Új hozzászólás Aktív témák

• #54143 Vitee aktív tag saen #54133

  Új Válasz 2020-01-31 01:45:24 #54143

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vitee

  aktív tag

  válasz saen #54133 üzenetére

  Akkor már én is írok egy wall of text-et.

  Én soha nem gondoltam volna, hogy valaha komolyan leülök egy bot mellé, és nézem a kapásjelzőt, vagy a spiccet.
  Mindig is pergettem, legyezéssel is próbálkoztam, de sok évig semmi más nem érdekelt. Egy munkatársam horgászik a Dunán és már nagyon sokszor megígérte, hogy megmutatja, milyen a kenyérzsákos úsztatás. Tavaly előtt ősszel össze is jött, innen pedig elindultam a lejtőn
  Annyira elragadott a vízben állva való úsztatás, és a finom matchbottal való horgászat, hogy mást nem is csináltam hónapokig.
  Egy nap, egy barátom megmutatta a feederezést is. Ez is nagyon megtetszett, annyira, hogy megbeszéltünk egy napot, amit kikértünk a munkahelyünkről, és irány a fővárosi Duna.
  De itt már beleásta magát az agyamba a gondolat, hogy nekem bizony feeder cuccot kell vennem.
  A pontyshow-n ez meg is történt, így a kiszemelt napon már azzal is mentem, bár gébeken és 1-1 márna szakításon kívül, a novemberi 20 fok örvendeztetett csak
  Innen pedig a tavalyi szezon következik, ahol 95%-ban szinte csak a feedert használtam a Dunán.
  Az első bot egy Döme Power Fighter River Feeder XXH 3.90m 100-250gr dobósúllyal.
  Igen ez, durung, erős, durva cucc, de megvan a létjogosultsága.
  Lett egy másik botom is, a fenti kisebbik testvére, egy 3.60m XXH 50-180gr dobósúllyal.
  Ezekhez kezdetnek egy első fékes 40-es Power Feeder orsó.
  Nem vagyok Döme fan, senki fanja se vagyok, ez volt olcsó és a célra alkalmas. A kiállításon ilyen erős botot semmit nem találtam, a nagy kosarakhoz pedig mindenki ezt ajánlotta. Nyilván ahogy tágul az ember, vagyis a horgász tapasztalatának a tárháza, rájön, hogy mást is tudott volna választani, de a tanulópénzt mindenkinek magának kell megfizetnie.

  Itt pedig következett a helyek keresése. Megmondom őszintén nagyon tapasztalatlan vagyok/voltam a nagy folyón, most már természetesen valamivel több van, de én a fent is taglalt dolgokat legtöbb esetben nem figyeltem.
  Gondolok itt a medertörésekre, hol kezdődhet a meder, hova dobjak és a többi. Úsztatásnál, az első törést könnyen megtalálni melles csizmában, de feederrel ezt nehezen lehetne kivitelezni. Ezek amíg nem kezdtem horgászni sokszor fejtörést okoztam nekem.
  Legtöbbször kinéztem egy helyet, leültem ,és horgásztam, nem is eredménytelenül.
  A tavalyi kb.60 alkalomból talán 2-3 volt amikor semmit, vagy csak gébet fogtam. Szerencsére nagyon szép halakat sikerült fogni, főleg nyártól, őszig.
  Én is szinte mindent a Youtube filmekből és cikkekből tanultam, majd próbáltam alkalmazni.
  Kinézek egy tetszetős helyet, ahol elsőnek nem tudom hol van a törés, vagy bármi akadó. Próbálok a fő sodorvonalhoz közel dobni, mert ott változik meg a sodrás, de legtöbbször az dönti el, hogy mekkora kosár van nálam. A nálam lévő legnagyobb kosarat felrakom, majd addig dobálok üres kosárral, amíg úgy meg nem áll, hogy a sodrás miután leérkezett a kosár, ne tudjon rajta egyet se mozdítani, ne görgesse odébb. Én mindig kizárólag klipszelve, beakasztott zsinórral horgászok a pontos távolság miatt. Néha a parton ilyenkor leteszem a kosarat egy kőre, majd elsétálok addig amíg be van akasztva és teszek oda valamit, hogy megjegyezzem a helyet ha szakadok, vagy ki kell akasztani.
  Szerintem az eredményesség egyik fontos pontja, ez a pontos horgászat és az etetési sáv kialakítása.

  Többszöri alkalommal bizonyosodott be nálam, hogy ez nagyon fontos az eredményesség szempontjából.
  Az egyik hely ahova járok, néha tele van horgásszal, és van hogy napokig senki nincs ott.
  Leült mellém egy spori, pont akkor pakoltam ki és megkérdezte ide ülhet-e mellém. Mondtam neki, persze, nyugodtan. 2 bottal horgászott, én mindig egy bottal szoktam. Engem frusztrált a kettő botra való koncentrálás, ha megy a hal akkor azért zavaró, ha nem megy, akkor pedig kettővel se fog.
  Gondolkodtam már ilyen esetre sajttal, vagy wafterssel való, kereső ólmos horgászatra a második boton, de soha nem volt kedvem vele foglalkozni.
  A szomszéd sima bordás kosárral és kenyérrel, meg etetőanyaggal horgászott. Előre lelövöm a poént, de semmit nem fogott a pár órás horgászat alatt, pedig mellettem ült, és a végén minden dobásra fogtam a keszeget.
  Az első hiba, amit én a saját tapasztalatom alapján gondolok, a pontos távolság volt.
  Nem volt elég nehéz a kosár amivel dobált, így bedobást követően görög az aljzaton a kosár, egészen addig amíg meg nem találja a medertörés szélét, vagy éppen egy akadót.
  Sokszor mondják, hogy pont ez a jó, hogy a mederszélre sodródik a kaja a kosárral, de szerintem nem (a görgetést most nem venném ide, az pont ennek a módszernek a tökéletesítése, vagy a belvárosi sajtos, ólmos Feedermania film,a hol pont ennek a sávnak a megkeresése a lényeg).
  A másik, hogy ő se fixen, klipszelve dobált, hanem mindig éppen ahova ment. Természetesen akinek már annyira a kezében van, nincs szüksége ilyesmire, de ez nem én vagyok, főleg nem ilyen súlyokkal

  Egy 3 órás horgászatra olyan 1.5kg etetőanyagot szoktam vinni, néha megmarad belőle, néha elfogy hamar. Mindig 5 percenként dobok újat, hogy az etetőanyag elég sűrűn jusson be nekik, kialakítva egy sávot, amit tudnak falatozni.
  Leggyakrabban sajtos, kagylós etetőt szoktam, 3-5dl elő csontival. Teszek még néha bele kukoricát, búzát, süllyedő angol morzsát, vagy valami aromát.
  Néha vanilincukorral, fahéjjal bolondítom, ami éppen itthon van. Amit még szeretek az a zsemlemorzsa.
  Én nem szoktam nehezíteni földdel, vagy csak nagyon nagyon ritkán, és rostán se töröm át a szemeket, ott helyben keverem össze. Lehet, hogy sokkal eredményesebb lehetnék ezekkel a módszerekkel, nem tudom.

  A második hibát pedig itt látom.
  Azokon a horgászokon kívül, akik ugyan ezt a módszert alkalmazzák, amit látok, hogy a legtöbben nagyon ritkán dobnak újat a szerelékkel. És ez szerintem egy nagy hiba.
  Kettő munkatársamat, akik évek óta nem horgásztak szépen beoltottam, és be is vásároltunk nekik egy szerelést a Dunára.
  Egy Nevis Vanity Carp 60-180 grammos botot, ami konkrétan majdnem ugyan az mint a Döme, csak zöld és olcsóbb
  Az idősebbik, kicsit makacsabb, és az istenért nem fogadta meg a tanácsomat arra vonatkozóan, hogy használjon megfelelő súlyt, és gyakrabban dobjon, ha nem is 5 percenként.
  Neki elég volt a 30 percenkénti dobás, amit miután szedett volna ki, elég sokszor beszakított.
  A probléma ugye itt az, hogy a kis súly miatt a sodrás szépen görgeti az akadóba. De ha sűrűn dobna újra, ez hamar kiderül, de ő csak 30 percenként volt hajlandó.
  Az első pár másodpercben már az akadóban van a kosár, a többi időt pedig feleslegesen tölti a vízben a cucc Nem is fogott semmi egész nap, csak 1 pici márnát, amíg nekem egész nap jöttek sorra a halak.
  Másik munkatárs gyakrabban dobál, de ő klipszelni nem akar, így neki is éppen mindig ahova megy a szerelék oda dobál. Ez az akadások szempontjából is fontos lenne, mert az akadót így nem tudja megjegyezni, és ennek sokszor szakadás a vége.

  Szóval amit először szoktam tenni, megkeresem a megfelelő távolságot, ahol pontosan megáll a kosár, majd sűrűn 5-6 percenként dobálok. Nekem ez minden alkalommal meghozta szépen a halakat.
  Eddig 25-ös főzsinórt és 20-as fonott dobóelőkét használtam, de most váltok teli 25-30-as fonottra.
  Nem egyszer akasztottam olyan halat, hogy kapást követően rohantam a parton, vagy a köveken, mert a hal megállíthatatlan volt, mire észbe kaptam, már a klipsznél szakadt is a cucc, időm se volt kiakasztani. A mono 1-2 horgászat után eléggé gyengül és szakad ilyenkor sajnos. Így most kipróbálom a teli fonottat.
  A főzsinórra, egy csúszó úszórögzítőt rakok, majd ide pár darab nagyobb gumigyöngyöt, és egy gumiütközőt. Csinálok egy dupla hurkot, ide megy kb 15cm erőgumi, aminek a két végén egy-egy dupla csomó van. A főzsinór végén lévő hurkot ide rögzítem, a gumi másik végére ugyan csak dupla hurokkal egy 70-100cm-es előke, amiből használok 18-22 közötti méreteket.
  Kosárból 100-240gr közöttieket használok hely és távolság függvényében.
  Horognak Gamakatsu F22-őt használok 10-14 méretben, csalinak pedig 4-6 szem csontit, vagy csemegekukorica-csonti kombót.
  Ősszel egyszer próbáltuk a killbill-t azt is nagyon ették a márnák.
  Tripodot nem használok, egy sima ágasom van, amit a sóder vagy kövek közé simán beszúrok, vagy gumikalapáccsal beütök, ha ez se jó akkor kövekből egy párat egymásra pakolok és körbeépítem az ágast

  Nagyon szép, gyönyörű halakat lehet fogni a Dunán, olyan fajokat, amiket a legtöbben is nem ismernek. Nagyon szép koncérokat, márnákat sikerült fogni tavaly, a hatalmas paducokról, szilvákról nem is beszélve. Ezért is hanyagoltam a pergetést, mert ott közel sem volt ennyi sikerélményen a Dunán, hiába a szép balinok, az ágasról boruló feederbot most nálam mindent vitt Sok cucc se kell hozzá, bicikli, hátizsák és botzsák simán elég.
  Ezek csak az én tapasztalataim, nem kell készpénznek venni, mindenki máshogy alkalmazza a módszereket, számomra ez így bevált.
  Raknék néhány képet is

  

  Ennyi simán elég
  

  [ Szerkesztve ]

  "Life before death, strength before weakness, journey before destination."

Új hozzászólás Aktív témák