- Crypto Trade
- Musk meggondolta magát, mégsem pereli az OpenAI-t
- Letartóztatták, mert AI segítségével csalt az egyetemi vizsgán
- Max
- Mikrotik routerek
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Aliexpress tapasztalatok
- Újabb államok perelik az Apple-t, mert sok pénzt szed ki a vevőkből
- Linux kezdőknek
- Csinált valamit a Nokia: megváltoznak a telefonhívások
-
IT café
Vásárlási segédlet - Karbantartás - Egyéb hasznos dolgok
Mielőtt kérdeznél olvasd el a téma összefoglalót, vagy használd a keresőt
Új hozzászólás Aktív témák
-
joysefke
veterán
Sziasztok!
egyre kevésbé viseli a csuklóm a kormányt. Viszonylag keskeny, egyenes kormányom van, XC bringán. Nincs túl mélyen a kormány.
Az a bajom, hogy (különösen) lejtmenetben, amikor lehajolok a kormányra a csuklóm egy visszatört pozícióban van, és a csuklóm felső fele fáj/érzékeny lesz. Tavaly ezzel volt sérülésem is egy különösen durva rázós lejtmenetben egy nagyon hosszú túrán. A vége az lett, hogy hónapokig nem tudtam rendesen "felhajlítani" (visszatörni) a kézfejemet. Fekvőtámaszokat is csak egyenes csuklóval tudtam csinálni.
Tehát jött az ötlet, hogy markolatot kéne cserélni valami ergonomikusra illetve a kormányt egyenesről egy riser-re.
Először a markolatcsere jönne aztán a kormánycsere.
Ilyen támasztásos jellegű markolatokkal mi a tapasztalat?
Ezek ugye nem akadályozzák a váltást (3x9-es shimano rapidfire)
Vélemény, tapasztalat?
Előre is köszi!
üdv
J. -
joysefke
veterán
Hát elbizonytalanítottatok a csuklótámaszos markolattal kapcsolatban. A váltókarokat egyébként tökéletesen elérem, nem kell nyújtózkodni, erőlködni. A fékkarra majd ránézek még, de emlékeim szerint már egyszer állítottam azt lefelé, most annyira kb annyira van lent, hogy a (felső) bovdenvezetésbe éppen beleér, ha kitekerem a kormányt.
Egy riser segíthet ergonómiában? Mert úgy érzem, hogy az is segítene, ha picit feljebb lenne a kormány.
Egyébként egy ilyen, vagy valami nagyon hasonló van rajta:
https://ebike.hu/termekek/kormany/kormanymarkolat/mtb-normal/101294_velo-handlz-kormanymarkolat-zart/Azzal előrébb lehetnék, ha a jelenleginél egy vékonyabb markolat kerülne rá? (Mondjuk a jelenlegit nem érzem túlságosan vastagnak párnázott kesztyűben sem)
A divatozás kevésbé érdekel mint a hosszú távú ergonómia, nem olyan menő az én bicajom, hogy egy stílusban odaillő - oda nem illő markolat bármit változtatna. Sokat megyek aszfalton is (BP->Lajosforrás, Visegrád-> Budapest, etc) MTB mércével mérve elég gyorsan, ilyenkor azért picit előrehajolok.
Hegyen lefele egyébként óvatosabban haladok, persze ez viszonylagos
-
joysefke
veterán
Még nem hangzott itt el, de egy jó (betétes) bicajosgatya is rohadt sokat tud jelenteni.
Nekem régebben már 30-50Km után minden bajom volt, aztán vettem Decathlonban egy komolyabb bicajosgatyát és már másnap jóval többet tudtam tekerni anélkül, hogy fájdalmas lett volna a vége (ugyanazzal a nyereggel)...
J.
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
válasz geotigris9 #85949 üzenetére
Ja
-
joysefke
veterán
válasz geotigris9 #85949 üzenetére
Anélkül, hogy kötekednék, szerinted aszfalton mégis mit/mennyit számít az, hogy 26-27,5-29" egy monti kereke? Szerintem semmit...
Terepen evidens, hogy a 26"-os kerék nagy hátrányban van. De azért legyünk korrektek na...
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
egy slick 26-os össze-vissza pattog egy rendes 622-es kerék viszont átmegy mindenen
Aszfalton egy 26"-os kerék is "átmegy mindenen"...
Néha 1-1 aszfaltfelgyűrődésen illetve kátyún átgázolva ici-picit több energiát fog veszíteni mint a 29"-es kerék, de szerencsére még nálunk sem annyira szarok az aszfaltutak, hogy ez bármit is számítson. Korrekt gumival és korrekt nyomáson a 26"-os kerék sem pattog össze vissza aszfalton.
Vagy ha a 26"-os kerék pattog össze vissza aszfalton, akkor egy kemény outi-virsligumi vagy keményre fújt trekkinggumi mit fog csinálni? Pedig ha valamit aszfaltra terveztek, akkor azokat igen...
Aszfalton, betonon etc tempósan haladva montival sokkal többet számít a jó minőségű, jól megválasztott gumi (külső+belső) megfelelő nyomásra fújva (és ez tipikusan nem a slick+4.5bar kombó) mint hogy 29" vagy 26".
Persze mindez még mindig eltörpül a fontosabb tényezők mellett:
-aszfalton, hegyen fel:
a nyers teljesítmény / tömeg arány (W/Kg) az egyetlen ami igazán számít . A gumi kb édes-mindegy, mert a munka döntő része a gravitáció leküzdésére szolgál.-aszfalton egyenesben: a légellenállásod illetve a nyers teljesítményed fogja meghatározni a végsebességedet. Feltételezve, hogy a célnak valamennyire megfelelő gumi van a gépen, nem pedig egy traktorgumi.
-Lefele meg a légellenállás, illetve hogy van-e a montin elegendő áttátel. Az enyémen 50-50Km/h környékén elfogy az áttétel Szigorúan lefelé, egyenesben én fogyok el, nem az áttétel.
J.
-
joysefke
veterán
Na, sok volt a matek, bontok még egy sört!
Erre koliban volt egy mondásunk, sőt valakiknek az ajtajára ki is volt írva: "dont drink and derive".
Szabad fordításban kb az, hogy ne igyál és matekozz egyszerreKempinget és BMX-et leszámítva síkon sosem az a baj, "hogy elfogy a fokozat", hogy tudnék még pörgetni, de nem nincs hova váltani.
Az én mászósra kiosztott 26"-os bicajomon 50-55Km/h között fogy el a fokozat, tehát leghosszabb fokozatban 50-55Km/h körül már nem tudok olyan gyorsan kalimpálni a lábaimmal, hogy bele tudjak hajtani.
Ez az 50-55Km/h értelemszerűen kizárólag masszív lejtőn tud összejönni. Addig amíg nincs masszív lejtő hanem síkon haladok, addig nem hogy a leghosszabb, hanem még a második leghosszabb fokozat sem fogy ki (26" kerék, 44fog elöl, 12-36-os kazetta hátul). Tehát síkon nem az a probléma, hogy nem tudok hosszabb fokozatra kapcsolni, hanem hogy nincsen elegendő teljesítmény a lábamban, hogy az egyre növekvő légellenállás legyőzésére.
Ha most fognám hót ugyanezt a hajtást a 44-es tányérral és a 12-36 kazettával és átraknám a 26"-os bicajomról egy 29-es bicajra, akkor a nagyobb kerékátmérő miatt minden fokozatom egy picit meghosszabbodna (egészen pontosan a 29"-es és a 26"-os kerekek sugarainak arányában). Ez azt jelenti, hogyha ugyanakkora pedálfordulattal tekernék ugyanabban a fokozatban, akkor mindig a két kerék sugarának arányával lenne gyorsabb a nagyobb kerekű bicaj.
Nagyon durva számpéldával élve legyen a két kerék átmérőjének aránya körülbelül 29/26= 1,115
(ez persze igazából csak a két felni átmérőjének az aránya, ha gumi is van a felniken, akkor a méretek aránya ennél is kisebb)Tehát ugyanabban a fokozatban (ugyanazzal a hajtással) a 29"-es bringa 1,115x gyorsabban menne
DE
ez az 1,115x-ös szorzó a sebességre nincsen ingyen. Ha 1,115-szörös sebességet kell tartani, akkor:
-(1)A mechanikai (lánc, gumi) súrlódás kb 1,115x akkora hajtási teljesítményt fogyasztana el (igazából inkább többet) de nagy sebességnél még lényegesebb:
-(2)a légellenállás 1,115^3 (=1,386x) szor akkora lesz, min a 26"-os bringán ugyanazon a fokozaton ugyanazzal a pedálfordulattal. (igen, az arányosság nem négyzetes, hanem köbös)Na és akkor itt jön a fontos felismerés, hogy az igazán szűk keresztmetszet mindig az ember izomereje:
Nem azért nem tudok úgy menni bicajjal mint egy
1000-essportmotorral, mert hiányzik az áttétel, vagy rossz pedál van fent a biciklin, vagy mert nincsen motorjogsim, hanem azért mert gyenge vagyok, mert kevés a fizikai teljesítményem: kevés a Watt a lábamban. És ezt a kevés Wattot csak sok munkával lehet kicsit feljebb tornászni. Hiába raknék a bicajomra nagyobb 29"-es kereket (annak is megvan a haszna, de nem ebben) hiába raknék rá több meg másabb sebességkiosztást, az nem változtatna a Wattokon érdemben.Nah, szóval az ugyanolyan fokozatkiosztású 29-es meg a 26-os bicajok gondolatpéldájára visszatérve, az lenne a megoldás, hogy a végsebesség a 29-essel is kb ugyanott lenne (bőven +/-1Km/h hibahatáron belül(!!!)), csupán eggyel vagy kettővel könnyebb fokozatban hajtanám.
Egyébként amikor kijöttek a 29-es bicajok, egyből jöttek hozzájuk az újfajta -kiosztásban hozzájuk igazított- hajtókarok (40 fogasok a 44 helyett ha jól emlékszem). Szóval ha csak a kerék méretén meg a fokozatok hosszán múlna, hogy mennyivel lehet tekerni, akkor 32"-os kerekeken tekernének 70-fogas hajtókarral emberek
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
valahogy úgy
de ugye a prók nem mennek sem 26-os sem 29-es MTB kerékkel aszfalton
egyébként pedig:
http://www.vezess.hu/vezetunk/2010/06/20/a-sebesseg-megszallottai-220-felett-drotszamaron/Az első képen a "kempingkerekű" csoda 220+ Kmh-val ment...
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
-
joysefke
veterán
válasz geotigris9 #86042 üzenetére
Milyen hajtásod van?
Én egy manapság már "retro" 26"-os 3x9-es bicajra raktam tavaly hátra 11-32 helyett 12-36-ot, úgy hogy elöl megtartottam a szokásos 44-32-22(?) kiosztást, tettem mindezt kifejezetten mászási illetve tartóssági megfontolásból. Az ok egyszerűen annyi volt, hogy a 44x11-et gyakorlatilag sohasem tudtam kihajtani, max szökőévente egyszer szakadékban hátszélben. Lejtmenetben nekem édesmindegy, hogy 55Km/h-nál még bele tudok-e tekerni, vagy nem.
A hátsó 32 helyett a 36 mint legnagyobb fokozat viszont rengeteget jelent. Idén még nem nagyon másztam terepen, de tavaly kb az esetek 99%-ban elegendő volt a középtányér ezzel a fokozattal, és nem kellett visszarakni kistányérra, tehát terepen nekem szinte mindig elég volt a középtányér, megszűnt a kistányéros szerencsétlenkedés (első váltó ugye sokkal megbízhatatlanabb terhelés alatt). Persze ha középtányéron akarsz izmozni oda erős térdek kellenek...
Nem tudom mond-e valakinek valamit, de HHH-ra például szezon végén a kéket középtányéron kitekertem. (a legvégén a lépcsőn már természetesen nem tudtam felizmozni, nem vagyok Csóka Zsolt )
Egyenesben is javult számomra a fokozatkisztás, mert nagytányérral tulajdonképpen eggyel több fokozatot tudok használni. A 11-es fogaskereket mint írtam korábban nem tudtam használni, ezért nekem jó, hogy gyakorlatilag eggyel elcsúsztak a fokozatok...
-
joysefke
veterán
válasz SSJmeszes #86219 üzenetére
Ne higyj 6030D-nek, mióta 71Kg vagyok, azóta 1.6-1.7bar-on használom
Lefele durvulni nem szoktam, elképzelhető, hogy ilyen alacsony nyomás mellett már fel lehet ütni, ha valaki zúz lefelé. Ha nehezebb vagy mint én, akkor értelemszerűen magasabbra kell tenni a nyomást...3bar nyomás meg viccesen sok, én ha csak aszfalton megyek sem fújom 1.7 max 1.8 fölé. Fölösleges, mert alacsony nyomáson is már nagyon jól gurul, a nyomás növelésével pedig inkább csak a kényelmet veszíted el, nem fog annyit gyorsulni, hogy megérje.
-
joysefke
veterán
A RaceKing MTB gumi létére istentelenül jól gurul aszfalton. Ha nem próbáltad még, akkor lehet meglepődnél. Ez az a gumi amivel lehet a szentendrei bicajúton tartósan 30 körül csapatni...
És igen, tükörsima aszfalton a nyomás emelésével ennek is egyre csökken a gördülési vesztesége. Én csak azt mondtam, hogy és ezt most hozzáteszem: _szerintem_ nem éri meg kimaxolni, mert nem akkora a gyorsulás, hogy a csökkent kényelmet megérje a picit jobb gördülés.
Itt vannak adatok is:
Látható, hogy nem csak a minta számít (traktorminta vs féltraktorminta) hanem a gumi vastagsága és anyaga is. Nobby Nicből is az olcsó keveréket nagyon durván megveri a drágább keverék.
Számokkal:
A Race King Performance 29"x2.2 1.7bar-on 85Kg tömeggel megpakolva 29Km/h sebesség mellett szaros butil belsővel 2x26,3W=52,6W-ot fogyaszt. Ha a butyl belsőt lecseréli tubeless-re (nem tudom lehet-e) vagy Latex-re (nekem Latex van) akkor ez az 52,6W még tovább csökkenthető _érezhetően_.A grafikonon látszik, hogyha a fent nevezett gumit a fenti paraméterek mellett 3,8bar-ra fújja, akkor a gördülési ellenállás lecsökken 52,6W-ról 2x22,3W=44,6W-ra. Lecsökkent az ellenállás 8W-ot, cserébe kemény mint a kő és pattog. Arról nem is beszélve, hogy ezek az ellenállások tüköraszfaltra vonatkoznak, ami a kemény gumit részesíti előnyben. Igazi aszfalton betonon közel sincs "ekkora" előnye a kemény guminak.
Az pedig, hogy a gumit nyomásügyileg ki kell maxolni ahhoz, hogy a lehető legjobban guruljon az egy durva általánosítás ami nagyon ritkán igaz (tüköraszfalton).
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
válasz geotigris9 #86247 üzenetére
Műszaki infót végeztem (az öt éveset öt év alatt) a BME Villanykaron idestova 12 éve. De ez nem jelent túl sokat.
Ami viszont igen, az hogy fizika OKTV-n a tagozatos kategóriában első tízben voltam
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
Azért lesz jobb túlfújva, mert kipúposodik a gumi és kevesebb lesz az érintkező felület. Ez érezhető is, ha mondjuk egy terep gumit kipróbálsz aszfalton 2 bar-on meg 4,5 bar-on.
Igen, nem csak az elméletet gyártom, próbáltam is
Természetesen változik a gördülési ellenállás a nyomással, de hogy mennyire az gumifüggő. Eddig a RaceKing-ről volt szó, nem a jóval agresszívabb X-Kingről amit Te használsz és aminek sokkal magasabbak a bütykei.Az oldalról kigyűjtöttem három gumi grafikonját példaképpen, közöttük a kérdéses RaceKing-et is(nekem pontosan a grafikonon is látható performance verzió van). Látható, hogy 1,7barról 3,8barra növelve a nyomást alig alig csökken az amúgy már alacsony nyomáson is kiváló gördülési ellenállás. 42,5Kg terhelés mellett (ezt a címsorban látod) mindössze 4W-tal. Tehát 85Kg terhelés és 29Km/h mellett két keréken 8W-tal fog csökkenni a gördülés által felemésztett teljesítmény. Ez a 8W aszfalton végsebességben kb semmit nem fog jelenteni. Ha alacsonyabb a sebességed mint 29Km/h, akkor a 8W is kevesebb lesz. (itt kb egyenes arányosság van, tehát egy nyugis 15Km/h-nál már csak 4W lenne a különbség)
Ha mondjuk ránézel a harmadik grafikonra, ott 42,5Kg és 29Km/h mellett a Kenda guminak 1.7bar-on 35,6W; 3,8bar-on pedig már csak 25,5W az ellenállása, tehát két kerékre (2x 42,5=85Kg-ra) vetítve magasabb nyomáson 20,2W-tal lesz kevesebb a Kenda gumi gördülési vesztesége. Na ez már jelentős különbség.
Az első grafikonon a Hans Dampf guminak a gördülési ellenállása olyan nagy, 1,7bar-on és 85Kg-ra vetítve 89W, hogy értelmes ember aszfaltra nem merészkedik ki vele. Ehhez képest a RaceKing 52,6W-ja (1,7bar,85Kg, 29Km/h) igen-igen baráti...
Szóval a grafikonon látszik, hogy igen nagy különbségek vannak a gumik között (és nem csak a mintázat miatt), illetve a nyomás emelése nem ugyanakkora mértékben javítja a gördülési ellenállást. A RaeKing-nél viszonylag keveset javult, a Kendánál viszonylag sokat.
Azért lesz jobb túlfújva, mert kipúposodik a gumi és kevesebb lesz az érintkező felület. Ez érezhető is, ha mondjuk egy terep gumit kipróbálsz aszfalton 2 bar-on meg 4,5 bar-on.
erre később reagálok...
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
Hátha valaki még nem látta (nekem új volt):
https://www.youtube.com/watch?v=CDitcUyZ6Ws[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
válasz geotigris9 #86445 üzenetére
Jah, bűnrészességet vállalnak
-
joysefke
veterán
válasz Runner_fxr #86579 üzenetére
Ha megszervezed, megyek
-
joysefke
veterán
válasz noorbertt #86657 üzenetére
Hát, ha azért cseréled a gumit, mert már véglegesen elkopott, illetve eddig az volt a módi, hogy felfújtad 3bar-ra (45psi) mert úgy tovább volt benne nyomás, akkor nem biztos, hogy nagy faxnit kell csinálni az új gumival
Mindenesetre az én véleményem/tapasztalatom az, hogy egy megfelelő gumi megfelelő nyomásra fújva nagyot tud lendíteni a montizás élményén...
A két nagy márkából ezeket látni a legtöbb XC jellegű montin:
(Nem reprezentatív felmérés, én ezeket látom sok bicajon)
Conti:
Race King, X-King, (Mountain King)
Schwalbe:
Rocket ron, Nobby Nic,Mindkét márkából a bal oldali a gyorsabb/gördülősebb, a jobb oldali a harapósabb, kapaszkodósabb. Hogy neked melyik kell, majd eldöntöd. Akár lehet kombinálni is: előre a harapósabb, hátulra a gördülősebb gumit.
Szélességben én 2.2" vagy 2.25" alá nem mennék semmi esetre. A 2.0"->2.25" váltás (merevfarún) nekem olyan volt, mintha lovaskocsiról SUV-ba ültem volna át...
Érdemes lehet drótos helyett hajtogatós kivitelt választani, ezek könnyebbek illetve a trend az, hogy a felhasznált gumi anyaga is jobb (és ennek megfelelően drágábbak is) ami jobb gördülést jelent a gyakorlatban a drótperemeshez képest.
A nyomást -ha terepen mész- érdemes kifejezetten alacsonyan tartani. Az a 45psi (3bar) -ha csak nem 100kg vagy bicaj nélkül- egy irreálisan magas nyomás 2.25-ös kerekek mellett terepre...
Ha a butil belsőt kicseréled latexre (latex jóval drágább és defektállóbb és szintén ragasztható) akkor egyrészt tömeget spórolsz, másrészt jelentősen javul a kereked gördülése, főleg alacsony nyomáson. A latex hátránya, hogy sokkal gyorsabban veszti a levegőt, mint a butil belső. Alternatíva még a tubeless. Ezzel nincsen tapasztalatom, sokan nagyon dicsérik és jó a gördülési ellenállása is (latexes megoldásnál is jobb).
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
válasz geotigris9 #86660 üzenetére
A "két nagy márkát" írtam
Itt egyébként mindenhogy szerepelnek a Maxxis gumijai, csak fényesen nem:
http://www.bicyclerollingresistance.com/mtb-reviewsNyilván nem tudjuk ellenőrizni az eredményeket, de eléggé hitelesnek/objektívnak tűnnek a gépi mérések.
-
joysefke
veterán
válasz geotigris9 #86667 üzenetére
Csak egy kérdés és egyválaszos választ kérek rá igen avagy nem a két lehetőség.
Használtál- e valaha is MAXXIS gumit van-e saját tapasztalatod a márkával?itt az egyszavas válasz
Nincs
és itt van bővebben:
Nem azt írtam hogy nekem van vele tapasztalatom, hanem hogy egy nem marketingszagú teszt mit hozott ki, számokkal alátámasztva. Itt van a szöveges értékelés is hozzá:
Auch! This is the most expensive tire I've tested yet, but it seems Maxxis really can't compete with their mountain bike tires when only testing rolling resistance and puncture resistance. I've never used any Maxxis tires on my bikes before so I can't comment on grip and wear.
While Rolling resistance is lower when compared to the Ikon Exception Silkworm, the Ikon 3C MaxxSpeed still can't compete on rolling resistance, when compared to mountain bike tires from other vendors. It's price is also too high, at least in Europe, these cost more than tires from most other brands. You would expect a high-tech tire for the money.
És akkor a számok azt mondják, hogy a top of the line keverékből készült XC gumijuk szarabbul gördül mint egy közép kategóriás keverékből készült Nobby Nic vagy X-King úgy, hogy mindkét konkurensnek magasabbak a bütykei...
Nah mindegy, most megyek egy gyors kört sokat rontottam ma már a levegőt itt
-
joysefke
veterán
Nah bakker, megint ökörködtem és estem
Aszfalton övezetben bicajúton 25-30Km/h között tekertem és közben szlalomoztam jobbra-balra húzva a kormányt és beledőlve. Aztán egyszer csak kicsúszott az első kerék én meg szépen csúsztam a bicajjal. Szerencsére hosszú felső volt rajtam, de még aláöltözeten és rövidnadrágon keresztül is kicsit legyalulódott a bal felem.
Totál nem éreztem, hogy meg fog csúszni és szerintem máskor ennyi még belefért, talán ezért lankadt a figyelmem.
-
joysefke
veterán
Hát elég szomorú ami történt. Én nem tudok autóval annyira sietni, hogy egy sportoló kinézetű kerékpárossal ne legyek előzékeny, ha látom, hogy az tudna menni, vagy ne tartsak bőségesen oldaltávolságot.
A gyerek még nem tanulta meg, hogy a legtöbb ember, ha autóba ül megváltozik, azt hiszi, hogy a körülötte lévő másfél tonna vas erőssé és fontossá teszi, ad nekik egy (gyakran hamis) biztonságérzetet, ami oda vezet, hogy az autós hajlamos értelmetlen konfliktusok felvállalására, vagy akár keresésére.
Ha már nekiállt a kialakult konfliktust, eszkalálni, akkor legalább résen lehetett volna, gondolom azzal, hogy még csak oda sem figyelt a kreténre, hanem nekiállt a bicajkomputerrel lazázni, a másik fickónál végleg elszakadt a cérna. Remélem elkapják a majmot...
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
Sziasztok!
Rég írtam ide
Budapesti csúcsidőben bicajos közlekedéssel képben van valaki?
Egy potenciális munkahely megközelíthetőségét kéne kiértékelnem, úgy hogy arrafelé nem igen közlekedem.Tehát Budapest XIV-ker Benkő utca és VIII-er Bókai utca 44 között kéne valami értelmes szakaszt találnom. Gumim éppen lyukas
Nem szeretném az épségemet kockáztatni, tehát minél több zárt bicajos út kéne benne legyen és minél kevesebb szmog meg őrült autós.
Előre is köszi a tippeket!
J. -
joysefke
veterán
válasz 6030D #153687 üzenetére
Nyilván mindkettőt használod, de ha be lehetne mérőkézni, akkor az elsőt használnád jobban.
Legalábbis ha meg is akarsz állni
A keréken a maximális fékerőt a tapadási súrlódás határozza meg. Ez pedig ugye függ a súlytól amivel a kerékre nehezedsz. A súlyod (te+bicaj) gyorsulástól-fékezéstől függetlenül nem változik és a két kerék együttesen viseli ezt a súlyt. Normál esetben sokkal több súlyt visel a bicaj hátsó kereke mint az első.Amikor elkezdesz lassulni (fékezni) a súly a lassulás mértékétől függő mértékben elkezd a hátsó kerékről átvándorolni előre, egyre több súly lesz elöl és egyre kevesebb hátul. A teljes súly továbbra is változatlan csak a két kerék terhelése kezd el megfordulni.
Mivel ahogy egyre jobban fékezel egyre kevesebb súly van hátul, ezért a hátsó kerék ideális esetben is csak egyre kevesebb fékező (tapadóerőt) tud biztosítani. Ha növelni akarod a fékhatást, egyre jobban kell az első kerék fékezésére támaszkodni.
Az autós példa jó, de a a bicaj ebből a szempontból még sokkal extrémebb mint egy autó. Inkább motorra hasonlít.
Bicajon abban az esetben ha sima, jól tapadó felületen egyenesen haladva fékezel, maximálisan hatékony fékezés mellett a súly a hátsó kerékről teljes egészében átvándorol előre és azt érzed, hogy picit jobban adagolva a féket, emelkedne a hátsó kereked. Egyenesen haladva tapadós száraz úton, ezen a határon táncolva a legrövidebb a fékút. Ha ezt túlléped buksz, ha jóval alatta maradsz, akkor nem aknázod ki maximálisan a lehetőséget.
Jó aszfalton akkor sem lassulnál jobban, ha az elsőt együtt használod a hátsóval. Ahogy növeled a fékezés intenzitását, az első kerék tapadása felfalja a hátsó kerék tapadását. Aszfalton csak a hátsót használva kb 3x akkora a fékút, mintha csak az elsőt használnád, de ez nagyon geometra függő. Első+hátsó kb ugyanazt produkálja mint csak az első, csak ugye biztonságosabban (lsd lejjebb).
Ilyen esetben a fékutat úgy tudnád csökkenteni, ha fékezés kezdetekor a saját tömegedet minél hátrébb viszed a nyeregben, ezáltal nagyobb lassulás mellett következik be az az állapot, hogy emelkedni akarna a hátsó kerék (ha emelkedne a kerék, már nem növelheted tovább a fékerőt mert buksz). A másik elméleti opció, hogy lejjebb viszed a súlypontodat. Amikor hátrébb mész a nyeregben nyilván a felsőtestedet is lejjebb mozgatod.
Aszfalton ilyen nagy fékezésnél a hátsónak szerintem (amire én használom) az a szerepe, hogy a két fékkel együtt kezdesz fékezni és szépen biztonságosan felépíted a fékerőt elöl és közben csökkented a fékerőt hátul (ne csússzon meg) aki ügyes az ezt nagyon gyorsan meg tudja oldani. A végén amikor megtaláltad a jó fékkarhúzást elöl, a hátsó fék már alig csinál valamit. Azt megkockáztatni, hogy miközben viszem hátra magam a nyeregben egyből megpróbáljam megtalálni az elsővel a még biztonságos fékerőt egyetlen rántással, én nem merem megkockáztatni.
Csúszós útra, terepen és kanyarban fékezésre -szóval az XC 50%-ra- az egész fenti okfejtés nem érvényes. Ott mindenképpen kell a hátsó.
[ Szerkesztve ]
-
joysefke
veterán
válasz samujózsi #153693 üzenetére
de az már veszélyes, hagyjuk meg a versenyzőknek!
Nem vészhelyzetben kell elkezdeni ennek a megtanulását másrészt nem is ördöngösség, ha biztonságos helyzetekben tudatosan tanulod/gyakorlod ez elsővel való intenzív fékezést hogy tudd hol a határ és mi az ami még biztonságosan belefér.
Bocs, de amíg van tapadása a hátsó keréknek, addig annak fékezése is besegít.
Csak a hozzáadott értéke nokedli és ha túl sok súlyt hagysz a hátsó keréken akkor (aszfalton egyenesben) akkor jelentősen hosszabb a féktávod. De valóban, nem azt mondom, hogy nem érdemes a hátsót is használni, de tudni kell, hogy nem a hátsó fék állít meg és hogy hogyan tudod a fékerőt maximalizálni.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Crypto Trade
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Kés topik
- Politika
- Test Drive Unlimited Solar Crown
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- CURVE - "All your cards in one." Minden bankkártyád egyben.
- Kompakt vízhűtés
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen