Aktív témák

  • Krisszer

    aktív tag

    Itt fogom leírni, amiket akarok. Nincs mit ragozni.
    Ide átköltöztetek mindent, amit idáig összrittyentettem.
    Addigis:じゃまたね。
    Auf Wiedersehen.
    Goodbye
    Ciao.

    [ Szerkesztve ]

    - küldve az Atari Portfoliomról

  • Krisszer

    aktív tag

    A halál

    Halkan,csendben vérezni,
    halálunk percét élvezni.
    Soha többé nem érezni
    A pokol tüzén elégni.
    Ahol egyvalamit lehet érni:
    Ide, Földre visszatérni.

    A szeretet körébe visszaérni,
    Akit szerettünk, visszakérni
    Akihez kell, visszatérni.
    Aki jó volt hozzánk, meghalálni.
    De aki ellenünk mert tenni,
    Illendően eltángálni.

    Utána a földiektől elkérőzni,
    A nagyszerű Halálban elrejtőzni
    a fájdalom elől, amit
    a földi élet jócskán csak fokozott.
    S azt más nem fogja tudni,
    Csak amit már ő is sokszor megkapott.

    - küldve az Atari Portfoliomról

  • Krisszer

    aktív tag

    Fura. Új oldalamat ismertem meg. Nem tudtam, hogy ilyet is tudok. De igen. Vagy talán a felgyülemlett düh, sírás, érzelmek jöttek elő? Talán. Nem. Ha az lett volna, akkor öltem volna. De “csak” kínoztam. Olyan jó volt. Végre valakinek megmutathattam, hogy mennyire fáj. Ezt teszem, ha domináns helyzetbe kerülök. Tudtam, hogy nagyon rosszat teszek, ha én vagyok a főnök. De megmutatta ezen oldalamat is. Köszönöm neki.
    Talán, ha teljesen kiismerem magam,valóban pont Ötven árnyalat leszek?

    - küldve az Atari Portfoliomról

  • Krisszer

    aktív tag

    Kosztolányi Dezső-Mérgek Litániája

    "Mind szeretem. A titkos zűrzavarban
    csendben susognak hozzám, mint a sír.
    Oly egyszerűen, gazdagon, ragyogva,
    akár a gyémánt, a rubin s zafir.

    Az ópium volt első ideálom,
    az álom, az én altató arám,
    csak rám lehell és az enyém, mi drága,
    enyém lesz Kína, Tibet és Japán.

    Lihegve néztem ódon patikában
    az atropin megcsillanó levét.
    Bús kedvesünk szemébe álmokat lop
    s sötét szeme az éjnél feketébb.

    Szeretem a tápláló s gyilkos arzén-t,
    mert vézna arcunk tőle gömbölyül
    és éltető rózsás lehelletére
    az élet és a halál leng körül.

    Fejfájasztó homályos délutánon
    az antipyrin-hez esedezünk.
    Egy perc s fejünk a semmiségbe törpül
    és óriási lesz pici kezünk.

    A koffein komoly, nyugodt barátunk,
    mélységek kútja, bölcsek itala.
    A veronál vén gyermekek dadája,
    a morfium az örök éjszaka.

    A nikotin zavart füstfellegében
    keleti lázak fátyola remeg.
    Az alkohol gyógyítja életünket,
    ezt a fekélyes, óriás sebet.

    Hogy integetnek, hívnak és üzennek,
    ha bánatoktól bong a beteg éj:
    az éjjeliszekrényünkön alusznak
    és hallgatásuk is zokog, zenél.

    Simák, szelídek s szörnyű gyilkosok mind,
    olyan kicsik és mégis oly nagyok.
    Oly mozdulatlanok. S faló ölükben
    egy túlvilági lángvihar ragyog.

    Mind szeretem. És ők is mind szeretnek.
    Komor nevük imába foglalom.
    Rettegve, félve rejtem el a titkuk,
    mint átkomat és örök bánatom."

    - küldve az Atari Portfoliomról

  • Krisszer

    aktív tag

    LOPOTT VERS! SZERZŐ JELEZVE!
    Ha tudnám hogy
    tényleg nem fog elmúlnI
    ha kicsit látnám a jövőt
    tudnék érte szenvedni

    De én sem vagyok őrült
    Nem szenvedek tovább
    ha tudom hogy úgyis vége
    Inkább valaki mást
    Találhatnék végre

    Aki tényleg úgy szeret
    Mint még senki soha
    Szíve el nem kerget
    Velem sohasem mostoha.

    De ha megvan a szerelem
    Látni akarom már ma
    Jössz-e az úton te velem
    Vagy téged vár egy párna

    Itthagysz engem örökké
    Már nem kísérsz tovább
    Szíved már egy más lányé
    Őt kiséred tovább.

    A nagy szenvedés hiába
    Hiszen úgyis vége
    Szívem lelkem már kába
    Mond mit gondolsz végre .

    De kérlek saját gondolatod
    Mond el mi minden zavar
    Most azt is elmondhatod
    Őszinteséged fel nem kavar.

    Elvárom most tőled
    Az őszinte szavakat
    Nem azt amit szerinted
    Szívem hallani akarhat.

    Mondd el mi bánt
    S én ha tudok segítek
    Megkeresem a Kánaánt
    Ha ezzel cél érek.

    S tudod mi a célom ?
    Hiszen sokszor mondtam
    “Nem lehet már károm
    Ha szerelmem velem van”
    Tudom sokszor bántottalak
    Sok kínt hoztam neked
    Ok nélkül szomorítottalak

    Leromboltam lelked,
    De neked tudnod kell
    Nincs nagyobb vallomás
    nekem csak egy dolog kell

    Ez itt a végső állomás .
    Innen már nincs tovább
    Te döntheted el
    Mész-e vonatodon tovább
    Vagy velem indulsz-e el.

    Szerelmed a dolog
    mit szívem úgy áhít
    Nem lehet már soha boldog
    Míg van ez a vágy itt .

    Ha velem indulsz közösen
    Nem lesz könnyű utad
    Hiszen az én gödrösen
    Lyukacsosan halad.

    Én nem is vonattal
    Hanem csak gyalog járok
    Sokszor lépek kátyúba
    De valahogy mindig felállok

    Ha velem jössz az úton
    Tudd letérés nincsen
    De örökre megfogadom
    Te leszel a kincsem .

    Bárhogy is válaszolsz
    Azt kívánom néked
    Legyen egy lány kihez lágyan szólsz
    S legyen örökké veled.

    Nem mondom hogy az a lány
    Talán én is lehetnék
    Az az óriási talány
    Vajon ezt te is szeretnéd .

    Ha azt mondod szeretnéd
    Ami számomra álom
    Egy új világ tárul feléd

    Egy világszép bálon.
    Tudom hogy ez álom
    Ébredésed nem lesz
    halkan füledbe súgom:
    Hogy igazán kellesz !

    *all credits to Engelbrecht Patrícia*

    - küldve az Atari Portfoliomról

  • Krisszer

    aktív tag

    Repülés

    Szállok felfelé.Látom a hàzunkat,a várost,a sok embert,amint nyüzsögnek mindenfelémintvezer és ezer aprò hangya,aztán az országot. A megcsonkított országot,utána a történelmi nagy Magyarországot.Repülök tovább: Látom Euròpát,a “büszke nőt”. Utána látom a földgolyóbist. Körülnézek:Csönd,sötét,egyedüllét. Nyugalom. Aztán felébredek, s egyszerre újra az ágyamban vagyok. Ott, ahonnét elindultam. Elkezdtem visszavágyni..s újra elaludni. Visszamenni. Újra ott lenni,ahol egyedül lehetek. Ahol senki és semmi nem zavar. Ahol nyugalom és béke van.

    - küldve az Atari Portfoliomról

  • Krisszer

    aktív tag

    Nem hülyének nézni, régi vers a Halálom. Most már okosabb vagyok, nem írok verset :D

    - küldve az Atari Portfoliomról

Aktív témák