- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Proxmox VE
- Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- ArchiCAD és Artlantis topik
- Mikrotik routerek
- YouTube
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Linux kezdőknek
-
IT café
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
ampulla
aktív tag
Sziasztok!
Adott egy Kali Linux 2.0. Feltettem a Google Chrome-ot, majd elindítom rootként (a Kaliba ez a default felhasználó) de sír, hogy ne rootként indítsam, mert a security sérül. Rendben, csináltam egy google-chrome felhasználót, majd elindítom:
sudo -i -u google-chrome google-chrome-stable
Minden megy rendben, kivéve, hogy nincs hang. Ha rootként elindítom a --no-sandbox kapcsolóval akkor van hang.
Hogyan lehetne megoldani, hogy a security ne sérüljön, de hang is legyen?
-
Rimuru
veterán
boot vs butulas.
Amugy az onboard az kepernyon megjeleno billlentyuzet, a tilda pedig egy teminal emulator (a harmaddikkal ne foglalkoz). Ezek tudataban el tudod donteni hogy kellenek-e.(#51847) legelek: Illetve nem tudom hol vannak a programok fájljai. - ezzel nem kell foglalkoznod, a rendszer tudja.
(#51854) growler: Ugyanattol mint mas rendszeren.
[ Szerkesztve ]
Vigyázat, csalok!
-
ampulla
aktív tag
válasz growler #51854 üzenetére
(#51852) CPT.Pirk
Nem tudom, így van megcsinálva. Ahogy BoB is írta ez egy speckó distro. Ha megnézel pár install videót, nem kér sehol se usernevet a telepítés során.
(#51854) growler
A sandbox kikapcsolása a fejlesztőket segíti. Pl ha tesztelnek egy Javascriptet kikapcsolja az XSS prevenciót.
Na azonban most elindult egy lavina, mert tegnap előtt még jó volt mára már szar. A google-chrome felhasználómmal nem tudok semmit csinálni, mert lekorlátoz a gnome vagy az xorg.
A hibajelenség:google-chrome@kali:~$ gedit
No protocol specified
Unable to init server: Could not connect: Connection refused
(gedit:8788): Gtk-WARNING **: cannot open display: :0Elvileg nem tud az X szerverrel kapcsolatot létesíteni, mivel meggátolja a gnome vagy más, egyelőre még nem látom át pontosan, biztonsági okok miatt.
Próbálom hozzáadni az allow listhez, de meg működik...google-chrome@kali:~$ xhost +
No protocol specified
xhost: unable to open display ":0"Valaki tud erre valami megoldást? Vagy inkább hagyjam a feledés homolyába merülni ezt a dolgot?
[ Szerkesztve ]
-
-
ampulla
aktív tag
válasz growler #51858 üzenetére
Elsősorban ez nem a Linux rendszert fenyegeti, hanem a webes alkalmazást, böngészőt és egyéb hozzá tartozó plug-int, add-ont, stb... Azonban lehet, hogy a támadó egy XSS-t sebezhetőséget kihasználva egy Social Engineering technikával, valahogy rávesz, hogy látogass meg egy oldalt, ahol rádáasul a no-sandbox miatt, meg sem kérdezni a chrome, hogy engedélyezed-e annak az oldalnak, hogy lefuttasson egy scriptet a gépeden. Így lehet létrehoz egy keyloggert, és elküldi magának egy covert csatornán keresztül az eredményeket.
[ Szerkesztve ]
-
DrojDtroll
addikt
Van egy gép amire fel van telepítve a hamachi. (Ubuntu)
A hamaci szépen be van állítva, tagja vagyok egy hálózatnak. Tudom pingelni is a többi tagot, de az SSH nem megy megy csak ha kábelesen csatlakozok az internetre. Wifin csatlakozva megy a ping, de nem megy az SSH. Miért van ez?
-
growler
őstag
Köszi a sandbox-al kapcsolatos válaszokat mindkettőtöknek !
Azt észrevettem, hogyha a firejail-ből indítitt Firefox-al akarok
pl. egy képet felküldeni egy képmegosztóra, a saját könyvtáraim
közül, csak a Letöltések és az Asztal könyvtárakat tudom megnyitni. -
ampulla
aktív tag
válasz DrojDtroll #51863 üzenetére
Ezt most nehéz így megmondani. Arra tippelnék, hogy le van tíltva az adott NIC kártyának a kimenő forgalma a 22-es porton. Ez lehet Host based firewall vagy egy network based firewall, ami egy kiegészítő feature a SOHO routeren. Ellenőrizni kellene, hogy a SSH szolgáltatás nincs-e valamilyen ACL-ben benne, a Wi-Fi adaptert illetőleg.
Amit viszont most nézek, hogy ez valamilyen routing probléma. Úgy tűnik a default route-ot törlik
route del -net default
(#51864) growler
Gondolom csak oda enged letölteni is, hogy ha esetleg letöltesz valami jó rootkitet, ne írja be magát az bootsectorba vagy a kernelbe, hanem jaileli az adott mappába.
[ Szerkesztve ]
-
ampulla
aktív tag
válasz ArthurShelby #51866 üzenetére
A futtatható állományok helyét a which és a type parancsokkal tudod lekérdezni.
Ezen kívül a locate és a find ami még szóba jöhet. Pl:
type vi
find / -name trash
locate crontab -
Frawly
veterán
válasz ArthurShelby #51866 üzenetére
A telepített csomagokat a dpkg -l paranccsal nézd meg terminálból, ha a Synaptic nem indul. Bár én a helyedben a Synapticot indítanám el terminálból (sudo synaptic) úgy el tudod olvasni a hibaüzenetet, hogy miért nem indul el.
Probálom most a következőkben dedómódban, sarkítottan, leegyszerűsítve leírni a legalapabb dolgokat, amikre kíváncsi voltál. A programokat a /lib (és ha 64 bites rendszered van, akkor /lib64) mappába teszi a rendszer. Néha települnek programok a /opt-ba is, igaz ezek általában külső forrásból települnek. Végül pedig függetlenül attól, hogy hová települ, az /usr/bin helyre szimbolikus linkek jönnek létre az alkalmazásokhoz, de csak a binárisaikhoz. A szimbolikus link olyasmi, mint Windows alatt a .lnk fájlok, de azért nem egészen, mivel ez úgy mutatja, mintha az eredeti fájlok lennének ott. Ezek a binárisokra mutató szimbolikus linkek az /usr/bin elérési úton találhatók, de e helyre mutat a /bin szimbolikus link is, ezek ahhoz kellenek, hogy az alkalmazásnév puszta futtatásával elinduljon az alklamazás, és ne kelljen /elérési/út/alkalmazás formában indítani. A binárisok olyanok, mint Windows alatt az .exe fájlok, de Linux alatt nincsenek kiterjesztések (vagyis vannak, de csak videó, zene, stb. fájloknál, és ott sem számítanak, csak a filenév részei, a felhasználó tájékoztatására szolgálnak mindössze). Szóval egy linuxos binárisnak nincs kiterjesztése általában (fájlnév áll egymagában, nem végződik pont akármicsodára), néha viszont .so-ra végződik (igaz ilyenkor meg tipikusan nem ezt indítjuk el, nem önmagában fut, ez kicsit a .dll-ekre hasonlít inkább, az so a shared object rövidítése). Ugyanez igaz a scriptekre (tipikusan a Bash-hoz készült scriptek, kb. olyanok, mint a Batch .bat fájlai Windows alatt), általában itt sincs kiterjesztés, néha azonban mégis van: .sh vagy ilyesmi, de ilyenkor is csak a fájlnév része, a felhasználót tájékoztatja a kiterjesztés. Persze Windows-ról jövő friss userek mindjárt itt nem szokták érteni, hogy ha nincs kiterjesztés, akkor a rendszer honnan tudja, hogy egy adott fájlt megadva mit csináljon vele, futassa, vagy egy másik célalkalmazással nyissa meg. A válasz egyszerű, a grafikus környezetek meg a kétpaneles fájlkezelők azért mégis csak figyelembe veszik a név részeként a kiterjesztést, és pl. az .mkv vagy .flac fájlokat automatikusan megnyitják azzal, amit beállítasz nekik, másrészt meg ha terminálban vagy konzolban (ezek a windowsos parancssor megfelelői) beírod az alkalmazás nevét, vagy fájlkezelőben rákattintasz a nevére, akkor meg elindul alkalmazásként, feltéve, hogy be van állítva rajta +x attribútum/flag, azaz van jogod futtatni.
Ha az adott szofvernek vannak olyanjai, akkor néha ikonok (Linux alatt nem működnek az .ico fájlok, helyette .png, .svg, stb. szokott lenni), asztali linkek (na, ez olyan, mint Windowson az .lnk fájlok, csak itt általában .desktop fájlok vannak), egyéb sallang települ a /usr/share mappába is. Az alkalmazások config fájlai pedig a ~/.config/ és ~/ (e hullámjel a /home/felhasználónév/-nek felel meg, azt rövidíti) mappákban szokott lenni, azaz a home-ban. Szóval ez nem Windows, hogy az egész alkalmazás benne van egyetlen mappában, hanem Linuxon a rendszer szétszórja a fájlokat funkciók szerint. Biztos kérdezed, hogy ez a szétszortírozás mihez kell, csak bonyolítja a dolgokat. Egyrészt kell ahhoz, amit már írtam, hogy a programokat puszta alkalmazásnév alapján lehessen futtatni, meg kell ahhoz is, hogy ablakkezelők/asztali környezetek (grafikus felületek), illetve ezek Start Menühöz hasonló indítómenüjei rátaláljanak a telepített alkalmazásokra egy szabványosított felületen, és tudják kezelni az összeset, anélkül hogy állandóan meg kelljen neked mondani, hogy új program van telepítve (erről a csomagkezelő is gondoskodik post install scripttel), meg hol található.
Ennek ellenére jól írták, nem kell neked tudni, hogy mi hová települ. A csomagkezelő (dpkg, illetve ezek text alapú frontedjei, apt, apt-get, grafikus frontend a Synaptic) belső tárolókból tölt le alapból (tehát nem himi-humi oldalakról kell neked letölteni a franc tudja milyen szeretetcsomaggal fertőzőtt .exe-s és .msi-s telepítőt), onnan is általában a rendszerre elérhető legfrissebb, ellenőrzött, hitelesített, biztonságos verziót, és telepíti a programokat a megfelelő helyre. A tároló egy szerver, amin össze vannak gyűjtve az alkalmazások kifejezetten a te rendszeredhez, kicsit olyan, mint egy mirror szerver, de általában repositorynak vagy csak lezseren repónak csúfolják. A csomagkezelő és a tároló frissítésként is működik, ha új verziót talál következő frissítéskor a csomagkezelő a tárolókban, akkor leszedi és telepíti automatikusan. Az egész az alkalmazásboltokra hasonlít, mint az Android Play Store-ja, vagy az iOS appstore-ja, azok is ezen az elven működnek. Okostelefonon sem kell emiatt tudnod, hogy egy adott alkalmazás hová települ, hol vannak a fájlai. A csomagkezelő egy komplex alkalmazás, egyszerre download manager, updater, adatbáziskezelő-nyilvántartó meg minden egyben, mindent intéz helyetted egy lépésben.
Ha egy progit nem találsz a belső tárolókban, akkor általában létezik hozzá külső tároló (főleg Ubuntuhoz), azt kell hozzáadni a Synaptichez vagy a sudo add-apt-repository paranccsal (ugyanazt csinálja mind a kettő), innen fogva megint ugyanaz, csomagkezelővel kiválasztod, és települ, frissül, mintha a belső tárolón lenne. Ugyanez uninstallálásnál, csak kiválasztod a csomagkezelőben az alkalmazást, és eltávolítást nyomsz, a csomagkezelő meg leszedi, általában sallangot sem hagy fent, ha mégis, akkor vannak erre kapcsolók, amik mindenestől szedik le a csomagot, még config fájlokat sem hagynak hátra. Azért vedd észre, hogy a külső tároló már nem olyan biztonságos, mint a belső, emiatt lehet, hogy galibát okozhat, ha innen telepítesz valamit.
Aztán, ha sem a belső tárolókban nincs meg az általad keresett alkalmazás, sem a neten nem találsz hozzá külső tárolót, akkor jön az, amit neked, kezdőnek nem javaslok: tárolón kívüli bináris letöltése, ezek általában .tar.gz, azaz Tar Gizi, vagy tar.bz2, tar.xz, vagy hasonló fájlok, ezeket neked kell kézzel letölteni, kibontani valahová (az mindegy hová, csak legyen jogod az adott mappát írni, listázni). Ha szerencséd van, nincs újabb függősége az alkalmazásnak, így is lehet telepíteni, de ilyenkor nincs garancia, hogy nem gányolt szoftvert töltöttél le. Esetleg lehet ugyanezt eljátszani másfajta linuxok tárolóiban lévő csomagokkal (pl. rpm-csomagokkal), ezeket is ki lehet bontani mappába (vagy átkonvertálni Ubuntu-kompatibilis .deb vagy .dpkg csomagokká), de a függőségek itt is közbeszólhatnak.
Amikor már sehogy sem találod meg az adott alkalmazást lefordított binárisokkal, akkor van egy olyan lehetőség, hogy ha rendelkezésre áll, akkor forráskódból fordítsd le, általában ezt az adott alkalmazás forráskódjához csomagolt readme vagy hasonló fájl írja, hogy a configure, make, make install parancsok közül melyiket hogy kell futtassad. Ezt sem ajánlom, hogy eleinte használd, ismerkedj azokkal a szoftverekkel, amelyek a belső tárolókban vannak, az esetek 99,99%-ban mindenhez van benne rendes alternatíva, szokjad azokat.
Az egész merőben más koncepció, mint a Windows, ahol .exe és .msi fájlok, meg Next-Next-Location-Finish típusú telepítés van, meg C: meghajtó meg Program Files és Registry. Pl. itt nincs Windows Update, mert a rendszerkomponensek is sima alkalmazások, azok is a csomagkezelőn keresztül frissülnek, mint minden. Nincs Registry sem, mert az alkalmazások komponensei és configfájlai szét vannak szórva a megfelelő helyekre. Nincsenek vírusok sem, vagyis vannak, de azok csak úgy tudnak települni Linuxra, ha valahonnan külső, megbízhatatlan forrásból töltesz le valamit, és rendszergazdaként telepíted (és a rendszer sincs frissítve), vagy a netről mindenféle mágikus (rossz indulatú, nem ellenőrzött) parancsokat futtatsz le rendszergazdai jogokkal (sudo), tehát mindenképpen aktív, közreműködő hülyeség kell a felhasznál részéről, tényezők együtthatása, mert amúgy Linux alatt nincs olyan, hogy böngészgetsz, egyszer csak automatikusan beszopsz valamit az egyik szenny/gány oldalról, aztán elárasztanak a popupok meg mindenféle ocsmányságok villognak bele az arcodba, aztán következő bootoláskor is lehet mindenféle áldást élvezni, meg botnet részeként tevékenykedni, meg cryptolockolt fájlokért bitcoinokat csengetni lefelé. Emiatt sajnos a Norton Security 2017 Megahyper Csakmostneked Ultra Professional Edition x64-et sem telepítheted fel rá, hiába olyan szép a doboza, meg vetted akciósan 17 ezerért vagy mennyiért. Erre szokták mondani, hogy a Windows olyan problémákra kínál megoldást, amelyeket maga kreált. Mivel nincs registry, ezért a Linux később sem lassul be, mint a Windows, hogy újra kelljen telepíteni minden x hónapban (bár mondjuk aki ért hozzá, nem telepítget észnélkül minden szart, annak a Windows sem lassul be annyira, hosszú évekig lehet újratelepítés nélkül használni), és nem kell registry cleanereket és mindenféle rendszerpucolókat, karbantartókat, defragot, apja kaszá't futtatni rendszeresen, meg rendszeresen rugdosni, hogy normálisan menjen. Linuxnál végképp igaz, hogy csak akkor van újratelepítés, ha vasat cserélsz alatta (néha még ekkor sem) vagy valamit te elcseszel benne, vagy disztribúciót frissítesz/főverziót váltasz és nem akarsz szívni (rolling release típusú Linux disztróknál még ez sincs, ezeknek a támogatása sem jár le soha).
A végére még kitérek a driverekre. Ez sem úgy megy, mint Windows alatt, hogy neked kell leszedni (jó, nagyon-nagyon ritkán kell hozzá a csomagkezelőből csamagot telepíteni), hanem alapból mindent kezel a kernel, amit meg nem (tipikusan videókártya zárt drivere) vagy hálókártya, nyomtató, scanner, azt neked kell leszedned, de ilyenkor is csomagkezelőből kell telepítened. Emiatt a driverek is mindig frissülnek a rendszerrel automatikusan.
Tömörített fájlokat grafikus archívumkezelőben (keresd a csomagkezelőben, bár az Ubuntu automatikusan tartalmaz ilyet feltelepítve), terminálban/konzolban parancsokkal (ez viszont nem felhasználóbarát), vagy paneles fájlkezelőkkel (vagy az Intézőre hasonlítanak vagy a Total Commanderre) tudod kibontani.
A szakiknak: kihagytam valami fontosat? Most így más alapvető nem jut eszembe. Mindegy, így is regénnyire nyúlt el, de ezek a kérdések rendszeresen előjönnek.
[ Szerkesztve ]
-
ampulla
aktív tag
válasz DrojDtroll #51868 üzenetére
Nekem úgy tűnik, hogy egy FW eldobja a csomagod. Kellene egy hálózati diagnosztikai elemzés, pl wiresharkkal, hogy milyen rétegben akadnak fent a csomagok, hány hoppig jut el, melyik porton akar kommunikálni, stb.
(#51870) norbiv8
iptables-el kellene megoldani. Próbáld meg ezzel:
echo 1 > /proc/sys/net/ipv4/ip_forward
cat /proc/sys/net/ipv4/ip_forward
iptables --table nat --append PREROUTING --protocol tcp --destination-port 8080 --jump REDIRECT --to-port 13500[ Szerkesztve ]
-
ALFA
senior tag
válasz Frawly #51869 üzenetére
Frawly, ha Pesten összefutunk, a vendégem vagy egy nagy pohár gyümölcslére vagy valami egészséges és energiát adó valamire.
A szakiknak: kihagytam valami fontosat?
Közel sem szaki vagyok, erősen kezdő, ráadásul némelyek által a lenézett kategóriába sorolva, ennek alapján értékelheted az alábbi kérdéseimet:1. nem tudom, mit nevezel belső és külső tárolónak.
Én MATE-t használok, annyit tudok eddig, hogy ha szükségem van egy programra, akkor a Software Boutik-ban vannak az ajánlottak (ezekre többnyire nincs szükségem) és van az Ubuntu Software Center, ahol lehet böngészgetni, de sajnos némelyik programról alig van információ, így elég sok a "próbáld ki majd töröld le gyorsan" kategóriába tartozik.
Ezen túl a terminálon keresztüli telepítés lehetséges, ha valahogy megtudod, mi a program neve, amire szükséged van, akkor a terminálban kiadott telepítő parancs megkeresi, és ha talál valahol megfelelő és megbízható csomagot, akkor telepíti.
(vagy legalábbis megpróbálja, de időnként sikertelen, mert vannak függőségek, amiket csak utólag és csak szakik látják a hibaüzenetekből).2. kimaradt a telepített programok kezelése
Linux alatt csak néhány program települ úgy, hogy rögtön be is kerül a grafikus menü valamelyik részébe és kattintással lehet indítani, és teljesen ismeretlenek az indító ikonok is.
A nagy kérdés tehát az, hogy amennyiben egy programot sikeresen telepítettél, hogyan tudod megtalálni, hogy milyen néven és hogyan lehet futtatni?
Csak terminálból, a korábban általad kiadott telepítési parancsban szereplő néven, vagy rá lehet valahogy venni a telepítőt, hogy tegye be valamelyik menübe a program indítási ikonját?Amit ma megtehetsz - miért nem tetted meg tegnap?
-
norbiv8
tag
válasz ampulla #51873 üzenetére
Köszi a választ, próbálom értelmezni az iptables részt. Ha jól értem ez a lokális gépen továbbít 8080-ról 13500-ra. Hogy lehet megadni az IP címet a 13500-as porthoz, hogy a netrádióhoz továbbítson?
Ez így jó lehet?
iptables --table nat --append PREROUTING --protocol tcp --destination-port 8080 --jump REDIRECT --to-destination 192.168.1.200:13500
[ Szerkesztve ]
///°°\\\
-
Dave™
nagyúr
Programokat érdemes az alternativeto.net oldalon megnézni, illetve akár nézhetsz róla youtube videókat is. Belső tároló ami a rendszer sajátja, külső meg amit utólag veszel fel te magad, pl. PPA tárolók Ubuntu esetén. A Software center már régi, a 15.10-es Ubuntubsan volt utoljára alapértelmezett, azóta leváltotta az Ubuntu (Gnome) szoftverek, ami valóban eléggé információszegény, de a nagyobb szoftverek többnyire megtalálhatóak benne és az az egyik leggyorsabb módja a telepítésnek. Indítani terminálból pedig a program nevével tudsz, ami többnyire megegyezik a csomag nevével, vagy annak részével, ami a legjobban utal rá (pl. vivaldi-browser a csomag neve, "vivaldi" indítja terminálból.
-
Frawly
veterán
A gyűmölcslé akármikor jöhet. Néhány észrevételed valóban jogos. A belső tároló amolyan saját terminológia. Nevezhetnénk szintén saját kifejezéssel élve alapértelmezett tárolónak. Ez az, amivel a rendszer jön, amit a csomagkezelő alapból használ. Ehhez képest a külső tároló az, amit utólag kézzel felveszel a tárolók közé.
MATE-es disztrót rég nem használtam, nem rémlik Software Boutik, de a net szerint elég faja kis program, gondolom ez is a tárolókat használja, szóval lehet ezt is használni az Ubuntu Software Center helyett, ha már ez a neve a Synapticnak.
A függőségeknek nem kéne gondot okozniuk, mert azokat is felteszi az apt.
A telepített program elérhetősége grafikus felületenként változik, milyen indítómenübe kerül bele (innen általában jobb egérgombos kattintással kithető az Asztalra is), az milyen kategóriákra van bonta. A normális alkalmazások rendesen beteszik magukat ezekben a menükbe névvel, ikonnal, a megfelelő kategóriába. Amelyik nem, az vagy konzolos/terminálos) alkalmazás, vagy gányolt (és sokat segíteni nem lehet rajta, bár kézzel is hozzá lehet adogatni a megfelelő konfigurációs fájlt szerkesztgetve). Ha nem találod a telepített progit, akkor a Software Centerből is meg tudod nyitni, nem telepítés-, hanem indításgombja lesz ott. Mondjuk azt elismerem, hogy ez a linuxos telepítésnek egy gyenge pontja, néha nehéz megtalálni, hogy hogyan indítsuk a telepített programot, erre gyúrhatnának még a disztrók, a legnagyobbak is. Természetesen ikont mindig lehet csinálni az asztalra (kivéve alapból ilyen tiling WM-ek, de azokat nem teszi fel kezdő), persze ehhez is tudni kell, hogy hogyan hívják az alkalmazást. Tény, hogy néha trükkös tud lenni, keresgetni kell.
Elvileg itt a pH-n is vannak blogolva összefoglaló anyagok kezdőknek, az összefoglalót lenyitva annak végén elérhetőek link formájában. Nem is olvastam még mindet, lehet nagy része ott is le van írva annak, amit írtam.
-
DrojDtroll
addikt
válasz DrojDtroll #51874 üzenetére
Hol működik-hol nem, itt a mobilinternet-szolgáltató lesz szerintem a ludas.
-
ALFA
senior tag
Köszönöm, a weboldal érdekesnek tűnik, majd böngészgetem.
A terminálos telepítéssel kétszer próbálkoztam, mindkét esetben csak részben volt sikeres. Az első gond egy ocr programmal volt (eredetileg irfanview-hoz hasonlót kerestem, de azóta se találtam), a telepítés sok üzenettel végigfutott, de utána nem tudtam a programot elindítani a telepítési csomag névvel se. Talán valamilyen részcsomagot nem tudott telepíteni, ha jól emlékszem, másodszorra nem próbáltam.
Az igazi gond a wamp/lamp telepítése volt, amikor féltucatnyi programot telepít, és jó lett volna tudni, miket. Valószínűleg a telepített programok közül valamelyik hibásan települt.
Amit ma megtehetsz - miért nem tetted meg tegnap?
-
ALFA
senior tag
válasz Frawly #51878 üzenetére
Jó, majd egyeztetünk.
A neveknél valami kavarodás lehet, Mate-nél a Synaptic az csak egy package manager, azt kell telepíteni, csak utána lehet a terminálban használni apt-get -es telepítést.
Csináltam pár képet, így néz ki
1. [Software Boutik]
2. [Software Boutik-ból telepített Synaptic és Ubuntu Software Center (két másik is telepíthető, de azokat még nem használtam)]
3. [Ubuntu Software Center bejelentkezési képe]
4. Ezek vannak nálam jelenleg telepítve a System menüben.A terminalos telepítésnél az a gond, hogy csak angolul ír ki mindent, egyszerre sok információt és néha megkérdezi, hogy a hiba ellenére folytassa-e, jó lenne, ha ezeket egy fájlba mentené és legalább utólag lehetne értelmezni, melyik résszel milyen probléma volt.
[ Szerkesztve ]
Amit ma megtehetsz - miért nem tetted meg tegnap?
-
Frawly
veterán
A terminálos telepítésről el tudod menteni, amit kiír, csak jelöld ki a terminálban és illeszd be ide vagy a pastebin.com-ra. Majd megfejtjük, hogy mi a baja.
IrfanView-klónt én sem tudok. Képnézőből a Gwenviewt találtam eddig legjobbnak, terminálos képkonvertáló/átalakító-programból az imagemagik jó.
A LAMP telepítése végképp simán kéne, hogy menjen. Gondolom már lement a telepítés, de ha legközelebb ilyen van, akkor elmented.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Általában elég terminálban a csomag első néhány betűét leütni, és utána TAB-os kiegészítéssel próbálkozni, úgy hamar rá lehet találni az alkalmazás nevére. Ezt az Ubuntu Centert nem tudom, utoljára ezek szerint 15.x környékén használtam Uborkát, azóta simán kivehették belőle. Esetleg meg lehet próbálni a Mint-et, hátha abban normálisabb maradt a grafikus csomagkezelő/frissítéskezelő.
-
-
ubyegon2
nagyúr
a Synaptic az csak egy package manager, azt kell telepíteni, csak utána lehet a terminálban használni apt-get -es telepítést.
Valóban lehet kis kavarodás itt. A Synaptic egy csomagkezelő/telepítő valóban, de az apt-get-es csomagkezelés az nem függ a Synaptic meglététől. A Synaptic egy grafikus frontend-je az
Advanced Packaging Tool
-nak, maga aztapt
is egy frontend, adpkg
frontend-je.[B]apt-get update[/B]: frissíti a csomaglistákat és a függőségeket a sources.list alapján
[B]apt-get upgrade[/B]: összehasonlítja a feltelepített csomagok listáját a rendelkezésre állókéval és ha van vmelyikből frissebb, azt frissíti
[B]apt-get dist-upgrade[/B]: az olyan csomagokat is frissíti, amik újabb változatának telepítéséhez új csomagokat is kell telepíteni
[B]apt-get install csomagnév[/B]: telepíti a csomagok, amennyiben szerepel a csomaglistában
[B]apt-get remove csomagnév[/B]: eltávolítja az adott csomagot (kezeli a --purge tagot)
[B]apt-cache show csomagnév[/B]: alapvető információk a csomagról
[B]apt-cache search kulcsszó[/B]: keresés a csomagleírások közt
[B]apt-get -f install[/B]: valamilyen hiba miatt félbemaradt telepítést / eltávolítást megpróbálja folytatniItt is sok hasznos csomagkezelési infót találsz.
[ Szerkesztve ]
-
DrojDtroll
addikt
hamachi helyetet van valamilyen ingyenes alternatíva VPN-re?
-
lev258
veterán
-
ALFA
senior tag
válasz ubyegon2 #51885 üzenetére
Jajj, igazad van, szelektiven olvastam, hogy "it provides ... apt-get", kihagyva a lényeges "same features as" részt
Az App Grid is megtévesztett.Dave, Frawly
Mate 16.04-em van, a butikban van App Grid és Software, ezeket nem telepítettem, mert azt mondták, az Ubuntu Software Centre jobb, és a Synaptic szükséges, ezért ezt a kettőt telepítettem.
"Gyárilag" van két software update is van benne, ahogy a korábban beillesztett kép mutatja, szerintem egy is elég lenne, pláne, hogy a butikban is van egy update-lési lehetőség a csomagok javítása és törött csomagok újra letöltése mellett.[ Szerkesztve ]
Amit ma megtehetsz - miért nem tetted meg tegnap?
-
ArthurShelby
addikt
válasz ubyegon2 #51849 üzenetére
Bocsi a késői válaszért, most volt időm ezzel foglalkozni.
Először is köszönöm a válaszokat!!!!"A synaptic-ban is megnézheted egyébként"
Hibát ír ki: A(z) linux headers-4.4.0-57 csomagot újra kell telepíteni, de nem található hozzá archívum.
Belső hiba a gyorsítótár megnyitása közben (1). Kérem jelentse."Ellenőrizned kéne a Lemezek (disks) alkalmazással a meghajtót"
A lemez jó, küszöbérték nincs túllépve (rövid és általános önteszt eredménye)A synaptic-ot elindítottam parancssorból sudo-val:
sudo synaptic
[sudo] ubuntu jelszava:
Traceback (most recent call last):
File "/usr/sbin/update-apt-xapian-index", line 109, in <module>
indexer.incrementalUpdate()
File "/usr/lib/python3/dist-packages/axi/indexer.py", line 706, in incrementalUpdate
self.updateIndex(dbpath)
File "/usr/lib/python3/dist-packages/axi/indexer.py", line 666, in updateIndex
cache = self.aptcache()
File "/usr/lib/python3/dist-packages/axi/indexer.py", line 426, in aptcache
self.apt_cache = apt.Cache(memonly=True, progress=aptprogress)
File "/usr/lib/python3/dist-packages/apt/cache.py", line 113, in __init__
self.open(progress)
File "/usr/lib/python3/dist-packages/apt/cache.py", line 165, in open
self._depcache = apt_pkg.DepCache(self._cache)
SystemError: E:The package linux-headers-4.4.0-57 needs to be reinstalled, but I can't find an archive for it.
Itt mi lehet a hiba?Illetve hogy tudok a terminálban gombbal görgetni (a nyilak nem működnek, és egy tetemes szövegnél, mint pl a telepített csomagok kilistázásánál elég kényelmetlen)? Csak a csúszkát tudom használni
A rosszban mindig van valami megtévesztően jó, különben nem választanánk a rosszat
-
ArthurShelby
addikt
válasz Frawly #51869 üzenetére
Nagyon szépen köszönöm a hosszú, és tartalmas írást!!!! Sok dologban tisztábban látok, bár van pár, aminek ülepedni kell/aludnom kell rá egyet/még párszor körül kell járnom.
Sajnos nálam már a wifi driver gondok előjöttek az elején (broadcom wifi).
Mit jelent az, hogy függőség? Jogosultságot?
A windowsnál anno partíciók voltak: C, D, E...itt meg mount-olni kell mindent?
Hallottam már olyan ubuntus gépről, amit nem lehetett updatelni, mert valamelyik mappája/partíciója betelt. Szóval a csomagkezelő mindig kihozta az újabb frissítésesek, de nem lehetett telepíteni, mert egy adott mappában nem volt elég hely. Ezt mi okozza?[ Szerkesztve ]
A rosszban mindig van valami megtévesztően jó, különben nem választanánk a rosszat
-
st3v3np3t3r
veterán
Estét! Van egy kis gondom a Transmission appal. Elindítom, beállítom, működik,kilépek majd vissza és mint ha semmit sem állítottam volna be,minden alap,még a torrenteketet is törli
OrangePi PC Armbian 5.24 Ubuntu 16.04.2 LTS
Több leírást is olvastam ezzel kapcsolatban, de nem akar működni...olyan mint ha nem lenne engedélye módosítani a saját beállításait,csak olvasni tudja...de nem találom hogy hova dolgozik esetleg valakinek ötlete?Galaxy S23 5G 256GB//HP Victus 16+Rog Ally RC71L//Korábbi hsz-eim #97246720 név alatt...
-
Pulsar
veterán
Ubuntu 16.04 -re peóbálok Xdialog-ot telepiteni de a világért sem megy. Rágiglizva találtam leirást hogy a gtk lib-eket kell felrakni. Felraktam azokat is, de nem segített. Van valakinek tapasztalata? Köszönöm előre is.
-
Frawly
veterán
válasz ArthurShelby #51894 üzenetére
A függőség az az, mikor az egyik csomag csak akkor települ, ha fent van egy vagy több neki szükséges másik csomag is. A csomagok sokszor egymásra épülnek, egész függőségi fát alkothatnak, de neked ezt nem kell fejből tudni, hogy melyik csomagnak melyik másik csomagra van szüksége, mert ezt a csomagkezelő kideríti és intézi neked, felteszi a függőségeket is, már amelyik még nincs fent. A legfontosabb függőségek nagyon hamar települnek, más csomagokkal együtt, mivel sok csomagnak föggőségei, amik már eleve a rendszerrel jönnek alaptelepítésben.
A jogosultság az, mint Windowson is, egy adott felhasználó akkor tud fájlt létrehozoni, olvasni, kilistázni, írni, futtatni, ha van hozzá joga, ez általában a mappa eléréséhez is kell, különben nem tudja ezeket elérni. Ennek extrémebb változata, ha a felhasználót a felhasználókezelésnél fel kell venni speciális csoportokba (pl. egyes alkalmazások igénylik, hogy a felhasználó benne legyen az audio csoportban), de Ubuntun ez sem szokott alapból gond lenni, ha ilyenbe bele is futsz majd később, annak a megoldását netes leírásokban könnyen megtalálod.
A Windows is mountolja a partíciót, de automatikusan betűjelre (de be lehet állítani a Lemezkezelőben, hogy megadott könyvtárba csatolja fel). Linux alatt is épp úgy partíciók vannak, de egy egységes könyvtárstruktúrába illeszkednek be, annak valamelyik pontjára. A legtöbb disztró, asztali környezet automatikusan megtalálja a partíciókat, és fel is csatolja neked, vagy ha nem is csatolja fel, a fájlkezelőben látszik, rákattintasz és felcsatolódik (kivéve minimalista disztribúcióknál meg ablakkezelőknél, de az Ubuntunál ez nem játszik, abban támogatott). Az, hogy hová csatolja fel, disztrófüggő, Ubuntunál már nem emlékszem, lehet automatikusan /media vagy /mnt vagy /run/media/ vagy amit megadsz neki, de nem kell ezt sem észben tartanod, mert felcsatolja, ahová felcsatolja, onnan mint meghajtót is megjeleníti grafikus felületen, és fogja mutatni, hogy hová csatolta fel, és általában mindig oda csatolja fel. Ha biztosra akarsz menni, akkor az /etc/fstab fájlban beállítod, hogy melyik partíciót hova csatolja fel automatikusa, de ennek a fájlnak a szerkesztésével vigyázni kell (legyen róla mentés), ha valamit félreírsz benne, bootképtelenné teszed a gépet (fene tudja, hogy ettől újabb a systemd mennyire véd meg), és live rendszerről vagy másik rendszer alól kell helyreállítgatni.
A betelt partícióra a csomagkezelő írni fogja a hibaüzenetnél (ez grafikus felületen a részletek alatt látszik, terminálban meg a szöveges hibaüzenetből, amit kiír), hogy milyen paraméterrel hívd meg újra, hogy kipucolja a már nem kellő csomagokat, régi verziók ezek, amik hátramaradtak. Bár azt amúgy is látni fogod, ha egy partíció telik be, akkor mindenképp kell helyet csinálni, mert ha HDD-ről van szó, akkor a töredezésnek is rendkívül rosszat tesz a majdnem teli partíció, azért jó, ha kb. 20% szabad hely mindig van a partíción.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Vélemény Ubuntu 20.04 LTS
- Vélemény Linux Mint Debian Edition 4
- Tudástár MX-Linux 19
- Bemutató Linux a mindennapokban: Manjaro KDE
- Bemutató Linux a mindennapokban
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- Hír A Steam Play hozza el a Windowsra írt játékokat Linuxra
- Hír Hova jut a világ? Linuxot kínál a Windows Store!
- EAFC 24
- Háromféle processzor is része lesz a Core 200 sorozatnak
- Apple AirPods Pro (2. generáció) - csiszolt almaságok
- Építő/felújító topik
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
- OLED TV topic
- Futás, futópályák
- nVidia tulajok OFF topikja
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- iPhone topik
- További aktív témák...