Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ghoosty

    őstag

    válasz inf3rno #8 üzenetére

    Hát ez egy jó szar konteó, ez már az alapjánál megbukik, de amúgy is ezer sebből vérzik. Egyrészt a Monsanto teljes piaci értéke 44 milliárd dollár körül van. Ez elég sok kézben van. A legnagyobb tulajdonhányaddal a Vanguard group rendelkezik 3-4 milliárd dollár értékű csomaggal. Ők összesen 3,6 billiárd dollár értékű vagyont kezelnek. Ha ez most ez hirtelen eltűnne, kemény 1 ezrelékes veszteségük keletkezne. Nincs kedvem kikeresni mindenkit, de nyugodtan elhiheted, hogy más se nagyon érezné meg, ha egyik napról a másikra eltűnne a Monsanto.
    Monsanto nem csak kártevőrezisztens GMO-t gyárt, és nem csak GMO kukoricát, hanem nem GMO-t is és nem csak kukoricát. Monsanto EU-ban is él és virul. Pl. Magyarország kukorica vetőmag piacának 30% körüli részét birtokolja. Tehát ha varázsütésre betiltódna mindenhol a kártevőrezisztens kukorica, akkor se mennének csődbe.
    Szóval egy USA méretben kis cég egyik terméke miatt "USA mint állam mindent bevet" teória elég logikátlan.
    (Szerk) Ezt kifelejtettem az előbb. A kukoricabogár ellen nem is jó a MON810, csak a kukoricamoly ellen, így hiába öntenek ládaszámra bogarat, attól nem jobb a Monsanto-nak. (Szerk)

    "Mivel az USA-ban már lefertőzte gyakorlatilag a teljes állományt, "

    Ez egy baromság. GMO nem fertőző, nem terjed és a GMO csak egy fajta génmódosítási technikát jelent. A kukoricát jellemzően hibrid vetőmag technológiával termesztik ezért még átporzásról se nagyon beszélhetünk. Azért terjedt el a GMO az USA-ban, mert megéri és ott nem olyan erős a deziformáció és hisztériakeltés, mint nálunk.

    "ott már sosem lesz GMO mentes kukorica, így muszáj lenyomniuk az egész világ torkán ezt a fantasztikus terméket."
    "Magát a technológiát egyáltalán nem ellenzem,"

    Ez így erős ellentmondás.

    "USA diktálja a szabályozását a világon,"

    Konkrétan mire gondolsz? A hírhedt MON810-nek pár éven belül lejár a jogvédettsége és szabadon termeszthető lesz. Jogvédettség a hagyományos vetőmagokat is érinti.

    "Ezen felül folyamatban van ezeknél a génmódosító cégeknél, hogy az egyes országok génbankjait lenyúlják, mert hát muszáj valamiből kikeverni a fajtákat. stb..."

    A génbankok ezért vannak, megfelelő árért odaadják a terméket. Ezekre már lejárt a fajtaoltalom, így bárki által szabadon felhasználhatóak. Nem értem a problémát. A hagyományos vetőmagosok is használhatják és használják is.

    [ Szerkesztve ]

  • Rive

    veterán

    válasz inf3rno #10 üzenetére

    ...az USA-ban készülnek ezek a génmódosított élőlények..

    Pillanatnyilag az USA a klf. etikai aggályok komolyan vétele kapcsán eléggé szorul hátrafele, a távol-kelet (Kína) erősen kezdi átvenni a vezetést.

    egy GMO vetőmag kifejlesztése sokmilliárdos befektetés

    A GMO 'kifejlesztése' pillanatnyilag olcsóbb, mint a hagyományos nemesítés, nagyjából egyetemi labor szintű feladat. A GMO engedélyeztetése az, ami veszett drága - akkor is, ha pl. csak annyit csinált az egyszeri mókus, hogy az egyik almafajtából visz át egy gént egy másikba.

    sokkal szigorúbb szabályozás kellene a világon a GMO élőlények felhasználásával kapcsolatban

    A szabályozás jelenleg annyira szigorú, hogy kisebb befektetők piacra lépését súlyosan akadályozza és mesterségesen hat a nagyobb vállalatok kialakulása felé.
    Ugyanakkor ma ~ a GMO sokkal elterjedtebb használata lenne az egyetlen mód a (mezőgazdaságban) a fajtagazdagság megőrzésére.

    Mer' pl. most az van, hogy ha kitör egy új almavész, akkor arra konkrétan egy vagy két fajtát fognak kitenyészteni, ami ellenáll: a többi szép lassan kihal. GMO-val fél évtized alatt a teljes (!) fajtakészlet 'átállítható' lenne.

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Rive

    veterán

    válasz inf3rno #12 üzenetére

    Igen, és volt is már, hogy 'eltűnt'. Legalábbis az akkor éppen termesztett 'fajta'.

    A banán egy extrém példa, de igazából minden haszonnövényünket illetően elég szűk a ténylegesen termesztett fajták választéka, a genetikai változatosság. Viszont az 'eredeti' fajtákból hagyományos nemesítéssel nem éri meg fenntartani/nemesíteni többet. Szóval igazából létfontosságú lenne, hogy a még 'aktív' fajták mind gyorsan megkapják az aktuálisan fontos rezisztenciákat és extrákat - ez annyit jelent, hogy új fajták helyett a régi fajták bő választéka futhatna, néhány új génnel - sokkal-sokkal mélyebb genetikai változatossággal, mint ma.

    Példa. Elérhető/beszerezhető sarkavírus és monília rezisztens fajták szilvánál és sárgabaracknál, vs. a 'hagyományos' fajták száma. Akar valaki utánanézni?

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Ghoosty

    őstag

    válasz inf3rno #10 üzenetére

    Teljesen mindegy, hogy felvásárlás során mennyiért lehetne eladni egy céget, ha azt nézzük, hogy mekkora vesztesége lehet egy oda befektetőnek. Neki az számít, hogy mennyi a jelenlegi árfolyama, mert ő annyit veszíthet. Ha annyi az igazság benne, hogy lobbiznak, akkor kvázi bárkire lehet írni egyet, mert az USA-ban a lobbi az legális és nyilvános dolog.

    Teljesen természetes, hogy az USA nagykövetsége propagálja a saját termékeit. Magyar konzulátus meg valószínűleg a magyar termékeket reklámozza. Ez így van rendjén. Idézet a cikkből: "jóformán mindent elkövettek az elmúlt években amerikai cégek és diplomaták, hogy meggyőzzék Magyarországot a génmódosított növények veszélytelenségéről." Ez gyakorlatilag felvilágosítás. Ugyanis jelenleg semmi nem indokolja azt, hogy nagyobb veszélyről beszéljünk, a rekombináns DNS technológia esetében, mint bármelyik másik génmódosítási vagy más nemesítési technológia esetében.

    Kár, hogy nem néztél utána a kukorica áraknak, mert akkor nem írnál ekkora marhaságot, hogy 2-3-szoros ár. Még bio-nem bio esetében se beszélhetünk dupla árról. Ez azt jelentené, hogy GMO-val fele-harmad áron lehetne előállítani a kukoricát, de ez nem igaz. Nagyobb a tőzsdei ingadozás a kukorica esetében, mint a különbség a GMO, nem GMO esetében. Nyáron Magyarországon volt 50k HUF felett is 1 tonna kukorica, most olyan 41k HUF körül van. Jelenleg az USA-ban 37k HUF körül van. Szóval most olyan 10% körül van a különbség.

    "Gondolom az sem véletlen, hogy rendre megsemmisítenek itthon olyan vetőmag szállítmányokat, amikben van néhány % génmódosított mag is."

    Tudsz bármlyen cikket, ami részletezi, hogy pontosan mit találtak és hogyan állapították meg, hogy az GMO. Mert én mindenhol csak annyit találtam, hogy GMO és meg kell semmisíteni. De hogy milyen GMO és hogyan mutatták ki, arról semmit. Ugyanis tudtommal nincsen olyan módszer, ami kimutatná a génmódosítást. Csak konkrét géneket tudnak keresni, amik elméletben belekerülhetnek természetes mutáció/horizontális géntranszfer által is. Ezért érdekelnének a részletek. (ebből is lehetne konteót csinálni)

    "GMO részlegük bezárna megrogyna a cég árfolyama, mint a rohadt nád. Persze a többi termékük is lehet nyereséges, szóval bedőlni nem feltétlen dőlne be, de az értéke nagyon sokat csökkenne."

    Attól, hogy nem változik semmi az EU-ban, még nem fog bezárni a GMO részlegük. De ha tényleg megrogyik az árfolyam, akkor is a nyugdíjbiztosítók pár ezreléket veszítenek a portfóliójukból. De még az is lehet, hogy semmit, mert ha a Monsanto részvényük veszít az árfolyamából, egy másik vetőmagos részvény meg nyerhet ezáltal. Mert ugye ők átveszik a piacukat.

    A kukoricát nem vetik újra, nincs szó semmilyen értelemben fertőzésről. Csak annyira, mint a sugárfertőzés esetében. A csövön lévő kukorica tartalmazhat olyan géneket, amik GMO fajtából jön, de mivel nem lesz belőle növény, csak valaki megeszi, ezért nem fejtődik ki a módosítás. Tehát ha belekerült a mérget termelő gén, még nem fog az a szem kukorica mérget termelni. Nincs terjedés sem.

    Az ellentmondás azért van, mert bár nincs bajod a technológivál, de folyamatosan negatív jelzővel illeted a használóit, pl "Az USA-ban az a gond, hogy szinte mindenki (90%) GMO-t vet"

    "Arra értettem, hogy az USA-ban készülnek ezek a génmódosított élőlények"

    Nem csak ott készülnek. Pl BASF európai cég és szép portfóliója van GMO-ból (szerk csak volt, eladták már). De természetes, hogy ott nagyobb a GMO bázisa, mert ott engedélyezve van, itt meg nem. Így nyilván egyszerűbb helyben megoldani a dolgokat a helyi enyhébb szabályozásnak megfelelni.

    "ahelyett, hogy az lenne szempont, hogy körültekintően megvizsgálják ezeknek a fajtáknak a hatásait a környezetre, és a fogyasztókra, az a szempont, hogy haszon legyen belőlük."

    Igazad van, de akkor legyenek egyenlők az esélyek, legyen ugyanez kötelező minden nemesítési eljárás esetében. Mert ott is pont ugyanez a szempont. Ugyanis történtek már komoly mérgezések hagyományos nemesítés során is. Még egyszer hangsúlyozom a GMO növény attól GMO, hogy használták a rekombináns DNS technológiát, függetlenül attól hogy mire. Ha egyik almafából átvittek egy gént a másikba, akkor is.

    "Akkor nyugodok meg ezzel kapcsolatban, ha majd legalább egyszer olyat olvasok egy amerikai cikkben, hogy x-y GMO nem ment át a kísérleteken, így nem termeszthető a mezőgazdaságban."

    Akkor sohasem leszel nyugodt. Egyik vetőmaggyártó sem olyan hülye, hogy emberre veszélyes anyagot termelő élőlényt állítson elő. Tehát soha nem fog ilyen élőlény részt venni engedélyezési eljáráson. Ha mégis félremegy valami, már a belső fejlesztési teszteken ki fog bukni, így soha nem fog eljutni a publikus kísérletezési fázisba, tehát nem fogsz hallani róla. Egy esetet kivéve. Ha lesz kellő számú ember, aki úgy gondolkodik, mint te, akkor elvégez majd egy félresikerült prototípussal egy kísérletet és visszavonja. Így nem veszít szinte semmit, de a kétkedők boldogok lehetnek, jól működik a rendszer.

    " A másik, amit állítok, hogy sokkal szigorúbb szabályozás kellene a világon a GMO élőlények felhasználásával kapcsolatban,"

    Ehhez előbb azt kellene bizonyítani, hogy a GMO élőlények bármivel is veszélyesebbek a már meglévőknél. De miért húzod meg a határt a GMO élőlényekre? Már elég sok precedens van rá, hogy komoly ökológia gondot okozott egy hagyományos növény.

    "Monsanto-nak baromi nagy üzlet a GMO, nekünk meg nagyon nem az."

    Mármint kinek nem az? Mivel nem tudok magyar GMO vetőmaggyártóról (mert ugye tilos vetni, így minek) így persze, hogy nem üzlet. A teveszőr sem az.
    A magyar vetőmag piac pár százalékát teszi ki magyar vetőmaggyártó, így ebből a szempontból is mindegy, hogy kinek üzlet.
    Viszont, ha tényleg olcsóbb termelést tesz lehetővé, azonos minőség mellé, az mindenkinek jó, tehát nagyon is üzlet nekünk.

    Szerk.: Tessék megint belefutottam, hogy állítást tenni könnyű, de megcáfolni, már sok idő és sok mondat. Szerintem kevesen fogják végigolvasni, mert hosszú lett.

    [ Szerkesztve ]

  • [Prolixus]

    addikt

    válasz inf3rno #23 üzenetére

    Reálisan szemlélve nincs mitől félni, ez az egész brutálisan fel van nagyítva. A passzív dohányzás, a légszennyezés, vagy akár a élelmiszerek antibiotikum szennyezése nagyobb kárt csinál direkt vagy indirekt módon az emberben, mint a célirányosan létrehozott GMO növény.

    Nézzük a tényeket:
    1. Évezredek óta keverik-kutyulják össze a növények génállományát (anélkül persze, hogy tudnák mit visznek át konkrétan a recipiens genomba), mégsem lett belőle semmi ismert, komoly, maradandó veszély.
    2. Horizontális géntranszfer létezik a rendszertanban nagyon messze lévő élőlények között, a mi közreműködésünk nélkül is.
    3. Ismert gének kerülnek beépítésre, amelyek semmilyen ismert káros terméke nincs az emberre nézve. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy biztosan nem veszélyesek, de olyan gének nem nagyon kerülnek felhasználásra, amiről humán viszonylatban semmit nem tudunk, szóval potenciálisan nem fognak egy nagyon potens neurotoxint betúrni a kukoricába, mert éppen a kártevőket is írtja.

    +1: Gondoljunk csak bele, hogy milyen sok problémát tudna megoldani a GMO, ha nem irtanák tűzzel-vassal a fél bolygón mindenféle vegyes, de sehol sem igazi tudományos megfontolások miatt. A criticalbiomass-on pl. van pár érdekes példa.

    ++1: Eddig soha nem sikerült bizonyítani, hogy a GMO élőlény káros az emberre nézve. Ez persze megint nem azt jelenti, hogy egyik jelenleg használt növény sem káros (vagyis biztosan nem káros), és nyilván azt sem jelenti, hogy a jövőben nem fog piacra kerülni káros élőlény. De szvsz nem jelent reális kockázatot emiatt sem.

    Összességében én sokkal nagyobb veszélyt látok abban, hogy meghalok közúti balesetben, mintsem szétrágja a testem valami GMO-s termék...

    I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando

  • Ghoosty

    őstag

    válasz inf3rno #23 üzenetére

    Van értelme válaszolni, el fogod olvasni?

    Ugyanis ezeket már megválszoltam. Ezek igazak bármilyen ma használt növényre is, bármelyikben bekövetkezhet olyan változás, ami miatt toxikus lesz. Van már ilyenre is példa a természetben. Tehát ha szigorúbb szabályozást akarsz, ne állj meg a GMO-nál, mert ugyanez a veszély megvan mindenhol máshol is.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz inf3rno #27 üzenetére

    "Erre azért valamivel nagyobb a veszély, ha szándékosan változtatjuk meg egy-egy növény genomját."

    Minden egyes nemesítés keresztezés során megváltozik a növény genomja. Tehát megváltoztatjuk szándékosan a genomját. Innentől neked (vagy bárkinek, aki ilyet állít) kell bizonyítani, hogy nagyobb a veszély, célzott génátvitel esetén, mint egy teljesen véletlenszerű röntgensugárzás/mutagén kezelés által. Ugyanis ez utóbbi szokványos és az így előállított növény bármiféle engedélyezés nélkül termeszthető.

    "én még nem találkoztam olyan hírrel, hogy többezren meghaltak, mert egy pontmutáció miatt a krumpli toxikussá vált."

    GMO-nál se hallottál ilyet, sőt sehol semmiben sem hallottál ilyet, még a nagyon durva hibás vegyszerfelhasználás esetén sincs szó több ezer halottról. De pont krumpli esetében már volt tömeges megbetegedés, mert nemesítés során annyira felerősödött a már benne lévő méreg termelő funkció.

    [ Szerkesztve ]

  • [Prolixus]

    addikt

    válasz inf3rno #26 üzenetére

    Legközelebb próbáld már meg nem elkövetni a tekintélyre való hivatkozás érvelési hibát.Ha már a saját szakmákkal és kompetenciáinkkal dobálózunk: Én orvos vagyok és gyógyszer biotechnológus. Tudok egy s mást a humán élettanról, vagy akár az eukarióta és prokarióta génexpressziós folyamatokról meg a géntechnológiákról. Növénytanom ugyan nem volt semmilyen formában (sajnos növényi biotechnológiám igen), de azért olvastam pár dolgot ezzel kapcsolatban is.

    "Itt nem csak arról van szó, hogy termel pluszban egy fehérjét, hanem véletlenül megváltoztathatják egy másik gén expresszióját, vagy a termelt fehérje a többi fehérjével kölcsönhatásba lép a növényben, elhasítják, hozzácsapnak valamit, aztán hipp-hopp kész a toxin, ami emberekre is veszélyes"

    A fenti pontokban leírtam, hogy ugyanilyen folyamatok lejátszódnak és lejátszódhatnak a természetben emberi beavatkozás nélkül is, plusz a teljesen OK nemesítéssel még durvábban beletaposnak a genomba, anélkül, hogy tudják, hogy konkrétan mit is csinálnának. Ezek mennek, elfogadottak, konszenzusos vélemény alapján nem nagyon jelentenek veszélyt. Akkor szerinted logikus ezek után feltételezni, hogy a célirányos módosítás, ami legalább valamilyen formában ismert (mármint a gén, a géntermék és annak funkciója, függetlenül attól, hogy esetleg még milyen nem ismert konkrét mechanizmusokat hívhat életre, olyasmiket, amikre utaltál) komoly veszélyt jelent? Egyáltalán nem logikus ezt feltételezni. A logikus pont ennek ellenkezője, hogy a valamilyen szinten ismert, és célirányos tevékenység kisebb veszélyt jelent. Ez az, amit minden GMO ellenes "elfelejt" valahogy számításba venni. Pedig teljesen triviális dolog. Ahogy Ghoosty is írja: Innentől kezdve az ellenes oldalnak kellene bizonyítania, hogy van-e legalább olyan (vagy nagyobb) veszély, mint akár nemesítés kapcsán.

    "Így is lehetnek balesetek, pl gyógyszereknél, ahol hasonló engedélyeztetési hercehurca van, azoknál is vannak. Meghalnak emberek, csökevényes végtagokkal születnek, és így tovább, mert nem lehet minden eshetőségre tesztelni."

    Ez így van, de szerintem nem lehet valódi analógiát vonni, mert gyógyszerek kapcsán sokkal nagyobb a potenciálisan káros hatás. De tegyük fel, hogy tökéletes az analógia: Az értelmes válasz akkor tehát az, hogy amennyire csak tudjuk, tesztelünk a káros hatásokra. A GMO vitában viszont nem ez megy, hanem egy nem azonosított mértékű, valószínűleg minimális veszély miatt csuklóból tiltják az egészet számos országban. Ez az ami elfogadhatatlan.

    Értem én, hogy te nem ellenes vagy, hanem csak a szabályozás szükségességét hangsúlyozod, de ez a téma még odáig sem képes eljutni a sok értetlen miatt sok helyen, hogy egyáltalán a szabályozás kereteiről legyen szó. Mindenesetre szerintem nagyon erősen túlbecsülöd az potenciális kockázatot. Az olyan szintű ellenőrzés, amit te vizionálsz (pl. olyan GM növények ellenőrzése egészségkárosító szempontból, amelyeket műanyag alapanyag termelésre használnának) meg a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Még a gyógyszeriparban is max pár ezer emberre csinálják a klinikai vizsgálatokat, mielőtt forgalomba hozatali engedélyt kapna a gyógyszer. Azért, mert rohadt drágák a klinikai fázis vizsgálatok. Szóval az élelmiszeripari GM növények humán tesztelése sem lenne piskóta, nemhogy az egyéb, "kiegészítő" dolgoké. Természetesen erre nem az a megoldás, hogy akkor inkább ne is legyen GM termék.

    "fun" fact: Az idecitált phocomeliát okozó thalidomid (Contergan botrány) még mindig forgalomban van, mert amúgy egy jó gyógyszer. Természetesen nem az eredeti indikációban használják, és nem adható terhes nőknek.

    [ Szerkesztve ]

    I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando

  • Rive

    veterán

    válasz inf3rno #27 üzenetére

    én még nem találkoztam olyan hírrel, hogy többezren meghaltak, mert egy pontmutáció miatt a krumpli toxikussá vált. Erre azért valamivel nagyobb a veszély, ha szándékosan változtatjuk meg egy-egy növény genomját.

    Igen. A véletlen pontmutációk általában ártalmatlanok, tekintettel az élővilágra jellemző többszörös redundanciára.

    Ezzel szemben amikor gének ezreit erőszakkal pofozzák be egy másik növény genomjába (hagyományos nemesítés), az valóban elég furcsa dolgokat tud előhozni.

    Ehhez képest egy gént célzottan berakni ~ a véletlen pontmutációk veszélyességi szintje.

    Gondolom az egyedek többsége a hulladék megsemmisítőben végzi, mire sikerül összerakni egy olyan változtatot, ami működőképes.

    Igen, a hagyományos nemesítés 'vak tyúk is talál szemet' eszközei mellett valóban ez a helyzet - ráadásul az eredmény eladhatóvá homogenizálása során jellemzően a génkészlet változatossága is jelentősen lecsökken.

    Célzott GMO eszközökkel a selejtarány is sokkal kisebb, és (ha ez szempont) akkor az eredő populáció génkészletének változatossága is megőrizhető.

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Ghoosty

    őstag

    válasz inf3rno #37 üzenetére

    Nem úgy történik ez, hogy fogok egy teljes kutya dns-t és megturmixoltatom a növénnyel aztán kiválogatom, ami nekem tetszik, hanem kikeresem azt a gént amelyik tetszik és azt beültetem a a megfelelő helyre. Tehát nem fogsz véletlenül allergén fehérjét előállító génszekvenciát átvinni, mert nem így működik. Pont annyi esélyed van rá, mint egy epermező melletti keresztezés során allergén epergének átkerülnek. Szóval nem győztél meg, hogy nagyobb veszélyről van szó. Az előfordulhat, hogy az a gén nem a megfelelő helyre kerül, de az nem, hogy másik gén is átjut.(Pontosabban nem nagyobb eséllyel, mint a természetben előforduló horziontális géntransfer esetében.) Ha nem megfelelő helyen van, akkor nincs meg a várt pozitív hatás, tehát ki fogom dobni.

    Ja és még egyszer, nincs olyan, hogy kutyagén, meg medúzagén. Olyan van, hogy gén amelyik jelen van egy fajban. De több fajban is jelen lehet.

    "Ha nincs körültekintően tesztelve, akkor honnan tudom, hogy a génmódosítás nem erősítette e fel a "méreg termelő funkciót"?"
    Ha ezt a kérdést felteszed a hagyományos növény esetén is akkor rendben van, ha nem, akkor kettős mércét alkalmazol. Ugyanis annál sem tudod.

    Amikor a búza levélrozsdásodásnak ellenálló fajtáját létrehozták, akkor egy másik fajból hoztak át gént. Csak mivel azt nem a rekombináns DNS technológiával csinálták, ezért az nem GMO, tehát ellenőrizetlenül kerülhetett a tömegtermelésbe. Senki nem tudja, hogy milyen más gének kerültek még át és hogy mit okoz.

    "Ha célirányosan, tervezetten viszünk be egy gént egy előre megválasztott helyre, akkor annak nagyjából felmérhetőek a következményei."

    Ez jó, mert pont erről szól a rekombináns DNS technológia és az egész GMO ipar. :)

    [ Szerkesztve ]

  • Rive

    veterán

    válasz inf3rno #38 üzenetére

    Ha célirányosan, tervezetten viszünk be egy gént egy előre megválasztott helyre, akkor annak nagyjából felmérhetőek a következményei. Nyilván van valamekkora veszélye ennek is, de jóval kevesebb, mintha véletlenszerű helyeken jól megszórjuk a genomot általunk kevéssé ismert dolgokkal.

    Azt kellene vágnod, hogy lényegében:
    - a GMO mellett
    - a hagyományos nemesítés betiltása érdekében próbálsz érvelni.

    Illetve, igazából halovány lila fingod sincs a témáról :DDD

    Ghoosty: ...egy teljes kutya dns-t és megturmixoltatom...
    Hihetetlen, hogy GMO témában olyanokkal kell vitatkozni, akik nem vágják, hogy egy palotapincsi és egy pitbull között több a különbség genetikai szinten, mint egy tipikus GMO 'leszármazott' és 'szülő' között :W

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Ghoosty

    őstag

    válasz inf3rno #41 üzenetére

    " az lenne érdeke, hogy mindenki Martonvásárról vagy Szegedről rendelje a vetőmagot, ahelyett, hogy mondjuk a Monsanto-tól tenné. "

    Akkor már mehetsz meggyőzni a gazdákat, mert jelenleg a Monsanto kb 30%-os piaci részesedéssel bír Magyarországon. Magyar vetőmaggyártók pár %-ot tesznek ki.

    "Én sokkal inkább támogatnám a régi magyar fajták mentését és exportálását, mint az újak beimportálását."

    Ugye kicsit se olvastál utána a témának? Gazdasági okai vannak, egyszerűen magasabb termésátlagot lehet elérni, ezért veszik a külföldi vetőmagot. De igazából nincs olyan, hogy régi magyar fajták, mert már 100+ éve folyik a nemesítés. Mindig van amit aktuálisan vetnek, de pár évente cserélik, mert már van jobb. A tönkölybúzának is van rengeteg alfajtája.

  • Rive

    veterán

    válasz inf3rno #44 üzenetére

    Azon a szinten, ahol te mozogsz a topik témáját illetően efféléket kijelenteni elég nevetséges.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Ghoosty

    őstag

    válasz inf3rno #43 üzenetére

    "veled ellentétben én egy általános szabályozásról beszélek"

    Nem, te nem általános szabályozásról beszélsz, te külön szabályozást akarsz rekombinás DNS technológiával előállított növények és nem ezzel a technológiával előállított növényekre.

    "Régebben olvastam néhány olyan cikket, amiben előzetesen felmérték, hogy milyen gének kombinációját szeretnék elérni az új fajtában, aztán a "hagyományos módszerrel" tervezetten meg is csinálták. Ha már ennyire szidod a hagyományos növénynemesítést, akkor talán írj róla egy blog bejegyzést, ahelyett, hogy másokkal próbálsz vitát kezdeményezni ezzel kapcsolatban."

    Sehol nem szídtam a hagyományos nemesítést, csak azt ecsetelem, hogy ott gyakorlatilag véletlenszerű genomcsere folyik. Nem kérdőjelezem, meg, hogy el tudtak érni bizonyos génkombinációkat nemesítés által, de azt igen, hogy fingjuk sincs mellette mennyi egyéb változást is okoztak, illetve annak milyen hatása lehet.
    Én csak annyit mondtam, hogy ha az ismeretlen genetikai változások miatt veszélyes a GMO, akkor a hagyományos nemesítés hatványozottan az.

    "hogy keresztezésnél a legtöbb esetben ugyanabból a fajból kerülnek be gének az új fajtába, nem pedig eltérő fajból,"

    Már ezerszer le lett írva, hogy nem csak keresztezés van használatban, hanem pl röntgensugárzással történő kromoszóma darabolás, mutagén anyagokkal történő kezelés. Vagy ennek a technikának nem tudom a nevét: pl A faj szaporodik B fajjal, de C-vel nem, viszont B szaporodik C-vel is. Így kersztezem B-t C-vel, majd B-t BC-vel és végül ha B-be átkerült a kívánt gén (meg még ki tudja mi) akkor ugyanígy áteröltetem A-ra. Az eljárás végén C génje átkerült A-ba, pedig egymással képtelenek szaporodni. Tehát teljesen külön fajról van szó.

    "Nem vagyunk egy nagy ország, és ha a mennyiség helyett inkább a minőségre mennénk rá, akkor sokkal jobban járnának a gazdák is."

    1. Szóval ezek szerint a gazdák hülyék, mert jobban járnának mással, de mégse azt csinálják amit
    2. Definiáld mit értesz minőség alatt és ebben miért rosszabb a külföldi gyártású vetőmag

  • Ghoosty

    őstag

    válasz inf3rno #49 üzenetére

    Feladom, már sokadszor írtam le, hogy a búzába bevittek más fajból géneket "hagyományos" keresztezéssel, meg némi röntgensugárzással és ez szabadon terjeszthető, bármilyen megkötés nélkül. A búza önmagában sehogy sem keresztezhető az A. umbellulata-val, mert teljesen más fajról van szó. Mégis megoldották a génátvitelt GMO technika nélkül. Meg átvittek kitudja még mit azon kívül, amit akartak.
    Valószínűleg sok más esetben is megtették, de én ezt az esetet ismerem. Tehát nem logikus amit írsz.

    Szerintem ha valaki A-t csinál, de B-vel jobban járna, az hülyeséget csinál. Nincs ezen mit szépíteni. Valószínűleg csak fix mennyiségű kereslet van mangalicára, így hiába tenyésztenének tömegesen, eladhatatlan lenne. Akinek megvan a piaca, hidd el gyártja a "minőséget". Ezt a típusú minőséget, meg én divatnak/népszerűségnek hívom. Ahogy a bio is divat, mert rengeteg kutatás készült már, hogy semmi különbség nincs a bio és nem bio között.

  • oszi666

    őstag

    válasz inf3rno #23 üzenetére

    Szerintem itt a lényeg. "A GMO egy eszköz, amit lehet rossz meg jó dolgokra használni." Ez pontosan olyan, hogy réges régen valaki felrobbantotta magát egy hordó olajjal, ma meg kicsi fém dobozkákban irányított robbanások történnek, és az hajtja meg a nagy fém dobozt ami viszi a popónkat. Vagy vanno Becquerel felfedezte a radioaktív sugárzást, most meg Paks II-t építünk ( :P )

    Én eléggé értek az élettudományokhoz, ipari és alapkutatás oldalról is sokat tanultam róla. Most mégis inkább egy etikai-filozófiai kérdést tennék fel: milyen alapon tiltják meg a GMO-ellenesek hogy én GMO búzát egyek? Még importálni sem lehet a kész élelmiszert. Nevetséges. Akkor ne lehessen benzines autóval se közlekedenie senkinek, mert köhögök a füsttől.

    Egyébként a tesztekkel kapcsolatban: egy egész kontinens fogyaszt már GMO-kat és semmi bajuk nincs tőle. Ez olyan mint az oltás: azért jó, hogy az amcsik közt ennyi szabad gyökér él, mert tökéletes kontrollcsoportot biztosítottak.

    Még egy dolgot mindenképp érdemes megemlíteni:
    a CISZgénikus növényeket. A transzgénikusnál a fajba egy másik fajból származó szekvenciát viszel be, a cisz génikusnál a faj saját génjét viszed be, kópiaszám növelés céljából. Ez pl azért lehet jó: búzának erősebb a szára, nem törik a szélben, nagyobb mag, jobb vízfelvevés stb. Ezekről mégse esik szinte soha szó, pedig ez aztán tényleg csak az irányított szelekció gyorsított változata, hogy ne kelljen évtizedeket várni 0.001% hozamjavulásra. A gazdák meg örülhetnének. Kella fenének a régi ősnemes őssz@r ősbúza. Amióta élek a hírekben mindig bemondják, hogy a gazdák panaszkodnak mert túl sok/kevés volt a napsütés/eső/páratartalom/migráns akármi. Az ufók köröket rónak a gabonába, a hobbitok lopják a répát meg a gombát stb.Hát tessék, több száz év alatt nem tudtak maguknak kitenyészteni jó fajtákat akkor most a Monsanto meg a többi szállíthatná nekik. Minek ragaszkodni az ősihez/régihez ha egyszer SZ@R? Ez étel. Az a fontos hogy egészséges és bőséges legyen. Szégyen, hogy emberek az ősiségen meg a régi nagy múlt módszerein keseregnek, amikor gyerekek ezrei éheznek hazánkban. De a hatszázéve kapálgatott vadpitypangot őrizzük meg mert turulszárny alakú a levele.

    [ Szerkesztve ]

    It is not birth, marriage, or death, but gastrulation, which is truly the most important time in your life.

Új hozzászólás Aktív témák