszen a hálózaton az a pár MB elég gyorsan átmegy, ez teljesen normális. Maga a beégetés és az azt követő újraindulás tart sokáig, és annak nincs feltűnő nyoma, a power-led villog közben ugyanúgy, mint addig. Viszont egyszer csak (itt lehet lényeges a sok perc várakozás) újraindul a router, és utána nem villog a power, ha mindent jól csináltál.
    "Amúgy pénzért nem fogom megjavíttatni [..]"
    Már a postázás is pénz, amúgy meg én is jelképes összeget kértem az ilyesmiért, ha itt kerestek meg ezzel a feladattal. Még mindig inkább 2-3 ezer forint, mint hogy egy működésképtelen tégla legyen. De ha nem kell, ennyiért át is veszem tőled..
    Mod. #Intruder2k5: ja, az lehetséges :B.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz OddMan #12571 üzenetére

    Hát, azért ezt elég szájbarágósan említik :B:
    Installing OpenWrt via TFTP: "Please be patient, the reflashing occurs after the firmware has been transferred. In most cases the router will automatically reboot itself. Some models do not reboot so wait at least 15 minutes before power cycling them."
    DD-WRT TFTP Flash: "wait a few seconds (be patient! don't reset the router! keep waiting!)"..

  • And

    veterán

    válasz csasznyi #12576 üzenetére

    Már tudod, hogy olyan típust vettél, amelyre nincs 3rd-party firmware. A gyári pedig soha az életben nem támogatta, és nem is fogja támogatni az alap AP-módtól eltérő wifi működést. Ez azt jelenti, hogy azzal a WRT54GH-val nem leszel képes semmilyen más routerre csatlakozni, mert ahhoz kliens-mód (vagy az általad felsorolt egyéb módok valamelyike, WDS, bridge, repeater, esetleg ad-hoc) kellene. A -GH mindig router/AP marad, azaz kliensek tudnak rá csatlakozni, de másra nem jó, ezzel véget is ért a történet.

  • And

    veterán

    válasz Batib #12590 üzenetére

    1.) Box-nak fix (vagy a routeren /dhcp-szerveren/ beállított, MAC alapján osztott statikus) IP-t kell adni,
    2.) Port forward az első (ZTE) routeren a box belső IP-címére. Ha a webfelülete érdekel, mert azon van az élőkép, akkor a 80-as (alapértelmezett http) portra érkező külső kéréseket kell a box belső címére irányítani,
    3.) Dinamikus dns-szolgáltatással regisztrálni egy, a nyilvános (WAN-) IP-címedhez tartozó hostnevet, hogy azon érd el a boxot az internet felől, különben az esetleg állandóan változó nyilvános IP-det kell ismerned.
    Mindez akkor igaz, ha a ZTE és a Linksys LAN-portokon keresztül van összekötve, vagyis a WRT54GL nem routerként, csak switch+AP-ként funkcionál, és minden belső eszköz egyetlen címtartomány része. A dinamikus dns-nél kötve vagy ahhoz / azokhoz a szolgáltató(k)hoz, amely(ek)et a ZTE támogat, ha egyáltalán. Van itt olyan Invitel-es kolléga, aki megesküszik, hogy az ő modem-routere egyetlen ilyet sem ismer, az én T-home-os routerem is kizárólag a dyndns.com-ot.
    Mod: az a Tomato gondolom a WRT54GL-hez tartozik, a fentiek értelmében viszont az kiesik a játékból. A dhcp-szerver és az egyetlen címfordító router is a ZTE, vagy legalábbis úgy van értelme, különben mindkét routeren állíthatsz be port forwardot (vagy az elsőn legalább DMZ-t), és ezzel a 'két router egymás mögött' felállással amúgy sem nyernél semmit.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Buvana #12594 üzenetére

    "Fontos! Nem wds-el vannak összekötve, mert úgy tudom az felezi a sávszélt"
    Ha azt gondolod, hogy a WDS felezi a sávszélt, a hagyományos repeater pedig nem, akkor tévedésben vagy. Mindegy, hogyan nevezzük, és milyen módszerrel valósítjuk meg: a wifi-jelismétlés az elérhető maximális rádiós átvitel sebességét megfelezi. Mod: természetesen ha a repeater-re vagy WDS-módú routerre vezetékes kliens csatlakozik, akkor nem csökken a lehetséges sávszél-maximum.
    Az IP-kiosztásodat meg azért nem értem, mert direkt arra találták ki a repeater-híd nevű módot (a repeater helyett), hogy ne kelljen feltétlenül címfordítást végeznie a routernek (ugyanez a különbség megvan kliens / kliens-híd módoknál is). Ilyenkor a 2. router dhcp-szerverét természetesen ki lehet kapcsolni, és a rá csatlakozó vezetékes vagy vezeték nélküli kliensek dhcp-kérése szépen továbbítódik az első router felé, amely kiszolgálja azokat, és mindenki megkapja a maga címét (éppen úgy, mint kliens-híd módnál).
    Tehát állíts be repeater-híd módot, tiltsd le a második router dhcp-szerverét, és minden router és PC maradhat a 192.168.1.x tartományban.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Buvana #12596 üzenetére

    "A tomato-s router AP módban van! Én úgy tudtam, wds-hez mind a kettőnek (vagy többnek) wds vagy ap+wds módban kell lennie!"
    Ez így van. A WDS alapvetően két AP között felépített kapcsolatot jelent, ami azért különleges, mert eredetileg az AP-k nem képesek egymáshoz vezeték nélkül kapcsolódni. Ez az elsődleges célja, és nem a jelismétlés, de természetesen arra is megfelelő lehet. Létezik olyan WDS-mód is (WDS-bridge), amelynél a WDS-linkben résztvevő routerek egyáltalán nem fogadnak vezeték nélküli klienseket, tehát kizárólag bridge-ként funkcionálnak két távoli vezetékes hálózat között, és nem jelismétlőként.
    "Ergo: ha kimegyek az utcára, és találok egy free wifi AP-t, a dd-wrt-s routeremmel tudom ismételni! Ez is wds?"
    Ez nem WDS! A szimpla repeater-mód nem igényli a résztvevő routerek / AP-k kölcsönös beállítását: a repeater lényegében egy olyan kliens, amely felkapcsolódik az ismétlendő routerre, de valamilyen módon a távoli kliensek is képesek rá felkapcsolódni. Lényegében egy szoftverrel létrehozott kliens+AP egyben, a szoftveres megvalósítás korlátaival: csak egy rádiócsatornát használhat és egy időpillanatban csak az egyik irányú linket tudja kiszolgálni - vagy épp a eredeti routerrel forgalmaz, vagy a rá, mint ismétlőre kapcsolódó klienssel / kliensekkel -, ebből ered a maximális sávszél felezése (ha fizikailag két eszközzel, egy klienssel és egy külön AP-val építünk fel egy jelismétlőt, akkor ezek a hátrányok megszűnnek). A repeater-híd pontosan ezt csinálja: valójában egy kliens, amelyhez virtuális AP-t (VAP-ot, akár többet is) tudsz rendelni. Dd-wrt esetén nem is különbözik sokban a kliens-hídtól, csak utóbbinál a wireless-menüben nincs lehetőséged VAP-okat létrehozni, repeater-hídnál pedig ezt meg tudod tenni. A router a fizikai csatolón felkapcsolódik az ismétlendő routerre (kliensként), a szoftveres VAP-ra pedig a távoli kliensek tudnak csatlakozni, így válik jelismétlővé. Még az is megkülönbözteti a WDS-től (legalábbis dd-wrt-nél), hogy a VAP hálózatneve nem egyezhet meg az eredeti AP ssid-jével, tehát mindenképp két külön hálózatot fognak alkotni. WDS-nél pedig az ssid-k (meg a titkosítási algoritmusok és megosztott kulcsok) azonossága egyenesen követelmény, így a kliens nem is feltétlenül tudja, hogy a WDS-be konfigurált routerek közül épp melyikre csatlakozik, és akár úgy is át tud kapcsolódni egyikről a másikra, hogy a váltás észrevétlen marad. Tehát a WDS-be konfigurált routerek ténylegesen egy 'nagy', kiterjesztett wifi-hálózatot képesek létrehozni.
    "Itt nálam fogalomzavar van."
    A fogalomzavar abból is adódhat, hogy a WDS- (és a repeater-) módok megoldása nem egységes, ellentétben például a 'sima' AP <-> kliens topológiával. Ahány gyártó, chipset és firmware, annyiféleképpen nevezik és keverik a fogalmakat. Van, aki WDS-nek nevezi a szimpla repeatert, vagy épp fordítva. A WDS-re az is jellemző, hogy - pont az egységes szabvány híján - csak azonos gyártmányú chipsetek között szokott normálisan működni. A szimpla repeater pedig egy szoftveres kliens + AP, vagyis utóbbi megoldás elvileg routertől és firmware-től független.

  • And

    veterán

    válasz Batib #12598 üzenetére

    1.) Oké, hogy most eléred azon a címen, de azt mindenképp le kell fixálnod, mert ha nem teszed, semmi garancia nincs rá, hogy örökké ott is marad. Ha dhcp-n kapja ezt az IP-t, akkor kösd a box MAC-címéhez a dhcp-szerver beállításainál, így kizárólag a box-nak lesz fenntartva, és mindig azt kapja.
    2.) Jó helyen vagy, de ez nem is sima port-forward, hanem port-range forward (vagyis nem csak egy portot, hanem egy tartományt lehet vele forwardolni).
    Protokoll: TCP, WAN Host Start / End IP: ez valószínűleg csak a külső címtartomány korlátozásra szolgál, nem kell megadni (azért olvasd el a helpjét), WAN Start / End Port: 80 (már ka az internet felől is az alapértelmezett portszámon akarod elérni), LAN Host IP: Box IP-címe, LAN Host Start / End Port: 80.
    3.) "ADSL kábel be a ZTE-be (itt van még IPTV port is) át a Linksysbe [..]"
    Ok, de a Linksys-nek ugye az egyik LAN-portjára? Mert ezt nem írtad.
    "Hogyan tudom megnézni hogy fix vagy din IP-m van"
    Alapesetben szinte bizonyosan dinamikus a WAN IP-d, ha az egy mezei ADSL.
    "Hol tudok hostname-et regisztrálni?"
    Már említettem, hogy kismillió dinamikus dns szolgáltatás létezik: [link]. A routerek gyári szoftvere által nagyon gyakran - sok esetben egyedüliként - támogatott dyndns.com-ot "No Longer Free"-ként említi, ami azért nem teljesen igaz, de tény, hogy az utóbbi időben nagyon macerás lett az ingyenes szolgáltatásuk használata). Azt is említettem, hogy nagyon szép ez a rengeteg ingyenes ddns-szolgáltató, csak éppen a hajadra kenheted, ha a routered nem támogatja, tehát az elsődleges szempont, hogy a modem-router ddns-t kezelő menüjében - ha van egyáltalán olyan - mely szolgáltatások közül lehet választani. A második (belső) routerre hiába tennél olyan 3rd-party firmware-t, amelyben egy rakás ddns konfigurálható, az már nem nagyon fog működni: mivel a nyilvános (WAN) IP-címedet a ZTE kezeli, arra vagy utalva. Létezik PC-s kliensprogram is, amely adott ddns-szolgáltatást támogat, de jelen esetben nem igazán praktikus: ha a PC-d nincs bekapcsolva, nem képes a címváltozást regisztrálni.

  • And

    veterán

    válasz Batib #12600 üzenetére

    Nem az igazi, a miértjét a #12595-ben írtam: kétszeres címfordítás, két külön alhálózat (címtartomány) és mindkét routeren beállítandó port-forward, ha a 'belső' routeren lévő szervert (box webfelület) akarod az internetről elérni. Ez otthonra általában felesleges, csak az életet nehezíti. A második routert AP+switch kombóként kellene használni, kikapcsolt dhcp-szerverrel, a WAN-portját üresen hagyva (így lényegében a továbbiakban nem tölti be egy router szerepét, de abból otthon egy is bőven elegendő). A hálózat belső átjárhatóságát is megnehezíti, ha a ZTE-n és a Linksys-en lógó gépek nem ugyanazt a címtartományt használják.

  • And

    veterán

    válasz q13579 #12664 üzenetére

    Akkor lényegében mindegy, melyiket telepíted rá, mert mindegyik támogatja az adóteljesítmény emelését. Csakhogy egyrészt egész biztos, hogy a WRT54 hardver nem tud annyit, amennyit webfelületen be tudsz állítani (tehát meg tudod növelni, de nem nagyságrendekkel), másrészt a hatótávnak csak az egyik eleme az adóteljesítmény, de ezen kívül rengeteg tényező van rá hatással. Hogy mást ne említsünk: attól, hogy a router nagyobb teljesítménnyel ad, a saját vétele még nem javul, vagyis ugyanakkora térerővel fogja venni a klienseit, mint előtte, vagy alap gyári firmware-rel. Tehát ez messze nem csodaszer, sok esetben a router egyszerű áthelyezése (tereptárgyak, akadályok fölé) is megoldás lehet.

  • And

    veterán

    válasz sziku69 #12711 üzenetére

    DD-WRT-vel így lehet repeatert (pontosabban: repeater-hidat, otthoni hálózatba ez való) létrehozni: [link]. Amúgy ezek a belinkelt antennák akkor 16 dBi-sek, ha te magad vagy a római pápa. Ekkora nyereségű körsugárzó egyszerűen nem létezik erre a sávra, pláne nem ebben a méretben..

  • And

    veterán

    válasz Intruder2k5 #12714 üzenetére

    Soha nem másztam még bele senki apróhirdetésébe, hogy leírjam, mekkora kamu már ez, és privát üzenetben sem vetemednék erre. Mindenki azt ad és annyiért, amit és amennyiért tudja. Ettől függetlenül simán megtévesztés, méghozzá jó erős, mivel a nem hozzáértők semmi mást nem néznek, csak a számokat, méghozzá a leginkább jellemzőket. De a szakmai topikokban hadd írjam már le - akár hetente többször is - a láthatóan a témában járatlan felhasználóknak, hogy ez egy ordas nagy hazugság!
    "De mindegy is, ha nem is 16dBi, azért valami halvány esély csak van rá, hogy jobb lesz mint a gyári 10cm-es antenna!"
    Ez igaz. Csakhogy ilyen alapon említsük a 2000mAh-s akkut 8000mAh-s néven, és mondjuk azt, hogy ez a típusa. Vagy legyen az 500GB-os HDD márkaneve az, hogy "2 Terabyte", a 2 MB-os memóriamodult meg hívjuk "8 MB-osnak". Nem gondoltam volna, hogy ezt magyarázni kell. Nem lenne egyszerűbb az igazat ráírni, ahogy a valós adatokat megadó gyártók is teszik? Írják oda, hogy 8 dBi-s (saccperkábé, kimérni úgysem egyszerű), és kész, de ne nevezzük már 16, 20 sőt néha egyenesen 58 dBi-snek, és ne fogjuk rá, hogy ezt így hívják, ja, de a valós nyeresége nagyságrendekkel kevesebb a megadottnál, az a szép nagy szám pedig csak a termék 'neve', véletlenül ugyanolyan mértékegység kíséretében, mint a nyereségé. Ne játsszunk már ovisat!

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Intruder2k5 #12716 üzenetére

    Ezt írtad: "Azt sokkal hosszabb lenne leírni, hogy a 16dBi-snek titulált 6,2dBi-s antennák!"
    Szerintem meg nem. Te hozzáértő vagy, és így is állnak az kérdésfeltevők a válaszaidhoz. Ha meghagyod - vagy ami ugyan még rosszabb, megerősíted, de ezt persze nem tetted - őket abban a hitben, hogy valós adatot látnak, az nem túl szerencsés. Én többek közt ennyit szerettem volna neki említeni, erre te jössz azzal, hogy 'de valahogy csak nevezni kell...'.

  • And

    veterán

    válasz sziku69 #12718 üzenetére

    "Jó jó, nehogy már ezen összevesszetek"
    Na, azért messze vagyunk még attól. Egyikünk sem új gyerek errefelé, hogy ne ismerje a másik háklis dolgait ;].
    "de ezek szerint akik vettek belőle azok sem hitelesek? Azt írják, hogy azt tudja az antenna amit ígért az eladó"
    Nem tudom, te hogy vagy vele, de közülük eddig senki nem közölt ezeknek a nyereségéről méréseket, pláne nem hiteleseket. Utaltunk rá, hogy lehet jobb mint a gyári, szokásosan 2 dBi-s alap-dipól, sőt valószínűleg tényleg jobb is, ez nem hazugság, az 'ígéret' teljesül. Igaz az néha az antenna / router egyszerű áthelyezése következtében is teljesülne, mindenféle nagyzoló adatok nélkül. A megadott mérőszám viszont hamis, és az egy dolog, hogy ez nagyon nem szép (az eBay-es eladók valószínűleg nagyon is tisztában vannak vele, hogy mik a fizikai lehetőségek egy ilyen sávú körsugárzónál, ehhez képest lineáris mértékkel nézve tíz-százezerszeres (!) túlzásokba esnek, vagyis időnként 40..50 dB-lel nagyobb nyereséget adnak meg a valósnál). Ezzel - már a megtévesztésen túl - az a legfőbb probléma, hogy az egyszeri júzer számára ezek a vacakok összehasonlíthatatlanok lesznek a valós adatokkal rendelkező antennákkal. Lehet, hogy egy 8 dBi-s TP-Link beltéri antenna sokkal drágább ezeknél a filléres hamisítványoknál, de a nyeresége legalább valós (vagy legalábbis sokkal közelebb áll hozzá :U), így tudjuk, hová tegyük ezt a típust. Ezekről a csökevényes ótvarokról ellenben semmilyen megbízható elektromos paraméter nem áll rendelkezésre, csak egy iszonyat kamu, 100%-osan hiteltelen - fizikailag lehetetlen - nyereségadat, meg a csatlakozó típusa, mivel arról meglehetősen nehéz vetíteni. Ezzel mihez kezd az ember, azon kívül hogy vagy elhiszi, vagy nem? Útmutatás hiányában esetleg elhiszi, és örül, hogy mekkora vételt csinál, vagy később lesz egy valódi adatokkal rendelkező antennája, aztán csodálkozik. Nehogy azt hidd, hogy én még sosem sétáltam bele ebbe a csapdába, pedig nem is hirdetés alapján vagy aukciós oldalon vettem antennát, hanem úgymond 'gyárit', ami egy rakás sz@r volt. Pedig elég lett volna egyszerűen ránézni közelebbről, mielőtt megveszem..

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz sziku69 #12720 üzenetére

    Miért kell másik router? Ha a Tomato megy rajta, a DD-WRT is fog. Mi a típusa és a hardververziója?

  • And

    veterán

    válasz Gergo_R6 #12753 üzenetére

    60 Mbps-es nethez nem való ez a router, akármilyen firmware-t teszel is rá. 30-35 Mbps körül van a vége.

  • And

    veterán

    válasz flash- #12772 üzenetére

    WRT54G v7.2-re (2MB flash) talán kizárólag dd-wrt micro-t lehet feltenni.
    #12774: A 30 Mbps már bármilyen firmware-rel közelíti a hardver képességeit. Nálam a 30 megás kábelnetet viszi a dd-wrt is. Mondjuk ha bekapcsolnám pl. a QoS-t, azt azért lehet, hogy megérezném..

  • And

    veterán

    válasz Saua #12801 üzenetére

    Start = End = 5901 vagy 5801. Ha mindkét módon (VNC-klienssel és böngészővel is) akarod használni, akkor értelemszerűen két bejegyzést (két külön sort) kell itt létrehoznod. Mivel ez a router konfig-oldal nem egyszerű port forward, hanem port range forward - azaz nem csak egyetlen portszámot, hanem egy komplett port-tartományt tud továbbítani az adott belső IP-re -, viszont neked csak egy vagy két, nem egymás melletti számú portot kell továbbadnod, a kezdő és a befejező portszám megegyezhet.
    IP-Address: a VNC szerver IP-címe, azaz 192.168.1.100. Mellesleg a Linksys routerek szokásait alapul véve (DHCP-n kiosztható címtartomány x.100...x.199) ez a 100-as végű IP-cím valószínűleg DHCP-szerver által kiosztott, a port forward-hoz pedig nem árt, ha a szerver mindig ugyanazon az IP-címen van, mivel ha a címe megváltozik, akkor a port forward rossz gépre vagy nemlétező címre továbbítja a VNC-szervernek szánt csomagokat, és a VNC-s gép nem lesz kívülről elérhető. Márpedig több PC csatlakoztatásakor alapesetben megváltozhat az egyes gépek IP-címe. Ezért vagy MAC-address alapján kiosztott 'kvázi statikus' IP-t kell beállítani a router DHCP-szerver beállításainál (amit viszont a WRT54G gyári firmware-ek legjobb tudomásom szerint nem támogatnak), vagy a VNC-t futtató gép IP-címét fixre kell állítani. Alternatíva lehet valamelyik 3rd-party firmware telepítése, ha az adott routerverzió azt támogatja, ugyanis minden 3rd-party fw-ben van lehetőség a MAC-cím alapján történő címkiosztásra.
    Protokoll: TCP (vagy Both, mivel az is tartalmazza a TCP-t).

  • And

    veterán

    válasz scarbantia #12843 üzenetére

    "A kérdésem, hogy ez a régebbi széria mai szemmel valamiben érezhetőbben elavult-e, mint az újabbak?"
    Egyértelműen elavultabbak:
    - Lassabb processzor, maximum 30..35 Mbps routolási sebesség a WAN-port (internet) felé, vagyis ennél gyorsabb netet nem képes teljes sebességgel kihasználni,
    - Kevés RAM: ugyan típus- és azon belül hw-verzió függő, 8 vagy 16MB, (esetleg 32, főleg régebbi verzióknál),
    - 802.11n szabvány nem támogatott (Csak b/g), pedig már az n-utód .ac is a piacon van,
    - 10 / 100 Mbps sebességű portjai vannak, nincs gigabites LAN-ja,
    - Nincs USB vagy hasonló extra.
    Előnyök is vannak persze: némelyik nagyon megbízható darab, jó 3rd-party firmware támogatás (nem mindegyikre), jól dokumentált, szoftveresen könnyedén javítható. De nem egy mai darab. Ha a korlátai nem számítanak, és olcsón jutsz hozzá, akkor oké, de új beszerzése (eléggé túlárazott) nem javasolt.

    #12844: A "csík" és a "százalék" alapjában nem mértékegységei a jelszintnek.
    "Gondolom ez felerősítené és stabilabbá tenné a wi-fi jelet a földszinten is."
    A router nem erősít semmit, maximum új hálózatot hoz létre (mivel AP is egyben), vagy meglévő jelét ismétli repeater módban, de utóbbira a WRT54GL gyárilag nem képes, csak 3rd-party firmware-rel felvértezve.
    "A lényeg, hogy ne legyen gond az online stream-eléssel még full hd esetén is."
    Arra wifi-vel nem szabad építeni, hogy a HD-stream majd akadozásmentes lesz. Még n-es wifi-vel sem, hát még a b/g-szabványokkal, amellyel maximum 20..24 Mbps gyakorlati sebesség érhető el, de az sem feltétlenül folyamatosan, illetve csak nagy térerő esetén.
    Amúgy meg nincs ember, aki látatlanban meg tudná mondani, hogy egy ismeretlen alaprajzú, berendezésű és anyagú házban majd segít-e neked egy újabb AP vagy repeater telepítése. Ha valaki egyértelmű választ ad, anélkül hogy körülnézett volna feléd, na annak egy szavát se hidd el :U.

  • And

    veterán

    válasz scarbantia #12846 üzenetére

    Hogy a belső HDD mennyire gyors, olcsóbb hardver esetén irreleváns a NAS hálózati sebességének szempontjából, mivel a belső hardver limitál, nem a hálózat és pláne nem a HDD. Egyébként a gyakorlati 12,5 MBps-t sem lehet elérni egy 100 megabites hálón, csak kb. a 90%-át.
    "Tudnál ajánlani valami jó ár/érték arányú újabb routert?"
    Én nem, de erre létezik a megfelelő topik: Milyen routert?
    #12848: Hardver függvénye is, nálam WRT54GL-en szinte a megjelenése óta megy a standard build 14896. Lényegében nem piszkálom, problémamentes. Több másik GL lóg rajta kliensként folyamatosan, meg időnként más kisebb kliensek is. Újraindulni csak áramszünetkor szokott, sok-sok hónap után.

  • And

    veterán

    válasz Yogibear974 #12850 üzenetére

    A szolgáltatód dhcp-n oszt címeket? Mit látsz DNS-ként a router Status / WAN oldalán és mit a számítógépen (parancssor: ipconfig /all)? Nekem sosem kellett semmit extrát konfigurálni ahhoz, hogy működjön, mindenhol a szolgáltató DNS-címeit kapom. Működött úgy is, hogy csak ez a router volt a hálózatban az internet felé, most a korábbi szimpla modem helyett elé került egy home-gateway (modem-router), de így is gond nélkül megy.

  • And

    veterán

    válasz Yogibear974 #12852 üzenetére

    Ugyan a kérdéseimre nem válaszoltál (mármint hogy a router és a kliensgép miféle DNS-címeket kap), de biztos, hogy DNS-hiba okozza? Domain-nevek helyett IP-címekkel eléred a nyilvános szervereket? Próbálkozhatsz pl. a Basic Setup oldalon a Use DNSMasq for DNS engedélyezésével (lásd még itt), de nekem enélkül is működik, illetve ha bekapcsolod, a kliensgépek DNS-kérései a routert (is) terhelik (ekkor a router a saját címét osztja DNS-ként a DHCP-kliensek felé), viszont a névfeloldás is gyorsabb lehet. Vagy ha engedélyezve van (nem tudom, mi a default beállítás), akkor ki is kapcsolhatod, hogy az ISP-d DNS-címei kerüljenek kiosztásra.
    Az sem árt, ha a Services / Services oldalon a 'Used Domain' beállítás értéke WAN, de szerintem alapból az.

Új hozzászólás Aktív témák