Új hozzászólás Aktív témák

• #164771 Miklós315 aktív tag proci985 #164770

  Új Válasz 2024-03-05 07:21:47 #164771

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Miklós315

  aktív tag

  válasz proci985 #164770 üzenetére

  Repetitio est mater studiorum.
  A szükséges megoldás: jó pap holtig tanul. Ezzel csökkenthető a hibás értelmezés valószínűsége (gyakorlás, magyarázat-ismétlés), illetve idővel - párhuzamosan - halmozódik az elért és használt tudásbázis (árnyalódik és mélyül is a tudás).

  A bölcs fogalma nem véletlenül született meg.
  Az ember végső soron tisztában van a korlátaival, és ezért nagyon sok "gyakorlatot" beépített a tanulásba (tk. az élet megélésébe).
  A bölcs leginkább öreg, mert kell az időtényező, hogy fellelhesse, megismerhesse, felfoghassa a dolgokat.

  A mai kihívás a türelmetlenség: mindenki mindent alanyi jogon követel magának, de nem akar hallgatni senkire - magányos zsákutca, tévút.

  Hogy konkretizáljam, nagyon is sok köze van mindennek a kultúrához, azon belül a filmhez is: pl. Koyaanisqatsi, Baraka, Samsara.

  A nyugati kultúrkörben jelenik meg a posztmodern, de míg - már - az antik szkepticizmus is az általad felvetett problémára reflektál (adathozzáférés, adatvesztés, bizonytalanság), a posztmodern a - szkepszissel szemben az útját bejáró - kereső-reflektáló ember (kultúra) eljutása a gyakorlati nihilizmusig ("mindenmindegy", "mindenművészet"). Nincs tartalom.
  A posztmodernben azonban az a "vicc" (komolyanvehetetlen), hogy arra egyáltalán nem nyitott, hogy 'mi a művészet' (lényege, célja, stb.). Totál öncélú. Egyirányú. A szenvedő, elveszett ember kifelé megformálja a nyomorát (a 'nincs'-et), és mindegy, hogy kinek, ahogy az is, hogy egyáltalán mit lehet "alkotásával" (segélykiáltás?) kezdeni. Monológ-zaj.
  Az A mű szerző nélkül vonatkozó etapja, illetve a cím-utalás is zsákutcákat fémjelez.
  Mert valójában kell a közösség és kell a közös nevező.

  "Emberként vágyunk a közös modellre, ugyanakkor nem érthetjük el."

  Nem is kell totális szinten (nem szabad).
  Ettől élő, emberi az ember.

  Madách Az ember tragédiájának falansztere, vagy a Koyaanisqatsi sok utalása is rámutat: élhetetlen és meddő az uniformizáltság. A különbözőség termékeny.
  De persze csak, amíg van közös nevező, mert anélkül szintén a semmibe jutunk...

  "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák