Új hozzászólás Aktív témák

• #4 Ghoosty őstag Antonio #2

  Új Válasz 2016-08-26 16:54:29 #4

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ghoosty

  őstag

  válasz Antonio #2 üzenetére

  "(meg szerintem bármilyen normális –kicsit is informált-ember ugyanezt teszi)."

  Ebben sajnos igazad van. Akik csak kicsit informáltak azok ferdítésekkel, hazugságokkal találkoznak amit pl a Green Peace terjeszt. A rendesen informáltak meg tudják, hogy amit leírtál, annak egy része igaz a hagyományos vetőmagokra is, egy másik része hazugság vagy ferdítés, a maradék meg offtopic.

  Ez nyilvánvalóan nem igaz:

  "(mivel a módosított növények megváltoztatják a talaj PH értékét az őshonos növényzet eltűnik, tehát ha akarsz sem tudsz már mást ültetni)"
  De nyugodtan linkelhetsz tanulmányt ahol a FlavrSavr paradicsom okozott ilyet, elég sokáig termelték és elég pozitív hatása van az élelmiszer pazarlásra. Nincs is benne új gén, csak egy meglévőt kapcsoltak ki, hogy nehezebben rohadjon meg,így tovább felhasználható. De mivel GMO szegényem, ezért biztos veszélyes.

  Ha valóban tájékozott lennél, nem írtad volna le ezt a mondatot:

  "pl olyan toxinokat egyéb mérgező anyagokat növelnek a növényben ami eredetileg is megtalálható benn csak kisebb mértékben, hogy már a kártevő se tekinti „tápláléknak” persze mi emberek azért megesszük …"

  Olyan nem létezik, hogy mindenkire mérgező valami. A mérgezés dózis és fajfüggő is. (Pl csokoládéban található teobromin mérgező a kutyáknak, neked meg semmi bajod nem lesz tőle.) Sőt sok olyan anyag is van, ami kell a szervezetnek, de kicsit több már halálos lehet. (pl só. Nemrég volt egy haláleset, hogy egy csecsemő pár gramm konyhasótól meghalt) De nem egy haláleset történt már vízivás miatt is. (tiszta víz)
  Van olyan méreg, amitől a kártevők meghalnak, neked meg semmi bajod sem lesz, még nagy dózis esetében sem. Ilyen pl a bt toxin ami a bio permetszerekben van.

  Ha valóban akarsz tájékozódni, akkor a criticalbiomass oldalt ajánlom. Ott minden ki van fejtve részletesen, hivatkozásokkal.

• #6 Ghoosty őstag Antonio #5

  Új Válasz 2016-08-29 16:41:08 #6

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ghoosty

  őstag

  válasz Antonio #5 üzenetére

  Mivel elég kulturált választ adtál, kifejtem, hogy a legnagyobb érved miért nem állja meg a helyét.

  "Csak azt akartam érzékeltetni még ma se tudjuk biztosan előre jelezni (talán ezt már igen) ha 1db elem kikerül/bekerül/megváltozik a rendszerben, akkor mi az esélye hogy egy genom szinten történt változás mely végtelen számú mutációt és azok további hatványozott változást generálhatnak az ökoszisztémában előre kimutat bárki?"

  Ez az a kategória, ami a hagyományos növénytermesztésnél is igaz. Rengeteg olyan növényt termesztünk, ami nem őshonos. Nagyon sok teljesen más kontinensről származik. Ebből következően idegen az ökoszisztéma szempontjából. Így nem tudod megjósolni, hogy a termesztése milyen hatással lesz a meglévő ökoszisztémára, de nyugodtan termeszthetsz bármit, mivel ez nem GMO. Holott ismert rengeteg olyan eset Magyarországon, hogy pl egy dísznövény invazív lesz.
  Logikátlan módon meg ha egy öshonos baktériumból (ami ez ember bélrendszerében él) átraksz egy gént egy növénybe, akkor, akkor az onnantól veszélyes, holott nem kerül új gén az ökoszisztémába, ráadásul magától is bármikor bekövetkezhet horizontális géntranszfer következtében. De mivel ezt GMO-nak minősül, ezért ez veszélyes és tilos.
  Ha fogok két almafát, keresztezem őket,így keverve a géneket, akkor az rendben van. Ha fogok két almafát, az egyikből átrakok egy gént a másikba akkor az GMO és rossz.
  Ha fogok egy növényt, amely nem tud szaporodni egy másikkal, de erős röntgensugárzással kezelem, aminek következtében széttöredezik a kromoszómája, így össze lehet őket erőltetni, majd addig szaporítom őket, mint az általam előnyösnek vélt gén átkerül a másik növenybe (meg még ki tudja mi) az megint rendben van, mert nem GMO, pedig egy másik fajból került át egy gén. (Így készült a búza levélrozsdának ellenálló fajtája)
  De ugyanígy, ha egy növényt erős mutagén hatásnak kiteszem és a mutáció következtében megjelenik egy előnyös tulajdonsága, azt keresztezem a kiinduló növénnyel, akkor az megint rendben van, mert ez sem GMO.

  Az amit az átlag ember hisz, hogy keresztezgetjük a növényeket és milyen jó lesz, már régóta kiegészült más nemesítési módszerekkel. Ezek közül egyedül a rekombináns DNS technológia az ami "tilos", pedig már ez is jó 40 éves technológia.

  A másik közhiedelem, hogy a gazdák eltesznek vetőmagot a következő évre a termésből. Ez csak marginálisan létezik, vagy még úgy sem. Egyrészt nemesített növények esetében tilos, mert itt is létezik a GMO-ra jellemző "szabadalom", csak itt fajtaoltalom néven fut. A jellemző jogdíj mértéke még több mint a GMO növények esetében, ha mégis szeretnél elrakni magot magadnak. A másik fő ok, amiért nem igazán raknak el vetőmagot, az a hibrid technológia, aminek következtében a következő generációs termény összehasonlíthatatlanul rosszabb lesz, mint az eredeti. Tehát a "jogdíj" is ugyanúgy jellemző a hagyományos vetőmagokra, így ez az érv sem állja meg a helyét a GMO vitában.

Új hozzászólás Aktív témák