Aktív témák

  • Csemike

    csendes tag

    Az úgy volt, hogy ismét vasárnapi ügyeletet tartottam a munkahelyemen, tehát reggel nyolctól este nyolcig elvoltam, mint a befőtt. Közben Rádió 1-et hallgattam a neten, már csak nosztalgiából is, hiszen a téli, szürke autózásokat színesítette meg nekem ez a rádiócsatorna, egészen addig, amíg idén januárban el nem vették tőlük a frekvenciát.

    Össze is állítottam egy kis listát arról, hogy milyen zenék mentek tegnap. Van köztük olyan, ami nagyon tetszik, van, ami nem annyira, de minimum "elmegy" kategória. :)

    Sean Paul - She doesn't mind (Són Pól, a popzene Pitbullja!)
    Junior Jack - Stupiddisco (ez a zene valahogy nagyon oldschoolnak hangzik...)
    Mohombi - In your head (szerintem nagyon sokat fizettek a Cranberriesnek...)
    Akon - Don't matter (nem számít Akon, azért egész jó lett a számod...)
    Flo Rida feat. Sia - Wild ones (Fló Rájda lesz most PaFe-n nem? :) )
    Inna - Amazing (érdekes, hogy a szám videóklipje nem elérhető Magyarországról. :D Ez biztos a Romániával való hagyományosan rendkívül jó kapcsolatainknak köszönhető. ;] )
    Fragma - Toca's miracle (csak igazi, mai sláger, mi? ;] )
    Don Omar ft. Lucenzo - Danza kuduro (ezt már amúgy is linkeltem párszor a zumba miatt. :) )
    Katy Perry - Last friday night (valamiért bírom a csajt, szerintem jófej lehet. :D)
    David Guetta ft. Sia - Titanium (ma reggel, kávéivás közben erre a számra ébredeztem, valamiért megszerettem :) )
    Rihanna - Rude boy (tegnap valamiért leadták ezt egy párszor, pedig szerintem sokkal jobb számai is vannak Rihannának :F )
    Train - Drive by (na ez tipikusan az a szám, amit már egy ideje simán el tudok dúdolni, de tegnapig fogalmam se volt kinek a műve ez, egyáltalán mi a címe :D éljen a "épp most szól" szolgáltatás!)
    Timbaland ft. Nelly Furtado - Morning after dark (Nelly néni megoszthatna pár tippet a "hogyan nézzünk ki 20 évesnek 40 évesen?" könyvéből)
    Gabriella Climi - Sweet about me (kicsit kilóg a sorból, sokunknak valószínűleg reklámzeneként is rémlik. :) Azért adja a néni!)

    És, a zene, ami, mindig, felvidííííít! Tegnap este is ment a Tecsóban, sajnos elég halkan. :) Tudom, tudom, az emberek nem táncolni meg énekelni járnak a Tescóba... :U Pedig máshogy nem is lehet ezt hallgatni. :) Szerintem ezt is linkeltem már. :)

    Caro Emerald - Riviera life

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Felhívnak a Telenortól, hogy van számomra egy nagyon szuper ajánlatuk, ráérek-e most. Mondom, nem, de adja meg a magán mobiltelefonszámát, és visszahívom, ha majd ráérek...
    Azt nem adhatja meg. Nahát, tééééényleg? Hát, képzeld, én se szeretem, ha ismeretlen számról hülyeségekkel csesztetnek!

    Úgyhogy ennyiben is maradtunk.

    Az ügy előzménye, hogy hívogattak már, először csak valami aktiválási ügy miatt (mert a telenoros feltöltőkártyás telefonomat nem közvetlenül a Telenortól vettem), és a személyes adataimat kérte egy fickó. Mondtam, hogy bocsánat, de egyrészt, az aktiválást már rég letudtam, írásban ezt vissza is jelezte a Telenor (de egyébként, mi közöd hozzá...), másrészt a személyes adataimat nem adom meg valakinek, aki ismeretlen számról hív, akár ha Adam Levine-ként mutatkozna be, akkor sem, pedig neki aztán nehezemre esne nemet mondanom! Aztán pedig ilyen-olyan szuper és kihagyhatatlan ajánlatokkal hívtak. Nem, képzeld kedves Telenor meg minden pofátlan, a személyes adataimmal, telefonszámommal visszaélő, azon keresztül zaklató kib****ott telemarketinges, k****ra nem érek rá munkaidőben csevegni! Felnőtt emberként meg el tudom dönteni, hogy mire van szükségem és mire nem, úgyhogy felesleges ajánlatokkal zaklatni, mert csak ellenkező hatást értek el vele.

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Kései sirató

    Harminchat fokos lázban égek mindig
    s te nem ápolsz, anyám.
    Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik,
    kinyujtóztál a halál oldalán.
    Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
    próbállak összeállitani téged;
    de nem futja, már látom, az időből,
    a tömény tűz eléget.

    Utoljára Szabadszállásra mentem,
    a hadak vége volt
    s ez összekuszálódott Budapesten
    kenyér nélkül, üresen állt a bolt.
    A vonattetőn hasaltam keresztben,
    hoztam krumplit; a zsákban köles volt már;
    neked, én konok, csirkét is szereztem
    s te már seholse voltál.

    Tőlem elvetted, kukacoknak adtad
    édes emlőd s magad.
    Vigasztaltad fiad és pirongattad
    s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad.
    Levesem hütötted, fujtad, kavartad,
    mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem!
    Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad -
    félrevezettél engem.

    Ettelek volna meg!... Te vacsorádat
    hoztad el - kértem én?
    Mért görbitetted mosásnak a hátad?
    Hogy egyengesd egy láda fenekén?
    Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer!
    Boldoggá tenne most, mert visszavágnék:
    haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel
    s mindent elrontsz, te árnyék!

    Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő,
    ki csal és hiteget!
    Suttyomban elhagytad szerelmeidből
    jajongva szült, eleven hitedet.
    Cigány vagy! Amit adtál hizelegve,
    mind visszaloptad az utolsó órán!
    A gyereknek kél káromkodni kedve -
    nem hallod, mama? Szólj rám!

    Világosodik lassacskán az elmém,
    a legenda oda.
    A gyermek, aki csügg anyja szerelmén,
    észreveszi, hogy milyen ostoba.
    Kit anya szült, az mind csalódik végül,
    vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.
    Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül,
    ebbe fog belehalni.

    József Attila

    Ez a vers mindig és annyira facsarja a szívem... :(

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Holnap ismét véradás van Érden a kultúrházban (Alsó utca) 10 és 18 óra között. Gondolkodom rajta, hogy ismét bepróbálkozom. Legutóbb februárban akartam menni, csak akkor a hemoglobin alacsony szintje miatt (magyarul vérszegénység) 2 hónapra eltanácsoltak bármiféle véradási kísérlettől. Mint már sokadszor. Azért persze bőven volt példa arra is, hogy elfogadható mennyiségű hemoglobin volt a véremben, így simán levették a vérem, de sosem tapasztaltam utána rosszullétet, szédülést, ájulást pláne nem, pedig legtöbbször is csak határeset voltam.
    Komolyan, nem értem, honnan van ez a vérszegénység. A múltkor is jöttek ilyen alig 50 kilós nyeszlett lányok, aztán tele voltak hemoglobinnal, én meg az életerős, tetterős nő, akinek van akkora a badija, hogy bőven tudna belőle adni másoknak, mégsem tudok, mert állandó vérszegénységgel küzdök. Nem tudom mitől lehet, talán a havonkénti 5 napig tartó, nemgyenge mikulás, talán genetika, talán nyomelem és vitaminhiány. Pedig minden nap eszem gyümölcsöt (főleg almát), rendszeresen mozgok, a dohányzásról teljesen leszoktam, és egyébként meg megkaptam az üzemorvostól a plecsnit, hogy makkegészséges.

    Egyébként meg egy nagy dilemmába kerültem.
    Megtaláltam a tökéletes fodrászt, aki nem csacsog feleslegesen, akivel nem kell feszélyezett muszájbeszélgetésekbe bonyolódni, hanem csendben teszi, amiért megfizetem. Andinak hívják és a Bocskai úton dolgozik egy szalonban. Namost, én Andinak azt mondtam, hogy 2-3 centit vágjon a hajamból, amit meg is tett (hiszen ott ültem én is, és láttam :D), viszont a frizurámban semmiféle változás nem eszkalálódott. :D De semmi. Senki nem vette észre, hogy a hajam rövidebb lett. Pedig nem olyan hosszú hajam, hogy 2-3 centi mínusz ne legyen látványos... Szóval, én szeretem, ha látok valami változást hajvágás után, ez most nem jött össze.
    Adok még esélyt Andinak, mert a csendessége abszolút pozitívum, hajat nagyon tud mosni (mondta is, hogy szóljak, ha nagyon erőteljesen dörgöli a fejem, de eszem ágában se volt ellenkezni, jól esett a fejmasszázs), és hátha csak biztatni kell a hajvágáskor, hogy csak bátran. :)

    Na, most megyek mert ma van amúgy 2 vizsgám. :DDD :DD :O

  • Csemike

    csendes tag

    válasz Csemike #555 üzenetére

    Ötös. Mindkettő.

    :D

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Tegnap végeztem az egyetemmel, miután az utolsó vizsgámat is leraktam, szóval megvan az abszolutórium. Nyáron szakdogaírás, januárban államvizsga és nyelvvizsga is majd valamikor... De az is mindenképpen 1 éven belül, mert terveim vannak a megszerzett diplomával.
    Utolsó félévre elértem a (majdnem) jeles, 4,71-es átlagot. Hurrráááá! A mama rettentő büszke volt rám: "Nagyon büszke vagyok rád, Forest!". :D Vagyis Linda.

    Ma ilyen britpop napom van (sőt, a Petőfin egész héten brit hét volt. :) )

    Először is Friday, merthogy az van.
    Másodszor meg Pulp, mert csak. :)

    Na, pusszantás, jön a hééééééééééééééééééééétvééééééééééééééééééégeeeeeeeeeeeeeeee!!!

  • Csemike

    csendes tag

    Beyoncé a bezzegnő.
    Bezzeg ő karcsú, szép a hangja és hosszú haja van. Szeretem az ő zenéit is.

    Irreplaceable - Ez a kedvencem.
    Halo - Ez csak úgy szimplán jó, lehet énekelni vezetés közben, jó mélyre lemegy a hangja, kényelmes is így dúdolgatni. Persze, amikor van bátorságom kiengedni a hangomat, akkor a magasabb hangok sem okoznak nehézséget, de régen volt az, amikor én rendszeresen énekléssel foglalkoztam, nem csak vezetés közben (pedig mennyire szeretek énekelni, édes Isten!).
    Déja vu - Simán lesöpri Beyoncé produkciója a férjéét. :K
    Sweet dreams - Ez csak úgy. :) Amerikában mindig ez ment a rádióban. :D
    Single ladies - Na, ezt nem kell senkinek sem bemutatni. :D
    Beautiful liar - Ez meg akkor volt sláger, amikor 2007 nyarán Görögországban nyaraltam 1 hétig. Szóval, ehhez is csak szép emlékek kötnek. :) Meg persze Shakirát is bírom, bár jobban áll neki, ha spanyolul énekel. :K

    Beyoncé a szóló karrierje előtt is tevékenyen hozzájárult a zeneiparhoz a Destiny's child tagjaként. Survivor, Bootylicious, Independent women, meg a Say my name, Emotion csakhogy a legismertebbeket említsem.

  • Csemike

    csendes tag

    A mai napon életemben először fordult elő velem, hogy egy vadidegent kellett megkérnem, álljon ki nekem a parkolóhelyről, mert én képtelen voltam rá... Tiszta szerencse, hogy ott volt az a fickó. De azért ő is leizzadt, mire centiről centire, ide-oda, össze-vissza tolatgatással kiállt a parkolóból.

    Amúgy, nézem a Lostot, és volt az a rész, amikor Hurley talál a dzsungelben egy felborult, hippi VW Transportert. Mondom, az nem létezik, hogy egy régi VW nem indul be, akkor se, ha már félig benőtte a dzsungel, és nem igazam lett? :)
    Egyébként, a hideg kiráz a Losttól... Nagyon izgalmas, és addiktív, de lassan már annyi rejtély fut annyi szálon, hogy kezdek elveszni benne. Most épp ott tartok, hogy Danielle-t lenyilazzák. Hogy így hullanak a szereplők, mint a legyek, ez is meglepett...

  • Csemike

    csendes tag

    Igazán barátságos esti program egy langyos zuhany után a Beatles szerelmes számait hallgatni a sötétben. :) Tudtak valamit a zenéről.

    Baby It's You
    I need you
    It's only love
    Girl
    A poén kedvéért: Her Majesty - még az angol királynőhöz is írtak egy "szerelmes számot" :D
    Don't let me down
    Michelle - ebben van, hogy egy nap a majom nem fog zongorán játszani... (Aki érti, annak jó! :D De segíthetek is: "Someday monkey won't play piano song, play piano song.")
    Till there was you - az egyik kedvencem
    I will
    In my life
    Something - ezt meg valamiért nagyon-nagyon-szeretem. :)

    Nem kifejezetten szerelmes szám, de szeretem nagyon a Penny lane-t, az Eleanor Rigbyt, a Lady Madonnát és nem is tudnám befejezni reggelig a sort...

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Á propos, mostanában milyen mutálódott szúnyogok szabadultak az emberiségre? Ezek nem csípnek hanem harapnak. :F Valami ilyesmi raptor megtámadta a lábfejemet 1 hete (!), minekután 3 napig menni sem tudtam, úgy fájt, csak vedeltem a kalciumot, mintha fizetnének érte. Most már rá tudok nehezedni a lábamra, de még mindig érzem, hogy nem százas a dolog...
    Amellett, hogy megtámadnak ilyen ocsmányságok, tűző napon teherautónyi adományt pakoltunk tegnap is meg ma is (és nem habkönnyű műfaj volt a cucc, szóval nem vatta vagy ilyesmi), a testem különböző pontján jelennek meg véraláfutások (hogy honnan és miért jöttek oda, nem értem), ma este a hasamon is megjelent egy csípésnyom (pedig esküszöm, környezetvédelmi okokból soha nem hordok haskivillantós pólót, szóval ez a szemétláda berepült a pólóm alá, vagy ki tudja). Szóval, a fenébe is. :)
    A legrohadtabb kánikulának mindjárt az elején betojik az ablakemelő a kocsiban (pedig kurblis, és én bíztam a mechanikában, inkább, mint az elektronikában). 2 centire lehet letekerni az ablakot, aztán beint, hogy csaó, tőlem ott rohadsz meg a volán mögött a hatvan fokban. Még szerencse, hogy ott van a fejem felett a tetőablak, meg az anyósülés felőli ablakot is letekerem és akkor érezni valami légmozgást.
    Ja, a kilincsek is tönkrementek, legalábbis, a vezetőoldalit már tegnap óta nem tudom kinyitni kívülről (pár napja is már csak rángatással működött), a bal hátsó ajtó kilincse évek óta kaki (és senki nem tudja megcsinálni, nem tom mi a baja), egyedül az anyósülés felőli szuper. Persze, mert azt nem nyitogatja senki, legalábbis ritkábban.
    A duda nem szól, már kb. fél éve. Amíg le tudtam tekerni az ablakot, addig legalább kikiabáltam néha. :DDD De most már ugye ez az opció sem működik. Max. ha dudálós helyzet van, akkor vezetés közben (!) felállok, kihajolok a tetőablakon és onnét óbégatok. Vagy csak simán kiintegetek. Vagy végre megcsináltatom a dudát. Muszáj lesz, októberben vizsga, és azt a luxust egy VW nem engedheti meg magának, hogy 21 évesen elbukjon egy műszaki vizsgát. Meg én sem... Ezzel járok munkába a nagyon-nagyon messze lévő, önmagát városnak tartó, sőt, megyei jogú városnak, de egyébként egy hátrányos kistérségben található falu infrastruktúrájával vetekedő Érdre.

  • Csemike

    csendes tag

    Jó nagy csinnbumm cirkusz volt az éjjel, mi? :) Felriadtam az első dörgésekre, és szinte még aludtam, amikor kiszaladtam az erkélyre betekerni a napellenzőt és szárítóstul bevinni a szobába a tiszta ruhát. Érdekes, hogy miközben alapjáraton nem félek a vihartól, így félálomban mégis szinte halálfélelmem volt, míg kint voltam az erkélyen és körülöttem csapkodtak a villámok. A szemeim előtt minduntalan egy jelenet játszódott le az Az ajtó című filmből, amikor Emerenc elmeséli, hogyan is haltak meg az ikerhúgai (beléjük csapott a villám, amikor ő elvitte őket, hogy megszökjenek az anyjuktól) és lett öngyilkos az édesanyja (aki látván az ikerlányai helyén két elszenesedett kupacot, a kútba vetette magát). Szóval, láttam magamat, mint elszenesedett kupacot... :)

    Tegnap voltunk kint a Kopaszi gáton. Nagyon elkeserítő volt, hogy a két éve még alig-alig felfedezett, békés, csendes, tiszta park ma már mennyire bazárivá, tömeghellyé vált. :( Két éve még csak két vendéglátóhely volt, most már szinte minden épületben tanyázik egy, mindenhonnét a tüc-tüc vagy a focivébé üvöltött. :O Nincs már egy csendes, nyugodt pontja, mert az odatelepített Zöld Pardonból is áthallatszik a jejeje, és átjönnek a tömegek is (jééé, itt van egy Dunapart is, hát menjünk már oda, csesszük szét a nyilvános vécét, dobáljuk el a csikkeket!)... :U Sajnos, így múlnak el a jó dolgok. Remélem, hogy az ősz beköszöntével visszatér a nyugalom is oda.

  • Csemike

    csendes tag

    Ma reggel valamiért csupa rózsaszínbe öltöztem. Meg is jegyezte a kollégám, hogy "Helló pink lady!" Rózsaszín-fehér mintás szoknya, lilás-rózsaszín póló. Megnéztem, ezt írja a rózsaszínről:

    Rózsaszín

    A romantika színe. A ragaszkodás, az együttérzés, az idealizmus, a békeszeretet és a hála mellett olykor a hiúságot és a fennhéjázást is jelképezi. Minél erőteljesebb az árnyalat, annál erőteljesebb viselőjének fellépése. A halvány rózsaszín csökkenti az agresszivitást, ezért tökéletes tónus a gyermekszobákban. A szerethető és nőies típus öltözködésére jellemző, élénk változata pedig nagy önbizalommal rendelkező nőt jelképez.

    Hát, én nem ilyen halványbíborba öltöztem, szóval akkor nagy az önbizalmam... Vagy mégsem?

    Ez lesz a holnapi ebéd, az mán tuti. :)

  • Csemike

    csendes tag

    Na, mától kezdve két hét szabi! :DD Erre 2009 óta nem volt példa, úgyhogy nagyon vártam már. :) Lazázni annyira nem lehet, mert készül a szakdolgozatom, de azért ebben az agyrohasztó kánikulában biztos, hogy szakítok időt arra, hogy párszor leugorjunk a Velencei-tóra.
    Péntek délután utazunk Egerbe, mert Lacóéknak a borfesztiválon lesz az első szabadtéri koncertjük. Vonattal megyünk, de már előre kész vagyok a gondolattól, hogy a MÁV+kánikula kombó... Na mendegy. Nem gördítek magam elé akadályokat negatív gondolatokkal.

    Aki hallja, adja át, gyertek el sokan tapsolni meg rajongani. :)

  • Csemike

    csendes tag

    Nem, nem, nem szeretem ezt a nagy meleget. Tudom, hogy nyár van és vegyem tudomásul, de elegem van, hogy hiába zuhanyozok, akkor is egész nap izzadok és olyan szagom van, mint a pumaketrecnek, elegem van, hogy áll a levegő, minden csak ezt az eszméletlen forróságot sugározza, elegem van, hogy nem lehet kimozdulni sehová, elegem van, hogy elegem van. Akkor nem lenne elegem, ha módomban állna ezt a kánikulát vízpart mellett eltölteni, de erre nincs lehetőség. Szopóág.

  • Csemike

    csendes tag

    válasz Csemike #570 üzenetére

    Najó, azért egész elviselhető a nappaliban. Itt az ablakokon kívülre fehér roló van felszerelve (nem az a bonyolult szerkezet, csak ilyen párezer forintos ikeás műanyag fehér roló), ami frankón kint tartja a hőséget és a napot, szóval itt hűvös van. Az ember issza a kávéját, ül a hűvösben, sorozatokat néz vagy olvas vagy Creedence-t hallgat vagy gyermekkora kedvenc Kaláka LP-jét, szóval így azért jóval barátságosabb a helyzet.

    Tudom, kávé helyett inkább vizet kéne inni, de aki kitalálta, hogy kánikulában az ember igyon meg 4 liter vizet, az még biztos csak könyvben olvasta és nem próbálta ki. Elismerem, hogy nagyon hasznos, egyszer próbáltam, de akkor ki se jöttem a vécéről ,annyit kellett pee.... Rosszabb volt, mint egy hasmenés. :D

    Közben meg várom ám az sms-t, hogy megjött. Mármint a fizetésem... Tegnap beszéltem egy kollégámmal, aki vidáman közölte, hogy az enyém most nem éri el a 100-at. Persze, mivel júniusban nem túlóráztam és asszem éjszaka sem dolgoztam. Mondjuk, volt benne egy vasárnapi ügyelet, de ugye az kit érdekel, az nem érdemel pótlékot, ha az ember a vasárnapján megy be dolgozni, amikor egyébként is tiltja a vallása. :) Na, nem baj, legalább a társadalom megbecsülése az enyém, mindig olyan áhitattal kérdeznek a munkámról. :D Máshogy nem is lehet ezt csinálni, csak elhivatottságból. Egy csoporttársam elküldte az eskütétel szövegét, amit ugye én fél év múlva teszek le, amikor átveszem a diplomámat.

    Én, lksdoknoinrvionwoin (itt ugye mindenki mondja a saját nevét, ami tömegben kábé így fog hangzani) fogadom, hogy szociális munkás hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Szakmai tudásomat az emberi nélkülözés és szenvedés megelőzésére, enyhítésére és a kiszolgáltatottak érdekeinek képviseletére fordítom. Arra törekszem, hogy a hatalmon lévők és az egész társadalom figyelmét felhívjam a társadalmi igazságtalanságokra. Munkám során a szociális munka etikai kódexében foglaltakhoz tartom magam. Ja, és nem picsogok, hogy kevés a salary, ha egyszer ezt a pályát választottam. :DDD

  • Csemike

    csendes tag

    Vettem egy szandit, amiben sokat lehet mászkálni. Majd a hétvégén letesztelem. :) Elég kényelmes így elsőre, remélem megéri az árát...

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Hogyhogynem a tavalyi farmerszoknyám egy óvatlan pillanatban szétrepedt a se**emen... Tiszta szerencse, hogy itthon történt. :D Tudtam én, hogy nem kéne leszokni a cigiről... Ja, és a 90 napos diéta is sux!

    "...és ha valaki, hát ő elmondhatja, hogy neki szól a nagyfenekű nők napja."

  • Csemike

    csendes tag

    A mai nap egy jeles nap, ugyanis Andris unokaöcsémmel képviseltettük magunkat az Alstom metrókocsi nyilvános átadásán a Puskás Ferenc Stadion állomásnál. :) Kicsivel dél után értünk oda, és pont elcsíptük, ahogy gurul be az állomásra az új metró. Le is videóztam, főleg Andris miatt, aki kicsi 5 éves lévén a tömegben nem sokat látott. A nyakamba nem tudtam felvenni, amúgy is tele voltam cuccal, mert ugye, aki egy 5 évessel a nyakába veszi a várost, annak minden eshetőségre fel kell készülnie. :)
    A metrókocsit elleptük, riporterekkel és tévések tömkelegével egyetemben, próbáltam amennyire csak lehetett kikerülni őket. Maga a metrószerelvény szép, tiszta (jóhogy...), meglehetősen kényelmes, legalábbis, az üléseken biztos nem lesz gond kibírni akár egy Örs-MoszkvaSzéll Kálmán távolságot. Tágas belső tér, klíma, ötletes megoldások (pl. a háromágú kapaszkodó középen), szóval, ha tudunk rá vigyázni, akkor talán tényleg európai színvonalú lesz a metrózás Pesten.

  • Csemike

    csendes tag

    Úúúúú, núúúú jooooork... :) Jó kis város, legalábbis az emlékeimben úgy él. Alicia Keys meg egy jó énekes csaj.

  • Csemike

    csendes tag

    Ha az ember nagyon keres valamit, akkor elsősorban az éppen nem használt táskáiban kutasson! Ide nem értve az élet értelmét, a nagy Ő-t, meg ilyen egyéb hablatyokat. Ez főleg nőkre vonatkozik, mármint a táskában keresés.

    Most ide beszúrom ezt a zenét, mert ez jár a fejemben.

    Szóval, kerestem az egyik kedvenc fülbevalómat, hovatovább, az egyik kis szívem csücskit (mindig az éppen újonnan vásárolt a szívcsücsök, ez senkit ne tévesszen meg), aminek macskaformája van, egy zöldszemű, rózsaszínorrú kis cukiság, kunkorodó farokkal. Először kerestem a tesitáskában, mert ugye tesire az ember leveszi a fülönfüggőit, aztán vagy elfelejti visszaakasztani őket a himbálóhelyükre, vagy nem, vagy esetleg beejti az öltözőszekrény mögé, minden előfordulhat egy fülbevalóval a tulajdonosáról nem is beszélve.
    A tesitáskák szkennelése negatív eredménnyel zárult, így tehát sorra vettem az egyetemre menős táskáimat, mert azt rendszeresen megcsináltam, hogy unatkozás közben a fülbevalómat piszkáltam, kivettem, visszaraktam, "jajde jópofa fülbevalód van, megnézhetem? hát persze!", bemutatót tartottam, és konkrétan emlékeztem, hogy ezt a macskásat az Eszterke kinézte magának és biztos, hogy a kedvéért egyszer már kivettem a fülemből munkaerőpiaci ellátórendszerek, rendkívül érdekfeszítő, pénteki, utolsó háromórás előadás alatt. Na, mindegy, a lényeg, hogy az egyetemre járós táskákban sem volt. Aztán persze egy kisebb retikülben meglett, egy másik fülbevaló kis tasakjában (a noteszemmel együtt...). Gondolom, a macskás volt a fülemben, amikor vettem megint egyet, és már a boltban kicseréltem a fülemben a díszeket, hadd vageszoljak az legeslegújabb fülcsikkel. Szegény macska, hónapok óta egy tasakban várta sorsa jobbra fordulását, de most nagyon örülök, hogy megvan.

    Most meg ez van a fejben. Kicsit béna, de múltkor egész jól esett hallgatni a zúzós metál után valami bárban.

    Az már csak a hab a tortán, hogy a táskák alatt, a szekrény legaljában megtaláltam a fősulis szakdolgozatom bekötött példányát, amit kb. 3 éve kerestem már, még pár ismerőst is megvádolva, hogy kölcsönkérték elolvasásra és nem adták vissza (jó nagy önbizalomról téve ezzel tanúbizonyságot :D). De persze a kutyát nem érdekelte a szakdogám, mert végig itt pihent a szekrényemben. Shame on me. :O
    Találtam még nagyon régi leveleket, amiket gimis koromban kaptam a barátnőimtől (pedig már akkor is volt e-mail!!!), imádtam levelezgetni velük, noha egyik-másikuk csak pár utcára lakott. Képeslapok, szülinapomra szóló üdvözletek, nekem szánt rajzok, mellé versike a barátságról, szeretetről, az életről, DAMN, igaz barátaim voltak, akik szerettek, hová lettetek??? :O Pedig szinte mindegyik ismerősöm fb-n, mégis, nulla a kommunikáció. :( Vajon mit szólna Andi, ha beszkennelném a nekem szánt rajzait és verseit és elküldeném neki? :U Érdekes kísérlet lenne...

    [link]

    Előkerült még két latindolgozat, négyes és ötös, Horatius fordítások, plusz kapcsolódó kérdések. Utólag büszke vagyok magamra, mert akkor szinte csak nyűg volt a latin nyelv tanulása, holott mennyi érték és szépség van benne... Hiába, az ember legtöbbször utólag jön rá, hogy milyen kincsei voltak. De lehet, hogy csak a nosztalgia tesz széppé mindent?

    "Szemem tavában magadat látod, mint tükröd vagyok leghűbb barátod."

  • Csemike

    csendes tag

    Komolyan mondom, nem tudom, hogy egyes nőszemélyek hogyan tudják nap mint nap kifesteni magukat. Jó, értem én, kell ez a jó közérzethez, néha velem is megesik, na de hogy minden reggelemből félórákat áldozzak arra, hogy a tükör előtt pingáljam magam! Dzsízösz! Örülök, ha indulás előtt már kicsivel több, mint fél órával ki tudok kászálódni az ágyból és jut idő a szokásos reggeli "ügyekre" inklúding fogmosás, fésülködés, ruházat kitalálása és felöltése, és ami a legfontosabb, még otthon, nyugiban meginni egy nagy bögre tejeskávét. (A "reggeli ügyek" intimebb részleteiről most nem értekeznék.)
    Szóval, c'mon, hölgytársaim, ezt nem mondjátok komolyan, hogy az édes álom elől, a reggeli félalvós, a nagyboldogan "vanmégötpercem" szendergős időből képesek vagytok lecsippenteni! Vagy tényleg velem van a baj...

  • Csemike

    csendes tag

    Ha már úgyis sminkről volt szó, megtaláltam életem szempillaspirálját. Fél éve vettem egy nagyon márkásat (Astor) nem annyira nagyon drágán (leárazva), de szörnyen ekcémás lett tőle a szemhéjam, elég csúful néztem ki. Aztán a DM-ben vettem párszázért Alverdét, ami a DM saját márkája a natúr-bio vonalon, az meg teljesen okés. Hála Istennek, mert azért nem vagyok az a mindennap festegetős fajta, de néha kell, mert az kiemeli a szemet, és már az ókori római nők is szépen kiföstötték a szemüket, hát miért én, a XXI. századi nő maradjak le. Meg egyébként is, a nagy kerek szememből kicsit mandulásat lehet varázsolni. Szóval örülök, hogy ettől nem viszket a szemem, és nem lesz csúnya püffedt, vörös, hámló a szem körüli bőr. Egyébként, ebből a szempontból elég ingatag vagyok. Hiszen hol azzal érvelek magamnak a sok kencefice, sminkcucc, illatos, habos-babos krémek, stb. ellen, hogy így is elég kemikáliával találkozik a szervezetem nap mint nap, nincs szükségem ilyenekre, másrészt, anyagilag is jobban jár az ember (és amúgy tényleg viszolygok a sok vegyi anyagtól).
    Aztán a tesiöltözőben meg látom és érzem, hogy a nők komplett tusfürdő, sampon, dezodor, hajlakk, arckrém, testápoló illatfelhőbe burkolják magukat és irigykedve nézem őket a magam kis szappanszagú atmoszférájába zárva... Ilyenkor általában bemegyek a DM-be, de azonnal visszahőkölök a megtapasztalt árszínvonal miatt, és gárnyié arckrém meg loreál testápoló nélkül maradok. De végül sose bánom meg, hogy nem lesz belőlem az a nehéz-illatfelhős, kisminkelt valaki, amúgy se az én stílusom, hülyén állna.
    Azért a finom illatokat szeretem, el is határoztam, hogy ha lediplomázom, megajándékozom magam egy nagyon jó parfümmel...

    Már megint mi ez a hülyeség amit összehordok? :DDD Sorry...

  • Csemike

    csendes tag

    Vonattal jöttem munkába. A vasúti megállóhelytől kicsit több, mint 3 km-re van a munkahelyem, és nagyon jól esett a reggeli gyaloglás. Azt hiszem, ebből rendszert fogok csinálni.

  • Csemike

    csendes tag

    Én mondom, a legfényesebben ragyogó aranyérem Risztov Éváé. Persze, korántsem halványítja el a többi kiváló aranyérmes sportolónk érdemét! De csodálatra méltó, hogy honnan jött vissza ez a lány a sport élvonalába. Láttam én a 2004-es olimpia után sírni a csalódottságtól, a kudarctól, évekre eltűnt a süllyesztőben, aztán, mint a főnix, hamvaiból újra feltámadt és 26 évesen felért a csúcsra.
    Mondjuk, nem értem, korábban talán nem látták az edzői, hogy neki nem a rövidtávú úszás az erőssége, hogy a tehetsége a hosszútávon tud kibontakozni?

    De ez most már mindegy is, köszönjük Évi!

  • Csemike

    csendes tag

    Nem elég, hogy 30 éves koromra (najó, csak 29,75, legyünk pontosak) utolért a kórság és algériás lettem a parlagfűre (vagy a franc tudja mire, a lényeg, hogy sokat fújom az orrom), még egy mogorva, barátságtalan, szétállószemű vén macska is ugráltat.
    Mártonpánt pesztrálom. Igazából Marcipán, de ez egy undok macska, nem fogom itt Marcikázni. A gazdája elment az Adriára nyaralni, és én vagyok a vigyázó, etető, szórakoztató üzemegység az elkövetkezendő napokban, nehogy Mártonpán depressziós legyen és felkösse magát a galériára (amit annyira szeret, hogy az egyik vastag tartógerendát csaknem gyufaszál vékonyságúra faragta, gondolom, ez valami lassú bosszú is a gazdának a lakásban tartásért - hátha egyszer leszakad majd alatta éjszaka).
    Tegnap volt az első együtt töltött éjszakánk. Mártonpán ugye eleve az ágyon terpeszkedett, mert az az övé és kész, de hát sajnos el kellett fogadnia a helyzetet, hogy én nem fogok az ő cicakosarában csicsikálni, úgyhogy miután hiába rángattam az ágytakarót a pofátlanul közömbös és mozdulatlan macska alatt, egyszerűen megfogtam és leraktam az ágyról. Megvető undorral a képén még visszanézett, majd Chaplin-es léptekkel eloldalgott (azért Chaplin, mert a mellső mancsai mindig kifelé állnak).
    Éjszaka aztán a következő párbeszéd zajlott le köztünk:

    - Vrrnyaúúúúú, nnnyyyyaaaaaaaaaaúúúúúúúúúú!!!!!!!!!
    - ...
    - Vrrrrrrrnnnnnnnnnnnyyyyyyyyyyyyyaaaaaaaaaaaúúúúúúúúúúú!!!!
    - ...
    - NYAUUUU!
    - Marcipán, mi a baj?
    - Nyafff.
    - Tessék aludni!
    - De..De... de NYAAAAAAÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!!!!!!
    - Most meg mi bajod van? Gyere fel, én biztos le nem megyek! (Mármint a galériáról.)
    - Nyyyaaaaaaaauuu....
    - Nem érdekelsz, aludj!
    - ...

    És végülis odafeküdt a lábam mellé. Mártonpán ilyen érdekes fazon, mert nem lehet simogatni, felemelni aztán pláne, mert majd ő törleszkedik, ha úgy tartja a kedve. Azért tegyük hozzá, hogy nem tudta leplezni az örömét, amikor ma este végre visszajöttem, mert végre lett társasága. Akármennyire is utál, mégiscsak én vagyok most az egyetlen ember, akivel találkozik, én adok neki enni, én vagyok az egyetlen élőlény, akit goromba módon levadászhat. Azért ezt lassan kezdi értékelni.
    Mindamellett borzasztóan sajnálom szegényt. Régen úgy gondoltam, hogy én annyira szeretem a macskákat, hogy akkor is lesz macskám, ha lakásban fogok lakni. Viszont látom szegény Marcipánt, aki egy lakásban élte le eddigi 14 évét, ingerszegény környezetben, és napközben legfeljebb a szobanövény volt a társasága. :( Ettől egy kicsit bamba is, meg mogorva és antiszoc, és hát, ezért sajnálom nagyon. Össze sem lehet hasonlítani Judittal (aki igazából Jucus, de már őt se becézgetem :D ), a cicánkkal, aki a kertben a madarak és az egerek réme, az ugró- és futóbajnok, a kutyák cimborája. Szakadéknyi különbség van a két macska között.

    Ő itt őfelsége, Márton

    :

  • Csemike

    csendes tag

    Hát, basszus, ezt a Kill Billt nem lehet megunni, pedig már láttam párszor. :D Csak egy kicsit kapcsoltam a Cool-ra, mikor láttam, hogy ez megy, mert a Comedy Centralon akartam nézni a Family guy és A nevem Earl maratont, de nem tudok elkapcsolni. :D Nagyon tetszik a "hetvenes évek akciófilm" hangulata, meg a zenéje, meg a már-már viccesen szürreális harcjelenetek. :)
    Jól kihasználom, hogy most tévézhetek egy nagy led tévével, mert otthon már fél éve nincs kábeltévé. Meg ledtévém se, a képcsövest is most akarom eladni.

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Váóóó, tök ügyesen feldobtam két hirdetési portálra is a tévémet és a dvd lejátszót is. Egyelőre senkit nem érdekel az évszázad nagy biznisze, nem is értem mi van az emberekkel. :U

    Tegnap délután a Déliből gyalogolván jelenlegi szálláshelyem felé, összefutottam az ált. sulis legjobb barátnőmmel. Most, hogy elvégezte a fősulit, tesztmérnök lett annál az elektronikai cégnél, ahol már majdnem 10 éve dolgozik és ezzel a fizetése bruttó 100.000 Ft-ot ugrott. Próbált rábeszélni az állás váltásra, mert ő betanított munkásként többet keresett, mint én most a 1,5 diplomámmal, szóval ment a szokásos rizsa, hogy "Te csak ennyit...? Pedig olyan szép hivatás... Nekem nem lenne hozzá türelmem... Nekem a szívem szakadna meg... " És amit minden ismerősöm adu ászként tartogat: "Pedig te a nagy gazdagburzsuj környéken nőttél fel...". Hát, bakker, tényleg ott. Mea maxima culpa, attól még meglehetősen nagy szociális érzékenység fejlődött ki bennem. Például hazahordtam a környék összes kóbor macskáját és kutyáját, sőt, gyerekként az abszolút nem kúl gyerekekkel haverkodtam. Ez a barátnőm sem a népszerűek táborát gyarapította abban a budai suliban, ahová jártunk. A szülei ittak, mint a kefekötő, nem törődtek vele, aztán még gyerekként az anyja le is lépett. Mikor mentem át hozzájuk, az apja már általában be volt állva (délután), de akkor még menni kellett neki a borért és a cigiért. Így hát elkísértem a barátnőmet cigi- meg bortúrára. Mert akkor még adtak simán kiskorúaknak is ilyesmit. Utólag visszagondolva, vajon mi járhatott a borkiméréses fickó fejében, amikor két 10 éves kislány 5 liter bort kért műanyagkannában? Ha járt egyáltalán valami a fejében, de lehet, hogy ez tök megszokott dolog volt az ilyen zugkimérésekben... "Csókolom, egy kanna xy bort kérek! Tessék." És elveszi a pénzt és odaadja a bort a 10 évesnek. Ugyanez a trafikban, amikor kértünk piros Szimfóniát vagy helyette "tigrisszofit". Ezek után visszamentünk a barátnőmékhez és megírtuk a leckét, vagy fantáziáltunk arról, hogy írónők leszünk, mintha mi se történt volna. Közben meg az apukája a szomszéd szobában kiabálta, hogy BUMMM! Mindig ezt kiabálta részegen, de amúgy békés volt. :)
    Szóval míg otthon a szüleim által megteremtett meleg családi fészek várt, addig én már szociálkodtam kiskoromban. Szerencsére, a meleg fészek ellenére a szüleim nem burokban neveltek, szóval nem volt olyan, hogy most tiltanak a barátnőmtől, mert nahát, isznak a szülei, meg micsoda kupi van náluk (mert borzasztó rendetlenség volt mindig). Talán nem is volt idejük a 3 testvérem mellett, hogy ilyeneken aggodalmaskodjanak, de nem is baj. :)
    A "gazdagburzsuj" környék ellenére pedig a szüleim ugyanúgy alkalmazotti bérből és fizetésből neveltek minket, élhettünk volna akár a XV. vagy a XIII. kerületben, de anno a nagypapám még a II. világháború előtt tudta hol kell telket vennie (akkor itt még csak szőlők és hétvégi házak voltak).

    Szóval, ahogy cseperedtünk a barátnőmmel, egyre nőtt benne a keserűség a helyzete miatt, egyre jobban haragudott a világra, és néha belém is mart. "Sznob, gőgös hegyiek"-nek tartotta a fajtámat, mert hiszen aki ilyen burzsoá negyedben lakik, az csak sznob köcsög lehet. Büszke természete volt mindig is. Velem nem rivalizált a suliban, hiszen pont azért voltunk barátnők, mert ő volt a harcias én meg a békés, mellé álltam, amikor kiközösítették a szegényes ruhái és a belőlük áradó áporodott cigarettaszag miatt, és egyáltalán nem bántam, hogy a kis duónkban ő a határozott vezéregyéniség, mindemellett velem nem lehet rivalizálni, mert nem vagyok vevő az ilyen dolgokra. De mindig jobb akart lenni mindenkinél, nagyon jól tanult (százszor jobban mint én), mert valahol kompenzálni akarta az otthonról hozott hátrányát. Hogy ezt már kiskorában is felismerte és így csinálta, hát minden tiszteletem érte. Fogadkozott, hogy soha egy korty alkoholt nem fog inni és cigarettára se gyújt rá. Undorodott ezektől.

    Aztán más középiskolába kerültünk, a találkozásaink megritkultak, a gyerekkori véd- és dacszövetségünk felbomlott, barátságunk elhalványult. Ritkán telefonon beszéltünk, így tudtam meg, hogy az édesapja meghalt ő pedig 18 évesen egyedül maradt, a lakást eladta és az árából kettőt vett. Egyet magának, egyet pedig az anyjának, Budapest másik felén (aki évek óta hajléktalanként élt, de az örökség hírére ismét jó anyává akart volna válni)...
    Végül (hát hol máshol) a facebook-on újra találkoztunk. Megörültem neki, írogattunk egymásnak és megbeszéltünk egy találkozót. Sajnos ott derült ki, hogy csak 1 órát ér rá, mert aztán egy másik barátnőjével találkozik. És egyébként végig olyan volt velem, mintha egy idegen lennék, vagy egy kedves távoli rokon, akivel udvariasnak kell lenni, a hajdani forrófejű, bátor és büszke lánynak nyomát se láttam. Sajnáltam, de tudtam, hogy nem lehet ott folytatni a barátságunkat, ahol abbahagytuk, pedig én - úgy érzem - úgy fogadtam őt, mint, ahogy egy régi barátot fogad az ember, ha hosszú idő után újra találkoznak és senki nem olyan felnőttként mint 10-14 évesen.
    Abban az egy órában elmondta, hogy sajnos klausztrofóbiás és pánikbeteg lett az apja halála után, lefogyott 46 kilóra (mindig sovány volt, én meg mindig dagadt, a suliban jókat derültek rajtunk). A betegségei nem múltak el teljesen, de jól van, tanul, dolgozik, egyedül fenntartja a két lakását, mert időközben az anyja is meghalt.

    Ez volt tavaly télen, és most újra összefutottunk. Felhívtam a lakásba, ittunk egy-egy alkoholmentes citromosat az erkélyen és csak úgy dőlt belőle a szó. Még mindig vannak pszichés problémái, nem tud férfiakkal megismerkedni, mert nagyon zavarba jön, ha közeledésről van szó. Ezen felül a szokásos ismerkedési problémái vannak, amik általában mindenki másnak, hogy aki neki tetszik, annak ő nem, akinek pedig ő tetszik, neki az nem. A klausztrofóbiája mára már megtűrt vendég, pánikrohama elég régen volt. Én csak ültem és hallgattam, és mosolyogtam magamban, hogy a kis fizetésem miatt vagyok lesajnálva. :) Ám legyen! :D Megint nem tudunk rivalizálni, hisz' nekem nincs mire.
    Remélem lassan megbékél a burzsoá hátteremmel is, mert egyébként jó lány, jó ember, bedobhatnánk majd még pár alkoholmenteset (csak hogy vaduljunk).

    U.i.: ma ismét "lelkigondoztam", ismét párkapcsolati problémákban szenvedő páciensem volt, a legjobb barátnőm. Kibérelem ezt a lakást rendelőnek, Borisz (aka Marcipán) lesz az asszisztensem, és hülyére keressük magunkat:

  • Csemike

    csendes tag

    Borisz* tök rendes, most már csak reggel nyolckor kezdett el nyervogni. Lehet, hogy most már nem akar velem állandóan undokoskodni, mert megszokott. (Megengedte, hogy megsimogassam!)

    *Marcipánt Borisznak nevezte le egymástól függetlenül két barátnőm, mert olyan, mint egy orosz macska a gyönyörű szürke bundájával és a zöld szemével.

  • Csemike

    csendes tag

    Höh... Ma reggel küldött egy e-mailt az a pasi, akivel egy éve randizgattam majdnem 2 hónapon át, mire egyik pillatanról a másikra, minden magyarázat nélkül felszívódott. Valami érzelmes Cure számot tartalmazott a mindössze "one yeras later" (sic!!!) tárgyú üzenete.. :U A barátom azt mondta, hogy küldjem neki vissza a She f*ckin' hates me című számot. :DDD De nem fogom... Nem gyűlölöm, csak én érzem cikinek a tavalyi nyarat, hogy lehettem ennyire hülye. :D Nem írok, nem küldök semmit vissza, mert annyira nem izgat a dolog.
    Ja, volt régen az a honlap, hogy multejjel.hu (az éjjel részegen küldött sms-ek gyűjtőhelye), ott volt egy sztori, hogy a srác írt a csajnak, akit dobott, hogy jaj mi van veled, meg annyit gondolok rád, mire a csaj azt válaszolta, hogy köszi, minden okés, megvagyok, a mostani barátomnak akkora f*sza van, hogy eszembe se jutsz. :DDD

    De ez a szám átkozottul megtetszett!

  • Csemike

    csendes tag

    A BKK-nak nagyon bejött ez a hajózásos cucc. Nem is értem, miért nem hamarabb jutott az eszükbe, mert szerintem nagyon sokat kaszálnak vele. Bár, nekem gyerekkoromból rémlik egy bkv-s hajóút... A héten többször is hajóztam, napközben és este is, és mindig tele volt a traumschiff, 400 pénzért inkább ezen utazgatnak a turisták, mint a drága (ötezeré' félóra hajókázás) szájtszíing bárkákon. Igaz, hogy amúgy meg büdös bunkók, mert nem szállnak le a végállomáson, hanem a jó helyeken terpesztenek egész nap, de legalábbis két menetet szerintem simán lenyomnak a hajóval.

  • Csemike

    csendes tag

    "Engem is mindig aranyos kedvűnek ismertek, de csak az én jó Istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme."

    Móricz Zsigmond

  • Csemike

    csendes tag

    Apum a napokban lesz 60 éves és az én ajándékom egy eléggé ötlettelen fotómontázs lesz (amit minden esküvőn, szalagavatón látni...). Egy zenés fotóösszeállítást csinálok, beszkennelek egy csomó képet az elmúlt 60 évéről, gyerekkor, lázadó ifjúság, egyetem, család, stb... A bátyámat megkérem, hogy a képek mellé írjon kis humoros szösszeneteket (mert azt ő tudja a legjobban) és olyan régi zenék mennek majd ezalatt a háttérben, mint Az ész a fontos, nem a haj (mert apu kétlábonjáró hetvenesévek klisé volt, hosszúhajú, szakállas, gitározós, minden, ami kell), a Kócos kis ördögök, az Ó, kisleány (amikor majd az anyuval együttjárós képeik mennek :D), az Üzenet Eddynek vagy az Élünk és meghalunk. Még lehet, hogy lesz benne Beatles vagy valamit kihagyok a linkeltek közül, nemtom még.
    Remélem, sikerülni fog. :) (Itt elsősorban a technikai megvalósítása miatt izgulok...)

  • Csemike

    csendes tag

    válasz Csemike #589 üzenetére

    Najó, lesz még egy torta is részemről, de sajnos ennél jobban nem tudom apu 60. szülinapját anyagilag jobban megtámogatni (ő se fogja az én harmincadikamat, ami szintén az ősszel esedékes :D), hisz' még a nagyanyai örökségem (arany fülbevaló) is télikabáttá válik az idén...

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Úgylátszik, a megfelelő akkumulátor kiválasztása és beszerelése a kocsiba (a régit természetesen előzőleg eltávolítottam) különös képességeket kíván, mert miután végrehajtottam a műveletsort a "céges" Sutyukin, az akkuárus bácsi odáig volt meg vissza, hogy micsoda műszaki érzék...
    Én azt mondom, használjon mindenki évekig fedélzeti komputer mentes, öregedő autót, akkor aztán egy tízes kulccsal és egy csavarhúzóval bárminek bátran nekimegy! És tele lesz sikerélményekkel... :)

  • Csemike

    csendes tag

    válasz Csemike #589 üzenetére

    Na, egy nap alatt sikerült rengeteg képet beszkennelni, és összeállítani egy majdnem 6 perces diát. Ma este lesz a premier, ha minden igaz. :) Akik eddig látták, azoknak mind tetszett, a bátyámnak is elküldtem a kész ppt-t, hogy javítsa ki az én képaláírásaimat, de azt mondta, hogy nagyon jó lett, nem javít bele.

    Itt egy kép, amint épp könyékig az orromban turkálok a nővérjem társaságában (1985 v. '86 nyarán készült). :)

  • Csemike

    csendes tag

    Nem tudom, hogy ki a parkírozók védőszentje, de a múltkor láttam, ahogy szívat egy opelest, mert egy "pénz van, ész nincs" öltönyös tahó (Hajdú Péter?) a nagy Fordjával (esetleg Toyota, egy 3. emeleti erkélyről néztem az eseményeket) képtelen volt normálisan beparkolni az Opel és egy másik Opel közé halszálkába (tehát nem is az útra merőlegesen kellett volna beállni a két autó közé a szűk utcában). Szóval alaposan végigszántotta szerencsétlen Astra oldalát, majd miután eljutott neki, hogy a menágerképzőbe' csak "Parkolás mozgáskorlátozottak részére fenntartott helyre úgy, hogy még így se álljunk be a két csík közé, hanem lógjunk bele bőven a mellette lévő parkolóhelyre is" óra volt, arról is folyton hiányzott, továbbállt, ezzel lerendezettnek vélve a dolgot. Pár autóval arrébb az egyirányú utcában nagy nehezen leparkolt, de meg sem nézte a saját autóját... :O Pedig ha az összeget nézzük, egy zsírúj (M-es rendszám, meg minden), metálfekete anyahajó javítása-fényezése nem két fillérjébe fog kerülni, szerencsétlen astrásról meg nem is beszélve. :( Persze, miket beszélek, majd a cég kifizeti (és persze az áfát is visszaigényli, az üzemanyagból is, hogy szarna sünt, aki ilyen engedékeny volt a nem fuvarozással foglalkozó cégekkel).
    És nagyon sajnálom a fekete Fordot is (esetleg Toyota), mert amúgy szép autó, és egyszerűen nem bírom ezt a fajta "szarokbele" emberi mentalitást, akkor se, ha a saját tulajdonáról van szó, bár a faszi mentalitása látszott már abból is, hogy kb. nulla szinten érdekelte, milyen kárt okozott másnak...
    Vajon az ilyesfajtákat fogja először falhoz állítani a forradalom?

  • Csemike

    csendes tag

    Ma reggeli egyáltalán nem szokványos délelőtti sétámon a Ferenc körúti metrótól az Eltéig volt időm elgondolkodni a kifogásokon, amiket majd a konzulensemnek fogok mondani a szakdolgozatom lassú megíródása miatt. Emellett a fejembe ötlött még száz meg száz gondolat, ahogy ballagtam éppen a Duna felé, szóval égtek lelkemben kis rőzsedalok, arról, hogy öregszem, mert megszólom a fijjatalságot. Persze vannak vélemények miszerint én még csak egy kis egyetemista csitri vagyok, mit akarok én. :D De azért na... November 3. mindjárt itt van, és én akkor kerek évfordulót fogok ünnepelni Sopronban, merthogy akkor éppen ott leszek.
    Szóval, a mostani 15-18 éves lányoknak miért van szükségük az erős sminkre? Ahogy megsüti az arcukat a nap, látszik a vastag alapozóréteg, ami teljesen befedi az arcukat, a bőrük nem tud lélegezni, aztán csodálkoznak, hogy tele vannak bőrproblémákkal, és 30 éves korukra a rendszeres, fiatalkor óta tartó dohányzástól, a sok sminkeléstől 46-nak fognak kinézni. :(
    Én félig-meddig kényszerűségből hanyagolom a rendszeres arcpingálást, általában allergiás reakciót váltanak ki belőlem ezek a bizonytalan összetételű sz@rok. Mert persze, hogy ott van a ingredients címszó alatt, hogy mit tartalmaz, aztán fordítsd le, hogy mi az a metahydrodynamiteisobutyl-chloride-acid-leafextract... Eleve gyanús. A hajfestéssel akkor fogok foglalkozni, ha mondjuk 45 évesen majd nem akarok 70 évesnek kinézni, mert esetleg annyira fogok őszülni (ami nem valószínű, ha az apámat veszem, akire nagyon hasonlítok, és aki 60 éves és nem őszül).
    Hát, ez van.

    A konzulensem meg egy nagyon cuki nő. :) Mármint kedves meg aranyos, mert mondta, hogy csak nyugi, igazodik az én tempómhoz, írjam, ahogy nekem kényelmes. És mondott csomó jó tanácsot meg szakirodalmat.

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Hétvégén Golf találkozó a Hungaroringen, én meg Linda Lyndell ritmusára törölgetem a port és néha megállok, hogy egy félliteres kólásüvegbe énekeljem a refrént teljes színpadi átéléssel. :C

  • Csemike

    csendes tag

    Roppantul büszke vagyok, mert a Golf újabb sikeres műszaki vizsgát tett (egész éjjel tanult, he-he...). És azt mondta a szerelőbácsi, hogy nagyon jól vezetek, mert nincs szanaszét gyilkolászva a kuplung meg a fék (nagyon rossz tapasztalatai lehetnek, ha egy 21 éves autóra és a 30 éves, nőnemű gazdájára ezt mondja, bezzeg apu egyből kihúzta magát, hogy kinek is a nevelése), és igazából csak szánnom kéne rá háromszázezer forintot, hogy rendesen rendbe legyen rakva a karosszéria, a kárpit, esetleg üléscsere, és lenne egy nagyon frankó autóm még úgy 8-9 évig.

    [ Szerkesztve ]

  • Csemike

    csendes tag

    Úgy szeretnék egy szépen szóló gitárt. :) A zene gyógyít, megnyugtat, felvidít, semmi sem nehéz és elviselhetetlen, ha van zene. Kiváltképp, ha az ember maga műveli is, nem feltétlenül kell hangszeres tudás, elég ha fütyörészik, dúdolgat, énekel. De a gyógyhatás fokozható, ha az ember kíséri magát valamilyen hangszeren, esetemben a gitár jöhet szóba, ráadásul fémhúros, szépen zengő. Az öcsémnek ugyan 3 is akad, de abból 2 elektromos, az erősítőt meg inkább nem piszkálom, a "simára" meg ultraérzékeny, ránézni is csak neki szabad.
    Na mindegy, nekem marad egyelőre egy ősrégi Cremona, de akkor is lesz egy új gitárom, és akkor ilyen kellemes zenékkel fogom magam szórakoztatni, amikor épp egyedül leszek itthon és senki sem hall (mert borzasztó szégyellős vagyok a mások előtt való zenélés tekintetében :D).

Aktív témák