Új hozzászólás Aktív témák

• #45389 andorra őstag schawo #45388

  Új Válasz 2013-11-27 16:39:11 #45389

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  andorra

  őstag

  válasz schawo #45388 üzenetére

  Igen, de ez a szűk réteg hamarosan kihal és az utókor dönt az adott zene értékállóságáról. Te mire tippelsz?

• #45391 #71562240 törölt tag schawo #45388

  Új Válasz 2013-11-27 17:00:45 #45391

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #71562240

  törölt tag

  válasz schawo #45388 üzenetére

  Bocs a terjedelemért, de szükséges.
  Hogyne létezett volna pórnép Bach korában, és hogyne tartották volna számon, akár még "Bach-ék" is,! Először is, rendben, keretek között kellett tartani a pórnépet annyira, hogy elvégezzék a munkát a nem pórnép helyett, és rendben adózzanak is, és tiszteljék a hatalmi tekintélyt, és legyen valamiféle erkölcsiségük is, ennek elérésére szolgált például a vallás, a templom, ergo az egyházi zene. Az egyházi zene esetében bizony már a kezdetektől, és éppenséggel Bach korában is kifejezetten gondoltak a pórnépre is, csak nem a globális pórnépre, hanem az adott egyházhoz tartozó pórnépre, és lehetőleg egyszerű, de "megemelően" érzéki zenét adtak a fülébe. Már a gregorián zene is de más korok, más civlizációk vallási zenéi is (a törzsi "sámánzenék" is) elsősorban éppen arra készültek, hogy a pórnépet elvarázsolják az istenek tisztelete és ezáltal a rend fennmaradása számára - ilyen szempontból ezek elsősorban a pórnépnek szóló alkalmazott zenék, és persze kinőttek belőlük az egyre inkább szerzői zenét alkotó, és egyre inkább a szándékoltan komolyzenei képzésből odakerülő Palestrinák, Gesualdo-k, Geminiani-k, Messian-ek, Vivaldik, Bach-ok, Haydn-ok, ... Bárdos Lajosok. Az egyházi zene tehát sokszor határterület az alkalmazott zene és a komolyzene között, több-kevesebb popularitással. Ma a pórnéphez szóló egyházi zene jellemzően popzene, Bach idejében inkább szerzői-alkalmazott zene volt az is. Andorra azt írja, hogy "Ha akkoriban feltalálták volna az elektromosságot gitárostúl, lehet, hogy korai beatzenészek lettek volna." - de szerintem nem így van, többségük nem lett volna "beatzenész", még Mozart sem, még Liszt sem, akiket leginkább divat manapság koruk "popzenészeiként" emlegetni. Ők komolyzenészek voltak, komolyzenei képzettséggel, komolyzenei attitűdökkel, és a meg-megnyilvánuló popularitásuk is általában a komolyzenei környezetben értelmezhető - nem úgy, mint a Massive Attack-é. Bach korának "Massive Attack-jait" ma nem ismerjük, csak egy-kettőt ismerünk közülük, úgymint Tinódi Lantos Sebestyén és hasonlók - merthogy akkortájt nem voltak olyan médiumok és műsorhordozók, amelyek megőrizték volna, amit alkottak és előadtak a vásárokon, az úri mulatságokon, kocsmákban, fogadókban, a fonókban... Ahogy mondod, "Bach a létező legszélesebb közönségnek készítette műveit, akikről egyáltalán tudomást vett." - na de az már egy komolyzenészi attitűd volt, hogy ő kikről vett tudomást, kiknek készítette akár önálló, akár alkalmazott zenéit. Ellenben annak a kornak is megvoltak a maga "zeneipari napszámosai", akiknek a tehetségük addig terjedt, hogy az ismert paneleket újraszerkesszék - körülbelül ilyesmi közegre utalt Andorra, amikor azt mondta, hogy "Mégis, néhányukkal előfordult, hogy képtelenek voltak nem remekműveket alkotni.", amiben sok igazság van, de nem a Bach-okra vonatkozólag, mert a "Bach-ok" már eleve elsősorban a remekművek alkotásának szándékával működtek, és elsősorban remekművek alkotása végett alkalmazták őket az egyházi és világi mecénások, és elsősorban a remekműveik kedvéért hallgatta őket a "művelt" közönség. Bach-ék korában már létezett a komolyzenét komolyzeneként művelő, az iskolában komolyzenei képzést kapó, elsősorban szerzői zene alkotását megcélzó komolyzenészi réteg. Palestrina és Vivaldi kora volt ehhez az átmenet Európában. (És persze ezeknek a komolyzenészeknek és zenéiknek is voltak átfedéseik akkori "populáris" alkalmazásokkal, de nem ez a lényeges.)

  A Massive Attack elsősorban nem Mari néninek és Józsi bácsinak készít (pop)zenét, de a világ Marcsijainak, Jócóinak igen, méghozzá globálisan, és részben ipari módszerekkel. Persze nem minden egyes "Marcsinak", "Jocinak" készítik, hanem a stílusukat és a triphopot kedvelő rétegnek, ahogy te is mondod. Ennyiben különbözik a Massive Attack a kizárólag ipari módszerekkel dolgozóktól, azazhogy van benne valamennyi szerzőiség. Darvas László azt mondaná, hogy a Massive Attack semmiben se különbözik Celine Diontól vagy Szanditól vagy Bunyós Pityutól, én azt mondom, hogy azért vannak lényeges különbségek, a Massive Attack közel áll a "komolyzenét" és a popzenét összekötő határterülethez, tehát "komolyzeneközeli rockzene" - Darvas Lászlónak (esetleg Andorrának) ez nem jelent semmit, nekem igen. Ha már Darvast emlegetem, a múltkor linkelt interjújában tett kijelentéséhez (miszerint nem ér össze a komolyzene és a popzene) hasonló példája jelenik meg egy jóval korábbi írásában, az "Eseteim a popzenével" címűben. Ott is az álláspontja érzékeltetéseként leszögezi, hogy zeneileg semmi különbség nincs a Lokomotív GT és az akkortájt népszerű nyálas fiúcsapat, a New Kids on the Block között. Szerintem ez nem igaz, de értem, hogy miért mondja.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák