Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    válasz kjani18 #30856 üzenetére

    A "konzerv zene" hasonlat az adott fogalomhasználatban mindössze azt jelenti, hogy hangfelvétel. A mondandóm szempontjából mindegy, hogy az adott hanghordozón levő hangfelvétel, alias "konzerv zene" zene milyen stílusú, milyen módszerű, tehát az adott fogalomhasználatban egyformán és egyforma mértékben konzerv zene az audiofil módon felvett Beethoven zongoraszonáta és az általad "totál konzerv"-nek nevezett totál elektronikus zene (amelyiknél ugyebár kevesebb támpontunk van arról, hogy milyen lehetett az eredeti megszólalás). Az audiofíliában a "konzerv zene" szóösszetétel azt jelenti, hogy hangfelvétel.
    Te most éppen meg akarod szabni mindenki számára, hogy "...csak a hangzáshűség megközelítése a cél", csakhogy hiába akarod ezt megszabni, mások más véleményen vannak, de a mások véleményénél is fontosabb, hogy a valóság sem korrelál a te parancsoddal. Az én szövegem pedig éppen arról szólt, hogy nem csak a hangzáshűség a cél, mivelhogy minden hangberendezés óhatatlanul hozzátesz és elvesz az eredeti anyagból, ergo tudomásul kell vennünk, hogy külön műfaj az élő hangverseny és az otthoni zenehallgatás. Az otthoni hangberendezésnek csak az egyik (a legfontosabb) célja a minél nagyobb hangzáshűség elérése, a másik célja pedig, hogy "önálló zeneművészként" minél ügyesebben, élménytadóbban alkossa újra a hangfelvételt, azaz konzerv zenét. Amelyik hangberendezés ezt ügyesebb módon teszi, az zeneibb élményt tud nyújtani otthon, ellenben az ügyetlenebb hangberendezés kevésbé zenei élményt szerez otthon. Nem tudom, hogy van-e legzeneibb, de abban biztos vagyok, hogy van zeneibb és kevésbé zenei élményt szerző hangberendezés. A hangberendezés által otthon létrehozott "zenei élmény" a függvény egyik tengelye, a másik tengelye pedig a hangzáshűség. Ez a bizonyos "zenei élmény" persze nem független a hangberendezés hangzáshűségétől, de nem is azonos vele. Ez már csak azért is így van, mert egyik hangberendezés sem tud egyformán hangzáshű lenni a különféle stílusú-módszerű zenéken. A különféle hangszerek és a különféle zenészegyüttesek eltérő követelményeket állítanak a hangberendezéssel szemben a hangzáshűség szempontjából, ellenben a hangberendezés nem tud a működése közben adaptálódni ahhoz, hogy éppen milyen zenét játszik le, azaz milyen követelményeknek kell éppen megfelelnie. Tehát adott hangberendezés egyik zenén hangzáshűbb, másik zenén kevésbé hangzáshű. Egyik zenén zeneibb élményt nyújt otthon, másik zenén kevésbé zeneit, attól függően, hogy hová van kalibrálva a kompromisszuma a különböző stílusok között. A hangberendezés nem csak "hangzáshűséghajszoló" epigonja az eredetileg elhangzott hangversenynek, hanem egyúttal önálló "zeneművész" is, aki "zenei élményt" adóan újraalkotja a hangfevételt, azaz konzerv zenét. Érdemes ezt tudomásul venni, hogy "minél zeneibb élményt" tudjál létrehozni magadnak otthon.

    (#30862) Tonyo: Azt a tételt, miszerint a bejáratott és a nyers kábelek hangja között különbség van, még kjani is csak szőrmentén vitatja.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz andorra #30873 üzenetére

    Teljesen egyetértek.

    A hangzáshűség viszonylag objektivizálható, viszonylag egzakt, viszonylag kézzelfogható, ellenben a "zenei élmény" sokkal kevésbé. Nyilván elsősorban ebből fakadnak adott készülékek, adott hangberendezések megítélésének eltérései, attól függően, hogy éppen ki(k) ítéli(k) meg ugyanazt. Sokszor azonban létrehozhatóak széleskörű konszenzusok is, - mint ahogy az esztétika tudománya is viszonylag objektív/egzakt tudományként tud működni.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #71562240 #30874 üzenetére

    Ezzel kapcsolatban eszembe jutnak az arról szóló viták, hogy mi a hifi, mi az audiofil, és mi a high-end. Én így szoktam gondolni erre:
    - A hifi kategóriája egy adott, nem túl magas technikai színvonalon a különféle ízlések "eredője", azaz valamiféle "általános-szerű" ízlés felé tendál a hangképét tekintve. Elsősorban a hangzáshűségüket vizsgáljuk. Nem szoktuk túlárazottnak ítélni őket. Sokszor van bennük sok alkatrész. Inkább , mint szép a hangja.
    - Az audiofília kategóriája egy (általában) magasabb technikai színvonalon, elsősorban az alkotójának az egyéni ízlését tükröző hangképű készülékeket foglalja inkább magában. Itt tehát nem csak a technika áll középpontban, hanem a tervező "teremtő képzelete", egyedi ízlése is. Gondolom az "audiofil" készülékek a legvitatottabb készülékek, ezeknél vizsgáljuk leginkább az általuk nyújtott "zenei élményt" is a hangzáshűségük mellett. Ritkán ítéljük túlárazottnak. Sokszor nagyon kevés az alkatrész bennük. Inkább szép, mint a hangja.
    - A high-end kategóriájában pedig jellemzően megint egy "általános", "abszolút", "mindenki által elfogadott" ízlés felé törekszünk, egy sokkal magasabb, mondhatni "abszolút" technikai színvonalon. Ez tehát megint egy viszonylag "objektív" szint, ezeknek a készülékeknek a vizsgálatakor megint elsősorban azt nézzük, hogy a hangzáshűséget mennyire éri el. Ebben a kategóriában aztán viszonylag egyetértés is szokott lenni afelett, hogy az adott készülék mennyire hangzáshű, de még afelett is, hogy "mekkora zenei élményt" nyújt. A vita inkább azon szokott menni, hogy megéri-e az árát, szabad-e rá ennyi pénzt kiadni. Általában rengeteg alkatrész van bennük. Szép ÉS a hangja.

    A hifi és a high-end inkább ontológia/törzsfejlődés, inkább "személytelen" az audiofil pedig inkább egyedfejlődés/pszichológia/esztétika, inkább "személyes" :D

    (#30877) kjani18: :R

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Szupernova #30883 üzenetére

    Egy-egy jó akciót kifogva 60ezerből újonnan összehozható egy alapfokú, de már hosszan hallgatható erősítő-hangdoboz páros. Például:

    Hangdoboz 30ezerért:
    Mission m30i
    Tannoy Fusion R

    Erősítő:
    Hát, ehhez nagyon ki kell fogni valami akciót, most nem látok érdemeset 30ezer körül, inkább használtan.

    Ebben a topikban nem nagyon lesz, aki az aktív rendszer melletti döntést javasolná.
    Ellenben azt szoktuk javasolni, hogy használtat vegyél, és ennyi pénzből akkor már egy egész jó (de idősebb korú) párost össze lehet hozni kis szerencsével.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #25954560 #30889 üzenetére

    Bizonyára azért gyakori a stúdiós szóösszetétel, mert a "studiophile" nevezetű sorozatukba tartozik, - egyébként tényleg elég szimpatikus, jó ár/értékű kis készülék, kevés pénzért sok erénye van.

    (#30888) dudika10: Mindig teszett ez az áthúzásos módszered, úgy csinálsz mintha... De nem ez a lényeg, hanem az át nem húzott szöveged: nem szükséges olyan élénken bólogató avatárt tenni olyan mondatok mögé, amelyek ennyire magától értetődő tartalmat hordoznak... - értem szándékosan félre a mondandódat.
    Én is mondok történetet.
    - Apám, bár fiatalkorában még hallgatgatta a "szocialista minőségű" monó Tesla szalagos magnóját, nagyon távol állt a "hifista hobbitól". Ám, ha meglátogatott (elvált szülők gyermeke vagyok), és esetleg szólt közben zene, és esetleg a legutóbbi állapothoz képest valami kisebb-nagyobb változtatást-kísérletezést foganatosítottam, apám spontán, odafigyelés nélkül is megjegyezte, hogy most másképp szól, mint három hónappal-fél évvel azelőtt, amikor legutóbb szólt az ottlétekor. És meg is mondta, hogy hogyan szól másképp, és igaza volt. Mindezt spontán, bármiféle figyelemfelhívás vagy rákérdezés nélkül, akár teljesen más zenén.
    - Említettem már, hogy jónéhányszor voltam olyan helyzetben, hogy jobban vagy kevésbé képzett hifisták arcukon üdvözült mosollyal, a saját hangberendezésükön bemutatott vakteszttel bizonygatták, hogy nézzem meg, milyen pontos CD másolatot tudnak készíteni adott szoftverrel vagy adott asztali CD íróval, nincs ember, aki különbséget hallana. Ha elég nagyfelbontású volt a hangrendszerük, 3-5 másodpercbe tellett megmondani, hogy a két CD közül melyik az eredeti, melyik a másolt. És nem fért a fejükbe, hogy lehetséges ez, mert ők hosszasan tesztelgették, és nekik egyforma volt!
    - Tíz-húsz-huszonöt évvel ezelőtt (akár csak egy alkalommal) hallgatott hangberendezések között is voltak olyanok, amelyeknek a hangja az agyamban van annyira, hogy prímán tudom a ma hallottakat azokhoz is hasonlítani.
    Azt gondolom, hogy mindez kb. 90%-ban az agyműködésen (adottságon/képességen, szándékon, hozzáálláson) múlik, s csak kb. 10%-ban a fülön. Az agy rendkívül fejlődőképes, ha a tulajdonosa fejleszteni akarja. És még csak nem is feltétlenül a kifejezett hifista tapasztalatszerzés a fontos, hanem sokszor elég az is, ha általánosságban fejlett agyműködésre törekvő az ember. Azt tapasztaltam, hogy az okos emberek általában jobban képesek "hangberendezést hallani" (kivételek természetesen vannak, pro és kontra is).

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz andorra #30904 üzenetére

    és deadzone számára:

    Az elôzôekben leírtakhoz csak annyit tennék hozzá, hogy a ma kereskedelmi forgalomban kapható CD-író eszközökkel számos hiba is keletkezik a másolás során, amely hibák jelentôs részét ma már mérik is. Az írható CD-k és a CD-írók tesztjeinek manapság elengedhetetlen része annak mûszeres mérése, hogy mennyi és milyen hibákat vétenek jellemzôen. Tehát vitatom, hogy andorra többszörösen másolt anyaga a végén is hibátlan volt, kellett lenni benne számos hibának. Én azt mondanám, hogy az X és Y típusú írható CD között általában jóval nagyobb a hangzáskülönbség, mint amekkora hangzáskülönbséget az adott másolási hibák okoztak, ezért hallotta andorra egyformának a két Y típusút. Kíváncsi lennék, hogy én is egyformának hallottam volna-e. Majd egyszer végigviszek én is egy ilyen kísérletet a lehetô legjobb minôségû CD-íróval.

    De ahogy kolléga is megjegyezte, ez már nagyon sokszor elcsépelt hitvita. :)

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Szupernova #30941 üzenetére

    Ha a korábbi erősítő+hangdoboz párost érted a korábbi 60ezres keret helyett a 100ezres keretbe, akkor az már egy használható összeg új készülékek vásárlásához is, - no ersze használt készülékekkel magasabrra juthatnál el.
    Ha új készülékről van szó és erősítő-hangdoboz párosról 100ezerből, akkor például ezek:

    Erősítő:
    Cambridge Audio Topaz AM 10 - 63ezer
    Cambridge Audio 350 A - akciósan 76ezer

    Hangdoboz:
    Mordaunt Short MS 904 - akciósan 40ezer (90ezer helyett), ennyiért főnyeremény (eredeti árát is megéri)
    Mordaunt Short MS 906 - akciósan 60ezer (130ezer helyett), ennyiért főnyeremény (eredeti árát is megéri)
    Cambridge Audio S30 - 40ezer
    Cambridge Audio S70 - 70ezer
    Tannoy Mercury V1 - 52ezer
    Mission M31i - akciósan 40ezer
    Mission M32i - akciósan 52ezer

    Mindegyik Hifi Barlang-beli készülék, ott meg tudod hallgatni őket. A két akciós Mordaunt Short veszettül megéri, a használt vásárláshoz képest is. Ha érdekel a kettő közül valamelyik, ne hagyd hogy a Hifi Barlang-beli eladók lebeszéljenek róla (hajlamosak rá), hanem hallgasd meg, tetszeni fog és vedd meg.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Szupernova #30946 üzenetére

    Még azt kihangsúlyoznám, hogy a Cambridge Audio S70 is egy nagyon ügyes hangdoboz, szerintem felettébb megéri az árát, mégis, a Hifi Barlang-beli eladóknak valamiért nem tetszik, lebeszélni igyekeznek róla az érdeklődőket. (Ők azt nem értik, hogy miért tetszik az érdeklődőknek, én azt nem értem, hogy nekik miért nem tetszik.) Ha nem lennének a Mordaunt Short-ok ilyen szenzációsan olcsón (eredeti árukon nem férnének bele a költségkeretedbe), akkor a fenti listából én a legjobban a CA S70-et javasolnám.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Szupernova #30967 üzenetére

    Ha úgy gondolod, hogy később nem fogsz vágyakozni az S70 nagyobb hangja és több mélye iránt, akkor választhatod bátran az S30-at. Középsávban kellemesebb is, mint a nagyobbik testvére, de ez általában így is szokott lenni az ilyen méretkülönbségnél.
    Azt még érdemes belekalkulálni az árakba, hogy jó állvány is szükséges a kisebb dobozhoz. Saját kezűleg 3-4ezerből tudsz csinálni jó állványt, pl. MDF-ből vagy fából, de ha boltban veszel ilyesmit, akkor az 20ezer körül kezdődik, tehát kb ott lennél árban, ahol az S70 van.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Szupernova #30975 üzenetére

    Egyrészt az is baj, hogy a tévé mellett van, mert az elektromos/elektromágneses eszközök hatnak egymásra károsan. Másrészt az is baj, hogy az a tévéasztal-állvány minden bizonnyal nem audiofil célra terveztetett, márpedig minden hifi készülék, de hangdoboz számára különösen fontos, hogy hifi célra tervezett, rezgésmentesítő-rezgésszabályzó-rezgéselvezető speciális állványon-alátéten álljon. Óriási hatása van a hangra annak, amire ráteszed a hifi készüléket, különösen, ha az a készülék hangdoboz.

    (#30972) andorra: Ez valóban aláírás-értékű, add ki gebinbe valakinek, aki használ aláírást. :)

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    Rumcsaka kolléga nagyon tartalmas, sok-sok-sok-sok élvonalbeli, köztük szlovákiai gyártók készülékeit megmutató high-end show-n járt Pozsonyban, aljas módon beárulom, hogy nekem privátban küldött róla egy kis beszámolót. Kértem őt, hogy ide a topikba is írja meg az élményeit, ti is szuttyongassátok, hadd motiválja a kíváncsiságotok, nyilván titeket is érdekel, hogy mit látott-hallott.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz andorra #30982 üzenetére

    A kérdéseidre válaszok:

    1.; Saját készítésű állványok kérdése: Az gyakorlatilag erősen valószínű, hogy az az állvány, amit az egyszeri hifista (például én) a saját maga számára saját kezűleg, hályogkovács módjára készít, az nem lesz olyan jó minőségű, mint a szakemberek által hosszú időn át kikísérletezett konstrukciójú és gyártástechnológiájú gyári állványok. (Hacsak véletlenségből éppen nem egy kiemelkedően jó darab (pár) kerül ki az ember kezei közül - de ez inkább csak szerencsés véletlen.) Azért szoktam javasolni az MDF-et, illetve a tömör fát azoknak, akik nekiállnának ilyesminek, mert azok elég jó anyagok ilyen célra, és könnyebben kezelhetőek az amatőr számára, mint a fém anyagok, ráadásul alacsony, 2-3ezer forintos anyagköltséget jelentenek egy pár állványhoz. Az pedig, hogy az állvány konstrukciója milyen legyen, azazhogy milyen konstrukció lehet jó hangminőségű és házilag könnyen összeszerelhető, az nagyjából adott-behatárolt, ha van az embernek hifista tapasztalata. Mindezek alapján, ha kitalálom a konstrukciót, és méretre vágatom az asztalosnál az anyagot, akkor egy-két órás munkaráfordítással össze tudom állítani az állványt. A faanyag, a ragasztó, a készen megvásárolt tüskék vagy csavarok valamint a belefektetett munkaidőm ára összesen kb. 5-6ezer forint összköltségű állványt eredményeznek. Egy ilyen állvánnyal a tapasztalaim szerint eléggé meg tudom közelíteni a 25-30ezer forintos árkategóriájú gyári állványok hangminőségét, tehát sokkal jobb ár/érték arányt érek el, valamint így a tervezés-gyártás során foglalkozhatok is egy keveset a kedvenc hobbimmal, azaz a hifizéssel. Ez a módszer tehát azoknak lehet jó, akik sajnálnak kiadni állványra több tízezer forintot, ellenben nem sajnálnak egy kis időt a bütykörészésre. Hasonlítottam össze az MDF állványomat a Heybrook HBS1-el illetve 25-30ezres árkategóriájú Söund Arts állvánnyal, és azt mondanám, hogy a HBS1-hez képest elértem mintegy "85%-os", a Söund Artshoz képest mintegy "90%-os" hanginőséget, persze hangzásilag másfajta hangból, már csak azért is, mert fémállvány és faállvány hangja között természetszerűleg különbség van. (És persze ez a százalékos arányítás eleve hülyeség, de a kérdésfelvetésed miatt valamilyen hasonlattal ki kellett fejeznem, hogy kb. milyen szintű hangminőséget tudott az olcsó állványom.) Hasonló a helyzet a szintén saját kezűleg, 3db acél menetes szál, csavarok és alátétek valamint pozdorja lapok segítségével mintegy 5ezer Ft anyagköltségből és mintegy 2 munkaóra ráfordításával összeállított négypolcos készülékasztal/-állványommal, amellyel mondjuk "80-85 százalékát" elértem az adekvát polcszámú, MA típusjelű, 60ezer forint körüli Söund Arts készülékasztal/-állvány hangminőségének. Amikor mindezt az állványosdit kigondoltam és végrehajtottam, úgy véltem, hogy az árkülönbséget készülékbe, azaz erősítőbe, hangdobozba... fektetve jobban járok az eredő hangminőséget tekintve, és sikerült is bemesélnem magamnak, hogy igazam lett.
    2.; Fa vagy fém kérdése: Én úgy látom, hogy a drágább, "audiofil" vagy "high end" hangdobozok egyedi tervezésű állványait szinte mindig fából készítik, speciális konstrukcióban, és fémből inkább a "büdzsébb" kategóriájú állványokat. Kevés "összehasonlító tesztre" volt lehetőségem e téren, de azonos árkategóriájú állványokat tekintve nekem inkább a fa anyagú állványok szoktak jobban tetszeni a fémekkel szemben. De ez nyilván elsősorban egyéni ízlés kérdése.
    3.; Állványtömeg kérdése: Alapelvként a magam részéről inkább a nagytömegű állványokra szavaznék, adott állványok nekem inkább a homokkal/egyébbel feltötltött állapotukban szokott jobban tetszeni - de persze ezzel mindenkinek egyedileg érdemes kísérleteznie az adott rendszer és adott akusztika viszonyai között.
    4.; Utángyártott, "klónozott" (fém)állványok kérdése: Ebben végképp kevés összehasonlító tapasztalatom van. A legelső hangdobozállványom az a bizonyos Viltonstand (vagy Wiltonstand?) állvány volt, amellyel valószínűleg találkoztál annakidején (kilencvenes évek elején), ez ugyebár a Heybrook HBS1 állvány "szocialista gyártású" (magyar) klónja volt. Az ára mintegy kétharmada volt a HBS1 árának, a hangminőségére talán azt mondanám, hogy "75-80%"-os volt, ha ez a százalékosdi nem lenne eleve hülyeség. Szóval az utángyártott "klón" hangminősége biztos, hogy gyengébb volt, az ár/érték aránya talán jobb.

    Summa summárum, én is csak "elindulásként" bíztatnék bárkit a saját készítésű állványok alkalmazására, de elindulásként mindenképpen jól jöhet, mert szinte semmi pénzből elég jót gyárthat magának az ember. Saját magamra nézve pedig állványügyileg egyelőre tartósan a DIY módszer mellett kötöttem ki - mint ahogy a gyári készülékeimet is szeretem megbütykölgetni, már amennyire képes vagyok rá (és ezzel remélem szépen bevágódok lancerboy kollégánál, aki múltkor nem volt eléggé biztos abban, hogy engem mennyire sorolhat a "dájerek" vonalába :D ).

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #71562240 #30986 üzenetére

    A 4-es vázlatpontban a Viltonstand állvány árát eltévesztettem, azt akartam írni, hogy mintegy kétötöde (tehát kb. 35-40%-a) volt a HBS1 árának.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz zolika30 #31010 üzenetére

    (#31013)-ra is.

    Egy-két észrevétel és tanács:
    Ha új készüléket akartál volna venni, akkor viszonylag könnyű lenne tanácsot adni, mert ki-ki elmondhatná, hogy szerinte a jelenleg kapható készülékekből az adott árkeretben mik a legjobbak, illetve az igényeidhez legjobban illeszkedők. Használt készülékre azonban nehezebb konkrét típusokra szóló ajánlást adni, egyrészt mert az, hogy használtan éppen mit éri meg megvenni, azon múlik, hogy éppen mit, mennyiért hirdetnek, másrészt mert az elvileg szóbajöhető típusok köre korrelál a végtelennel, - kicsit persze sarkítva. Tehát használt készülékre való tanácsadás terén igazából az a módszer tud működni, hogy a tanácskérő találkozik a hirdetési kínálattal, és annak alapján konkrét hirdetésekre rákérdez: itt ezt hirdetik ennyiért, szerintetek megéri-e?
    Kezdetnek példálózzunk az ötleteiddel, vegyük azt, hogy erősítőre és hangdobozra is külön-külön van 20ezer forintod. Használt készülékek körében á 20ezerért már lehet találni hallgathatós típusokat is, ha nem is könnyen.
    Videotont ne vegyél, erősítőt se, hangdobozt meg különösen ne, mert egyik típusuk sem ér ennyi pénzt - állítom én. A Pioneer példád már valamennyivel jobban veszi ki magát, az az A209R erősítő a maga idejében egy több mint korrekt hangú készülék volt az alapkategóriás "áruházi" típusok között, kicsit magasba húzós, néha súlytalan, de mégis viszonylag tisztán és részletezően szóló, dinamikus karakterével.
    A fő haszna annak, hogy itt kérdeztél, az lesz, hogy mi a tömegtermelt áruházi típusok felől elkezdünk terelni téged a zeneorientált hifi-audiofil gyártók zeneorientált készülékei felé, - no persze széles sávban átfedés van ezen két kategória között, és az is igaz, hogy néha-néha lehet egy-egy gyöngyszemet találni a tömegtermelő multik "szemétdombján" is, - éppenséggel a szóba került A-209R erősítő is amolyan határeset, akár zeneorientáltnak is nevezhetnők az adott olcsó árához képest, vagyis az a típus akár meg is vehető, ha jó áron találsz.

    Nem konkrét típusokat ajánlanék a figyelmedbe, hanem néhány olyan márkát, amelyeknél esélyed van, hogy az olcsóbb, tíz-húsz-harminc éves korú készülékeik között az árkeretedbe illő áron találsz olyat, amit érdemes megvenni zenehallgatási célra, - illetve érdemes megkérdezned tőlünk, hogy szerintünk az adott márka éppen meghirdetett típusa megveendő-e annyi pénzért, amennyiért hirdetik. Hangdobozok közül inkább csak kis méretű, állványos dobozok férnek bele a keretbe.

    Erősítők: Cambridge Audio, Rotel, NAD, Harman-Kardon, Marantz, Denon, Orion (mármint a régi magyar, nem a mai japán cég), Yamaha...

    Hangdobozok: Tannoy, Mission, JPW, Mordaunt Short, Cambridge Audio, Bowers & Wilkins, Wharfedale, Visaton, Boston Accoustics, Canton, Heco, System Audio...

    Néhány példa, némelyik szándékosan aláhúzva:

    YAMAHA AX-396 ti
    DENON PMA-495R
    JPW ML-410
    HECO Interior Reflex 10H
    Infinity Reference 1i
    Canton Karat
    Épített hangfal pár Seas hangszórókkal

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz geza12 #31096 üzenetére

    Leginkább egyik se.
    Másrészt a kérdés így általánosságban nem megválaszolható, mert minden a konkrét típusoktól és a befektetett összegektől függ.
    Ám, mivel az integrált hangkártyák általában kerülnivalók, ha muszáj lenne választani, akkor inkább az első megoldás, mindazonáltal a kérdésfelvetés ebben a formában értelmetlen.

    (#31099) Tamoo: De akkor az STX árát is használtan nézd...

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Rumcsaka #31101 üzenetére

    Variable-t csak akkor, hogy ha valamiért fontos a szabályozhatóság, vagy mert a fixed árama nem ad optimális illesztést az erősítő felé. A variable-nek értelemszerűen rosszab a hangja.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz geza12 #31104 üzenetére

    Külön-külön hallgattam már, de összehasonlító tesztet még nem végeztem Xonar STX és DacMagic között, de nem is azonos kategóriában versenyeznek, már csak a kétszeres árkülönbség miatt sem, másrészt nem mindegy az alaplapi hangcsip típusa sem, azt azonban nem írtad. Mindazonáltal a véleményemet elmondom, hátha tudsz valamit kezdeni vele.
    A CA DacMagic vs. Xonar STX esetében az eltérő körülmények között megvalósult meghallgatási élményeim alapján valószínűsítem, hogy az alaplapi hangcsip/DacMagic rendszer szólna jobban, de feltételezem, hogy csak egy kevéssel, tehát a Xonar STX megoldást jobb ár/érték arányúnak gondolom. És akkor a véleményem: minkét megoldást a "csiga bedől a kanyarban" típusúnak érzem, mivelhogy számítógép jelentené a forráskészüléket. Mondhatnám "kár belé", különösen a DacMagic, ami egyébként egy nagyon jó készülék az áráért. Ha annyi pénzt rászánsz a dologra, amennyibe a DacMagic kerül, akkor én inkább azt mondanám, hogy ehelyett vegyél egy önálló "hifi" készüléket forrás célra, azaz olyan CD vagy SACD lejátszót (vagy szetereó erősítőt), amely tud USB eszközt fogadni és konténeres hangformátumokat lejátszani.

    A fenti szövegbe beleszámítandó a "számítógépes zenelejátszásról" elvi és tapasztalati alapon alkotott lesújtó véleményem, amely azonban sokak szerint elavult szemléletet tükröz, tehát kezeld forráskritikával.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz geza12 #31107 üzenetére

    Ha használtban gondolkodsz, akkor inkább vedd meg a Dorian által jelzett Lupust, és egy olcsóbbfajta hangkártyát (pl. sztereó Onkyo-t), ami belefér a keretedbe.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Dorian #31109 üzenetére

    Ha nincs alaplapi digitális (lehetőleg koax) kimenete, akkor se kell a hangkártya, csak érdemes. Ha van alaplapi digitális (lehetőleg koax) kimenete, akkor is érdemes a hangkártya, mivel a hangkártya digitális kimenete feltehetően tetemesen jobb hangot fog szolgáltatni, mint az alaplapi kimenet, hasonlóan az analóg kimenetek jellemző hangminőségkülönbségéhez az alaplapi hangcsip és hangkártya között. Ugyanaz a típusú hangminőségkülönbség a digitális kimeneten is jellemzően megvan, persze általában kisebb a különbség, mivel a digitális interfész (mint "egyszerű jeltovábbítás") kevesebb manipulációnak veti alá a hangot, mint a digitál-analóg átalakítási folyamat majd analóg jeltovábbítás.
    És aki erre most azt mondja, hogy nincs különbség, mert az alaplapi digitális kimenet is "bithelyesen átviszi az egyeseket és nullákat", azt fejbevágom egy beton villanypóznával - vagy egy gumicsirkével.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Dorian #31113 üzenetére

    Én is azt mondtam, hogy kisebb a különbség, ebben egyetértünk.
    Hogy az alaplapi koax vállalható, abban az alaplapok nagy része esetében nem értünk egyet.

    (#31115) Tamoo: Én is azért javasoltam olcsóbb hangkártyát a kollégának, mert egy digitális interfész kedvéért én se adnék ki nagyobb összeget hangkártyára, mivel valóban nem lesz "egetrengető" a különbség.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz geza12 #31111 üzenetére

    Egyébként a Black Box 50 ára (és hangja) valóban baráti, úgyhogy az is egy jó választás.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Goldwin #31141 üzenetére

    Patice válaszait kiegészítve:
    Zenehallgatás szempontjából egyik se lenne "jobb", tehát amiatt nem érdemes cserélni.
    Miből gondolod, hogy az utóbbinak nagyobb a teljesítménye? A megadott "teljesítményadatok" nem erre utalnak, - ráadásul az ilyen gyárilag-kereskedőileg megadott marketingadatoknak nincs is sok közük a valós teljesítményhez.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Szupernova #31151 üzenetére

    1.; Megér újonnan 50ezret. Elég jól sikerült lifestyle rendszer, nem rossz a hangja (persze nem is audiofil kategória), a magyarországi ára pedig 90ezer.
    2.; Működne, elég hasonló (pontos, gyors, dinamikus, helyenként kissé könnyűsúlyú, néha esetleg kissé túl közvetlen) hangtónusuk van, valószínűleg egymás erényeit és hibáit is erősítenék, de az erényeik jutnának túlsúlyba.

    Ennek ellenére találhatsz jobb vásárt használt komponens készülékekből, de ez a kis "tornyocska" sem lenne rossz vásár.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz andorra #31154 üzenetére

    A "kérdésedet" komolyan véve, hosszan válaszolok, mert ha nem is éjjel, de legalábbis nappal bizony elég sokat foglalkozom a hifi-audiofil helyek látogatásával. Az "audiofília" ugyanis kulturális téren számomra az élet középontja, bennefoglalva természetesen a zenehallgatást, de szinte ugynannyira a "hangminőséghallgatást" is.
    Az utóbbi harminc évben a zenehallgatás volt a legfőbb szenvedélyem, és ezen belül számomra majdnem ugyanolyan fontos, hogy a hifi készülékek külsejében, belsejében és hangjában gyönyörködjek, minél több készüléket megnézzek, meghallgassak. (Nem a Guiness rekord végett, hanem mert egyrészt a kíváncsiság hajt, másrészt nekem a hifi készülékek megismerése ugyanolyan, sőt még annál is nagyobb és fontosabb élvezet/katarzis, mint a könyvolvasás, filmnézés, festménynézegetés...) Ráadásul a lehető legtöbbet olvasok is a hifi-ről és "audiofíliáról", viszonylag folyamatosan olvastam-olvasom a jobb külföldi szaklapokat (HFN&RR, Stereophile, Audio, Hi-Fi Choice, What Hi-Fi...), a magyar hifi lapokat pedig mindig meg is vettem, kivéve az utóbbi egy-két évben (HFM, Hi-Fi Piac, Audió, Zsolt Audio-féle kiadványok..., - de még a Soltész-féle Sztereó-t is!!!). A szépemlékű HFM-ben a legkedvencebb rovatom a Hetedhéthatár volt, azután a készüléktesztek, és csak ezek mögött következtek az Uhrmann György-féle hanglemezkritikák. Én még egy készülékgyártói prospektust is remegő kézzel nyitok ki.
    Magánembereknél is sokmindent hallgattam már, de ha hifi-műszaki bolt felé járok, mindig benézek, hogy van-e valami újdonság, amit meg lehet nézni-hallgatni, illetve sokszor szándékosan evégett indulok adott irányba. Az "exkluzívabb" high-end kereskedőkhöz is be-be szoktam térni, de a Hifi Barlang, Annex márkabolt... típusú üzletekbe kb. havonta. Amíg élt, Csontihoz is járogattam a Merlinbe, de a többi jobbfajta hazai hifi kereskedőkhöz is viszonylag rendszeresen, a Zsolt Audiótól kezdve, a L'Auditeur-ön, Datateam/AudioVison Tuning-on, Dunaudio/HiVox-on át az Audio Centrum-ig vagy a Dob utcai Akusztikáig, de még Penna és Poor-ékhoz is fel-felnézegettem a hegyre (blattidának aktuálisan utalok rá, hogy ott ugyebár például a tegnap szóba került jóféle ProAc-okat), - vagy ami számodra közelebbi példa, Bese Attiláék eddig gyártott készülékeit is szinte mindet meghallgattam már őnáluk vagy másutt. Még a kolléga által kérdezett TEAC-hoz hasonló lifestyle rendszerekbe is bele szoktam hallgatni, ha másutt nem, legalább a Media Markt típusú üzletekben. (Nekem még az MM-ek, Saturn-ok is törzshelyeim.)
    Szóval én tényleg sokat foglalkoztam ezzel a hobbival ifjú kamaszkorom óta, persze inkább nappal, éjjelente ritkábban, bár éppenséggel sokszor álmodom készülékek-hangrendszerek meghallgatásáról - és persze megvásárlásáról. :D
    No és persze nagyon sok mindent nem ismerek, de az nem olyan feltűnő, hiszen amikor ilyenekről kérnek tanácsot, akkor természetesen nem szólok külön, hogy ezeket nem ismerem. :)

    Elnézést a litániáért, de "kérdésedet" komolyan véve megragadtam az alkalmat, hogy "kiöntsem a szívemet". Mint mondottam, kulturális téren számomra az "audiofília" az élet origója, csak utána következnek a könyvek, filmek, sport...

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #71562240 #31156 üzenetére

    És akkor a néhai Belgrád utcai Ramovill-t még nem is említettem. :D Ha minden igaz, ott volt Magyarországon először szaküzletben audiofil hallgatózó terem...

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #03969024 #31159 üzenetére

    Már megint böllenkedsz itt, jó hogy nem majd a Videotonok. :D

    A HM vasakat a Dali dobozokkal párosítva jobban jártál volna, persze ez számodra sem meglepő, csakhát ugyebár jellemzően JBL-ekkel párosítják (egyébként az újabbfajta JBL-ek között is vannak jók!). Yamahákból legutóbb a budaörsi MM-ben néztem-hallgattam szélesebb választékot, talán ott még vannak. Igaz, akkor még a westend-es MM mellett is megvolt a különálló Yamaha-részleg (ami sajnos nem sokáig működött, igaz közel sem voltak ideálisak a körülmények ott sem). A budaörsiben egyébként viszonylag használható a "zeneszoba", akár csendes körülményeket is könnyen lehet teremteni, ha jó akusztikát nem is. Múltkor ott végignéztem az "AC-DC a River Plate-ben" koncertfilmet, pedig nem volt időm ott ücsörögni, de jólesett, - jól is szólt, főleg HK-Yamaha rendszerben.

  • #71562240

    törölt tag

    Figyelem: mindjárt kezdődik a Steve Biko-ról szóló Richard Attenborough film a tévében, és ha ennek kapcsán átkötök Peter Gabrielre, akkor szinte nem is off a figyelemfelhívás...

  • #71562240

    törölt tag

    válasz nLali #31164 üzenetére

    Hogy legyen támpontod, rövid lista a legélvonalbeliek közül (kb. ezek a leghíresebbek, legnépszerűbbek, egyúttal mondhatni a legjobbak is, de természetesen számtalan kiváló van ezeken kívül is). Tehát az élcsapat legeleje:

    Klezmatics
    Frank London
    David Krakauer Trio
    Kroke
    Misha Alexandrovich
    Malavsky Family
    Harry Kandel"s Orchestra
    Amsterdam Klezmer Band
    Brave Old World
    Klezmania
    Klezmer Conservatory Band
    Budowitz
    Joel Rubin Ensemble
    stb...

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz roli901113 #31167 üzenetére

    Hát, minőségről én se beszélnék, eleve csakis idézőjelben emlegettük "zeneszobának". Idézőjel nékül eszembe nem jutna így nevezni. :)

  • #71562240

    törölt tag

    válasz PiA #31174 üzenetére

    Mikro hifiről beszélsz, de amiket idézel, azok szerencsére nem mikro hifik. Mikro hifi-nek inkább azokat a nagyon olcsó kompakt készülékeket szokás hívni, amelyek minőségben is "mikrók", tehát nem is igazán a hifi kategóriába tartoznak, - ilyenekkel itt nem is szoktunk foglalkozni. Az általad tálalt készülékkategória azonban teljesen komilfó egy hifista számára is, az ebbe tartozókat jobb híján lifestyle rendszereknek hívjuk, angolból átvéve a "szakkifejezést".
    A kér általad talált típus közül a Cambridge One bizonyos zenéken (klasszikus, jazz...) egy lépcsőfokkal magasabbra lép hangminőségben mint a Denon, de a közvetlenebb hangja miatt egy kicsit kényesebb a lejátszott zeneanyag műfajára, minőségére. A Denon D-M38 ellenben "mindenevőbb", hallgathatósabb, puhább. Én a Cambridge-t választanám, te lehet hogy inkább a Denont, de mindkettő jó vétel, best buy gyanús a kategóriájában.
    Mindazonáltal ilyenkor általában elmondjuk, hogy ennyi pénzből, jól összeválogatott használt készülékeket vásárolva számottevően jobb hangminőséget is elérhetsz.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz PiA #31181 üzenetére

    Ezekből a zenei stílusokhoz szerintem a Cambridge lenne egy kicsivel jobb, amely ráadásul akciós áron kapható - amint azt észre is vetted.

    (#31183) roli901113: Érdemesebb házimozi topikban kérdezned, ott több visszajelzést fogsz kapni ezekről.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    Egy kis Heed Audio reklám Britanniából... (a jobb szélen, a Harrow Audio hirdetésében).

    HFN&RR
    Hi-Fi Choice

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz andorra #31189 üzenetére

    Ezeket még a Göczey Zsuzsa-féle Lemezbörze helyett c. műsorból, az akkori (lancerboy kedvéért: Videoton :) ) rádiósmagnómmal felveszegetvén ismertem meg annakidején. Steeleye Span, Renessaince, Clannad, Chieftains... Ezeknél a zene érvényesült önmagában, nem kellett őket agyonhangmérnöközni a stúdióban, - csak felvették, oszt jó napot. Még a rádiósmagnóval felvett kazettákon is érezni, hogy milyen tisztán, természetesen szólnak. A hangminőség is olyan természetes, könnyed volt, mint a brit folkzene.

    (Csak az esetleges érdeklődők kedvéért, nehogy rosszul jegyezzék meg, javítom a gépelési hibát: Pentangle.)

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #03969024 #31196 üzenetére

    Na ja, ARC mániát nem kunszt "felvállalni". Azt én is vállalnám... - ha lenne miből. :)

    A két említett bolt nem ugrik be, sajnos valószínűleg nem jártam ezekbe, már csak azért sem, mert akkoriban Szombathelyen laktam, úgyhogy nem ismertem részleteiben Budapestet, és időm se volt mindenhova elmenni, ha fent jártam egy-két havonta.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #03969024 #31201 üzenetére

    Én inkább az Orion tornyokat nézegettem, azok jobbak voltak. Meg szebbek is. :)

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Orlin #31212 üzenetére

    Ha jól értem, ami gerjed, az már a Tangent, és a régi Kenwood továbbra sem gerjed, akár akkor sem, ha megy a mosógép? Ez esetben érdemes az erősítőt megmutatni szakembernek, mert nyilván valami hiba van benne, lehet, hogy csak érintkezési - emellett persze érdemes más lakásokban is megnézni, hogy ott gerjed-e. Az előzmények alapján nálatok valószínűleg összejátszik, hogy az elektromos hálózatotokkal és az erősítővel is lehet egy kis gond, és ez összeadódik.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz hkari #31222 üzenetére

    Nagyon is érdemes tüskét vagy egyébfajta alkalmas alátétet. Kár, hogy nem vagy hajlandó rendes állványra tenni.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz hkari #31225 üzenetére

    Tényleg nagyon jó az árához képest, mint ahogy az S70 is. Én rendszeresen ajánlgatom őket az adott árkategóriában. A tisztaságukat-közvetlenségüket nagyon szeretik az akusztikus zenék, a viszonylagos energikusságukat pedig a "villanyos" zenék.

    (#31226) ronaldo: Például ESI Maya44USB, ESI Dr. DAC nano, ESI U24XL... Ezeknél előkelőbbet gondolom nem érdemes az adott szintű rendszeredbe.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz hkari #31230 üzenetére

    1. Jó.
    2. Jó.

    Ám kapható éppenséggel száz forint körüli darabáron is tüske. Lásd például: link.

    (#31231) kjani18: Láthatólag én csak viccből "válaszoltam" az álkérdésedre. De ha arra akarsz kilyukadni, hogy a tápkábel minősége nem kulcsfontosságú, hogy a zavarszűrők és hasonló eszközök eleve feleslegesek, mert úgyis szar az elektromos hálózat egésze, akkor erről engem nyilvánvalóan nem fogsz meggyőzni, mert én (és sokan mások) már évtizedek óta tapasztalom, hogy nagyon is fontosak és óriási hatásuk van. Ha oda akarsz kilyukadni, hogy a lejátszók, erősítők, hangdobozok minősége is tök mindegy, mert úgyis szar az egész elektromos hálózat, akkor még kevésbé tudnál meggyőzni, de legalább talán azt gondolnám, hogy következetes vagy. És persze akkor már hozzáteendő, hogy a hangfelvételek minősége is tök mindegy...

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Lompos48 #31235 üzenetére

    Egyrészt, én tisztában vagyok vele, hogy milyen okai és formái vannak az elektromos (és egyéb másfajta) gerjedésnek, ezért felesleges volt ezt magyaráznod nekem címezve - bár vitatni-árnyalni éppenséggel tudnám a hozzászólásod egy-egy megfogalmazását, de ez most mindegy.
    Másrészt, úgy gondolom, hogy értettem, hogy kjani miért kérdezett eredetileg ozzy-tól, de én biztos, hogy nem kapcsolódtam ehhez a kérdéshez, illetve a gerjedésterminológia témához. Ha netán kjani kapcsolódott is, én nem, nekem annyi közöm van kjani eredeti, ozzy felé történt "visszakérdezéséhez", hogy offban (!) elsütöttem egy kedélyeskedő mondatot kjani kérdése kapcsán a galambokról - amelyek egyébként folyamatosan itt burukkolnak (búgnak) az erkélyünkön. Kjani újra kérdezett az ő ozzy-nak címzett, "Hogy érted, hogy a hajszárítóra begerjed az erősítő?" mondatával kapcsolatban, miszerint "Tényleg nem sejtitek, hogy miért kérdeztem?" - én erre egyértelműsítettem, hogy én csak viccből "válaszoltam" az álkérdésére, vagyis az adott kontextusban engem nem érdekelnek a gerjedéssel kapcsolatos terminológiai problémák, azaz a magam részéről nem tartottam fontosnak arról beszélni, hogy a szóbanforgó jelenség gerjedés-e vagy sem. Kjani összes többi beszéde pedig már egy másik problémáról szólt, amire aztán reagáltam komolyból is.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz kjani18 #31244 üzenetére

    Hadd ismételjem blattida válaszát. Nem érvényes a hasonlatod, mert a hifi lánc nem szakad el, hanem a láncszemeinek az erőssége-gyengesége összeadódik-kivonódik a hangminőség végeredményében. Tehát ha valamelyik láncszemet kicseréljük egy erősebbre, az az egész láncot erősebbé teszi, akkor is, ha maradtak még a láncban kifejezetten gyenge láncszemek is. Itt nem szakad a gyenge láncszem, hanem az egyes láncszemek "ereje" összeadódik a lánc eredő "szakítószilárdságában".
    Azon bizonyára érdemes elmélkedni, hogy a hifi láncban melyik láncszem mekkora pénzért mekkora arányú változást okoz a lánc végső erejében, azaz a hangminőségében, de itt nem valamiféle erős vagy gyenge alapra épült, összeomlani készülő házról van szó, hanem akkor már inkább úttestről, amely minél "szélesebb", minél "simább", minél kevésbé "kátyús", annál kényelmesebben, biztonságosabban, sebesebben tudunk rajta "haladni". Tény, hogy az elektromos hálózat hifi szempontból pocsék minősége "kátyúkat" okoz ezen az "úttesten", de ennek ellenére fontos, hogy a hifi lánc láncszemei minél kevesebb további "kátyút" okozzanak.
    És akkor a tápkábel példája: hiába van millió kilométer elektromos hálózat a tápkábel előtt, általános tapasztalat, hogy annak a fél-egy-másfélméteres drótdarabnak a minősége ugyanolyan jellegű és mértékű hatással van a hangminőségre ("kátyúsodásra"), mint amilyen jellegű és mértékű hatással az interkonnektek és a hangszóróvezetékek bírnak. Nyilván érdemes rajta elmélkedni, hogy miért van ez így, és nyilván okkal furcsállkodhat, hitetlenkedhet az ember, hogy a sok-sok kilométer drót után az a fél méter drót miért van ekkora hatással, de az biztos, hogy nem valamiféle placebó hatásnak, "audiofil lila ködnek" vagy sznobizmusnak engedelmeskedve költünk néhányszáz vagy többezer forintot tápkábelre azok, akik törődünk a tápkábel minőségével (mert megfigyeljük, meghalljuk, hogy milyen komoly hatása van). Fajlagosan kb. ugyanannyit költünk tápkábelre mint interkonnektre vagy hangszóróvezetékre, mert a tápkábel hatása is kb. ugyanolyan és ugyanakkora - a tapasztalataink szerint.
    És akkor csak nagyon-nagyon halkan hozzáteszem, szokott forogni azon is az agyam, hogy egy-egy jobb minőségű vagy a hangminőségre előnyös hatású tápkábel (azaz drót plusz csatlakozó) esetleg nem csak amolyan passzív eszköz, amely a további "kátyúsodástól" védi az "úttestet", hanem esetleg vannak "aktív" hatásai is, amelyek révén egy-egy "kátyút" "be is foltoz"??? Az aktív/passzív hálózati szűrőkről pedig most nem is beszélek, amelyek pedig éppen ezt teszik: "befoltoznak kátyúkat", amelyeket az elektromos hálózat rossz minősége okoz az "úttesten".
    Persze ez az "úttest" hasonlat is felesleges, de legalább talán nem sántít nagyon a témánk szempontjából.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz kjani18 #31247 üzenetére

    Na most már túlzottan elhasonlatosodunk... Az arányosság fontosságával persze egyetértek, ha a Székelyudvarhely-Veszprém viszonylat jelenti a hifi lánc egészét, akkor inkább 3000 befoltozott kátyút szeretnék, mintsem ehelyett 1km autópályát. Ám a Meggyest körbeutazók halmaza illetve a Székelyudvarhely-Veszprém között ingázók halmaza közötti érdekkülönbséget már nem igazán tudnám a tápkábel-hifi lánc viszonylatra lefordítani... :D (Vagy akkor mit jelent a hifi láncra vetítve, hogy Veszprémet sokan még mindig a régi kerülőn, a Házgyári út felé kerülik meg, pedig erre a célra ott a szép négysávos "körgyűrű"?! :Y ) (Közben eszembe jutott, ez lesz a bikábelezés témája...)

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz t.sandor #31254 üzenetére

    Ezek közül van a legnagyobb esélyed olcsón jót találni használtan: Tannoy, Mission, Canton, JPW, Visaton..., esetleg Wharfedale...

    (#31255) Faxxx: Bejöhet.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák