Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz puru #10266 üzenetére

    Nem tudok arról, hogy bármilyen módon meg lenne különböztetve a kettő, mivel teljesen egyenrangúak. A gyári szoftver amúgy sem biztosít lehetőséget az antennák fix kiválasztására, amelyik firmware meg igen, az sem A és B, hanem right és left néven említi a két antennát. Fizikailag az egyetlen apró különbség, hogy (a routert szemből nézve) a baloldali antenna vékony koaxon csatlakozik a nyákra, a jobboldali jele pedig végig a pcb-n van vezetve.

  • And

    veterán

    válasz puru #10268 üzenetére

    Ja, hogy Tomato-nál A és B, sorry :B, screenshot-ok alapján máshogy emlékeztem, dd-wrt-nél meg right / left a nevük. Amúgy eszedbe ne jusson szétválasztani az adás-vétel irányt a két antennára, mert ez egy átlagos júzer számára teljesen haszontalan. Kikapcsolja a diversity-t, és ha különböző terekbe v. eltérő irányokba állított - főleg kültéri - antennákat kötsz a routerre, ezzel a beállítással a router nem nagyon fog működni. (A két aljzat továbbra sem arra való, hogy más-más területeket ellátó antennákat próbáljunk meg azokra csatlakoztatni.)

  • And

    veterán

    válasz puru #10270 üzenetére

    Rendben, de ha egyszerűen csak 'hallgatózni' akarsz, akkor is felesleges az antennák fixre állítása, vagy az adás-vétel irányok elválasztása: ha a másik aljzatot üresen hagyod, úgyis csak azon fog jelet venni a router, amelyiken a külső antenna lóg, és így teljesértékű linket is létre tudsz hozni.

  • And

    veterán

    WRT54GC debrick siker: hosszú küzdelem árán sikerült újra működővé varázsolni egy korábban webes fw-frissítés közben lehalt WRT54GC v2-es routert. Az eljárást nehezítette az ezen a routeren dokumentálatlan, de egyéb forrásból valószínűsíthető kiosztású jtag-port feltérképezése, a megfelelő segédprogram felkutatása, 'wiggler' nevezetű - viszonylag egyszerű, LPT-s kivitelű - jtag-kábel készítése, meg egy működő hardverpéldány előkerítése, amely a teljes flash-tartalom mentéséhez donorként szolgált. Egyetlen, szerencsére nyílt forrású jtag-utilt találtam, amely ismeri a Marvell 88W8510 (pontosabban a csak 802.11b-t támogató, de amúgy szinte klón 88W8500-as) procit. A program az UrJTAG, de a jelenleg elérhető v0.10 windows-os telepítője már másfél éves, a fenti proc supportja sajnos később került be a projektbe. A flash kezelése (top boot sectoros MX29LV800CT) miatt szükség volt a forrás apró módosítására, majd roppant macerásnak bizonyult újrafordítására is. Bár 3rd party firmware-ről továbbra sincs szó, illetve ez a típus finoman szólva is gyenge hardveres képességekkel bír, mégis van lehetőség a felélesztésére.

  • And

    veterán

    válasz PonPon #10297 üzenetére

    Rövid válasz: ezek nem egyetlen router különböző verziói, hanem különböző típusok, és azon belül eltérő hardververziók. WRT54GL-ből pl. van 1.0 és 1.1, lényegében minimális különbséggel, teljesen mindegy, melyiket szerzed be, ha -GL kell (én pl v1.0-ás GL-t még nem is láttam, pedig elég sok átment már a kezeim között).
    A WRT54GC totálisan más architektúra, azt a kis méretekre hegyezték ki, és nagyon herélt vas. Azonos típuson belül is lehetnek jelentős különbségek a hw-verziók között RAM- és flash-méretben, 3rd-party firmware-ek támogatottságában, stb. Felsorolásért lásd az #1-es hozzászólás Wikipedia-s linkjét a WRT54-család routereiről ([link]).

  • And

    veterán

    válasz PonPon #10299 üzenetére

    "Akkor a WRT54GL a "normális" verzió?"
    Ilyet írtam volna? A hatótávolság megítélésénél szerintem elterjedt tévhit, hogy egyes routereket ebben a tekintetben lényegesen jobbnak tartanak, mint másokat. Az adáskor kisugárzott (antennanyereséggel korrigált, EIRP-) teljesítmény hatóságilag limitált, ezt pedig minden gyártó és típus igyekszik kihasználni, amennyire csak lehet. A vételi érzékenység meg ugyan típusonként, chipset-enként eltérhet, de ebben sincsenek nagyságrendi különbségek. A hatótávot ezért sokkal inkább megszabja a közelebbi és távolabbi környezet meg az elhelyezés, mint maga a router. A WRT54G(..)-routerek (mondjuk a Broadcom-chipsetet tartalmazó típusok) között valószínűleg még ekkora különbség sincs hatótáv tekintetében. De abban bizony akad eltérés, hogy az adott típus / verzió támogat-e külső firmware-t, mekkora a beépített memória és flash mérete, milyen gyors a processzora, leszedhető-e az antennája, stb. Úgyhogy inkább ezek alapján kellene választani. extrém hatótávhoz pedig külső antenna kell (minden oldalon), nincs mese, és mivel kettőn áll a vásár, a kliens-eszköz minőségétől is nagyban függ az eredmény.
    Mod. #10300: A második számomra szimpatikusabb, ráadásul olcsóbb is. Hiába van 32MB-ra bővítve a RAM az elsőnél, a flash-tára csak 2MB, ezért kizárólag a DD-WRT micro futhat rajta (persze az is jóval többet tud, mint a gyári firmware), és ennek nem sok köze van a RAM mennyiségéhez. Sok RAM inkább a többszálú letöltéseknél (tipikusan torrent, meg egyéb p2p fájlcserélők) előnyös, a WRT54G v3.1-es 4MB flash és 16MB RAM memóriája azért sokmindenre elég, nem nagyon lesz korlátozó tényező (a GL-ekben is ennyi van).

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz TeeJay #10303 üzenetére

    "ilyenkor a Tomato FW-ben be kell állítani a wifi résznél hogy melyik a receive/transmit antenna?"
    Nem kell! Hagyd úgy, ahogy van. Ha nem választod ki fixen, akkor is állandóan az marad kiválasztva, mivel a másikról nem jön jel (mármint ha a másik aljzatot szabadon hagyod, ugyebár). Ha kiválasztod stabilra, előbb-utóbb megszívatod magad, mert elfelejted, stb. Olyan ez, mint a MAC-szűrés: értelme nincs (megfelelő kulcsolás mellett), de magunkat büntetni remekül megfelel..

  • And

    veterán

    válasz TeeJay #10306 üzenetére

    Simán lehet átalakítókat kapni, gyakorlatilag bármilyenről bármelyik másikra, amit wifi-nél megszokhattunk. Pl.: [link], wifihez külön dobozkát tartanak ;). De ennél is olcsóbb, ha az antenna kábeléről lenyisszantod az (RP)-SMA-t, és RP-TNC-t szerelsz rá (ami szintén simán beszerezhető, bármely kábeltípusra).
    #10306: "sajnos ahogy látom ez irányított antenna így csak akkor van bitang jel ha pont eltalálom a másik szobában falon keresztül hogy hol van a laptop az asztalon."
    Minden irányított antenna ilyen. Pontosabban: minél nagyobb nyereségű, annál jobb az irányhatása (azaz annál kisebb a nyílásszöge).

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Kdd #10314 üzenetére

    "pedig elvileg a 100mbps-et kéne tudnia,vagy nem?"
    Nem bizony: 100Mbps a csatoló fizikai sebessége, nem a hasznos WAN-átvitel. Nagyságrendileg annyi a vége, amennyit tapasztaltál. 3rd-party fw-ekkel egy hangyányit jobb, PPPoE kapcsolat esetén meg kevesebb lehet. Sajnos gyorsabb nethez ez a vas már kevés.

  • And

    veterán

    válasz maláj #10316 üzenetére

    Megpróbálkozhatsz alternatív fw-rel, de ha a routered hardververziója v5.0 vagy nagyobb, a Tomato-t nem tudod rá feltenni, csak a DD-WRT micro-t. Ha meg v7 (v7.0) akkor nincs alternatíva, csak a gyári szoftver marad.

  • And

    veterán

    válasz jozsi966 #10332 üzenetére

    Nem annyira láma kérdés ez. Ebből is látszik, hogy mennyit jelent a teljesítmény növelése: esetenként nem sokat, mivel csak egy dolog a szoftverben beállítható (dd-wrt v24-nél amúgy sem alacsony a default) teljesítmény, és egy másik, hogy a hardver valójában mire képes. A -90dBm vételi szint wifinél már a zajhatárhoz közeli érték, úgyhogy azon tényleg nem sokat segít a router tuningolása, mivel 'visszafelé' hatástalan, a kliens jele a routeren attól még gyenge marad. Az antennákhoz csak annyit, hogy az eszközök beépített antennáit függőlegesen üzemeltetve azok éppen felfelé és lefelé keltik a legkisebb (és az antennára merőlegesen a legnagyobb) térerőt, tehát alsóbb szintre telepített kliensnél érdemes lehet megpróbálkozni a router antennáinak a vízszinteshez közeli elforgatásával. Ez talán valamennyit segít, bár nem valószínű, hogy ugrásszerű javulást okozna, és a kliensgép sem fix telepítésű. A gond forrása sajnos a házfalak és a födém erős csillapításából ered, ezen sok esetben csak egy újabb AP telepítésével lehetne segíteni.

  • And

    veterán

    válasz polberto #10338 üzenetére

    "A gyártás időpontját nem lehet valahogy kiolvasni?"
    Tudomásom szerint nem. A gyári számból esetleg lehet következtetni erre, de mit nyernél vele? Ha kaptál számlát, garanciát, és zárt dobozban volt a router, akkor mindegy. Ha jól látom, az utolsó gyári firmware a v4.30.14-es, 2009.08.28-i dátummal.

  • And

    veterán

    válasz PonPon #10342 üzenetére

    Legjobb erre a célra 5mm-es méretben a H155, de ilyen néhányszor tízcentis távra akár az előbbihez képest dupla fajlagos csillapítású RG58 is megfelel. Egyébként elegendő az egyik antennát kivezetni, főleg, ha kültérre szánod.

    #10343: A WRT54-esek saját antennái (a többi routerhez hasonlóan) valószínűleg sima félhullámú dipólusok, így a nyereségük 2 dBi körüli. Ilyen "triangle" omnidirekcionális (vagyis körsugárzó) antennát meg nem találok sem az amerikai, sem a brit ebay-oldalakon, de véleményem szerint egy 44 centi hosszú körsugárzó 2,4 GHz-en közel sem lehet 20 dBi nyereségű, szóval ez az érték igen erős fenntartásokkal kezelendő (kevésbé finoman: erős hazugság), mint a filléres 20..40 cm-es körsugárzók papíron tizenegynéhány dBi-s nyeresége általban. Meg lehet nézni a tisztességes gyártók 10 dBi feletti nyereséggel rendelkező körsugárzó típusait, hogy azok milyen méretekkel rendelkeznek..

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz G.F. #10345 üzenetére

    Ok, csak azt az idézett típust nem találtam, így nem tudom, az a triangle mire is vonatkozik pontosan (lehet, hogy csak márkanév?). A 9 dBi már valószínűleg közelebb áll a valósághoz, vagyis kevésbé túlzó adat ;).
    A dBi-értékek közötti különbség egyszerűen decibel, vagyis egy 8 dBi-s antenna vételkor 6 dB-lel nagyobb vételi szintet (teljesítményt) juttat a vevőbemenetre, mint egy 2 dBi-s, ha a vételi körülmények egyébként mindkettő esetén ugyanolyanok. Az adáskor általa keltett térerő (EIRP-érték) szintén 6 dB-lel lesz magasabb. Mivel a decibel - teljesítmény jellegű változók esetén - két teljesítmény hányadosának tízes alapú logaritmusa (10-zel felszorozva), ezért 1 dB különbség teljesítményben közelítőleg 1,26-szoros arányt jelent. Kétszeres teljesítményviszony kb. 3 dB, tízszeres pontosan 10 dB, százszoros 20 dB (stb.) értékkel írható le: [link].

  • And

    veterán

    válasz hvb #10354 üzenetére

    Pontosan mit is szeretnétek elérni? Ha az ISP ('mikrohullámú net') vezeték nélkül szolgáltat felétek, akkor már most is be van kapcsolva a wifi. A wifi és a mikrohullám nem egymást kizáró fogalmak, hiszen a wifi által használt 2,4 GHz-es (és 5 GHz-es) sáv is mikrohullámú. Ha a routeren már van egy külső wifi- (= mikrohullámú- :U) antenna, akkor a másik aljzatot ezzel párhuzamosan nem tudod már használni. Ha WISPszolgáltató mellett beltéri wifi-elérést is szeretnél a meglévő vezetékes mellé, akkor kénytelen vagy egy újabb AP-t vagy wifi-routert kötni a kliens routered (WRT54G) egyik szabad LAN-portjára.

  • And

    veterán

    válasz PonPon #10355 üzenetére

    A WRT54G-sorozat csatlakozós kivitelű típusain RP-TNC aljzatok vannak, ezért külső antennához RP-TNC dugasszal ellátott koaxkábel kell. Arra kell ügyelni, hogy nem minden csatlakozó jó minden kábeltípushoz és mérethez: ha H155-os koaxhoz kell, akkor olyat kérj.

  • And

    veterán

    válasz PonPon #10381 üzenetére

    "a signal qualitity mi befolyáslja?"
    A vételi szint és a jel/zaj viszony (SNR).
    "nagyon rossz ez nekem?"
    Ilyen kérdések felvetése előtt legyél egy kicsit kreatívabb, és tedd fel magadnak a kérdést: adott a maximális, 54 Mbps értékű linksebesség? Továbbá: megvan a g-wifitől elvárható kb. 20 Mbps hasznos átvitel, mondjuk lan-wlan viszonylatban? Ha igen, akkor senkit sem érdekel a signal quality. Nézd inkább az SNR-t: nagyjából 25 (dB) felett már jónak számít, azzal már elérhető a legnagyobb linksebesség.
    TX-powerrel nem érdemes játszani, a 70mW már elég nagy érték. Az pedig, hogy a webfelületen be tudod állítani, még nem jelenti azt, hogy a hardver is tudja. Mellesleg az AP adóteljesítményének kétszerezése 'mindössze' 3 dB növekedést jelentene a klienseken. A -50 (dBm) vételi szint pedig már több, mint elegendő, az jó esetben >40dB SNR-t jelent, nálam a router a kövzetlenül mellé telepített AP-ra jelez kábé ennyit..

  • And

    veterán

    válasz #41635072 #10385 üzenetére

    Úgy néz ki, elcseszted a fw-módosítást. Legrosszabb esetben is helyre lehet hozni jtag-kábellel. A WRT54GS v5.1-es routerre különben a 2MB-os flash miatt kizárólag egyetlen alternatíva van, a DD-WRT Micro. Routert meg ne az antennacsatlakozó típusa alapján válassz, mert azt viszonylag egyszerű cserélni egy meglévő antennán, de mindenféle átmenetet is kapni egyik csatlakozóról a másikra, pl.: [link].
    #10384: Azt hozzá kell tennem, hogy ugyan egymás mellett van a két eszköz, az egyik beltéri AP-ként van használatban, a router antennája pedig a tetőn van. Ha a sajátját használnám, biztos nagyobb jelszintet kapnék, de ez nem célom (távoli csatornákon vannak), és a nyákon nem teljesen árnyékolt jelút miatt így is elég magas ez az 'átszivárgó' teljesítmény.

  • And

    veterán

    válasz #40835072 #10431 üzenetére

    Ha a net felé már megosztó router (esetedben a TP-Link) mögött van a teljes otthoni hálózatod, akkor a 'fenti' Linksys-edet miért a WAN-porton csatlakoztattad? Korábbi beszámolóid alapján az csupán switch-ként ill. a wifi-lefedést javító AP-ként van használatban, akkor meg illene inkább az egyik LAN-portját bekötni a WAN helyett. Csak így lehet minden eszközöd ugyanabban az alhálózatban, vagyis közös címtartományban.
    Mod: ilyen esetben persze ügyelned kell arra, hogy a két router LAN-oldali címe eltérő legyen (pl. 192.168.1.1 a megosztó router és 1.2 végű a másodlagos), a másodlagos router DHCP-szerverét le kell tiltanod, csak egy legyen engedélyezve a komplett LAN-on (a megosztó routeré), valamint arra, hogy a DHCP-szerver által osztahtó címtartomány ne fedje a másodlagos router címét (tehát az előbbi példában 192.168.1.3-tól indulhat az automatikus címkiosztás).

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Bambinoo #10436 üzenetére

    (Ok, a WRT54-sorozatú routerek natívan nem PoE-képesek, de ettől még vezethető hozzájuk a LAN-kábelen a táp. Csak egy külső tápfeladó és leválasztó kell hozzá, amelyek akár házilag is elkészíthetőek, de kapni is lehet ilyen 'dobozkákat'.)

  • And

    veterán

    válasz daninet #10456 üzenetére

    "Teljesen elvesztem, hogy most repeater vagy client bridge vagy mi kell nekem."
    A harmadik, vagy inkább a negyedik ;). Repeater helyett inkább repeater bridge, de te is azt linkelted (egyébként az a leírás teljesen ok). A kliens-híd mód sima egyszerű klienst jelent, amire csak vezetékkel tudsz kapcsolódni. A repeater-hídnál a vezetéknélküli kapcsolat létrejött? Az AP módú (első) router wifi-kliensei között látszódik a repeater-hídba állított (második) router, és viszont?
    Ha szabad barangolást szeretnél a két router által fedett teljes területen, szakadás és wifi-hálózatváltás nélkül, akkor viszont célszerűbb a jelismétlő helyett a két router között WDS-linket kialakítanod, amihez mindkettőt AP-módba kell konfigurálni, és a WDS-menüben egymás MAC-címeit megadni: [link].

  • And

    veterán

    válasz daninet #10458 üzenetére

    "[..] és egy kliensként belekötve egy AP ami a wlan elérést biztosítja"
    Ez nem egyértelmű: kliensként AP? Milyen értelemben kliens, ha egyszer wireless access point, és vezetéknélküli elérést biztosít? Netán DHCP-kliens? Vagy az AP-nek fix IP-je van?
    "Volt egy olyan ablak, ahol a linksys kilistázta az elérhető hálózatokat és lehetett csatlakozni az oldal alján volt valahol a gomb."
    A Status / Wireless oldalon, az alsó "Site Survey" gombot megnyomva történik az elérhető (és SSID-t sugárzó) AP-k keresése. Az eredményként feldobott ablakban vannak a közeli hálózatok adatai, az utolsó oszlopban meg a csatlakozásra szolgáló "Join" gomb. A gombnyomás eredménye (nagyjából a kliens-mód kiválasztása, SSID-mező kitöltése) viszont kézzel is beállítható a Wireless / Basic Settings oldalon.
    #10459: Kicsit utánolvasva az derül ki, hogy ez ebben a formában nem igaz, de a kérdéskör kicsit bonyolultabb: [link]. Az viszont a leírások alapján bizonyos, hogy a dd-wrt-féle WDS működik WPA2-vel (Broadcom-chipsettel rendelkező eszközök esetén mindenképp): [link].

  • And

    veterán

    válasz daninet #10465 üzenetére

    (Frekvenciákkal variálni?? Megnézném én azt a klienst, amelynél a csatornát te választod ki. Ilyet maximum ad-hoc módban tehetsz. Egy strukturált hálózatban a működési sávot mindig az AP vagy wifi-router szabja meg, a kliens meg egyszerűen 'utána megy'.)

  • And

    veterán

    válasz makraipeter1 #10471 üzenetére

    1.) A routeren biztosan a megfelelő aljzatra és a jó pontokra kötötted be a szükséges jeleket? A nyákra tettél fel tüskesort, vagy csak odaforrasztottad a vezetékeket?
    2.) A GND-vezeték kivételével a soros 100Ω-ok be vannak építve a jelútba?
    3.) A kábel megfelelően rövid (max. néhányszor 10 cm lehet)?
    4.) Először ugye csak a -probeonly opcióval próbálkozol (EJtag util Tornado MOD)?

  • And

    veterán

    válasz makraipeter1 #10474 üzenetére

    A Skynet (repair kit) nem csak bootloader generátor? Nálam is fel van telepítve, de én jtag-utilt nem látok benne, csak CFE-creatort és az általad is említett giveio.sys drivert betöltő segédprogramot. Én az Ejtag debrick util - Tornado mod-ot szoktam erre használni, az utolsó verziója (v3.0.2-RC2) innen tölthető le: [link]. A kábel bekötése és a pinout: [link].

  • And

    veterán

    válasz makraipeter1 #10476 üzenetére

    A csatlakozó megnevezése típusfüggő, ez ne zavarjon (GL v1.1-nél is JP1 a jtag-port). Mindig a 12 pin-es aljzat a jtag, aminek ismertetőjegye meg az, hogy a páros számú kivezetések majdnem mind (az utolsó, a 12-es kivételével) GND-k: [link]. Látható, hogy a régebbi WRT54G-típusok esetén JP2 a jtag-port. A 10-kivezetéses aljzat nem más, mint két darab soros port: [link].

  • And

    veterán

    válasz makraipeter1 #10478 üzenetére

    Mármint a bios setup-ban? Emlékeim szerint mindegy, standard bidirectional / ECP / EPP módokban is működik, mivel a debrick utility amúgy sem szabványos LPT-módot használ, hanem egyszerű digitális I/O-vonalakként (3 adatkimenet + a 'select' vezérlőbemenet), direktben kezeli a portot.

  • And

    veterán

    válasz makraipeter1 #10480 üzenetére

    Először is: milyen CFE-t tettél rá? Csak mert a Skynef-féle MkCFE utolsó, v2.3-as verziójában nem látok WRT54GS v5.1-es támogatást, csak a v4-es verzióig. Másik: a beírt CFE.bin-t vissza is ellenőrizted, vagyis binárisan összehasonlítottad egy utólag kiolvasott (a kiolvasás sokkal gyorsabb, mint az égetés) CFE.bin-nel?
    A dd-wrt fórumán van egy CFE-collection topik, onnan le lehet tölteni egy rakás CFE.bin-t, többek között WRT54GS v5-ös verzióhoz valót, amelyről később említik, hogy v5.1 és v6 hardverekhez is jó: [link]. A MAC-címe persze nem fog stimmelni a te példányodhoz, de azt hexa-editorral akár át is szerkesztheted (offset 0x101F és 0x103C, plain text formátumban), a default IP-je pedig 192.168.1.1, ami szintén kiolvasható belőle.
    Ha a CFE már rendben felment, következhet a kernel rátöltése, amit tftp-vel kell megtenni: [link]. Ilyenkor a vxworks-prep és -killer nevű binárisokra nincs szükség, hisz a korábban feltett bootloader már linux-kompatibilis. A kernel maga a dd-wrt micro generic verzió lehet, amit itt találsz,a router típus- és a verziószámát beírva: [link]. A bitsum.com szerint GS-eknél ezután nincs lehetőség a gyári fw-re visszatérni, de ez talán nem fog zavarni..

  • And

    veterán

    válasz makraipeter1 #10485 üzenetére

    (WRT54G v7-es hardverre sajnos nincs alternatív firmware /Atheros-chipset/.)

  • And

    veterán

    válasz makraipeter1 #10488 üzenetére

    Létezik két olyan specializált Micro-build, amelyből épp a Sputnik agent-et távolították el, ezek a Micro Plus és a Micro Plus ssh verziók. Hogy a sima Plus miben más, az a feature-listából nem derül ki, de a Plus ssh a nevéből következően támogatja az SSHd-t. A megjegyzés szerint mindkettőhöz CFE-compressor szükséges, amellyel a bootloader mérete 128kB-ra csökkenthető. Ha már a CFE-hez kell nyúlni, gondolhatod, hogy más tényleg nem fér bele a 2MB-os flash-be (még az nvram-nak is helyet kell szorítani). De sajnos úgy látom, ezek a fw-ek a WRT54GS hardvereknek csak a v7.2 és v8.x verzióit támogatják.

  • And

    veterán

    válasz flash- #10527 üzenetére

    A flash mérete nem áll közvetlen összefüggésben a router teljesítőképességével, viszont a firmware lehetőségeivel (maximális méretével) igen. A WRT54G v7.2-re mellesleg felmegy a dd-wrt micro, csak a v7-re nem. Torrentnél a ram annyiban jelenthet korlátot, hogy az egyidejű kapcsolatokat kezelő tábla mérete limitált, így a routert meg tudja fektetni a rengeteg párhuzamos kapcsolati szál. De ezek száma magában a firmware-ben is maximált, gyári fw esetén nem konfigurálható. Alternatív fw-ek lehetőséget adnak e tábla méretének módosítására, a dd-wrt dokumentációja szerint 8MB ram esetén legfeljebb 1024-re állítsuk a Maximum Ports paramétert (egyébként 4096-ig lehetséges). Az egyidejű kapcsolatok maximális száma pedig még a torrent-kliensprogramban is beállítható.
    "valóban megéri leváltani a wrt54g-t GL -re?"
    Ha 'csak úgy' hozzád vágnak egyet, akkor igen. Egy újat venni viszont szerintem már nem.

  • And

    veterán

    válasz lorant12345 #10553 üzenetére

    Szinte biztosan felesleges ezzel a rövidre zárósdival foglalkoznod, ha már addig eljutottál, hogy full flasht töröltél és CFE-t tettél fel jtag-gel. A rövidzár arra való, hogy általa ellenőrzési hibát detektáljon indulásnál a bootloader, és failsafe-módba menjen (amelyben aztán TFTP-vel vel tudod tenni a kernelt és az nvram-ot). Azon felül elég veszélyes és kétesélyes módszer, annál a jtag / tftp sokkal biztonságosabb, mivel ezektől a hardver végzetesen biztosan nem fog károsodni.
    Gondolt át, hogy eddig mivel próbálkoztál, esetleg mit felejtettél el:
    - A jtag-utility rendben felismerte azt a Macronix-flasht? (A processzor biztos nem jelent gondot, azt már elég régen ismerik ezek a segédprogramok.) Az EJTAG debrick utility Tornado-mod (tjtag.exe) aktuális verziója biztosan ismeri.
    - A beírt CFE.bin-t vissza is ellenőrizted (kiolvasás, bináris összehasonlítás)?
    - Megfelelő nvram.bin-t tettél fel? Nem mindegy, milyen sw-verzióhoz készült.
    - A kernelt is jtag segítségével küldtet fel? Mert ha a bootloader már feléled, nem világítanak a LAN-ledek, a power-led sem villog, ilyenkor TFTP-vel is felküldhető a kernel (sokkal gyorsabb, mint a jtag).
    Itt egy leírás: [link]. Kicsit körülményes, nem biztos, hogy okkal (lehet hogy 1-2 lépése felesleges), de működik, és kifejezetten GL v1.1-hez való. Többször hoztam vissza halott WRT54GL-eket, szerintem ez az egyik legegyszerűbben 'jtag-elhető' típus.

  • And

    veterán

    válasz lorant12345 #10555 üzenetére

    "[..] viszont nem ellenőriztem vissza."
    Akkor először is tedd meg! A kiolvasás úgyis jóval gyorsabb, mint a flash írása.
    Az átnevezéssel nincs gond, a jtag-util mindenképp ilyen (cfe / kernel / nvram.bin) fájlokat keres.
    Próbáld meg a belinkelt leírás alapján a cfe-t működésre bírni, égetés után ellenőrizd vissza (pl. a Total Commander segítségével), és ha elakadnál, írd meg, hogy melyik pontnál! Én konkrétan dd-wrt-t tettem fel ilyen helyreállítások alkalmával, de nem hinném, hogy ennek jelentősége van (a leírásban openwrt-ről van szó).
    "van még egy ugyan ilyen routerem es az alap weboldalán van egy lehetőség a backup és onnan lementetem mindent az nvramot a kernelt a cfe t "
    Milyen firmware van rajta? Eddig én csak olyan backup-ot láttam, amellyel a konfiguráció (vagyis az nvram) volt menthető, és az sem jtag-gel visszaírható formátumban. Egy működő példányról jtag-kábellel akár fullflash-mentést is készíthetsz, amit aztán visszaírhatsz a rendetlenkedő routerbe, ha azonos a hw-verziójuk. Ilyenkor egyedül a MAC-address nem fog egyezni a router matricájára írt számmal, mivel azt a flash-tartalom hozza magával, viszont mindegyik 3rd-party firmware lehetőséget ad a MAC-címek (LAN, WAN, WLAN) utólagos szabad beállítására.

  • And

    veterán

    válasz lorant12345 #10558 üzenetére

    A flash-be jtag-kábellel beírod a CFE-t, majd utána a "-backup:cfe" opcióval ki is olvasod. Ekkor kapsz egy újabb cfe.bin-t, amelynek a neve is dátum- ill. időbélyeggel lesz ellátva. Namost fogod ezt a kiolvasáskor kapott fájlt, meg az eredetileg beírt cfe.bin-t, és binárisan összehasonlítod a kettőt, egy akármilyen, erre alkalmas programmal (például Total Commander: Fájl / Összehasonlítás tartalomra.. menüpont). Ha a kettő egyezik, akkor léphetsz tovább, de ha nem, akkor az égetéssel van gond. Ugye a jtag-kábeled nem túl hosszú?

  • And

    veterán

    válasz drpeet #10560 üzenetére

    A gyári fw-ben - tudomásom szerint - nincs lehetőség statikus dhcp-re. A #243-as hozzászólás is DD-WRT-re vonatkozott.

  • And

    veterán

    válasz lorant12345 #10570 üzenetére

    A PC-dnek fix IP-je van? Mert ilyenkor a DHCP-szerver nem működik, a gépedet fixen kell beállítani a 192.168.1.x tartományba (ha jól rémlik, a Skynet-kittel generált CFE-k a 192.168.1.1-es címre hallgatnak). Amúgy meg a következő lépés a v1.0-ás verzióhoz való CFE felküldés után a korábban belinkelt oldalról letölthető nvram.bin flash-elése volna, de írtad, hogy te is így csináltad. Majd újraindítás után a LAN-ledek kialszanak, és a power sem villog, ha nem így történik, akkor nem tudom, mi a gond.
    #10569: Ha esetleg megnéznéd ennek a topiknak az #1-es hozzászólását.. ;)

  • And

    veterán

    válasz deminos #10587 üzenetére

    Hát, ha egyszer félre flash-elted, akkor ne nagyon csodálkozz rajta, hogy nem sikerül csatlakozni hozzá :(. Ha nincs élő oprendszer, nem fog tudni kommunikálni a vas. Így aztán nem sok értelme van IP- vagy MAC-címeknek. Ha a bootloader lehetőséget biztosít a hiba javítására (3rd-party firmware-ek esetén 'boot wait' opciónak hívják az ilyesmit), akkor lehet vele szerencséd, esetleg gyári javítóprogi is van hozzá, ami ezt kihasználja. De ha ez nem igaz, akkor a flash újraprogramozására van szükség, pl. JTAG segítségével. Na most hogy ez az adott típusnál hogy működik (van-e az adott processzort és flash-chipet támogató debrick utility), azt meg ki tudja..

  • And

    veterán

    válasz huncut123 #10595 üzenetére

    Ugyanazt tudnám írni, mint amit a #10588-ban. A firmware (legalábbis a frissíthető kernel része) agyhalott, így a router is az. Hogy mégis használható 'megosztáshoz', azaz sima switch-ként, annak az lehet az oka, hogy a switch-funkciót egy,a főprocesszortól független céláramkör kezeli. Egy WRT54GC is egészen pontosan így szokott lehalni, ha elrontják a fw-frissítést.
    Tehát: vagy van hozzá gyári javítóprogram, amellyel (a nem sérült bootloader közreműködésével) egyfajta safe-módban feltölthető rá a lényegi firmware, vagy JTAG. Utóbbi viszont az adott hardvert támogató segédprogramot, meg hardveres buherálást igényel, ami elég kacifántos - vagy éppenséggel megvalósíthatatlan - lehet. De első körben a PC-det állítsd fix IP-re (pl.: 192.168.1.5-re, alhálózati maszk: 255.255.255.0), és utána próbáld pingelni, mert ha a router (és annak DHCP-szervere) működésképtelen, a géped pedig automata címkérésre van állítva, nem leszel annak alapértelmezett címtartományában.

  • And

    veterán

    válasz deminos #10597 üzenetére

    Ilyet nem találsz külön, a bootloader ugyanis a firmware része. Azaz ugyanúgy benne van az újraírható flash-chipben, mint a lényegi (és általában frissíthető) alapszoftver, a kernel. A bootloader egy viszonylag pici kód a flash címtartományának (flash típustól függően: Top vagy Bottom boot sector) alján vagy tetején, amely többek között arra szolgál, hogy a rendszer bekapcsolásánál a kernelt indítsa, betöltse (boot), ill. firmware-frissítéskor az új kernel flash-be írását megoldja. Ezért ez a kódrészlet normál (pl. webfelületről kezdeményezett) upgrade során sosem íródik felül, erre lehet alapozni a TFTP-s vagy gyári javítókonzolos helyreállítást. A linux alapú Linksys-routerek esetén ezt a bootloadert CFE-nek (Common Firmware Environment) hívják. Ha a bootloader ilyen esetekre fel van készítve és konfigurálva, akkor indulásnál, még a kernel betöltése előtt lehetőséget ad arra, hogy az alapértelmezett (konfigurációból sem módosítható) IP-címen azt elérve kívülről valamilyen egyszerű protokollal, pl. az említett TFTP-vel felprogramozzuk a sérült kernelt. De ha ez a feature eleve nem támogatott, konfigurációban tiltott, vagy maga a bootloader is sérült (pl. kívülről, JTAG segítségével - a processzoron keresztül - a teljes flash-chipet törölték), akkor a lehetőség ugrott.
    A JTAG elvileg ezért jelentene biztos megoldást (valószínűleg gyárilag is így programozzák fel a routerek flash-tartalmát), csakhogy az erre szolgáló szoftveres algoritmusok processzorcsalád- és flash-függőek, így a JTAG-re nincs univerzális módszer. És ha van is a nyákon erre szolgáló érintkezősor, annak bekötése sem egységes, vagy mindig dokumentált..

  • And

    veterán

    válasz deminos #10599 üzenetére

    "Vagy akkor is meg tudom oldani, ha gyorsan az áram alá helyezése után egyből elkezdem tftp-vel visszaflashelni a bios-t?"
    Az általam tapasztalt esetekben (szigorúan csak linux-alapú WRT54-sorozatú routerek helyreállításáról van szó) a két dolog nem különült el. Vagyis a router bootloadere indulás után (engedélyezett boot wait opciónál) válaszol a pingre, azon a bizonyos fixált IP-címen, amely egy CFE esetén sima plain text-ként ki is olvasható belőle (mármint abból a bináris fájlból, amit CFE-ként jtag-porton keresztül feltöltünk a routerre). De ilyenkor általában nincs sok idő a tökölésre, mert - ahogy a linkelt doksi is említi - a rendelkezésre álló időablak mindössze néhány másodperces. Teljesen kitörölt (tehát már bootloadert sem tartalmazó) flash-chippel rendelkező WRT54GL-ekre a megfelelő CFE-t és konfigurációt ('nvram') felprogramozva viszont eddig sosem kellett sietnem a tftp-s feltöltéssel, még percekkel az indulás után is válaszolt a router a ping-re, és bármikor elkezdhető volt a kernel feltöltése. De utóbbi azért eléggé speciális eset.
    Egy hasznos leírás a helyreállítási lehetőségekről a dd-wrt oldalán: [link].
    "Bocsánat, hogy téged zaklatlak ilyenekkel [..]"
    (A fórum nyilvános, bárki válaszolhat, tehát nem csak engem zaklatsz ;).)

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz fazy #10601 üzenetére

    Ennek mi értelme lenne? A MAC-filtering csak adott vezetéknélküli kliensek konnektálását engedélyezi (vagy épp tiltja). A LAN-portokon ezt MAC alapján nem tudod megakadályozni, ha a kábelt már fizikailag csatlakoztatták. A DD-WRT wiki ezt írja: "MAC filtering is generally only performed on the wireless interface of a WRT." Megoldás lehet, ha statikus DHCP-t állítasz be az összes lehetséges vezetékes és vezetéknélküli kliensre, mert így - ha minden igaz - a táblázatban egyáltalán nem szereplő csatolók nem fognak automatikus kiosztással címeket kapni. Mondjuk ha valaki fix IP- (plusz átjáró- és DNS-) címekkel próbálkozik, sikerrel járhat, mert ezeket nem túl bonyolult kideríteni.
    Ha csak az internetelérés megakadályozása lenne a cél, azt az Access Restrictions nevű fülön megadható (MAC vagy IP-alapú) klienslista segítségével is kivitelezhető, de a belső forgalmat ez nem gátolja meg. A LAN-portokat fizikailag meg a Setup / VLANs menüben tudod tiltani, de egyik megoldás sem pont olyan, mint a wireless MAC-szűrés.

  • And

    veterán

    válasz flash- #10603 üzenetére

    Csak az SSID áll vissza defaultra, vagy a teljes konfiguráció (netkapcsolat típusa, wifi-csatorna száma, titkosítás / jelszó, kiosztható dhcp-tartomány, stb.)?
    Ha még garanciális, vidd vissza. Ha már nem az, próbálkozhatsz a firmware frissítésével, vagy - ha nem v7-es a hardver verziója - a lecserélésével, de lehet, hogy ez már csak halottnak a csók :(.

  • And

    veterán

    válasz Csaszykj #10613 üzenetére

    Minden a JTAG-ról, ahogy a WRT54G-sorozathoz használni kell: EJTAG De-Brick tool.
    Innen a le kell tölteni a tjtag3-0-1.zip fájlt, linkje az első hozzászólásban. Ebben a csomagban benne van a párhuzamos porthoz közvetlen hozzáférést engedélyező driver Win2k/XP-hez (giveio.sys, loaddrv.exe), a JTAG-port kiosztása, kábel rajza és bekötése, valamint némi alapszintű dokumentáció PDF-ben. Maga a debrick utility (tjtag3.exe) opció nélküli futtatása is segítség lehet.
    Szájbarágós leírás a teljes helyreállításról: [link], a wrt54g.exe helyett használjuk a tjtag3.exe-t, utóbbi jóval több flash-t és router-processzort ismer, az újabb verziókhoz nélkülözhetetlen. Ez a leírás mondjuk WRT54GL-re vonatkozik, de a többi topikbeli típusé is hasonló, csak esetleg más fájlok felhasználását feltételezi. A bootloader (CFE.bin) és a kernel pl. hardverfüggő lehet: WRT54G v5 ill. ennél magasabb számú hw-verziókra kizárólag DD-WRT Micro megy fel (v7-re az sem), GL-re több alternatíva is van. DD-WRT-verziókból van kifejezetten TFTP-n feltölthető kernel, ami a típus beírása és kiválasztása után innen tölthető le: Router database. GL-ekhez pl. DD-WRT esetén ez kell: dd-wrt.v24_mini_wrt54g.bin, amint azt a mellette írt szöveg is említi (Mini-Build required for initial flashing via TFTP). Más fw-hez kernelek az adott firmware weboldalairól szedhetők le.
    CFE.bin-t generálhatunk (adott, szokásosan a router címkéjére írt MAC-címhez) a Skynet Repair Kit-féle bootloader creator segédprogrammal: [link], vagy kereshetünk a korábban mások által a routerről letöltött verziók között: CFE collection project.
    'Üres' konfiguráció (nvram-blank.bin, WRT54GL / DD-WRT-hez) itt: [link].

  • And

    veterán

    válasz Palika_87 #10619 üzenetére

    1.) Igen, bármelyik 3rd-party firmware feltelepítése után alkalmas lesz a célra (kliens-módra). Anélkül viszont nem.
    2.) Így kevés információ, hogy melyik antennával lehet 'minél nagyobb területet' lefedni. Erre ugyanilyen közhellyel lehet válaszolni: minél nagyobb nyereségűvel. Pl.: [link], [link]. A nyereség növekedésével a nyílásszög mindenképp csökken. Mivel körsugárzókról van szó, ezeknél csak a függőleges nyílás korlátozódhat, de az nagyon kicsire.
    Mod: a területi lefedettség sokkal inkább az antenna és a környezeti tényezők (csatornák foglaltsága, zaj, terep), mintsem router v. AP függvénye.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Palika_87 #10621 üzenetére

    1.) Ismét túl általános a kérdés. Ha egy teljesen nyílt, kódolatlan, és SSID-t sugárzó hotspot-ra csatlakoznál, akkor megnyomod a connect-gombot a hálózatlistában (ez persze fw-függő), és kész. Vagy kézzel beállítod az SSID-t, kiválasztod az kliens-módot, az eredmény ugyanaz. További beállításból kismillió van, hogy azokból számodra mennyi a releváns, azt innen nem lehet eldönteni. Néhány egészen biztosan.
    2.) A TL-ANT2408C antenna RP-SMA csatlakozóval rendelkezik, a WRT54G/GL/GS-sorozat csatlakozós verziói pedig RP-TNC aljzattal vannak szerelve, így mindenképp átmenetre vagy pigtail-kábelre lesz szükséged.
    802.11n: ez itt eléggé offtopik, de ismét: döntsd el magad, hogy szükséged van-e rá! A 300 Mbps-es verziók jó esetben 4..5x akkora hasznos sebességre képesek, mint a g-s társaik. Neked kell tudnod, hogy adott esetben kell-e ilyen, ill. ki tudod-e használni az általuk nyújtott többletet.

  • And

    veterán

    válasz PonPon #10624 üzenetére

    Még mindig a WRT54G-topikban vagyunk ;). Hogy függ össze a 2,4 vs. 5 GHz témakör az n-szabvánnyal, mikor az utóbbit támogató eszközök mindkét sávon működhetnek? Az 802.11n (az a/b/g-vel ellentétben) nincs fixen sávhoz kötve.
    "a neten azt olvasom hogy a 2,4Ghz messzebb megy mint az 5Ghz..."
    Ez így, ebben a formában abszolút semmitmondó. Elég sok tényező szabja meg a hatótávot, és ezek súlyozásától - vagyis az aktuális kiépítéstől - függően könnyen válhat az egyik sáv előnyösebbé, mint a másik. Ezek pl.:
    - Szabadtéri csillapítás és kábelcsillapítás: ezek a frekvenciával növekednek, tehát a 2,4 GHz ebből a szempontból előnyben van,
    - Antennaméretek, nyereség: adott nyereséghez nagyobb frekvencián kisebb méretek kellenek. Másképp fogalmazva: adott méretben az alacsonyabb hullámhosszokon nagyobb nyereségű antenna készíthető, itt előny az 5 GHz-nél,
    - Csatornák darabszáma, átfedés: az 5 GHz-es ISM-sávon jóval több csatorna van kiosztva (három szegmensben), és a csatornatáv is nagyobb, így azok nem fedik egymást, mint a 2,4 GHz-es sávon kiosztott csatornák,
    - Teljesítmény, EIRP: az egyik 5 GHz-es szegmensben kültéren 30 dBm EIRP engedélyezett, a többiben (ill. a komplett 2,4 GHz) es sávon csak 20 dBm.
    - Zavar, zsúfoltság: a b/g-wifi gyakoribb volta miatt a 2,4 GHz-et jóval többen használják, csak meg kell nézni az elérhető hálózatok listáját egy nagyvárosban. Ezen felül ezt a sávot a wifi-n kívül egy csomó eszköz foglalja: analóg audió- és videojel-továbbítók, panelkamerák, bluetooth, rádiós egerek és billentyűk, mikrosütők, satöbbi. Az 5 GHz-re ez jelenleg még nem mondható el.
    Tehát a dolgok elég nagyfokú egyszerűsítése, hogy a "2,4 GHz messzebb megy, mint az 5 GHz". Tudom, a felhasználók szeretik az egyszerű dolgokat, de attól ez a témakör még nem feltétlenül az.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Conquer #10627 üzenetére

    "Javítsatok ki, de ha így használom akkor acces pointként működik?"
    Kijavítalak: a wifi működési módja fixen AP (gyári szoftverrel), vagy szabadon választható (bármelyik másik fw-rel), és nem attól függ, hogy te hova csatlakozol a LAN-kábellel és az antennával. Ha távoli szolgáltatóhoz, wireless ISP-hez (vagy akármilyen AP-hez) szeretnél wifi-n konnektálni, ahhoz kliens-mód kell.
    "Remélem a cuccon sma aljzat van...."
    A válasz úgy öt hozzászólással korábban :U.

  • And

    veterán

    válasz Conquer #10631 üzenetére

    Főleg akkor nem érdemes, ha az AP, amelyre konnektálsz, szintén csak g-szabványú. A lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, a 802.11g-s wifi pedig épp 20 Mbps (vagy nagyon kicsivel e feletti) kihasználható csúcssebesség elérésére képes, ha a rádiós link a maximális 54 Mbps-es rátával megy. Ha véletlenül lite-n (150 Mbps) hálózatot találsz, akkor természetesen jobban járhatsz egy hasonló klienssel, de csak ha valóban nagyobb a szükséges / rendelkezésre álló sávszél, és meg is van az ahhoz szükséges realtív nagy térerő. Ennél gyorsabb (normál 300 Mbps sebességű 802.11n) átvitelhez pedig egyetlen külső antenna már nem is volna elegendő.

  • And

    veterán

    válasz Ace Ventura #10635 üzenetére

    Egy "ismeretlen eredetű" router esetén lehetőleg az legyen az első lépés, hogy jól kireseteled: a WRT54GC v2-es reset-gombját az oldalsó (tápaljzathoz közeli) elfordítható műanyag takarólemez alatt találod. Erre egy megfelelő céleszközzel - mivel eléggé belül van - jó hosszú ideig rácuppansz ("30/30/30 reset"), mire a router minden beállítása gyári alapértékre áll vissza. A default belépési loginnév üres, a password pedig "admin". Melyik kábelt hova? Hát, a modem felől érkezőt a WAN-ba, a kliens PC-ket pedig a LAN-portokba. Konfiguráláshoz csak egyetlen (bármelyik) LAN-port megteszi. Az IP-je reset után mindenképp 192.168.1.1 lesz, bekapcsolt DHCP-szerverrel.

  • And

    veterán

    válasz novoszath #10634 üzenetére

    Milyen router, melyik firmware-rel?? A topikbeli routereknél gyári firmware-rel a wifi-kliensek listája általában a MAC-filter oldalról érhető el ("Wireless Client List"-gombbal), de pl. nálam egy WRT54GC itt egyszerűen sz@rik megmutatni egy hozzá egészen biztosan kapcsolódó vezeték nélküli klienst :(. 3rd-party firmware-ek alatt meg szokásosan a státuszoldalakon lehet lekérni a klienslistát (Status / Wireless, ill hasonló).
    Ha a router DHCP-szervere engedélyezett, és a kliensgép automatikus címkérésre van állítva, akkor a DHCP-kliensek között is láthatóak az adott gépek, de csak ömlesztve, vezetékes és wifi-n kapcsolódó egyaránt.
    A wifi-kliensek figyelésére PC-s programot nem tudsz használni, mert a kapcsolódó állomások kezelése a router (mint önálló számítógép) belügye. Ha abban van erre felkészített log-funkció, akkor esetleg tudja gyűjteni ezeket az adatokat, de gyári fw-eknél ez nem jellemző (legfeljebb a már említett DHCP-kliensek között látni az adott időben kiosztott címek között), és talán okos fw-eknél sem annyira egyszerű megoldani.

Új hozzászólás Aktív témák