- eBay
- OpenWRT topic
- Router gondok
- Távoli asztali kapcsolat
- Rejtett díjak, nehéz lemondás: az USA pereli az Adobe-ot
- Media Player Classic és Home Cinema (MPC-HC)
- Adguard Premium (Android, PC és egyéb rendszerekre, valamint böngészőkhöz)
- Béta iOS-t használók topikja
- Rendszergazda topic
- Linux - haladóknak
-
IT café
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
#71562240
törölt tag
válasz
schawo
#24991
üzenetére
A megjegyzésemmel az ott található tesztcsomagra is utaltam, már korábban is elmosolyodtam kínomban ezen a honlapon (is). Meg azokon a honlapokon, amelyek onnan idézgetnek a "lexikonszócikkeikhez" a FLAC-kal kapcsolatban, lásd például a sokat emlegetett (és "bizonyítékként" szintén sokszor idézgetett) Wikipédia.
Szerk. De ezzel nem azt akarom folytatni, hogy kinek van igaza, csak azt hangsúlyozni, hogy az önreklám nem mérvadó. "Tesztcsomaggal" sem.[ Szerkesztve ]
-
#24994
#71562240
törölt tag
bajnokpityu
#24993
#71562240
törölt tag
válasz
bajnokpityu
#24993
üzenetére
A fő baj az, hogy már nagyon kevés új zenét-felvételt lehet LP-n megkapni, és persze az új felvételek zöme már eleve digitális formátumban lett felvéve, tehát szinte hiába csinálnak belőlük LP-t. "Vége a szép időknek."
-
#71562240
törölt tag
válasz
blattida
#24995
üzenetére
Köszi, szoktam is figyelni ezeket, főleg, hogy újra "divat" lett a 180 grammos audiofil igényű lemezkészítés. A vásárlás sajnos más téma, mert alaposan megdrágultak az LP-k, már csak a kisebb példányszám miatt is. Általában "luxusáron" adják manapság az új analóg lemezeket. A használtlemez-kereskedésekben azonban lehet egészen olcsón is venni egészen jó előadókat-felvételeket, persze ezek régi lemezek.
(#24993) bajnokpityu: Még az előzőre elfelejtettem reagálni, hogy az EAC-nak tényleg nem véletlenül van nagy presztízse, én is szoktam használni.
[ Szerkesztve ]
-
#25022
#71562240
törölt tag
cipofuzo87
#25017
#71562240
törölt tag
válasz
cipofuzo87
#25017
üzenetére
Ááááááááááá...
(#25020) AMDFan: Ááááááááááá...
-
-
#25030
#71562240
törölt tag
bajnokpityu
#25025
#71562240
törölt tag
válasz
bajnokpityu
#25025
üzenetére
Csak nem vetted tényleg komolyan, amit a duplafenekű placebóról írtam?!
-
#71562240
törölt tag
válasz
Ear001
#25041
üzenetére
Nem az volt a téma, tehát megint csúsztatsz, mint ahogy abban a két hozzászólásodban is úgy próbáltál tenni, mintha a témához illetve az általam írottakhoz szóltál volna hozzá, pedig nagyon nem azt tetted. Ezt csak a „politikai korrektség” jegyében hívom csúsztatásnak, hogy úgymond tapintatos legyek.
-
#25068
#71562240
törölt tag
bajnokpityu
#25053
#71562240
törölt tag
válasz
bajnokpityu
#25053
üzenetére
Pontosan így van, a stream lejátszásánál a jitter (vagyis kis leegyszerűsítéssel a sebességingadozás-időeltérés) okozza a legfőbb problémát, hiszen a stream adatfolyam jelei sem csak úgy „önmagukban” áramolnak, hanem az órajellel szinkronizálódniuk kell, az órajel „veszi fel” és „viszi” őket. Ha a stream adatfolyam jele nem éppen abban a pillanatban „érkezik”, amikor a hozzávaló órajel, akkor a jel elvész, vagy ami még rosszabb, nem a vele szinkron, hanem az azt megelőző vagy az azután következő órajelre „ül fel”. Ebből jön az információvesztés és a torzítás nagy része, amit csak részben tud kiküszöbölni a hibajavítás. Ezért aztán különösen fontos az óra szerepe, hiszen, ha még az óra is „összevissza jár”, akkor végképp összevissza és szinkron nélkül „ülnek fel” a stream adatfolyam jelei az órajelre, vagy nem is ülnek föl, hanem elvesznek, mert éppen nincs órajel, amikor „érkeznek”. A csomagkapcsolt adatok értelemszerűen kevésbé vannak kitéve a jitter hatásainak, és jobban pufferelhetőek is. A stream esetében a pufferelés szerintem kissé pótcselekvés, bár az én CD-lejátszómban is számítógépes futómű van, amelyik pufferel, de én ennek nem biztos, hogy örülök.
-
#71562240
törölt tag
válasz
blattida
#25067
üzenetére
Én csak kiegészítőleg hozzáfűztem egy mondatot a tiedhez, szerintem te ezt félreértetted, és ellenérvként válaszoltál olyat, amivel egyetértek. Én a DVD-lejátszóra reagáltam, amelyben ugyebár nem „önálló” a futómű-lézer-szervó rendszer, hanem kettős, vegyes, kevert az egész felépítmény. Nyilván elsősorban emiatt nem szoktak olyan jól szólni CD-vel, mint a velük egy kategóriába helyezhető „önálló” CD-játszók futóművek. Szerintem egyetértünk, csak elbeszéltünk egymás mellett. Az természetes és „helyes” is, hogy a DVD futóművekhez-lejátszókhoz kifejlesztett futóműveket, elektronikákat, szervókat felhasználnak „önálló” CD futóművekben-lejátszókban. Így oké?
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
-
#71562240
törölt tag
Javaslom, hogy aki a hangszórók meghajtásával kapcsolatban a váltóáram/váltakozóáram versus egyenáram kérdéskörön rugózik, és von le indifferens és hibás következtetéseket, az nézze már meg, hogy mi volt zoltanz kolléga eredeti válasza a DIN hangszórócsatlakozó polaritásával kapcsolatos kérdésre, arra mit regált lompos kolléga, és arra mit reagáltam én, miszerint arról volt szó, hogy a polaritás- és fázishelyesen bekötött hamgszóró membránját kifelé löki a hangjel, és nem befelé húzza (és nem is „félperiódusonként” kifelé-befelé, ahogy lompos kolléga írta). A váltakozóáram-egyenáram téma helyett érdemes úgy gondolni a kérdéskörre, mintha arról lenne szó, hogy a van hangjel/nincs hangjel, azaz a hangjel feszültsége kilöki a membránt/hangjel megszűnte elengedi a membránt, azaz „van áram/nincs áram”. Persze ez a „van áram/nincs áram” elektronikailag nem pontos (lásd az idézőjelet, és ne köss bele), de a jelenség lényege az, hogy a hangjel feszültsége kilöki a membránt, majd a hangjel megszűntével a pille és a fennáló elektromágneses mező hatására a membrán visszatér kiinduló állapotába (amely kiinduló állapot persze nem teljesen azonos azzal, ami kikapcsolt erősítő mellett áll fenn, de ez most lényegtelen). Olyan esetben, ha (mint pl. egy zeneszám tutti jellegű lezárásakor) „folyamatosan” özönlenek a hangjelek a hangszóróra, akkor a membrán „folyamatosan” a „kilökött” állapotában marad, mintha csak egyenáramot küldtünk volna rá. A téma tehát az, hogy az erősítőre kötött passzív (!!!) hangszóró membránjának a hangjel hatására (és mellesleg az erősítő ki-bekapcsolásakor) mutatott kitérési irányából vizuális úton meg lehet állapítani, hogy ha polaritás/fázishelytelenül van a hangszórócsatlakozóra kötve a hangszórókábel.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Akkor abba gondolj bele, hogy amikor a membrán elmozdul valamelyik irányba, például előrefelé, akkor nem csak az elmozdulása irányába kelt hanghullámot, hanem ugyanabban a pillanatban egy ugyanolyan hanghullámot az ellenkező irányba is, tehát úgymond „hátrafelé” is kelt, mégedig „ellenfázisban”. Egy elmozdulással két, ellenfázisú hanghullámot kelt. De ezt te is tudod, csak nem gondoltál bele, mielőtt kérdeztél.
-
#71562240
törölt tag
Ha netán nem lenne értheő, elsősorban az ellenfázisú hanghullám eltüntetését célozza a doboz (vagy fal), ezáltal az interferencia (többek között az akusztikai rövidzár elkerülését).
„Atyai” jótanács: érdemes óvatosnak, figyelmesnek lenni, ha másokat nevetségessé akarunk tenni, mert ilyenkor a hibánk minket tesz nevetségessé, de duplán.
-
#25125
#71562240
törölt tag
Deadzone41
#25122
#71562240
törölt tag
válasz
Deadzone41
#25122
üzenetére
Természetesen a kábel szerkezetétől és minőségétől függően kisebb vagyobb a különbség, de másképp fog szólni. Ez „audiofil” körökben több évtizedes axióma. És az eddigi tapasztalatok szerint a helyes irány, vagyis a jobban szóló irány meg szokott egyezni a kábel húzási irányával, ezért a jelenség magyarázása körüli próbálkozásokban érthetően központi szerepet kap a kábel húzási folyamata. Jobbfajta kábeleken jelölik is a „helyes” irányt.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
general
#25128
üzenetére
Ha nincs nyíl a kábelen a helyes irány mutatására, akkor reménykedhetünk abban, hogy a kábel gyártói figyelmet fordítottak erre, ugyanis ez esetben valóban a felirat olvasási iránya a mérvadó. Ha csak véletlenszerűen helyezték el a feliratot, akkor pechünk van, szerencsére ilyen gyártótól nem is veszünk kábelt.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
blattida
#25131
üzenetére
Elvileg ökölszabály, hogy a hifi-audiofil kábelgyártónak legalább a felirat irányával jeleznie kell a kábel „irányát”, és a többség be is tartja ezt a szabályt. Kevesen jelzik nyíllal, a legtöbben a felirat irányával jelzik.
(#25132) Dorian: Nyomási irány alatt a szöveg nyomását értette.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
general
#25134
üzenetére
A gyárilag egybeszerelt többeres kábeleknél természetesen a gyárban gondoskodnak róla, hogy a negatív érnek szánt kábel „ellenirányban haladjon”. Persze ez is csak azoknál igaz, akik figyelnek erre, de a „komoly” gyártók figyelnek erre is. Tehát a tiednél már a gyáriak úgymond „fordítva kötötték be”.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Ha olyan mindegy a tápkábel (vagy a falban futó vezeték) minősége, akkor miért van az, hogy raffiazsinórból vagy kenderkócból nem gyártanak tápkábelt, pedig sokkal olcsóbb lenne. Vagy, ha ennyire szélsőségesen azért mégsem mindegy, akkor hol húzod meg a határt, ameddig még nem mindegy, és ahonnan már mindegy? Az már elegendő, ha fémből van a vezető?
-
#71562240
törölt tag
Néhány évtizeddel ezelőtt a Quad (!!!) erősítők tervezője (!!!) mondogatta előszeretettel, hogy baromság meghallgatásos teszteknek alávetni az erősítőket, hiszen minden jól megcsinált erősítő egyformán szól, akik különbségeket hallanak a (jól megcsinált) erősítők között, azok csak a placebónak estek áldozatul.
Valahogy kíváncsi lettem volna egy általa összeállított listára, hogy akkor melyek a jól megcsinált erősítők.
-
#71562240
törölt tag
Elnézést a címzettektől, de csak most vettem észre, hogy a hálózat szarakodása miatt jónéhány, kifejezetten válasznak szánt hozzászólásom nem válaszként ment el, hanem „csak úgy magában”. Azért általában megtalálták a címzettek, köszönöm.
[ Szerkesztve ]
-
-
#71562240
törölt tag
válasz
nebulo5
#25194
üzenetére
Főleg az utolsó három-négy bekezdését a hozzászólásodnak a magam részéről rendkívül köszönöm!
Egyúttal kiváncsi lennék, hogy akik rendszeresen leidiótázzák azokat az embereket, akiknek akár több évtizedes tapasztalataik vannak a zenehallgatás terén, és leidiótázzák, ezoterikus, hit alapú hablatynak, placebónak titulálják azokat az információkat, amelyek a hifi-audiofil hobbiban és tudományban évtizedek óta axiómák, nos ezen idótázók, placebózók közül hányan hisznek valamiféle istenben, horoszkópban, szellemekben, túlvilágban, aurában és ilyesmikben?
Egyúttal a mai napon rájöttem, hogy mivel a rendszerben az áram mást se csinál,mint 5cm-t előre megy és 5cm-tvissza (néha fordítva), valójában csak placebó áldozata vagyok, amikor azt hiszem, hogy a felvételi helyszín mikrofonjaitól a felvevő berendezéseken, a hanghordozógyártó üzemeken és a hifiberendezésemen át a hang el tud jutni a fülemig. Rájöhettem volna már régen, hogy ez lehetetlen, hiszen az egésznek nincs haladási iránya, hiszen csak 5cm előre, aztán 5cm vissza. És persze az áram se tud emiatt eljutni a lakásunkig az erőműtől, az is csak placebó, hogy azt hiszem, ég a szobámban a villany.
(#25195 ) Warter: Körülbelül erre akartam utalni kicsit korábban, hogy zömében azok idiótáznak, akiknél a „hangrendszer” (számukra) legértékesebb része a számítógép és annak hangkártyája, és vakteszt tapasztalatikat tömörített zenés Foobar-ral szerzik..
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Dorian
#25196
üzenetére
Tangerine Dream, de a kilencvenes évek előtti dolgaik.
Rjuicsi Szakamoto.
Noire et Blanc.
Klaus Schulze.
Soft Machine.(#25204 ) Deadzone41: Elvileg a nulla kábel a legjobb kábel, ezt azonban felülírhatja, hogy az impedanciája, kapcitása... révén a kábelnek van illesztési funkciója is, tehát a gyakorlatban mégsem mindig a lehető legrövidebb kábel a legjobb.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
nebulo5
#25206
üzenetére
Nekem volt négy pár IC kábelem ugyanannak a típusnak ugyanabból az eresztéséből. Három pár hangja lényegében egyforma, ugyanazok a fajta csatlakozók kerültek rájuk. A negyedik párra egy fokkal minőségibb csatlakozókat rakattam, nos, pusztán ettől ennek a hangja annyira eltér a többitől, mint ide Lacháza... (Sajnos ezt már nem fogom tudni bizonyítani kétszeres vakteszttel, mert ezt a legjobbik IC-met pénzhiány okán egyszer eladtam.)
-
#25236
#71562240
törölt tag
cipofuzo87
#25233
#71562240
törölt tag
válasz
cipofuzo87
#25233
üzenetére
Ki hitte volna. Hogy mi mindenre képes ma a tudomány!
-
#71562240
törölt tag
Egyébként úgy veszem észre, az „ellenfeleim” nem vették észre, hogy ez az 5 centit megy az áram előre, 5 centit vissza szöveg nem az én szövegem, én éppenséggel csak ironikusan utaltam rá. Dudika emlegette ezt blattidával szemben annak igazolására, hogy a kábelnek nem lehet iránya. Tehát, amikor poénkodtok ezen a szövegen, akkor valójában a „saját” szövegeteken poénkodtok.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
general
#25249
üzenetére
Engem továbbra is egy általános eBay lapra ugraszt tovább a link, miközben látom, hogy először a Beresford linkje jelenik meg a címsorban, de csak egy pillanatra. Na de mindegy is, a lényeg az, hogy mennyiért hirdetik?
(#25251 ) Faxxx: Általában talán leginkább Marantz, de persze mindig konkrét típustól függ.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
general
#25254
üzenetére
De hiszen olvastam, hogy a Beresford TC 7510-ről van szó, azért kérdeztem csak azt, hogy mennyibe kerül,
Az új ára 120 font és annyiért igen jó ár/értékűnek számít, úgyhogy 38 font elég csábító! Hallgattam olyan rendszert, amiben ez voltuu benne, és a rendszer felettébb szépen szólt, ami persze elsősorban annak volt köszönhető, hogy a többi komponens kifejezetten audiofil kategóriába tartozott.(#25257) general: Az biztos, hogy legalábbis a hallásérzetünk más, a benunyt szem ellenére, fel- vagy lekapcsolt villany mellett. Én a sötétet hallom jobbnak, van aki „fényesen”. Lásd például Hifi Magazin, Negyedik dimenzió rovat.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
dudika10
#25271
üzenetére
Az egész hozzászólásod megint a kiszólt a gödörből a lik minősített esete, dedósabban fogalmazva: ráfogjuk a másikra, amit mi csinálnuk. Ugyanez van AMDFan kicsit feljebbi megnyilatkozásában, sokadszor.
A nekem intézett reakciódról pedig csak annyit, hogy mi történt: Írtál valamit komolyan, amire az eszmetársaid buzgón bólogattak, majd én ironikusan utaltam erre a szövegedre, ám a feledékeny eszmetársaid azt hitték, hogy én beszélek az 5 centi oda-vissza témáról komolyan, és elkezdték ízekre szedni azt, amire néhány órával előbb buzgón bólogattak. Merthogy közben elfejtették, hogy a dolgot az eszme- és fegyvertársuk írta, nem én. Hmmm.
Klassz lesz, ha ez a nap is a dedóval fog eltelni. -
-
#25293
#71562240
törölt tag
cipofuzo87
#25280
#71562240
törölt tag
válasz
cipofuzo87
#25280
üzenetére
Amit természetesen mindenki tud, én ötéves korom óta tudom, akkor olvastam róla először lexikonban.
-
#71562240
törölt tag
válasz
#56474624
#25320
üzenetére
Na, akkor, mivel nekem is ez a véleményem, bátorkodom még egyszer felmelegíteni a hangszórómembrán működésének kérdését váltóáram (és egyenáram) témában, mert megint olyan kérdés kapcsán keletkezett vallásháború, ami a zenehallgatásban évszázados ökölszabály, és amit indifferens fizikai elvek és vaskos degradáló jelzők felemlegetése helyett józan paraszti ésszel le lehetne ellenőrizni.
Először egy-két mondat arról, hogy mi történt (bocs, de a neveket nem mindig a maguk bonyolultságában fogom idézni, hanem praktikusan). Tamas kolléga megkérdezte, hogy a DIN szabványú hangszórócsatlakozónak melyik a pozitív és negatív pólusa. Néhány helyes illetve helytelen válasz hatására zoltanz kolléga megjegyezte, mint ellenőrzési lehetőséget, hogy az a lényeg, hogy kifelé mozduljon a membrán. Erre Lompos kolléga elővezette azt az elméletét, hogy ez nem így működik, hanem a váltóáram miatt úgy, hogy félperiódusonként (mármint a zenei jel szinuszhullámának félperiódusai függvényében) a membrán kifelé és befelé megy. Erre Bacylus kolléga frappánsan és tömören megjegyezte, hogy ő azért továbbra is nyugodtabb, ha az erősítő bekapcsolásakor kifelé, kikapcsolásakor befelé fog elmozdulni a membrán (mármint természetesen a nyugalmi helyzetéhez képest - teszem hozzá én) Mindezekután én is hozzászóltam, miszerint a dolog működése nem váltóáram téma, hanem az a lényeg, hogy polaritáshelyes bekötés esetén a hangjel következetesen kifelé fogja lökni a membránt, polaritáshibás bekötés esetén következetesen befelé, és ez az olyan( „alkalmi”, nagy kitérésű jelnél, mint a lábdob jele), kiválóan ellenőrizhető. Erre föl kitört az indifferens vallásháború váltóáramról és egyenáramról, ennek elején Lompos kolléga még megjegyezte, hogy amikor a dobos leveszi a lábát a pedálról, akkor a membrán beszippantódik (?!?!?!), én pedig egy későbbi szakaszban további további érzékletes példát hoztam fel, miszerint jól megfigyelhető, hogy bizonyos fajta zenei tutti effektusoknál, amikor időben hosszan, „folyamatosan” áramolnak a nagyenergiájú hangjelek, jól látható, hogy a hangszórómembrán folyamatosan egy „kilökött” helyzetben van (és ebben a „kilökött” helyzetben rezeg a hangjelek szinuszhullámai függvényében.
Most akkor még egyszer, kicsit másképp szemléltetem, hogy miről van szó, aki akarja érti, és leellenőrzi. Vezessük be a „nulla sík” fogalmát, ez a nulla sík azt a függőleges síkot fogja jelölni, amelyen a mélyhangszóró membránjának a széle helyezkedik akkor, amikor az erősítő bekapcsolt állapotban van, de nem szól a zene (és egyúttal nem is kapcsoltunk egyenáramot a hangszóróra). Mi történik, ha megszólal a zene? Az évszázados ökölszabály szerint, ha polaritáshelyes a hangszóró bekötése, akkor a hangszórómembrán kifelé tolódik a nulla síkhoz képest, és a zene energiájának és folyamatosságának függvényében a nulla síktól kifelé levő állapotban rezeg a hangjel szinuszhullámainak pozitív és negatív félperiódusai függvényében.. Ha csak egy hangszert figyelünk, például a nagy membránkitérést előidéző lábdobot, akkor eszerint azt kell látnunk, hogy a lábdob ütése kilöki a membránt, majd a membrán visszatér a nulla síkra, miután megszűnt a lábdob jele (enyhe kilengéssel, a tehetetlenségi erőből adódóan, de ez itt mindegy). Ha polaritáshibásan kötjük az erősítőre a hangszórót, akkor mindez a nulla síkhoz képest nem kifelé, hanem befelé, tehát a hangdoboz belseje felé fog történni, azaz a nulla sík és a hangdoboz belseje között fognak zajlani a membránrezgések. Mit állít ezzel szemben Lompos kolléga (és nyilván vele együtt a fegyvertársai)? ő azt állítja, hogy mindegy, hogy polaritáshelyesen van-e bekötve a hangszóró, mert a váltóáramú meghajtás (illetve jel) következtében a hangszórómembrán a nulla síkon rajta rezeg, vagyis a hanghullám szinuszfüggvényének pozitív félperiódusában a nulla síkon kívül lesz a hangszórómembrán, a negatív félperiódusban pedig a nulla síkon belül, azaz a hangdoboz belsejében. Ezekután nézzük meg, mi történik, ha egyenáramot kötünk a hangszóróra. Az egyenáram ugyebár nem váltakozóáram, azaz nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem annak iránya van, halad valamerről valamerre. Ha „helyes” polaritással kötjük az egyenáramot a hangszóróra, akkor azt látjuk, hogy a membrán előremozdul, és úgy marad, amíg esetleg le nem ég a hangszóró, vagy ha hirtelen túl nagy egyenáramra kötjük, akkor a membrán (és járulékos részei) ki is szakadhat(nak) és kilövődhet(nek) a szobába, még mielőtt leégne a hangszóró. Ha polaritáshelytelenül kötjük rá az egyenáramra a hangszórót, akkor mindez befelé történik, a hangdoboz belseje irányába. Ezt az egyenáramú részt úgy hiszem, senki sem próbálja vitatni, ez tehát a legkisebb közös többszörös.
Na most, akkor azt kellene még megérteni, hogy zenehallgatáskor a hangszóró membránját nem az áramkörben levő váltakozóáram mozgatja, hanem a hangjel, a hasznos jel, aminek határozott iránya és behatárolt sebessége van (közelítőleg fénysebesség), ami következetesen halad egyik pontból a másikba, jelesül az erősítőből kifelé, át a hangszórón, majd az erősítőbe vissza egy másik „lyukon” át, mint amiből kijött. Ha be van kapcsolva az erősítő, de nem szól a zene, akkor a konstrukcó függvényében kisebb-nagyobb alapzajt hallhatunk, ha odatartjuk a fülünket a hangszóróhoz. Nos, ez az alapza pontosan olyan módon mozgatja a membránt, mint ahogy azt Lompos kolléga a zenei jelre is rá akarja fogni, azaz félperiódusonként a nulla síkon kívül vagy belül van a membrán. A zenei hasznos jel azonban nem így mozgatja a membránt, hanem úgy, mintha egyenáram lenne, ugyanis a zenei hasznos jel nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem a zenei hasznos jel elindul egy kiindulópontból a pozitív vezetéken, s miközben határozott irányú és korlátos sebességű mozgást végez, a hangszórón és a negatív vezetéken át eljut a végpontba, de ha polaritáshibásan kötjük be a hangszórócsatlakozót, akkor a zenei hasznos jel ugyanezt a határozott útját járja, csak éppen fordított irányban, és mindeközben hangyafasznyit sem érdekli, hogy eközben a hordozóközege váltakozóáramú áramkör. Ha az erősítő Los Angelesben van, a hangszóró pedig Pekingben, és a vezetékeket az Atlanti-óceánon valamint Európán átvezetve összekötjük őket, majd pedig bekapcsoljuk az erősítőt, ezáltal létrehozzuk a (jelen esetben éppenséggel váltakozóáramú) áramkört, majd egy adott pillanatban elindítjuk a zenét, akkor a zene Pekingben kb. egy másodperc múlva fog megszólalni, majd újabb kb. egy másodperc múlva a zene visszaérkezik Los Angelesbe a maga határozott, következetesen egyirányú, korlátos sebességű útján, és mint említettem, hangyafasznyit sem zavarja, hogy eközben a hordozó közege egy kész váltakozóáramú áramkör. Az útján egyirányba haladó, korlátos sebességű zenei hasznos jel úgy mozgatja a hangszórómembránt, ahogy az egyenáram is mozgatja, tehát polaritáshelyes bekötés esetén a nulla síkhoz képest következetesen a nulla sík és a szoba közti tartományban rezgeti a szinuszhullámokat, hibás bekötés esetében ellenfázisban mozog és következetesen a nulla sík és a doboz belseje k zött Na, akkor, mivel nekem is ez a véleményem, bátorkodom még egyszer felmelegíteni a hangszórómembrán működésének kérdését váltóáram (és egyenáram) témában, mert megint olyan kérdés kapcsán keletkezett vallásháború, ami a zenehallgatásban évszázados ökölszabály, és amit indifferens fizikai elvek és vaskos degradáló jelzők felemlegetése helyett józan paraszti ésszel le lehetne ellenőrizni.
Először egy-két mondat arról, hogy mi történt (bocs, de a neveket nem mindig a maguk bonyolultságában fogom idézni, hanem praktikusan). Tamas kolléga megkérdezte, hogy a DIN szabványú hangszórócsatlakozónak melyik a pozitív és negatív pólusa. Néhány helyes illetve helytelen válasz hatására zoltanz kolléga megjegyezte, mint ellenőrzési lehetőséget, hogy az a lényeg, hogy kifelé mozduljon a membrán. Erre Lompos kolléga elővezette azt az elméletét, hogy ez nem így működik, hanem a váltóáram miatt úgy, hogy félperiódusonként (mármint a zenei jel szinuszhullámának félperiódusai függvényében) a membrán kifelé és befelé megy. Erre Bacylus kolléga frappánsan és tömören megjegyezte, hogy ő azért továbbra is nyugodtabb, ha az erősítő bekapcsolásakor kifelé, kikapcsolásakor befelé fog elmozdulni a membrán (mármint természetesen a nyugalmi helyzetéhez képest - teszem hozzá én) Mindezekután én is hozzászóltam, miszerint a dolog működése nem váltóáram téma, hanem az a lényeg, hogy polaritáshelyes bekötés esetén a hangjel következetesen kifelé fogja lökni a membránt, polaritáshibás bekötés esetén következetesen befelé, és ez az olyan( „alkalmi”, nagy kitérésű jelnél, mint a lábdob jele), kiválóan ellenőrizhető. Erre föl kitört az indifferens vallásháború váltóáramról és egyenáramról, ennek elején Lompos kolléga még megjegyezte, hogy amikor a dobos leveszi a lábát a pedálról, akkor a membrán beszippantódik (?!?!?!), én pedig egy későbbi szakaszban további további érzékletes példát hoztam fel, miszerint jól megfigyelhető, hogy bizonyos fajta zenei tutti effektusoknál, amikor időben hosszan, „folyamatosan” áramolnak a nagyenergiájú hangjelek, jól látható, hogy a hangszórómembrán folyamatosan egy „kilökött” helyzetben van (és ebben a „kilökött” helyzetben rezeg a hangjelek szinuszhullámai függvényében.
Most akkor még egyszer, kicsit másképp szemléltetem, hogy miről van szó, aki akarja érti, és leellenőrzi. Vezessük be a „nulla sík” fogalmát, ez a nulla sík azt a függőleges síkot fogja jelölni, amelyen a mélyhangszóró membránjának a széle helyezkedik akkor, amikor az erősítő bekapcsolt állapotban van, de nem szól a zene (és egyúttal nem is kapcsoltunk egyenáramot a hangszóróra). Mi történik, ha megszólal a zene? Az évszázados ökölszabály szerint, ha polaritáshelyes a hangszóró bekötése, akkor a hangszórómembrán kifelé tolódik a nulla síkhoz képest, és a zene energiájának és folyamatosságának függvényében a nulla síktól kifelé levő állapotban rezeg a hangjel szinuszhullámainak pozitív és negatív félperiódusai függvényében.. Ha csak egy hangszert figyelünk, például a nagy membránkitérést előidéző lábdobot, akkor eszerint azt kell látnunk, hogy a lábdob ütése kilöki a membránt, majd a membrán visszatér a nulla síkra, miután megszűnt a lábdob jele (enyhe kilengéssel, a tehetetlenségi erőből adódóan, de ez itt mindegy). Ha polaritáshibásan kötjük az erősítőre a hangszórót, akkor mindez a nulla síkhoz képest nem kifelé, hanem befelé, tehát a hangdoboz belseje felé fog történni, azaz a nulla sík és a hangdoboz belseje között fognak zajlani a membránrezgések. Mit állít ezzel szemben Lompos kolléga (és nyilván vele együtt a fegyvertársai)? ő azt állítja, hogy mindegy, hogy polaritáshelyesen van-e bekötve a hangszóró, mert a váltóáramú meghajtás (illetve jel) következtében a hangszórómembrán a nulla síkon rajta rezeg, vagyis a hanghullám szinuszfüggvényének pozitív félperiódusában a nulla síkon kívül lesz a hangszórómembrán, a negatív félperiódusban pedig a nulla síkon belül, azaz a hangdoboz belsejében. Ezekután nézzük meg, mi történik, ha egyenáramot kötünk a hangszóróra. Az egyenáram ugyebár nem váltakozóáram, azaz nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem annak iránya van, halad valamerről valamerre. Ha „helyes” polaritással kötjük az egyenáramot a hangszóróra, akkor azt látjuk, hogy a membrán előremozdul, és úgy marad, amíg esetleg le nem ég a hangszóró, vagy ha hirtelen túl nagy egyenáramra kötjük, akkor a membrán (és járulékos részei) ki is szakadhat(nak) és kilövődhet(nek) a szobába, még mielőtt leégne a hangszóró. Ha polaritáshelytelenül kötjük rá az egyenáramra a hangszórót, akkor mindez befelé történik, a hangdoboz belseje irányába. Ezt az egyenáramú részt úgy hiszem, senki sem próbálja vitatni, ez tehát a legkisebb közös többszörös.
Na most, akkor azt kellene még megérteni, hogy zenehallgatáskor a hangszóró membránját nem az áramkörben levő váltakozóáram mozgatja, hanem a hangjel, a hasznos jel, aminek határozott iránya és behatárolt sebessége van (közelítőleg fénysebesség), ami következetesen halad egyik pontból a másikba, jelesül az erősítőből kifelé, át a hangszórón, majd az erősítőbe vissza egy másik „lyukon” át, mint amiből kijött. Ha be van kapcsolva az erősítő, de nem szól a zene, akkor a konstrukcó függvényében kisebb-nagyobb alapzajt hallhatunk, ha odatartjuk a fülünket a hangszóróhoz. Nos, ez az alapza pontosan olyan módon mozgatja a membránt, mint ahogy azt Lompos kolléga a zenei jelre is rá akarja fogni, azaz félperiódusonként a nulla síkon kívül vagy belül van a membrán. A zenei hasznos jel azonban nem így mozgatja a membránt, hanem úgy, mintha egyenáram lenne, ugyanis a zenei hasznos jel nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem a zenei hasznos jel elindul egy kiindulópontból a pozitív vezetéken, s miközben határozott irányú és korlátos sebességű mozgást végez, a hangszórón és a negatív vezetéken át eljut a végpontba, de ha polaritáshibásan kötjük be a hangszórócsatlakozót, akkor a zenei hasznos jel ugyanezt a határozott útját járja, csak éppen fordított irányban, és mindeközben hangyafasznyit sem érdekli, hogy eközben a hordozóközege váltakozóáramú áramkör. Ha az erősítő Los Angelesben van, a hangszóró pedig Pekingben, és a vezetékeket az Atlanti-óceánon valamint Európán átvezetve összekötjük őket, majd pedig bekapcsoljuk az erősítőt, ezáltal létrehozzuk a (jelen esetben éppenséggel váltakozóáramú) áramkört, akkor kb. egy másodperc múlva fog Pekingben megszólalni a zene, majd (a zene!) újabb kb. egy másodperc múlva fog „visszaérkezni” Los Angelesbe a maga határozottan egyirányú, korlátos sebességű útján, és mint említettem, eközben hangyafasznyit sem fogja érdekelni, hogy a hordozóközege éppenséggel egy váltakozóáramú áramkör. Polaritáshelyes bekötés esetén a zenei hasznos jel következetesen a nulla sík és a szoba közötti területen mozgatva fogja rezgetni a membránt, hibás bekötés esetén pedig következetesen a nulla sík és a hangdoboz belseje közötti területen.
Egyébként pedig másfél napon át a globális felmelegedést fokozó energiák fogytak el olyasmi cáfolására, amit néhány mozdulattal mindenki leellenőrizhetett volna, akinek újdonság az, ami egyébként logikus és fizikus jelenség. Vette valaki a fáradtságot, hogy ránézzen a hangszórómembránra, hogy mit is csinál például egy lábdob vagy egy zenekari tutti hatására? -
#71562240
törölt tag
Elnézést, de a "dolgozat" zöme megismétlődik, és csak a végén tér vissza az eredeti mederbe, már nem tudom kiszerkeszteni az ismétlődő részt, mert lejárt az öt perc.
Így lenne helyes az írás:
Na, akkor, mivel nekem is ez a véleményem, bátorkodom még egyszer felmelegíteni a hangszórómembrán működésének kérdését váltóáram (és egyenáram) témában, mert megint olyan kérdés kapcsán keletkezett vallásháború, ami a zenehallgatásban évszázados ökölszabály, és amit indifferens fizikai elvek és vaskos degradáló jelzők felemlegetése helyett józan paraszti ésszel le lehetne ellenőrizni.
Először egy-két mondat arról, hogy mi történt (bocs, de a neveket nem mindig a maguk bonyolultságában fogom idézni, hanem praktikusan). Tamas kolléga megkérdezte, hogy a DIN szabványú hangszórócsatlakozónak melyik a pozitív és negatív pólusa. Néhány helyes illetve helytelen válasz hatására zoltanz kolléga megjegyezte, mint ellenőrzési lehetőséget, hogy az a lényeg, hogy kifelé mozduljon a membrán. Erre Lompos kolléga elővezette azt az elméletét, hogy ez nem így működik, hanem a váltóáram miatt úgy, hogy félperiódusonként (mármint a zenei jel szinuszhullámának félperiódusai függvényében) a membrán kifelé és befelé megy. Erre Bacylus kolléga frappánsan és tömören megjegyezte, hogy ő azért továbbra is nyugodtabb, ha az erősítő bekapcsolásakor kifelé, kikapcsolásakor befelé fog elmozdulni a membrán (mármint természetesen a nyugalmi helyzetéhez képest - teszem hozzá én) Mindezekután én is hozzászóltam, miszerint a dolog működése nem váltóáram téma, hanem az a lényeg, hogy polaritáshelyes bekötés esetén a hangjel következetesen kifelé fogja lökni a membránt, polaritáshibás bekötés esetén következetesen befelé, és ez az olyan( „alkalmi”, nagy kitérésű jelnél, mint a lábdob jele), kiválóan ellenőrizhető. Erre föl kitört az indifferens vallásháború váltóáramról és egyenáramról, ennek elején Lompos kolléga még megjegyezte, hogy amikor a dobos leveszi a lábát a pedálról, akkor a membrán beszippantódik (?!?!?!), én pedig egy későbbi szakaszban további további érzékletes példát hoztam fel, miszerint jól megfigyelhető, hogy bizonyos fajta zenei tutti effektusoknál, amikor időben hosszan, „folyamatosan” áramolnak a nagyenergiájú hangjelek, jól látható, hogy a hangszórómembrán folyamatosan egy „kilökött” helyzetben van (és ebben a „kilökött” helyzetben rezeg a hangjelek szinuszhullámai függvényében.
Most akkor még egyszer, kicsit másképp szemléltetem, hogy miről van szó, aki akarja érti, és leellenőrzi. Vezessük be a „nulla sík” fogalmát, ez a nulla sík azt a függőleges síkot fogja jelölni, amelyen a mélyhangszóró membránjának a széle helyezkedik akkor, amikor az erősítő bekapcsolt állapotban van, de nem szól a zene (és egyúttal nem is kapcsoltunk egyenáramot a hangszóróra). Mi történik, ha megszólal a zene? Az évszázados ökölszabály szerint, ha polaritáshelyes a hangszóró bekötése, akkor a hangszórómembrán kifelé tolódik a nulla síkhoz képest, és a zene energiájának és folyamatosságának függvényében a nulla síktól kifelé levő állapotban rezeg a hangjel szinuszhullámainak pozitív és negatív félperiódusai függvényében.. Ha csak egy hangszert figyelünk, például a nagy membránkitérést előidéző lábdobot, akkor eszerint azt kell látnunk, hogy a lábdob ütése kilöki a membránt, majd a membrán visszatér a nulla síkra, miután megszűnt a lábdob jele (enyhe kilengéssel, a tehetetlenségi erőből adódóan, de ez itt mindegy). Ha polaritáshibásan kötjük az erősítőre a hangszórót, akkor mindez a nulla síkhoz képest nem kifelé, hanem befelé, tehát a hangdoboz belseje felé fog történni, azaz a nulla sík és a hangdoboz belseje között fognak zajlani a membránrezgések. Mit állít ezzel szemben Lompos kolléga (és nyilván vele együtt a fegyvertársai)? ő azt állítja, hogy mindegy, hogy polaritáshelyesen van-e bekötve a hangszóró, mert a váltóáramú meghajtás (illetve jel) következtében a hangszórómembrán a nulla síkon rajta rezeg, vagyis a hanghullám szinuszfüggvényének pozitív félperiódusában a nulla síkon kívül lesz a hangszórómembrán, a negatív félperiódusban pedig a nulla síkon belül, azaz a hangdoboz belsejében. Ezekután nézzük meg, mi történik, ha egyenáramot kötünk a hangszóróra. Az egyenáram ugyebár nem váltakozóáram, azaz nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem annak iránya van, halad valamerről valamerre. Ha „helyes” polaritással kötjük az egyenáramot a hangszóróra, akkor azt látjuk, hogy a membrán előremozdul, és úgy marad, amíg esetleg le nem ég a hangszóró, vagy ha hirtelen túl nagy egyenáramra kötjük, akkor a membrán (és járulékos részei) ki is szakadhat(nak) és kilövődhet(nek) a szobába, még mielőtt leégne a hangszóró. Ha polaritáshelytelenül kötjük rá az egyenáramra a hangszórót, akkor mindez befelé történik, a hangdoboz belseje irányába. Ezt az egyenáramú részt úgy hiszem, senki sem próbálja vitatni, ez tehát a legkisebb közös többszörös.
Na most, akkor azt kellene még megérteni, hogy zenehallgatáskor a hangszóró membránját nem az áramkörben levő váltakozóáram mozgatja, hanem a hangjel, a hasznos jel, aminek határozott iránya és behatárolt sebessége van (közelítőleg fénysebesség), ami következetesen halad egyik pontból a másikba, jelesül az erősítőből kifelé, át a hangszórón, majd az erősítőbe vissza egy másik „lyukon” át, mint amiből kijött. Ha be van kapcsolva az erősítő, de nem szól a zene, akkor a konstrukcó függvényében kisebb-nagyobb alapzajt hallhatunk, ha odatartjuk a fülünket a hangszóróhoz. Nos, ez az alapza pontosan olyan módon mozgatja a membránt, mint ahogy azt Lompos kolléga a zenei jelre is rá akarja fogni, azaz félperiódusonként a nulla síkon kívül vagy belül van a membrán. A zenei hasznos jel azonban nem így mozgatja a membránt, hanem úgy, mintha egyenáram lenne, ugyanis a zenei hasznos jel nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem a zenei hasznos jel elindul egy kiindulópontból a pozitív vezetéken, s miközben határozott irányú és korlátos sebességű mozgást végez, a hangszórón és a negatív vezetéken át eljut a végpontba, de ha polaritáshibásan kötjük be a hangszórócsatlakozót, akkor a zenei hasznos jel ugyanezt a határozott útját járja, csak éppen fordított irányban, és mindeközben hangyafasznyit sem érdekli, hogy eközben a hordozóközege váltakozóáramú áramkör. Ha az erősítő Los Angelesben van, a hangszóró pedig Pekingben, és a vezetékeket az Atlanti-óceánon valamint Európán átvezetve összekötjük őket, majd pedig bekapcsoljuk az erősítőt, ezáltal létrehozzuk a (jelen esetben éppenséggel váltakozóáramú) áramkört, akkor kb. egy másodperc múlva fog Pekingben megszólalni a zene, majd (a zene!) újabb kb. egy másodperc múlva fog „visszaérkezni” Los Angelesbe a maga határozottan egyirányú, korlátos sebességű útján, és mint említettem, eközben hangyafasznyit sem fogja érdekelni, hogy a hordozóközege éppenséggel egy váltakozóáramú áramkör. Polaritáshelyes bekötés esetén a zenei hasznos jel következetesen a nulla sík és a szoba közötti területen mozgatva fogja rezgetni a membránt, hibás bekötés esetén pedig következetesen a nulla sík és a hangdoboz belseje közötti területen.
Egyébként pedig másfél napon át a globális felmelegedést fokozó energiák fogytak el olyasmi cáfolására, amit néhány mozdulattal mindenki leellenőrizhetett volna, akinek újdonság az, ami egyébként logikus és fizikus jelenség. Vette valaki a fáradtságot, hogy ránézzen a hangszórómembránra, hogy mit is csinál például egy lábdob vagy egy zenekari tutti hatására?[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Nem értem a hozzászólásodat, de három reakció:
Talán placebó hatás lenne, amit látnál a szemeddel, ha megnéznéd? Mindenki látja, aki megnézi, de te nem nézed meg, mert tudod, hogy úgysem fogod látni?
Utolsó bekezdéshez: ha már ilyen megfogalmazás, akkor „külsőbb” helyzet körül rezeg - ha jó a polaritás.
Minek a szélével mi van? És mi rögzül ott? Min heherészel ott éppen?(#25329) cipofuzo87: Hogy jön ide az offszet hiba téma, meg hogy nulla körül mozog-e a jel? Sehogy.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Ja, hogy a dob membránjáról van szó, így még kevésbé értem, hogy hogy jön ez ide. Elmagyarázod, hogy a lábdob jele is szimmetrikus. De ezt mindenki tudja, spanyolviasz, furcsa is lenne az ellenkezője, a lábdob hangja is egy szinuszhullám természetesen, na de mi köze ennek a témához? Az egyenáramnál „szimmetrikusabb” jel nincs is a világon, mégis kitolja a hangszórómembránt, és nem egy helyben hagyja, ami a logikádból következne.! De hogy jön ide a hangjel szimmetrikussága? (Lásd még offszethiba.) Sehogy. Csak hogy utaljak arra, hogy ki nem fektet enrgiát a másik megértésébe.
Ott van a te megfogalmazásod, elég képletes, és körülbelül éppen erről van szó: egy külsőbb helyzet körül rezeg a hangszórómembrán amikor a zenei hasznos jelet továbbítja a levegőbe.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Az új ára 120 font és annyiért igen jó ár/értékűnek számít, úgyhogy 38 font elég csábító! Hallgattam olyan rendszert, amiben ez voltuu benne, és a rendszer felettébb szépen szólt, ami persze elsősorban annak volt köszönhető, hogy a többi komponens kifejezetten audiofil kategóriába tartozott.
Új hozzászólás Aktív témák
VoidXs- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- T Phone 2 Pro - majdnem mindenben jobb
- Négymagos Xeon(!) CPU LGA775-ös deszkában
- Fűnyíró topik
- Yettel topik
- BMW topik
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Távol-keleti webshopok OFF topikja (játékok, kuponok, stb.)
- Okos Otthon / Smart Home
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- 700 dolláron kezdhet a Galaxy Watch Ultra
- További aktív témák...
