Új hozzászólás Aktív témák
-
Ghoosty
őstag
"(meg szerintem bármilyen normális –kicsit is informált-ember ugyanezt teszi)."
Ebben sajnos igazad van. Akik csak kicsit informáltak azok ferdítésekkel, hazugságokkal találkoznak amit pl a Green Peace terjeszt. A rendesen informáltak meg tudják, hogy amit leírtál, annak egy része igaz a hagyományos vetőmagokra is, egy másik része hazugság vagy ferdítés, a maradék meg offtopic.
Ez nyilvánvalóan nem igaz:
"(mivel a módosított növények megváltoztatják a talaj PH értékét az őshonos növényzet eltűnik, tehát ha akarsz sem tudsz már mást ültetni)"
De nyugodtan linkelhetsz tanulmányt ahol a FlavrSavr paradicsom okozott ilyet, elég sokáig termelték és elég pozitív hatása van az élelmiszer pazarlásra. Nincs is benne új gén, csak egy meglévőt kapcsoltak ki, hogy nehezebben rohadjon meg,így tovább felhasználható. De mivel GMO szegényem, ezért biztos veszélyes.Ha valóban tájékozott lennél, nem írtad volna le ezt a mondatot:
"pl olyan toxinokat egyéb mérgező anyagokat növelnek a növényben ami eredetileg is megtalálható benn csak kisebb mértékben, hogy már a kártevő se tekinti „tápláléknak” persze mi emberek azért megesszük …"
Olyan nem létezik, hogy mindenkire mérgező valami. A mérgezés dózis és fajfüggő is. (Pl csokoládéban található teobromin mérgező a kutyáknak, neked meg semmi bajod nem lesz tőle.) Sőt sok olyan anyag is van, ami kell a szervezetnek, de kicsit több már halálos lehet. (pl só. Nemrég volt egy haláleset, hogy egy csecsemő pár gramm konyhasótól meghalt) De nem egy haláleset történt már vízivás miatt is. (tiszta víz)
Van olyan méreg, amitől a kártevők meghalnak, neked meg semmi bajod sem lesz, még nagy dózis esetében sem. Ilyen pl a bt toxin ami a bio permetszerekben van.Ha valóban akarsz tájékozódni, akkor a criticalbiomass oldalt ajánlom. Ott minden ki van fejtve részletesen, hivatkozásokkal.
-
Ghoosty
őstag
Mivel elég kulturált választ adtál, kifejtem, hogy a legnagyobb érved miért nem állja meg a helyét.
"Csak azt akartam érzékeltetni még ma se tudjuk biztosan előre jelezni (talán ezt már igen) ha 1db elem kikerül/bekerül/megváltozik a rendszerben, akkor mi az esélye hogy egy genom szinten történt változás mely végtelen számú mutációt és azok további hatványozott változást generálhatnak az ökoszisztémában előre kimutat bárki?"
Ez az a kategória, ami a hagyományos növénytermesztésnél is igaz. Rengeteg olyan növényt termesztünk, ami nem őshonos. Nagyon sok teljesen más kontinensről származik. Ebből következően idegen az ökoszisztéma szempontjából. Így nem tudod megjósolni, hogy a termesztése milyen hatással lesz a meglévő ökoszisztémára, de nyugodtan termeszthetsz bármit, mivel ez nem GMO. Holott ismert rengeteg olyan eset Magyarországon, hogy pl egy dísznövény invazív lesz.
Logikátlan módon meg ha egy öshonos baktériumból (ami ez ember bélrendszerében él) átraksz egy gént egy növénybe, akkor, akkor az onnantól veszélyes, holott nem kerül új gén az ökoszisztémába, ráadásul magától is bármikor bekövetkezhet horizontális géntranszfer következtében. De mivel ezt GMO-nak minősül, ezért ez veszélyes és tilos.
Ha fogok két almafát, keresztezem őket,így keverve a géneket, akkor az rendben van. Ha fogok két almafát, az egyikből átrakok egy gént a másikba akkor az GMO és rossz.
Ha fogok egy növényt, amely nem tud szaporodni egy másikkal, de erős röntgensugárzással kezelem, aminek következtében széttöredezik a kromoszómája, így össze lehet őket erőltetni, majd addig szaporítom őket, mint az általam előnyösnek vélt gén átkerül a másik növenybe (meg még ki tudja mi) az megint rendben van, mert nem GMO, pedig egy másik fajból került át egy gén. (Így készült a búza levélrozsdának ellenálló fajtája)
De ugyanígy, ha egy növényt erős mutagén hatásnak kiteszem és a mutáció következtében megjelenik egy előnyös tulajdonsága, azt keresztezem a kiinduló növénnyel, akkor az megint rendben van, mert ez sem GMO.Az amit az átlag ember hisz, hogy keresztezgetjük a növényeket és milyen jó lesz, már régóta kiegészült más nemesítési módszerekkel. Ezek közül egyedül a rekombináns DNS technológia az ami "tilos", pedig már ez is jó 40 éves technológia.
A másik közhiedelem, hogy a gazdák eltesznek vetőmagot a következő évre a termésből. Ez csak marginálisan létezik, vagy még úgy sem. Egyrészt nemesített növények esetében tilos, mert itt is létezik a GMO-ra jellemző "szabadalom", csak itt fajtaoltalom néven fut. A jellemző jogdíj mértéke még több mint a GMO növények esetében, ha mégis szeretnél elrakni magot magadnak. A másik fő ok, amiért nem igazán raknak el vetőmagot, az a hibrid technológia, aminek következtében a következő generációs termény összehasonlíthatatlanul rosszabb lesz, mint az eredeti. Tehát a "jogdíj" is ugyanúgy jellemző a hagyományos vetőmagokra, így ez az érv sem állja meg a helyét a GMO vitában.
-
Ghoosty
őstag
Hát ez egy jó szar konteó, ez már az alapjánál megbukik, de amúgy is ezer sebből vérzik. Egyrészt a Monsanto teljes piaci értéke 44 milliárd dollár körül van. Ez elég sok kézben van. A legnagyobb tulajdonhányaddal a Vanguard group rendelkezik 3-4 milliárd dollár értékű csomaggal. Ők összesen 3,6 billiárd dollár értékű vagyont kezelnek. Ha ez most ez hirtelen eltűnne, kemény 1 ezrelékes veszteségük keletkezne. Nincs kedvem kikeresni mindenkit, de nyugodtan elhiheted, hogy más se nagyon érezné meg, ha egyik napról a másikra eltűnne a Monsanto.
Monsanto nem csak kártevőrezisztens GMO-t gyárt, és nem csak GMO kukoricát, hanem nem GMO-t is és nem csak kukoricát. Monsanto EU-ban is él és virul. Pl. Magyarország kukorica vetőmag piacának 30% körüli részét birtokolja. Tehát ha varázsütésre betiltódna mindenhol a kártevőrezisztens kukorica, akkor se mennének csődbe.
Szóval egy USA méretben kis cég egyik terméke miatt "USA mint állam mindent bevet" teória elég logikátlan.
(Szerk) Ezt kifelejtettem az előbb. A kukoricabogár ellen nem is jó a MON810, csak a kukoricamoly ellen, így hiába öntenek ládaszámra bogarat, attól nem jobb a Monsanto-nak. (Szerk)"Mivel az USA-ban már lefertőzte gyakorlatilag a teljes állományt, "
Ez egy baromság. GMO nem fertőző, nem terjed és a GMO csak egy fajta génmódosítási technikát jelent. A kukoricát jellemzően hibrid vetőmag technológiával termesztik ezért még átporzásról se nagyon beszélhetünk. Azért terjedt el a GMO az USA-ban, mert megéri és ott nem olyan erős a deziformáció és hisztériakeltés, mint nálunk.
"ott már sosem lesz GMO mentes kukorica, így muszáj lenyomniuk az egész világ torkán ezt a fantasztikus terméket."
"Magát a technológiát egyáltalán nem ellenzem,"Ez így erős ellentmondás.
"USA diktálja a szabályozását a világon,"
Konkrétan mire gondolsz? A hírhedt MON810-nek pár éven belül lejár a jogvédettsége és szabadon termeszthető lesz. Jogvédettség a hagyományos vetőmagokat is érinti.
"Ezen felül folyamatban van ezeknél a génmódosító cégeknél, hogy az egyes országok génbankjait lenyúlják, mert hát muszáj valamiből kikeverni a fajtákat. stb..."
A génbankok ezért vannak, megfelelő árért odaadják a terméket. Ezekre már lejárt a fajtaoltalom, így bárki által szabadon felhasználhatóak. Nem értem a problémát. A hagyományos vetőmagosok is használhatják és használják is.
[ Szerkesztve ]
-
Ghoosty
őstag
Teljesen mindegy, hogy felvásárlás során mennyiért lehetne eladni egy céget, ha azt nézzük, hogy mekkora vesztesége lehet egy oda befektetőnek. Neki az számít, hogy mennyi a jelenlegi árfolyama, mert ő annyit veszíthet. Ha annyi az igazság benne, hogy lobbiznak, akkor kvázi bárkire lehet írni egyet, mert az USA-ban a lobbi az legális és nyilvános dolog.
Teljesen természetes, hogy az USA nagykövetsége propagálja a saját termékeit. Magyar konzulátus meg valószínűleg a magyar termékeket reklámozza. Ez így van rendjén. Idézet a cikkből: "jóformán mindent elkövettek az elmúlt években amerikai cégek és diplomaták, hogy meggyőzzék Magyarországot a génmódosított növények veszélytelenségéről." Ez gyakorlatilag felvilágosítás. Ugyanis jelenleg semmi nem indokolja azt, hogy nagyobb veszélyről beszéljünk, a rekombináns DNS technológia esetében, mint bármelyik másik génmódosítási vagy más nemesítési technológia esetében.
Kár, hogy nem néztél utána a kukorica áraknak, mert akkor nem írnál ekkora marhaságot, hogy 2-3-szoros ár. Még bio-nem bio esetében se beszélhetünk dupla árról. Ez azt jelentené, hogy GMO-val fele-harmad áron lehetne előállítani a kukoricát, de ez nem igaz. Nagyobb a tőzsdei ingadozás a kukorica esetében, mint a különbség a GMO, nem GMO esetében. Nyáron Magyarországon volt 50k HUF felett is 1 tonna kukorica, most olyan 41k HUF körül van. Jelenleg az USA-ban 37k HUF körül van. Szóval most olyan 10% körül van a különbség.
"Gondolom az sem véletlen, hogy rendre megsemmisítenek itthon olyan vetőmag szállítmányokat, amikben van néhány % génmódosított mag is."
Tudsz bármlyen cikket, ami részletezi, hogy pontosan mit találtak és hogyan állapították meg, hogy az GMO. Mert én mindenhol csak annyit találtam, hogy GMO és meg kell semmisíteni. De hogy milyen GMO és hogyan mutatták ki, arról semmit. Ugyanis tudtommal nincsen olyan módszer, ami kimutatná a génmódosítást. Csak konkrét géneket tudnak keresni, amik elméletben belekerülhetnek természetes mutáció/horizontális géntranszfer által is. Ezért érdekelnének a részletek. (ebből is lehetne konteót csinálni)
"GMO részlegük bezárna megrogyna a cég árfolyama, mint a rohadt nád. Persze a többi termékük is lehet nyereséges, szóval bedőlni nem feltétlen dőlne be, de az értéke nagyon sokat csökkenne."
Attól, hogy nem változik semmi az EU-ban, még nem fog bezárni a GMO részlegük. De ha tényleg megrogyik az árfolyam, akkor is a nyugdíjbiztosítók pár ezreléket veszítenek a portfóliójukból. De még az is lehet, hogy semmit, mert ha a Monsanto részvényük veszít az árfolyamából, egy másik vetőmagos részvény meg nyerhet ezáltal. Mert ugye ők átveszik a piacukat.
A kukoricát nem vetik újra, nincs szó semmilyen értelemben fertőzésről. Csak annyira, mint a sugárfertőzés esetében. A csövön lévő kukorica tartalmazhat olyan géneket, amik GMO fajtából jön, de mivel nem lesz belőle növény, csak valaki megeszi, ezért nem fejtődik ki a módosítás. Tehát ha belekerült a mérget termelő gén, még nem fog az a szem kukorica mérget termelni. Nincs terjedés sem.
Az ellentmondás azért van, mert bár nincs bajod a technológivál, de folyamatosan negatív jelzővel illeted a használóit, pl "Az USA-ban az a gond, hogy szinte mindenki (90%) GMO-t vet"
"Arra értettem, hogy az USA-ban készülnek ezek a génmódosított élőlények"
Nem csak ott készülnek. Pl BASF európai cég és szép portfóliója van GMO-ból (szerk csak volt, eladták már). De természetes, hogy ott nagyobb a GMO bázisa, mert ott engedélyezve van, itt meg nem. Így nyilván egyszerűbb helyben megoldani a dolgokat a helyi enyhébb szabályozásnak megfelelni.
"ahelyett, hogy az lenne szempont, hogy körültekintően megvizsgálják ezeknek a fajtáknak a hatásait a környezetre, és a fogyasztókra, az a szempont, hogy haszon legyen belőlük."
Igazad van, de akkor legyenek egyenlők az esélyek, legyen ugyanez kötelező minden nemesítési eljárás esetében. Mert ott is pont ugyanez a szempont. Ugyanis történtek már komoly mérgezések hagyományos nemesítés során is. Még egyszer hangsúlyozom a GMO növény attól GMO, hogy használták a rekombináns DNS technológiát, függetlenül attól hogy mire. Ha egyik almafából átvittek egy gént a másikba, akkor is.
"Akkor nyugodok meg ezzel kapcsolatban, ha majd legalább egyszer olyat olvasok egy amerikai cikkben, hogy x-y GMO nem ment át a kísérleteken, így nem termeszthető a mezőgazdaságban."
Akkor sohasem leszel nyugodt. Egyik vetőmaggyártó sem olyan hülye, hogy emberre veszélyes anyagot termelő élőlényt állítson elő. Tehát soha nem fog ilyen élőlény részt venni engedélyezési eljáráson. Ha mégis félremegy valami, már a belső fejlesztési teszteken ki fog bukni, így soha nem fog eljutni a publikus kísérletezési fázisba, tehát nem fogsz hallani róla. Egy esetet kivéve. Ha lesz kellő számú ember, aki úgy gondolkodik, mint te, akkor elvégez majd egy félresikerült prototípussal egy kísérletet és visszavonja. Így nem veszít szinte semmit, de a kétkedők boldogok lehetnek, jól működik a rendszer.
" A másik, amit állítok, hogy sokkal szigorúbb szabályozás kellene a világon a GMO élőlények felhasználásával kapcsolatban,"
Ehhez előbb azt kellene bizonyítani, hogy a GMO élőlények bármivel is veszélyesebbek a már meglévőknél. De miért húzod meg a határt a GMO élőlényekre? Már elég sok precedens van rá, hogy komoly ökológia gondot okozott egy hagyományos növény.
"Monsanto-nak baromi nagy üzlet a GMO, nekünk meg nagyon nem az."
Mármint kinek nem az? Mivel nem tudok magyar GMO vetőmaggyártóról (mert ugye tilos vetni, így minek) így persze, hogy nem üzlet. A teveszőr sem az.
A magyar vetőmag piac pár százalékát teszi ki magyar vetőmaggyártó, így ebből a szempontból is mindegy, hogy kinek üzlet.
Viszont, ha tényleg olcsóbb termelést tesz lehetővé, azonos minőség mellé, az mindenkinek jó, tehát nagyon is üzlet nekünk.Szerk.: Tessék megint belefutottam, hogy állítást tenni könnyű, de megcáfolni, már sok idő és sok mondat. Szerintem kevesen fogják végigolvasni, mert hosszú lett.
[ Szerkesztve ]
-
Ghoosty
őstag
A GMO vita kicsit hasonlít az E-szám vitához. Egyik esetben sincs tudományos vita, csak érzelmi befolyásolás, jobb esetben tájékoztatás. Az átlag ember számára mind a kettő valami ismeretlen dologról szól, de neki kell megennie. Ráadásul, lehet jó kis demagóg példákat hozni, hogy miért káros és veszélyes. Pl E 948-at összekevered az E 949-cel és egy erősen robbanásveszélyes anyagot fogsz kapni. Mindenhol hirdetik, hogy a nyírfacukor milyen egészséges. Közben meg annak is megvan a maga száma (E967).
De ha szétbontunk egy növényt, akkor az tele lesz E-számmal jelzett molekulákkal.GMO-nál meg, huh beleraktak egy gént és mérget termel a növény. Igaz, ennek a méregnek nem sikerült még megállapítani, hogy mekkora dózistól mérgező az emberre, mert olyan magas, de lepkéket pl minimális mennyiség már megöli. Másik oldalról meg ott a paradicsom, krumpli, stb amit minden nap termelünk és közben mérgező. Paradicsom esetében érés során nagyon lecsökken a méreg mennyisége, de ha sok zöld paradicsomot eszel, még tartalmazhat annyit, hogy bajod legyen tőle. Krumpli esetében meg a hőkezelés csökkenti le a méreg mennyiségét mérgezési dózis alá. De ugyanígy méreg a szerecsendió is. Mivel nemesítés során nem kötelező, így nem is végeznek a hagyományos növényekre semmilyen hatástanulmányt. Volt is egy nemesített krumpli, amiben annyira felerősödött a méreg termelő gén, hogy mérgezést okozott.
Itt még az alap dolog is érdekes. A közember rendszeresen említi, hogy medúza gén, baktérium gén stb. De igazából a gének sok esetben több fajban is megtalálhatóak, csak ott volt a legszembetűnőbb az aktivitása, ezért onnan jött az ötlet/onnan "másolták át".Ha valaki azért küzd, hogy bizonyítsa, hogy nem veszélyes, akkor az élelmiszeripari vagy GMO lobbista.
-
#22
Ghoosty
őstag
[Prolixus]
#21
Ghoosty
őstag
válasz
[Prolixus]
#21
üzenetére
Pár éve én sem tudtam kb semmit a GMO témáról, csak annyit, hogy van és sokan ellenzik. Aztán egyszer egy alkalommal pont a criticalbiomasson feltettem a kérdés, hogy miért gondolják az emberek, hogy a GMO rossz. Aztán kiderült, hogy ami bizonyíték létezik arra, hogy rossz, az igazából, hamisítvány/hibás koncepció alapján végzett kísérletek. Pl. GMO krumplival etetett patkány hiánybeteg lett. Ja, de nem volt kontrollcsoport, így nincs mihez hasonlítani, mert igazából ha csak krumplin él egy patkány akkor hiánybetegségben fog szenvedni. Mily meglepetés.
Aztán olvasgattam ilyen vitákat/beszélgetéseket és egyre jobban megértettem, hogy nincs az ellenérvekben semmi. Amiben mégis van, az ugyanúgy megvan a nem GMO technikákban is, így csak hangulatkeltésre jó.
Szóval, ha van pár ember, aki tanul belőle, akkor már megérte. Én is egy voltam ezek közül szóval nem teljesen felesleges, de tény, hogy tömegek nem fognak elgondolkodni rajta, ilyen ábrándom nincs.[ Szerkesztve ]
-
Ghoosty
őstag
Van értelme válaszolni, el fogod olvasni?
Ugyanis ezeket már megválszoltam. Ezek igazak bármilyen ma használt növényre is, bármelyikben bekövetkezhet olyan változás, ami miatt toxikus lesz. Van már ilyenre is példa a természetben. Tehát ha szigorúbb szabályozást akarsz, ne állj meg a GMO-nál, mert ugyanez a veszély megvan mindenhol máshol is.
-
Ghoosty
őstag
"Erre azért valamivel nagyobb a veszély, ha szándékosan változtatjuk meg egy-egy növény genomját."
Minden egyes nemesítés keresztezés során megváltozik a növény genomja. Tehát megváltoztatjuk szándékosan a genomját. Innentől neked (vagy bárkinek, aki ilyet állít) kell bizonyítani, hogy nagyobb a veszély, célzott génátvitel esetén, mint egy teljesen véletlenszerű röntgensugárzás/mutagén kezelés által. Ugyanis ez utóbbi szokványos és az így előállított növény bármiféle engedélyezés nélkül termeszthető.
"én még nem találkoztam olyan hírrel, hogy többezren meghaltak, mert egy pontmutáció miatt a krumpli toxikussá vált."
GMO-nál se hallottál ilyet, sőt sehol semmiben sem hallottál ilyet, még a nagyon durva hibás vegyszerfelhasználás esetén sincs szó több ezer halottról. De pont krumpli esetében már volt tömeges megbetegedés, mert nemesítés során annyira felerősödött a már benne lévő méreg termelő funkció.
[ Szerkesztve ]
-
Ghoosty
őstag
Már megint külön szabályozás a GMO-ra... Fajtaoltalom is létezik és a fajtaoltalom ugyanannyi időre szól, mint a GMO szabadalom. Ha csökkenteni akarod a jogvédettséget, illene mind a kettő esetben csökkenteni. Most azt mondtad, hogy ha egyik technikával állítom elő a vetőmagot, akkor ne járjon jogvédettség, csak nagyon kis ideig. Ha másik technikával állítom elő, akkor sokáig járjon. Szerinted ez logikus, normális dolog?
"egyes cégek a kis munkájukért olyan extrém profitot fölöznek le, hogy na... -nálam ez veri ki a biztosítékot!"
Valami konkrétum? Mekkora profit%-ról van szó?
A GMO élőlény előállítása valóban olcsó, de a hozzá kapcsolódó engedélyeztetési eljárás iszonyatosan drága. Gyakorlatilag alig éri meg valakinek. -
Ghoosty
őstag
Az a baj, hogy sokan felhozzák ezt, hogy ezért rossz a GMO, de ilyen szempontból semmiben nem más, mint a hagyományos nemesítés.
Az, hogy mennyi időre vonatkozzon egy védettség, teljesen más témakör. A saját véleményem az, hogy ez szükséges rossz. El lehet menni nagyon rossz irányba, hogy túltolják (pl szerzői jogdíj esetében a szerző halála +70 év). De a nincs védettség ugyanolyan rossz, mert nem éri meg fejleszteni, mert másolni mindig olcsóbb. Hogy mennyi az ideális szerintem senki sem tudja. A témában javaslom elolvasni: [link]
A fajtaoltalom időtartama szőlőre és fára legfeljebb 30 év, egyéb fajtára legfeljebb 25 év.
-
Ghoosty
őstag
Nem úgy történik ez, hogy fogok egy teljes kutya dns-t és megturmixoltatom a növénnyel aztán kiválogatom, ami nekem tetszik, hanem kikeresem azt a gént amelyik tetszik és azt beültetem a a megfelelő helyre. Tehát nem fogsz véletlenül allergén fehérjét előállító génszekvenciát átvinni, mert nem így működik. Pont annyi esélyed van rá, mint egy epermező melletti keresztezés során allergén epergének átkerülnek. Szóval nem győztél meg, hogy nagyobb veszélyről van szó. Az előfordulhat, hogy az a gén nem a megfelelő helyre kerül, de az nem, hogy másik gén is átjut.(Pontosabban nem nagyobb eséllyel, mint a természetben előforduló horziontális géntransfer esetében.) Ha nem megfelelő helyen van, akkor nincs meg a várt pozitív hatás, tehát ki fogom dobni.
Ja és még egyszer, nincs olyan, hogy kutyagén, meg medúzagén. Olyan van, hogy gén amelyik jelen van egy fajban. De több fajban is jelen lehet.
"Ha nincs körültekintően tesztelve, akkor honnan tudom, hogy a génmódosítás nem erősítette e fel a "méreg termelő funkciót"?"
Ha ezt a kérdést felteszed a hagyományos növény esetén is akkor rendben van, ha nem, akkor kettős mércét alkalmazol. Ugyanis annál sem tudod.Amikor a búza levélrozsdásodásnak ellenálló fajtáját létrehozták, akkor egy másik fajból hoztak át gént. Csak mivel azt nem a rekombináns DNS technológiával csinálták, ezért az nem GMO, tehát ellenőrizetlenül kerülhetett a tömegtermelésbe. Senki nem tudja, hogy milyen más gének kerültek még át és hogy mit okoz.
"Ha célirányosan, tervezetten viszünk be egy gént egy előre megválasztott helyre, akkor annak nagyjából felmérhetőek a következményei."
Ez jó, mert pont erről szól a rekombináns DNS technológia és az egész GMO ipar.
[ Szerkesztve ]
-
Ghoosty
őstag
" az lenne érdeke, hogy mindenki Martonvásárról vagy Szegedről rendelje a vetőmagot, ahelyett, hogy mondjuk a Monsanto-tól tenné. "
Akkor már mehetsz meggyőzni a gazdákat, mert jelenleg a Monsanto kb 30%-os piaci részesedéssel bír Magyarországon. Magyar vetőmaggyártók pár %-ot tesznek ki.
"Én sokkal inkább támogatnám a régi magyar fajták mentését és exportálását, mint az újak beimportálását."
Ugye kicsit se olvastál utána a témának? Gazdasági okai vannak, egyszerűen magasabb termésátlagot lehet elérni, ezért veszik a külföldi vetőmagot. De igazából nincs olyan, hogy régi magyar fajták, mert már 100+ éve folyik a nemesítés. Mindig van amit aktuálisan vetnek, de pár évente cserélik, mert már van jobb. A tönkölybúzának is van rengeteg alfajtája.
-
Ghoosty
őstag
"veled ellentétben én egy általános szabályozásról beszélek"
Nem, te nem általános szabályozásról beszélsz, te külön szabályozást akarsz rekombinás DNS technológiával előállított növények és nem ezzel a technológiával előállított növényekre.
"Régebben olvastam néhány olyan cikket, amiben előzetesen felmérték, hogy milyen gének kombinációját szeretnék elérni az új fajtában, aztán a "hagyományos módszerrel" tervezetten meg is csinálták. Ha már ennyire szidod a hagyományos növénynemesítést, akkor talán írj róla egy blog bejegyzést, ahelyett, hogy másokkal próbálsz vitát kezdeményezni ezzel kapcsolatban."
Sehol nem szídtam a hagyományos nemesítést, csak azt ecsetelem, hogy ott gyakorlatilag véletlenszerű genomcsere folyik. Nem kérdőjelezem, meg, hogy el tudtak érni bizonyos génkombinációkat nemesítés által, de azt igen, hogy fingjuk sincs mellette mennyi egyéb változást is okoztak, illetve annak milyen hatása lehet.
Én csak annyit mondtam, hogy ha az ismeretlen genetikai változások miatt veszélyes a GMO, akkor a hagyományos nemesítés hatványozottan az."hogy keresztezésnél a legtöbb esetben ugyanabból a fajból kerülnek be gének az új fajtába, nem pedig eltérő fajból,"
Már ezerszer le lett írva, hogy nem csak keresztezés van használatban, hanem pl röntgensugárzással történő kromoszóma darabolás, mutagén anyagokkal történő kezelés. Vagy ennek a technikának nem tudom a nevét: pl A faj szaporodik B fajjal, de C-vel nem, viszont B szaporodik C-vel is. Így kersztezem B-t C-vel, majd B-t BC-vel és végül ha B-be átkerült a kívánt gén (meg még ki tudja mi) akkor ugyanígy áteröltetem A-ra. Az eljárás végén C génje átkerült A-ba, pedig egymással képtelenek szaporodni. Tehát teljesen külön fajról van szó.
"Nem vagyunk egy nagy ország, és ha a mennyiség helyett inkább a minőségre mennénk rá, akkor sokkal jobban járnának a gazdák is."
1. Szóval ezek szerint a gazdák hülyék, mert jobban járnának mással, de mégse azt csinálják amit
2. Definiáld mit értesz minőség alatt és ebben miért rosszabb a külföldi gyártású vetőmag -
Ghoosty
őstag
Feladom, már sokadszor írtam le, hogy a búzába bevittek más fajból géneket "hagyományos" keresztezéssel, meg némi röntgensugárzással és ez szabadon terjeszthető, bármilyen megkötés nélkül. A búza önmagában sehogy sem keresztezhető az A. umbellulata-val, mert teljesen más fajról van szó. Mégis megoldották a génátvitelt GMO technika nélkül. Meg átvittek kitudja még mit azon kívül, amit akartak.
Valószínűleg sok más esetben is megtették, de én ezt az esetet ismerem. Tehát nem logikus amit írsz.Szerintem ha valaki A-t csinál, de B-vel jobban járna, az hülyeséget csinál. Nincs ezen mit szépíteni. Valószínűleg csak fix mennyiségű kereslet van mangalicára, így hiába tenyésztenének tömegesen, eladhatatlan lenne. Akinek megvan a piaca, hidd el gyártja a "minőséget". Ezt a típusú minőséget, meg én divatnak/népszerűségnek hívom. Ahogy a bio is divat, mert rengeteg kutatás készült már, hogy semmi különbség nincs a bio és nem bio között.
-
Ghoosty
őstag
"Még importálni sem lehet a kész élelmiszert."
Nem tudom, mire gondolsz, de lehet importálni kész GMO növényből előállított élelmiszert. Olyannyira, hogy ha szója tartalmú kaját eszel szinte biztos, hogy GMO-t fogyasztasz. Nem akarok hülyeséget írni, de 90% feletti a szójából a GMO/nem GMO arány.
-
Ghoosty
őstag
Ahhoz, hogy erre lehessen válaszolni, kéne tudni, mi az elmélet, ami miatt kipusztulnak majd a méhek.
Nekem 2 dolog jut eszembe.
1. Valamilyen vegyszerrezisztens növényt túlpermeteznek, ami öli a méheket, de létezik hagyományos előállítású vegyszerrezisztens növény is (Pl Clearfield repce) Tehát a probléma nem is igazán a GMO-ból ered, hanem a hibás vegyszerhasználatból
2. Valamilyen mérget termel a GMO növény. Elsődlegesen ez azokat az élőlényeket öli, akik esznek a termésből. A méhek jellemzően nem esznek a termésből. A méheket még fenyegetheti, hogy a virágpor esetleg már tartalmaz a termelt méregből, ami veszélyes lehet rájuk nézve. De itt sem lehet önmagában értékelni a GMO növényt, ha jelent ilyen jellegű veszélyt. Bármilyen permetezés során kerül méreg a növényre/növénybe (ha felszívódó). Azt kell megvizsgálni, hogy melyik jelent nagyobb veszélyt a méhekre. A termelt méreg, vagy a kipermetezett. Pl. Bio-gazdaságokban engedélyezett permetszer pont ugyanazt a bt toxint tartalmazza, mint a MON810-es kukorica. Így ha ez a GMO veszélyes a méhekre, akkor bizony az a bio permetszer is veszélyes.
Van egy harmadik lehetőség, hogy az egész egy nagy mellébeszélés és olyan hibákat tartalmaz, hogy bogárra, rovarra, mindegy milyen biztos veszélyes, közben meg simán lehet, hogy a kártevőt megöli a méh meg nyugodtan élhet mellette. Mint pl a MON810-es GMO öli a kukoricamolyt, de a kukoricabogarat nem. (a méhekről meg nem tudom, hogy igen vagy sem.)Jóval a GMO elterjedése előtt már történtek véletlen tömeges méhirtások permetezés következtében. Az olyan GMO, ami nem a fenti kettő, nem veszélyesbb, mint bármilyen új fajta, amit elkezdenek termeszteni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Miskolc és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Futás, futópályák
- Le Mans Ultimate
- HDD probléma (nem adatmentés)
- Dell notebook topic
- AMD Radeon™ RX 470 / 480 és RX 570 / 580 / 590
- Melyik tápegységet vegyem?
- Netfone
- További aktív témák...
