Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • kem

    addikt

    válasz Hedgehanter #3088 üzenetére

    Nem az XP tükröz, hanem a raid vezérlő,
    amugy azt is be tudnám állítani,
    de az nagyon lassan ír(bár gyorsan olvas).

    [I]Többször esett szó az előző cikkben és a mostaniban is a RAID-vezérlők intelligenciájáról. Kérésre ezt kicsit kifejtem. Alapvetően négyféle RAID vezérlőt különböztetünk meg.

    1., A teljesen szoftveres megoldás. Nincs RAID vezérlő, szerepét az operációs rendszer tölti be. Az OS kezeli azt, hogy melyik lemezre mit kell írni, lemez szinten. Egy RAID1 tömbnél például külön, mindegyik lemezre ír. A CPU számol, RAID cache nincs, és a merevlemez vezérlő csak az írást vezérli. Előnye, hogy nagyon olcsó, hátránya, hogy lassú, és OS függő. Egy Windowsos RAID kötetet nem lehet átrakni Linux alá, és fordtva is így van. Sőt, mi több, Windows alatt körültekintést igényel egy újratelepítés is, mert ekkor is elszállhat a tükrözés.

    2., Fél-szoftveres megoldás. Itt már RAID-vezérlő chip van, egyszerű merevlemezvezérlő nem elég. Az operációs rendszer felé a kötet egy lemeznek látszik, az írási folyamatokat ő csak globálisan végzi, a lemezenkénti kiírást a RAID-vezérlő kezeli, de továbbra is a CPU-val számoltatja ki az adatdarabolásokat, osztásokat. A legtöbb esetben ez a helyzet. Előnye, hogy OS-független, gyorsabb, mint az első eset. Hátránya, hogy összességében viszont még mindig lomha, és terheli a CPU-t. További nagy hátránya, hogy általában ha a RAID-vezérlő megy tönkre, akkor csak ugyanolyanra lehet cserélni, máskülönben nem ismeri fel a kötetet.

    3., Hardveres megoldás: ezek már komolyabb, és drága vezérlőkártyák. Minden számolást saját processzoruk végez, van saját RAID cache-ük, OS-függetlenek, gyorsak, megbízhatóak, és többnyire kompatibilisek minden más hasonló szintű RAID vezérlővel. Egyetlen hátrányuk, hogy a kötetek adminisztrációja (lemezhozzáadás, elvétel, reszinkron, stb) a kártya biosából érhető el, valós időben OS alól nem.

    4., Valós idejű szoftverfelügyelt hardveres megoldás: ugyanaz, mint az előbbi, de OS alól menedzselhető. Valós időben tudunk lemezeket leválasztani a kötetről, hozzáadni, stb. Csak előnye van, leszámítva azt, hogy egy ilyen vezérlő ára 80 ezer forintról indul, de határ a csillagos ég.

    Gyakorta kérdés, hogy a különböző alaplapi vezérlők és olcsó kártyák melyik kategóriába tartoznak. A válasz egyszerű: a másodikba. A skála árnyalt, vannak gyengébb, és vannak jobb kártyák és vezérlők, ez a sebességben és a CPU terhelésben jelentkezik. Az Intel-féle ICH7R, ICH8R, az nVidia RAID, a Promise vezérlők használhatóak. Itt hívom fel mindenki figyelmét, hogy 3 ezer forintért nem lehet használható RAID kártyát venni. Működik, és lehet, hogy egy szintetikus tesztben még produkál is valamit, de valós környezetben, munka közben nem ad előnyt, melynek következtében a felhasználók csalódnak, csak sajnos a technológiában, nem pedig a kártyában. A 3. kategóriás kártyák már drágábbak, egy négy csatornás Promise kártya, saját processzorral és RAMmal 30-40 ezer körül kezdődik. Viszont megéri.[/I]

    E miatt nagy a prociiterhelésem, de ez is relatív
    egy komoly procinál még marad kraft az egyebekre.
    Nem a Celeronoknak+Sampronoknak való az alaplapi raid:)

    Köszi!

Új hozzászólás Aktív témák