-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #83547 üzenetére
Konkrétan ezt inkább terhelőimpedanciának nevezni egyértelműbb, mivel a kimeneti impedancia alatt érthetnénk forrásimpedanciát is, ami jelentősen alacsonyabb, hiszen az ideális feszültségforrás 0 ohmos lenne, amit csak megközelíteni tudunk vagy igyekszünk általában, egy végfok esetében is.
De csak egy példa, osztálytermek hangosítása, vagy ilyen tölcsér, egyszerűség kedvéért számoljunk darabonként 10 W teljesítménnyel. A 100 V-os vonal felé 1000 Ω impedanciát mutat, akármilyen hangszóró is van benne, a trafó így alakítja.
– 100 W-os végfokra ráköthetünk ebből párhuzamosan 10 db-ot, ami 100 Ω eredőt képvisel.
– 1000 W-os végfokra mehet 100 db, ami 10 Ω eredőt képez.Kevesebb hangszóró mehet rá természetesen, attól csak kisebb lesz a terhelés. Itt nem úgy kell gondolkodni, mint a házi erősítőknél, hanem a feszültséget tekintjük egységesnek, ami a max. teljesítményen 100 V.
Az áramokat csak az érzékeltetés kedvéért írtam oda, hogy lássuk, mégis milyen nagyságrendekben mozgunk. Mindegy ilyen szempontból, hogy ilyen értékű ohmos ellenállásról beszélünk (végfokteszt például), vagy impedanciáról, azaz váltakozóáramú ellenállásról.
-
Dr. Szilikát
őstag
Ahol piros nyíllal jelöltem, ott lehet kicsit felfeszíteni a műanyag fület, injekciós tűvel vagy hasonló eszközzel. Így a fémhüvely kihúzható lenne, ha a vezeték rajta lenne. Kihúzni így nem tudod, valahogy ki kell tolni / piszkálni. Ha nem akarod cserélni az egészet.
Vagy beforrasztani fixre a vezetéket, a panel aljára, de nem tudom, milyen ott a helyzet.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Szilikongumit szoktak használni, normális esetben annak savmentes változatát, elektronikai célokra. Bár az is elképzelhető, szokásos ecetsavas szilikongumit rányomták, ami korróziót okozott, talán a többi része is rohad már. Egyébként ugyanis elég furcsa, ezek a csatlakozók nem szoktak csak így elválni.
Ahogy említettem, mindenképpen kiszedném az érintkezőt, esetleg lehetne próbálkozni a megforrasztásával, ha nagyon sürgős és végképp nincs a lomtárban sem egy másik darab (sokféle készülékben, panelokon lehet találni ilyesmiket). De ha már korrodált, akkor nem érdemes. Lehet ilyeneket rendelni is, de linket nem tudok, nekem még nem kellett.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Dr. Szilikát #83564 üzenetére
-
Dr. Szilikát
őstag
Azt önmagában, pufferakku nélkül, nem sok értelme van 5 V-ra stabilizálni, mert az áram is kevés, illetve fény hiányában leállna. Létezik egyébként USB-kimenetű napelem is, a szükséges DC-konverterrel szerelve.
Esetedben alatta ajánlanak egy töltőpanelt:
https://www.aliexpress.com/item/4001238011594.html
Azaz jobban jársz, ha azt a kis áramot eleve akkuba töltöd, majd az akkut konvertálod 5 V-ra. 2 A töltőáramot tudna legfeljebb, ugyanakkor MPPT-figyelést is végez (kis túlzással, mert ez csak feszültséget figyel), tehát ha 150 mA terhelhetőségű a napelem, abból is csak annyi áramot vesz fel, amitől még nem törik le a feszültség az optimális szint alá. Ha több ilyen 6 V-os cellát kötsz a bemenetre párhuzamosan, azt is lekezeli, automatikusan nagyobb áramot képes kivenni belőle, már amíg lehetséges.
Kimenetre is lehet párhuzamosítani több akkucellát.
-
Dr. Szilikát
őstag
Párhuzamosított csatlakozók, minden jel szerint. Az alsó forrasztási pontok szintén használhatók opcionálisan, de ugyanaz. Ha több akkut használsz párhuzamosan, több napenergiát tudsz letárolni, vagy mondhatjuk pufferelésnek is (betesszük <--> kivesszük).
Több napelem pedig gyorsabb töltést tesz lehetővé, az áramok összeadódnak.
Az áramot nem puffereljük, hanem az energiafelhalmozás miatt lehetővé válik, hogy az akkuba hosszabb idő alatt bevitt kisebb áramból, végül nagyobbat tudunk csinálni, ha rövidebb idő alatt vesszük ki, ugyanazon energiamennyiséget (de az áram helyett értelmezhető a teljesítményre is). Veszteségektől eltekintve.
De a végeredménybe beleszól még a DC-konverzió is, amire meg a transzformációs elv érvényes, azaz nagyobb feszültség / kisebb áram és fordítva, adott teljesítményre vonatkoztatva.
Lehet egyébként létjogosultsága a napelemes USB töltésnek, amikor az energia szinte közvetlenül megy mondjuk a telefonba és csak egy DC-konverter van beiktatva, minimális veszteséggel. De az csak addig működik, amíg süt a nap, vagy nem tudom, mennyi fény kell neki legalább.
6 V-os napelem terhelés nélkül felmehet 7,3 V-ra is (egyik típusnál) míg a névleges terhelésen 6 V-ra áll be. Vagy másképp fogalmazva, úgy ajánlatos terhelni, hogy 6 V alá ne nagyon húzzuk, ha a legjobb teljesítményt (leggyorsabb töltést) szeretnénk kihozni belőle. De az említett modul erről gondoskodik, a feszültség figyelésével.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #83609 üzenetére
Trükközni lehet úgy is, de az alapfilozófia szerint a jelzés egy távoli fogyasztó működéséről tájékoztatná az embert. A kapcsolós hosszabbítók is egy példa.
Egyébként a 230 V-os megoldás általában nem LED, ebben a kategóriában gyakoribb még mindig a glimmlámpa. Mint az előbb linkelt videóban is látszik, ahogy parázslik:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #83612 üzenetére
-
Dr. Szilikát
őstag
A söntstabilizátor egy ilyen fogalom, tulajdonképpen mintha egy Zener-dióda lenne, de vannak különbségek. Egyrészt megfejelik egy tranzisztorral például, ami növeli a terhelhetőséget. Másrészt egy TL431 olyan precíziós vezérlést képes biztosítani, amitől nagyon pontos és határozott feszültségletörést biztosít, egy szimpla Z-dióda "lagymatag" jelleggörbéjéhez képest.
Tehát elméletben lehetne helyettesíteni az egészet egy Z-diódával, csak az nem olyan tökéletes, nem is bír annyi áramot.
De lehet persze olyan söntstabilizátor, ami csak Zener-diódás, plusz a tranzisztor, ami "megerősíti" ugyan, de nem vetekedhet egy TL431 precizitásával. Viszont valamikor annyi is elég. Vagy a TL431 már önmagában is lehet egy söntstabilizátor, csak úgy meg nem sokat bír elfűteni.
#83620 kmisi99
Ezt egy laptopakkunál is lehet látni, az átkötésekre azért is van szükség, mert így a BMS együtt képes figyelni az osztási pontok feszültségét, meg talán jobban ki is egyenlítődnek a cellák. Ha nem lenne átkötve, akkor több ponton kellene figyelni az elektronikának, ami felesleges.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Amit a linkelt oldalon írnak:
Over charge release voltage: 4.23 ±0.05V
Over charging voltage range: 4.25 ±0.05V
Over discharge voltage range: 2.54 ±0.1VEz általános ebben a kategóriában, a BMS panelokra. 4,2 V-ig megy a töltő, ha az meghibásodna, akkor 4,25-nél lép be a védelem és egy ilyen cella 4,3 V-ig bírhatná elvileg a feszültséget, ha jó állapotban van. De ez csökkenhet is idővel (egyik fajtája az öregedési jelenségnek), amikor a cella elkezd lejjebb határolni, szinte mint egy Zener-dióda.
Ezért találták ki valószínűleg, hogy 4,2 V legyen a még biztonságos töltési feszültség.
BMS-modul használata töltőáramkör helyett akkor okoz alultöltést, ha relatív nagy a töltőáram, ami túl gyorsan felhúzza a cellát 4,25 V fölé, amitől a BMS lekapcsol és esetedben úgy is marad, amíg a napelem felhúzva tartja a feszültséget, ami terhelés nélkül még feljebb ugrik.
Itt a piros nyilakkal próbáltam érzékeltetni, hogy normál 1C töltőáramnál, ha a töltő nem korlátoz 4,2 V-nál, akkor felkúszik 4,25-re és a BMS lekapcsol, töltés leáll, holott még csak kb. 70 %-nál tartunk (a szaggatott vonalat kell nézni).
Ha relatív kisebb a töltőáram, akkor időben később akad le a töltés és így tovább. Vagy nem tilt le soha, ha nem bír felhúzni 4,25 V-ra.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
A TPA4056 belsejében egy integrált MOSFET lineáris / disszipatív módban szabályoz, képes teljes vezetésbe kapcsolni, így szinte 4,2 V külső tápról is fel tud tölteni egy akkut 4,2 V-ra.
Viszont ilyen kiélezett helyzetben (kevés tápáram) számít még az IC saját áramfelvétele, illetve a panelon lévő LED is elszív valamennyit, ami így már nem az akkuba megy.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DonThomasino #83653 üzenetére
Ahol jelentősége van az eltérő B-E nyitófeszültségnek (B-osztályú végfok), ott a nyugalmi áramot is korrigálni kell.
Különben jelentkezik a keresztezési torzítás, túl kevés vagy semmi nyugalmi áram mellett.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DonThomasino #83656 üzenetére
Működik ilyen tápegységben, de mivel nagyobb a B-E feszültségesés, azonos terhelőáramon valamivel jobban melegszik. Kis áramon 0,1 V-ra tehető, nagyobb áramon 0,2-0,3 V lehet talán a germániumnál, míg szilíciumnál terhelve 0,8-1 V is lehet (áramfüggő). Igaz, hogy disszipatív megoldás lévén az egész be-ki feszültségkülönbözet a tranzisztoron megy el (C-E), mondhatni ahhoz képest, nem nagy a különbség. Ugyanakkor itt a trafó szekunder feszültségét is átkapcsolják fokozatosan, hogy ne legyen feleslegesen nagy a betáp.
Fototranzisztort előbb le kell ellenőrizni, ha működik, felesleges cserélni. Itt a védelem működéséhez szükséges, túláramra felizzik egy izzó, arra reagál. Kicsit elavult megoldás, lehetne helyettesíteni egy optocsatolóval is, mármint megfelelően illesztve a bemenetét.
De vehető valami random fototranzisztor, az is jó elvileg. Vagy:
https://www.kovacselektronika.hu/product/izzo-jelzolampa/optoelemek/os13-dioda
Régen nekem is volt ilyen, most ugrott be a képről. Viszont a fotodióda feszültséget generál fény hatására, itt van egy kis zavar.
https://elektrotanya.com/fok-gyem-tr9253_labor_tapegyseg.djvu/download.html
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DonThomasino #83669 üzenetére
Az izzó és a fototranzisztor (hőskori optocsatoló) úgymond "csak" a túláramvédelemhez szükséges, anélkül egyébként működnie kell.
Az áteresztőknek egyformának kell lennie, különben a nagyobb nyitófeszültségű szilícium, jelen esetben mintha ott sem lenne gyakorlatilag, a többire hárul az egész terhelés.
Mindegyik tranzisztor emitterében szerepel ugyan 1,7 ohm kiegyenlítő ellenállás, de az csak azonos típusok gyártási szórásának kiegyenlítésére való. Az előzményben részletezett B-E eltérés ehhez már túl nagy.
Szilícium tranzisztorokhoz mondjuk elvileg 0,1 ohm is már elegendő lenne, vagy nem sokkal több, ami kevesebbet is fűtene. 1,7 ohm a germánium tranzisztorok nagyobb szórása miatt lett betervezve, illetve ezek a túláramimpulzusokra is érzékenyebbek, amit némileg korlátoz az ellenállás, míg lekapcsol a védelem.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DonThomasino #83672 üzenetére
Arra utaltam épp, hogy rosszul írta az eladó. Bár a dobozát még nem láttam és arra sem emlékeztem, hogy Toshiba, de az alkatrészt megismerem, annyira jellegzetes.
A fotodióda gyakorlatilag a napelem, annak egy kis chipje, így adja magát, hogy feszültségméréssel tesztelhető + fény.
A fototranzisztor viszont a multiméternek lehetőleg a diódavizsgálójával ellenőrizhető, fény hatására vezetni kezd (kollektor a pozitív / NPN). A bázist nem szokták kivezetni, az kapja a fényt gyakorlatilag. Mivel a tranzisztorhoz hasonlóan a C-E leültetési vagy maradékfeszültség 0,1 V körül alakul (vezető állapotban), ezért az ellenállásmérő nem feltétlenül detektálja jól, de a diódavizsgáló igen, mivel az ennél nagyobb nyitófeszültségekkel játszik.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz daninet #83677 üzenetére
A jelenség hőkioldóra utal és a többféle típus közül csak egy találat, miszerint létező dolog ezeknél is:
Viszont menetzárlat estén komolyabb problémák szoktak jelentkezni, túlzott áramfelvétel vagy zárlati áram, rángatás, erős melegedés, használhatatlanság. Lehetne gondolni időszakos zárlatra, de azt is kevésbé valószínűsíteném. Segédfázis-kondenzátort érdemes lenne kapacitásra ellenőrizni. Tengely szorulását is lehet ellenőrizni.
Ha kezdettől ilyen (azonos hőmérsékleti és terhelési körülmények mellett), akkor lehet normális.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
160 V-os PNP tranzisztor kellene, ami 18 A tartós és 35 A impulzusterhelést elvisel, 150 W max. disszipáció, ezek a lényegi paraméterek. De legjobb lenne egy PNP-NPN páros típus.
Mivel gyakorlatilag én sem foglalkozom már erősítőkkel régóta, csak így látom, hogy mik vannak:
https://www.google.com/search?q=power+amplifier+160V+transistor
Vagy van például több hasonló webáruház, ahol keresni is lehet, paraméterre:
https://www.tme.eu/hu/katalog/bipolaris-tranzisztorok_112830/
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz 7Sony7 #83691 üzenetére
Ha kínai megfelel, ezek is jók:
https://www.aliexpress.com/item/1005002988802292.html
...és még a hazai előírást is teljesíti, földeléses dugójával (trafós pákánál ez nem lenne egyébként feltétel, mivel ott a trafó elválaszt a hálózattól, háza pedig lehet szigetelt).
Jól bevált rézhegyek, amivel könnyű forrasztani és ritka használat esetén még sokáig is tart:
https://www.aliexpress.com/item/4000801534987.html
Lidl / Aldi pákák általában triac fázishasító konstrukciók, amikor egy potméterrel manuálisan állítasz be valamennyi teljesítményt, de hőfokra nem stabilizál, azt nem érzékeli. Így a forrasztandó tárgy hőelvezetése is befolyásolja a hőfokot.
A hőstabil pákák viszont a hőmérséklet függvényében szabályozzák a teljesítményt, elektronikai célra alkalmasabb. Mint egyébként a pillanatpáka is, de ott kattintgatással elég jól lehet korrigálni a hőmérsékletet, érzésre is.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz 7Sony7 #83697 üzenetére
Ki is lehet mérni, hasonló nekem is van, a páka fémrészének vezetnie kell a hálózati védőföldhöz. A nyakrésznél letekerve látszik egy rugó, ami az érintkezést biztosítja. Így földelt konnektorba dugva, a kerámia PTC fűtőbetét zárlata esetén sem juthatna hálózati feszültség a pákára. De amúgy sem hajlamos ilyen zárlatra.
Egyszer viszont tőben elpattant nekem a fűtőbetét, amikor rendeltem egy olyan hegyet, amiből hiányzott az acél csőbetét (képen látható) és emiatt talán befeszülhetett valami (pedig nem húztam meg erősen), de ahogy felfűtött, a hőtágulásra azonnal elpattant a porcelán. Rendeltem utána fűtőbetétet is, kicseréltem.
Volt olyan gond is, hogy a rézbetét vagy 2 mm-rel kisebb átmérőjű, így a páka eredeti csöve nem fogta meg rendesen. Utána azért is rendeltem így készletben, mert adnak hozzá olyan rögzítőt, ami már ahhoz való.
Néha persze az is jelenthet gondot, hogy leföldelsz valamit forrasztás közben (a pákával), amit nem kellene, de ez ellen trafós pákával lehet védekezni. Autónál a száraz gumikerék szigetel, így megakadályozza az áramkör záródását a föld felé, így zárlatot okozni nem tudnál a földelt pákával sem.
Elvben lehetne a páka földelését is megszakítani, amikor csak a porcelánbetét választ el a hálózattól, de az meg önmagában nem teljesíti a kettős biztonsági szigetelés feltételét. Szigetel amúgy, nagyon jól, csak mégis, nem mondható 100 % biztonságúnak.
Tehát itt több szempont is szerepet játszhat, ami egyéni megfontolást képez.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz batyuska100 #83707 üzenetére
Vannak például olyan Vestel belsejű LCD-k, ahol a szekunderen több darab párhuzamosított diódával növelik a terhelhetőséget és abból egyik zárlatos lesz.
Azt az egyet kiveszed és a TV máris elindítható, kipróbálható. Véglesre persze így nem ajánlott hagyni, de eggyel kevesebb dióda is elbírja a gépet. Ennek nem mond ellent, hogy tönkrement. Kap valami impulzust, vagy gyengébb példány, pontosan nem tudni, de tapasztalat, hogy simán működik eggyel kevesebb diódával, nem is melegszenek különösebben.
Jó esetben a tápegység a zárlatra csak leáll és más baja nem lesz. De néha tönkremennek alkatrészek a primeroldalon is. Jó diódákat felesleges cserélni, legfeljebb akkor, ha a párhuzamos darabok helyett akarsz egyformákat betenni, ami az egyforma árameloszlás miatt lehet szempont.
De ilyen hibák nem törés miatt szoktak keletkezni. Ha viszont sérült a kijelző, zárlatos lett, a T-Con panelon keresztül a 12 V ágon esetleg elképzelhető zárlat, ami miatt elszállt a tápdióda. Noha ilyet még nem láttam (hogy törés miatt lett volna ilyen baja), de akkor már régen rossz, TV nem lesz belőle.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz batyuska100 #83713 üzenetére
12 V ágon 3 helyett marad 2 dióda, próbára elég szokott lenni. (Nagyobb kijelzőnél lehet 4 diódás gyárilag).
24 V-ról megy a LED-driver (ami még felfelé konvertál) marad változatlan.
https://www.electronica-pt.com/esquema/lcd/power-supply-17ips61-3-vestel-23627/
-
Dr. Szilikát
őstag
Mert az a komplementer párja (PNP + NPN), amit szoktak is párba válogatni bétára és úgy árusítják (áramerősítési tényező legyen közelítően egyforma). Ezért célszerűbb is lehet párban cserélni, ha valaki nagyon vájtfülű (hogy észrevesz különbséget, vagy csak képzeli, az más kérdés).
Végfokot lehet ugyan egy típusú párokkal is építeni (kvázi-komplementer), de az kevésbé jó megoldás.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Chrome böngészőben fut az EasyEDA, amit magam is kipróbáltam és minden jel szerint lehet vele dolgozni, de azt már nem tudhatom, milyen igényeknek (nem) felel meg. PCB-tervezés / rendelés lehetősége is benne van.
Illetve, ha jól látom, most már böngészőtől függetlenül is, csak én régebben próbáltam, a böngészős változatot.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Nem a halmazállapot számít (van már mindenféle), hanem elektronikai célra ajánlott legyen a gyártó által.
Például a gyanta természetes állapotában lehet savas is, ezáltal kiszámíthatatlan, de amit elektronikai célra forgalmaznak, azt már a gyártó bevizsgálja, savtalanítja, vagy pontosan nem tudom, de úgy már vállalható. De így sem állítom, hogy én például nagyon félnék a natúr gyantától, van is nekem. Célfüggő is, hogy mire merem használni.
Az óngolyókat tartalmazó ónpaszta folyékony egyébként (vagy mondjuk, hogy határeset), már amíg ki nem szárad a tárolás során. Leteszünk egy darabot és szépen elfolyik, amikor még jó. Később is felhasználható ugyan, de már egyre korlátozottabban. Ajánlatos légmentesen zárható edényben tárolni (plusz fóliával is betekerem), úgy viszont elég sokáig folyós marad.
#83763 tlac
Gyakorláshoz nincs sok jelentősége, alkohollal is lemosható, vagy nagyon jó az Alkonek vízmentes denaturált szesz például. Utóbbi többféle célra is kihasználható, ezért sem árt, ha van kéznél.
Forrasztó paszta és ónpaszta, ha megnézzük, így is látszik a különbség (ha akadnak is keveredések):
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Az is megfelel, bár szerintem nem árt tartani a műhelyben szilárd gyantát is, egyéb célokra. Általában a letisztítást igénylő folyasztószer sem vészes, ha fennmarad nyomokban, alkatrész alatt stb.
Nem ismerem, a linkelt denszesz összetételre megfelelne, de az nem számít vízmentesnek. Ilyen a vízmentes, amit még potméterbe, kapcsolókba stb. is lehet fecskendezni az érdekesség kedvért és nagyon jól rendbe tesz kontakthibákat is (szikrát azért ne kapjon inkább):
Későbbiekben átnevezték vízmentes denszeszre, csak adózási okból, de ugyanaz. Mellesleg gyantaoldat is készíthető ilyennel.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tordaitibi #83774 üzenetére
Jobb laptoptápoknál (vagy TV-ben is vannak ilyenek) Green Mode / Burst Mode PWM vezérlőt alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy terhelés nélkül csak rövid csomagokban kapcsol be. Ez felismerhető lehet a halk kattogásból is, ha közelről hallgatjuk. Ezeknek a készenléti fogyasztása gyakorlatilag jelentéktelen, mint a melegedése is.
Egyszerűbb tápegységek aránylag jól képesek átmenni áramgenerátoros módba, de ilyen újabb fajtánál nem egyértelmű, az is lehet, hogy visszahajló védelmi karakterisztikája van.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tordaitibi #83777 üzenetére
Az csak a szokásos TL431 megoldás, ami szinte minden ilyen tápegységben megtalálható és elengedhetetlen a stabil feszültség beállításához (egyszerűbb tápokban csak Zener-dióda van helyette).
A primer PWM ettől még lehet sokféle.
Igényesebb (pontosabb) áramgenerátoros tápok, akkutöltők stb. annyiban különböznek, hogy szekunderen az áramot is figyeli, soros ellenálláson általában és még attól függően is visszaszabályoz.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tordaitibi #83779 üzenetére
Olyan apró szokott lenni, 431-es felirattal vagy annak nyomaival. De olyan gyakran ismétlődő áramkör, hogy már ki is lehet találni.
Az áramkorlát szabályzókörét ugyanazon optocsatoló szolgálja ki általában, ahogy írod is. Az áramérzékelő ellenállás jobbára a GND kört szakítja meg, így egyszerűbb megoldani.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz onagyi #83786 üzenetére
Megnézve az áramkört nem is igazán látom a több amperes alkatrészeket.
Van éppen 18 A-os MOSFET, de sok hűtést nem igényel a 0,01 ohm csatornaellenállásnak köszönhetően, illetve itt a dióda szerepét is szinkronban vezérelt MOSFET-kapcsoló látja el, ami sokkal kevésbé melegszik, mivel alig esik rajta feszültség, így összességében igen jó hatásfok érhető el. 520 kHz kapcsolófrekvencia pedig alacsony szűrőkapacitást igényel. (Aránylag, mivel vannak már MHz-es konverterek is.)
Noha szerepel egy opcionális dióda, de a lényegi energiaátvitelben nem vesz részt (a kapcsoló átzárja). 10 V input alatti alkalmazásnál szükséges, a kapuvezérlés tápjára segít rá, illetve negatív túllövés megfogásában segíthet.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tordaitibi #83806 üzenetére
Szinkron-egyenirányítós technika (az ipari alkalmazások után), jó ideje jelen van már a kW körüli PC-tápokban is például. Vagy ilyen apróságok, DC-konverter, ahol nem látunk diódát, szintén ilyen elven működik, integrált MOSFET-ekkel:
https://www.hestore.hu/prod_10038725.html
Utóbbinál jelenik meg a MHz nagyságrendű kapcsolófrekvencia is, ami miatt ilyen kis méretű kapacitások elegendőek.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #83816 üzenetére
Tüneti kezelésnek semmi értelme, csúszóérintkezőnél nem a tüzet (szikrát) kell oltani, hanem az érintkezést rendbe tenni.
Az áramkör szakadozása az izzólámpának sem tesz jót, de ilyen szempontból mindegy, hogy szikrával szaggatod vagy szikra nélkül szaggatod. Igaz, hogy a hidegellenállás csúcsárama okozza a bekapcsolással járó anyagfáradásokat, de egy bemelegedett izzónak sem tesz jót.
Manapság már nem gyártanak olyan jó minőségű izzókat, mint régen, bár ez típusfüggő is lehet, de általánosságban mondva. Többet spórolnak a wolframszál anyagán, amit a védőgázzal próbálnak valahogy kompenzálni. Robban, illetve zárlatot okoz a megszakadás pillanatában ívet húzó izzószál, ami a védőgáz töltetet ionizálja és a lámpát gázkisülő fényforrássá teszi, avagy plazma állapotba gerjeszti, ami értelemszerűen nem erre lett kitalálva, áramkorlátozó előtét is hiányzik, így katasztrofális a végkifejlet.
Gázkisülő lámpa a higanygőzlámpa is, ami a hozzávaló előtétet igényli. Nem "folytótrafó". Meg nem is izzó, értelemszerűen.
Szimpla fojtótekekercs nem transzformál semmit. Továbbá ez a lámpatípus nem tűri a gyakori be-ki kapcsolásokat sem. Eleve, van egy bemelegedési idő is. De ha folyamatos tápellátást kap a csúszógyűrűn keresztül, akkor mindegy.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #83820 üzenetére
Itt az AC táplálás miatt (ami a mágneszárnak kell), úgy oldották meg, hogy ~ egyik pontja ki lett nevezve nullának és közös az elektronika GND szintjével.
Az egyenirányítás meg bizonyára csak egyutas a panelon, másképp nem lehetne ezeket közösíteni (ha Graetz-híd lenne). Nem látni problémát.
#83821 Barret001
Ez az, korlátozó előtét nélkül nem megy (sokáig).
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #83823 üzenetére
Kommutátor szikrázik, de a csúszógyűrű nem szaggat, jó esetben nem kellene (nagyon) szikráznia.
A higanygőzlámpa alapvetően UV-lámpa, ami fényport gerjeszt a bura belső falán, illetve fénypor nélkül, csak UV-lámpa célú. Utóbbinál a látható spektrumot fogja meg egy sötétítő szűrő. Ezekhez nem kell gyújtó, csak előtét.
A fémhalogén további fejlesztés, fénypor nélkül valósítja meg a látható spektrumot, halogén, illetve nátrium adalékkal. Ezekhez kell gyújtó is, mert a kevesebb higanytartalom miatt nehezebben indulnak. Mint a 150 W-os adatlapján is írja:
Ignition voltage: 3.6 up to 5.0
Ignition voltage: 3.6/5.0 kVp
Lehet, hogy nátriumlámpa jobban bírja a gyakori kapcsolást, mint a fénycsövek / kompakt fénycsövek, ami egyszer csak nem világít többet. Igaz, hogy ezeknél főleg az izzítószál szakad meg, ami az előzőkben nincs is.
70 W-os lámpához megnyugtatóbb lenne a 70 W-os előtét, noha a 70-400 W-os papírforma szerint megfelelő, de azért mégis kisebb impedanciát képvisel, ami esetleg rövidítheti a lámpa életét. De ezt inkább úgy lehetne látni, ha bemelegedés után méred az áramfelvételét:
Nominal current 0.95 A
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz rednifegnar #83828 üzenetére
Nem a kompresszor hőjét terelik oda valahogy? Nekem ilyen modulom van, hasonló, jól használható több célra is:
https://reprapworld.com/documentation/W1209TC.pdf
#83825 aujjobba
Közelről nem ismerem ezeket, ha nem új készülék, lehetne éppen ellenőrizni a szűrőpuffert az elektronika paneljén.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #83833 üzenetére
Ha biztosított a felügyelet, akkor mindegy. A már begyújtott lámpán a feszültség 230 V alá csökken és egyre csökkenő, ahogy melegszik. Pont ezért kell az előtét, hogy rugalmasan "engedje" lefelé, különben a növekvő áram miatt tönkremenne, egy önmagát erősítő folyamatban.
De ezért nem is lehet ezeket párhuzamosítani és közös előtéttel ellátni, mert nem pont egyformán változik az impedancia, nem lenne egyforma az árameloszlás.
A begyújtott lámpára már nem küld impulzusokat a gyújtó, mindegyik leáll, ilyen értelemben. Ha viszont a lámpa hibás, illetve nem sikerül a gyújtás, a korszerű gyújtó pár perc után leáll.
Az olcsóbb gyújtó hiba esetén nem áll le, de ha te felügyeled az indítást / üzemelést, akkor kikapcsolod, így elkerülöd, hogy a folyamatosan generálódó nagyfeszültség áthúzást, akár tüzet okozhasson.
Alábbi neten talált kép azt szemléltetni, melyik vezetéket kell vastagabb szigeteléssel ellátni, az áthúzás elkerülésére.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #83837 üzenetére
Az a lámpa üzemi feszültsége, többi esik a fojtón. 70 W-os lámpánál írnak 12 μF fázisjavító kapacitást, de a működésnek nem feltétele, a hálózatot véded vele az induktív meddőfogyasztástól (de nehogy félreértsük, a lakossági fogyasztásmérő azt nem méri).
Viszont a hálózaton manapság amúgy is több a kapacitív terhelés (ami meddőt termel), így a kettő kompenzálhatná is egymást. De ez a szolgáltató szempontjából érdekes, kiegyenlítetlenség esetén a meddőszállítás feleslegesen terheli a távvezetékeket, ugyanakkor azt ők is igyekeznek kompenzálni, lehetőség szerint.
Elvileg nem okozol problémát a kondenzátor hiányával és itt zavarhatással sem kell számolni. Mármint a tartós üzemre gondoltam, a gyújtás talán zavarhat valamennyit, viszont annak is van saját szűrése.
Előbb nem írtam, mert nem emlékeztem már, a higanygőzlámpákban szokott lenni beépített gyújtó.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz draco31 #83847 üzenetére
Márkás LED-ek valamivel 100 °C feletti chiphőmérsékleten is üzemelnek, kínai gyakran 80-at sem bír ki tartósan.
De ez a chip belső hőfokára értendő, amit hátul mérsz, az már eleve kevesebb.
Az alulapos PCB érintésvédelmileg nem teljesíti a kettős szigetelés követelményét, ezért a vele érintkező fém lámpatest a hazai követelmények szerint kötelezően védővezetőre kötendő.
A lapon egy vékony szigetelőréteg választ el, de én láttam már kiégett LED-et TV-ben, ami átégette a szigetelést is, így testre zárt. Alumínium alapút is, vagy üvegszálas esetén is, amikor szénné ég és azért vezet át.
-
Dr. Szilikát
őstag
Ha kínai rendelés megoldható, akkor Aliexpress stb. Régebben rendeltem onnan is, majd egy itthoni piacon kifogtam egy nagyobb tételt kedvező áron, az még mindig kitart. Bár vállalkozói regisztrációval bizonyára tudnék rendelni ezekből is, de így nem szükséges.
Arra is utalok ezzel, ha van a környékeden zsibvásár jellegű piac, hátha árusít valaki.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz fatpingvin #83875 üzenetére
A hivatkozott EU-rendelet 3. része egyebek mellett a belégzési veszélyekkel foglalkozik. Talán az a gond, hogy a hobbifelhasználónál az ólomgőz belégzésének elkerülése nem biztosított megfelelően.
Most itt nyilván nem a valóságról beszélek, sok szervizben sem, vagy helyszíni stb. munkáknál sem. De arra rá tudnak menni a munkavédelmi ellenőrök.
Erről jut eszembe, van talán 20 éve is, kiszálltam egy képcsöves TV-hez, pont kifogtam, a gazdája egy valami hihetetlen csőlátású munkavédelmi ellenőrnő volt. Meglátta, amikor az áram alatt lévő TV-be nyúlkáltam, mérések stb.
Azonnal ki akarta húzatni a konnektorból, hogy mit képzelek én, feszültség alatt dolgozni? Azt hittem, nem jól hallok. Vagy ki is húzta, pontosan már nem emlékszem, annyira abszurd jelenet volt. Magánemberként lépett fel velem szemben, de egy ilyennek elmagyarázni, hogy bolond...
Arról nem beszélve, hogy korábban már javítottam azt a készüléket és teljesen önhibámon kívül, később egy másik hiba jött ki rajta. Még ezt is elmagyarázni, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz... Mit lehet tenni, másodszor ingyen megcsináltam, ennyi öröme legyen és többet ne lássam.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #83903 üzenetére
Szintszabályzó trimmer, noha a szimbólum mikrofonra utal, csak annak hangereje nem értelmezhető, érzékenysége esetleg. Vagy bárminek a hangereje, hangszóró, jelzőhang. Jellemzően úgy tervezik, hogy középállásban normálisan működnie kellene, azután igény szerint lehet korrigálni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz moha21 #83905 üzenetére
TV, illetve monitor esetében a fénypont (katódsugár) intenzitását modulálja a videojel. A kompozit videojelből leválasztott vízszintes és függőleges szinkronjelek vezérlik a megfelelő végfokozatokat, majd a két eltérítőtekercset.
Ha van eltérítés, attól még csak homogén mezőt látsz, fényerőtől függően sötétebben vagy világosabban. Ha az eltérítés sebességét modulálják, ahol lassul a pásztázás, ott jobban világít a foszfor és fordítva.
A vertikális eltérítőjelet voltaképpen egy hangvégfokhoz hasonló teljesítményerősítő állítja (ritkább tirisztoros stb. trükköket most nem részletezve) és azzal úgy hajtják meg a tekercset, szinte mint egy hangszórót.
A horizontális eltérítés jelformálásában viszont jelentős szerepet kap a sorkimenő, aminek csak másodlagos feladata a nagyfeszültség generálása, egy külön szekunder segítségével. Ez annyira független dolog, hogy akár külön trafó is csinálhatná, csak így egyben gazdaságosabb.
A sorvégtranzisztor lényegében csak kapcsolójelet kap, ami által a primert a tápfeszültségre kapcsolja, míg a sorvisszafutási idő egy kapacitás nagyságán múlik, ami szintén a kollektorra csatlakozik. A körből nem hagyható ki még az eltérítőtekercs induktivitása sem.
Ha a sorvégfokot kiiktatod, annak vezérlőjeléből (impulzusából) kell előállítanod egy alkalmas fűrészjelet. De az még csak eltérítő, a videómodulációt nem tudom, hogyan tervezted.
Ráadásul a jobb TV-processzorok figyelik a sortrafóról lecsatolt jelet is, anélkül nem megy, vagy azt is be kellene csapni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz moha21 #83907 üzenetére
Komplett TV-ből lehetne éppen, csak még azzal is meg kellene küzdeni (illesztés, jelformálás) de nem világos, hogy a világosságjelet (az elektronágyú intenzitását moduláló videojelet), hogyan gondoltad?
Az oszcilloszkópon a fényerőt manuálisan tudod állítani, vagy bele kell barkácsolni, ha modulálni szeretnéd. A számítógépes trükköknél viszont az eltérítőjel sebességével operálnak, ha jól sejtem, az eredeti videóból állítanak elő olyan H és V jeleket, ami ennek megfelelően torzított (ld., amit a pásztázásról írtam előbb).
Egyébként képcső nélkül, a szabadon maradt nagyfeszültségű gumisapkából fenyegetően sziszeg a 20-30 kV (koronakisülés, ózonillat), bármihez áthúz, ami a közelébe kerül. Légzáróan szigetelni szilikongumival lehetne éppen (Gumiám / FBS), az elvágott kábelt is, de ez is inkább érdekesség, sok értelme nincs. (Szigetelőszalagot "kiröhögi", áthúz előbb-utóbb).
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Csak a szokásos probléma, ezek gyakran aszinkron motorral működnek, aminek fordulata a frekvenciával van összefüggésben, de 50 Hz adott és olcsó eszközökkel nem változtatható.
Fázishasító dimmer kompromisszumos lehetőség, zúgó hang, melegedés jelentkezhet, aránytalan nyomatékcsökkenés, rángatás, leállás. De nem zárható ki, hogy valaki tudja használni egy adott célra, próba kérdése.
Ha kefés univerzális motor hajtaná, annál viszont bevett dolog a triac dimmer, mint sok mosógépben is.
-
Dr. Szilikát
őstag
Nagyobb tömegű pákahegy több hőt tud tárolni ugyan, de az is elfogyhat, a hőutánpótlás gyorsasága pedig a rendelkezésre álló teljesítménytől függ. Tehát ezért sem mindegy, milyen pákád van.
Ha fogunk egy 75 W-os pillanatpákát, annak hegye nem sok hőt tárol, viszont készíthetünk rá rövidebb huzalt (esetleg kicsit vastagabbat is), amitől csökken az ellenállás, nő a teljesítmény és még egy PC-alaplap kondiját is képes kiszedni / betenni.
Viszont ennek egy másik vetülete, amikor lokálisan hevítjük, az aránytalan hőtágulás kárt is okozhat az alaplap rétegeiben, furatgalvánban.
Tehát jobbat teszünk, ha az egész alaplap már emelt hőmérsékletű, hőléggel, előfűtő állomással, vagy ami van. Vagy például szóba jöhet nagyon alacsony olvadáspontú, bizmutos ónnal való hígítása az anyagnak, csak az sincs kéznél általában, ha nem készül rá az ember.
Új hozzászólás Aktív témák
- Diablo IV
- Cyberpunk 2077
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Gondoskodik róla az EU, hogy az Apple felnyissa a rendszereit
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
- Ukrajnai háború
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Mobilinternet
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- További aktív témák...
- PS5 Digital version + SONY Headset + extra violet joystick + docking station
- i5 13600KF + MSI B760 Tomahawk Wifi -~1,5 év gari ( A lap tuning képes)
- Bosch VarioPerfect Serie 4 mosógép kiváló műszaki állapotban eladó 7 kg 1.200 rpm WAN24261BY/31
- WATE li-ion töltők eladók (36V/48V/60V)
- Iphone 13 Pro Max 256GB
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen