Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41113 üzenetére

    Triton TRA001 -> Nekem nagyon bejön ez a gép.

    "- 12mm vagy 1/2 inch-es marófejekben gondolkodjak?"

    Bármelyikben. (Én biztosan a metrikust váálasztanám. Megjegyzem, bármit megkapsz itthon is, amire csak eltátod a szádat.)

    "- Ha Magyarországon veszek marófejet (vagyis 12mm), mi az a márka, ami elfogadható minőség, de nem iszony drága? Mi vált be nektek?"

    Massive tools
    Nekem nagyon bevált egy tíz éve fillérekért vásárolt Extool (Vigyázat, nem Expert!) (valami 20-30 részes készlet alu kofferban.) Azóta is iparszerűen használom sok darabját. Néha éleztetem, olykor csapágyat cserélek rajta.
    Ám tudni kell hozzá, hogy amely profilokkal kiugróan sokat marok, azokból beszereztem Dimar példányokat. Ezeknek darabja kerül annyiba, mint az Extool-tól egy soksokdarabos készlet. Vérprofi darabok.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41118 üzenetére

    "Nem tudom, ez mennyire para vagy mennyire nehez egy Tritont asztal ala szerelni ugy hogy ne vegyen el sok helyet."

    Van a Tritonnak saját spéci asztala. (opció, ami nem olcsó) Ez egy fájintos kész lemezasztal inzertekkel, stellerrel, kurblihoz a pontos lyukkal. Ami a marógépnek nem lesz rövid szár, az ennek az asztalnak se. Kérheted állvány nélkül is csak az asztallapot. Nézd meg az árait, vagy keress rá az ebay-on egy használt asztallapra.

    Egyébként nem akadt még a kezembe olyan marógép márka, ami annyira fullos asztal alá, mint a Triton marógépei. (Ezt nagyon átgondolták, és újragondolták a divloperek. Meg a gyári asztal is jól át van gondolva persze.)

    "Nade valamivel össze is kell fogni most. Ez értelemszerűen egy 1/8 inch, 1/4 vagy 1/2 vastag pogácsa (darab fa, ellipszis, stb) kell hogy legyen. De azt honnan szedjek."

    Kigyalulod, Főnököm. Vagy használsz páros tipli fúrót, Festool Domino-t, vagy lamellózót. Különben lehet kapni nútmaró profilt párban is, kontra profillal. Egyébként meg bizonyos táblavastagság felett (ez úgy 18 mm) simán táblásíthatsz csapolás nélkül is, csak úgy simán.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz laca54 #41127 üzenetére

    Kb száz darabhoz több, mint elég.
    Ha 35 lesz az a 35, akkor több ezer darabot is fúrhatsz vele úgy, hogy még mindig nem kell vinned éleztetni. (Egy kedves ismerősöm elhozott egy ilyesforma forstnerfúrót, meg az ajtólapjait, hogy segítenék neki kifúrni vele a pánthelyt, mert neki nincs állványos fúrója. Nos az speciel bő 36 mm-t fúrt 35 helyett. De semmi probléma, a kivetőpántot úgyis két csavar fogja. Ki is lehet tölteni a rést, ha van idő, és türelem. Ettől függetlenül, biztosabb az, ha pont pászol a fészekbe a kivetőpánt, mert úgy a csavar nem tart, csupán rögzítő szerepe van.)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41146 üzenetére

    A vízsugár az párhuzamos, merőleges, tökéletes. A vízbe kevert abrazív anyag vág. Amikor ráirányítod a sugarat az anyagra, hogy lyukassza át, akkor nem pattan ki a túloldalon már a legelső abrazív (vágó/koptató) szemcse, hanem megreked, önálló - pontosabban kényszerített - pályára tér, ami már nem is a vágás iránya. Ekkor azt koptatja, aminek épp ütközik. Úgy kell ezt elképzelned, mint amikor a homokozóban játszol a slaggal. Azt vágsz ki, amit csak kitalálsz, de a vágásfelületek nem lesznek tiszta, egymással pontosan párhuzamos síkok. Nyilván, minél lassabban vágsz, annál kisebb esélyt adsz a vízsugárnak ahhoz, hogy a visszaverődő szemcsék eltérjenek.
    A lézer és az edzés:
    Magad írtad, hogy a vágás helyén edződik meg az anyag. Tán csak nem akarsz a vágás helyébe fúrni? Magyarul nem az egész táblát edzi meg az a szegény lézersugár, hanem a vágás mentén egy vékony (szinte film) réteget. És mivel nem is vízben/olajban hűtöd vissza nagy sebességgel a felhevült vasat, ez nem egy klasszikus edzés, mint általában az edzési eljárások.

    Szoktam vízzel vágatni. (A napokban is készülök oda, most épp plexit kérek vágni. De a bakelitet ugyanúgy kivágja a víz, mint a vasat.) Ne úgy képzeld el ezt a "rendellenességét" a vízzel vágásnak, hogy akkor jól gérbe fogják neked vágni. Ezt a differenciát szabad szemmel még vastag anyag vágásakor sem tudod meglátni, mi több, ha ki akarod mérni, fel kell kötnöd a gatyát, mert nem lesz elég egy subler, vagy egy digitális szögmérő. A milliméter századrészeiről beszélünk. Konkrét célra szerintem szőrszálhasogatás, és parttalan okoskodás csupán belemenni ennyire a részletekbe.

    És ha már a bakelitet is érintettem:
    Sík az, nyugi! Neked tökéletesen pontos sík. Hogy víztől bedagad? Nna, vazze, ezt se úgy képzeld el, mint a kőttestészta, vagy a PU hab dagadását, de még csak úgy sem, mint a fáét. Ismét csak az elvek, meg a tudományos részletek térítenek el a lényeglátástól. A gyakorlatban nem dagaz az a bakelit. Erre a célra teljesen megfelel. A felsőmaród talpán is bakelit van. Észrevettél valamit, hogy ködös időben a felsőmaród emelkedett emiatt több centit? Azért tettek rá bakelit borítást, mert:
    - Nagyon jól csúszik (nem úgy, mint az alumínium, ami szabályosan ragad - ezmiatt szokták eloxálni, nem a szép színek miatt).
    - Nagyon kopásálló.
    - És nem érdekelte a gyártót, hogy ez vízre dagad-e, vagy hogy egy napkitörés milyen hatással van a bakelit rácsszerkezetére.
    Ahogy a felsőmarót sem víz alatt használod még akkor sem, ha történetesen az uszodában marsz, hát a maróasztalt sem ott fogod. Gondolom, nem a slaggal fogod időnként portalanítani, mert az macerás, ugyanis ha nem szeded ki alóla a marógépet, hát az tönkremegy. De a bakelit asztalodnak még akkor sem lesz semmi baja. Nem kezd korhadni tőle, nem válik pudvássá, még csak be sem rozsdál tőle. És ezt a kurva dagadást sem úgy kell elképzelni, hogy ahányszor csak ködös az idő, mindannyiszor mégjobban bedagad. Szóval sz@rd ezt a részét le. Ha belemegy a hákettőó, hát majd kimegy belőle - csak nem fog kovalens kötéssel ragaszkodni ahhoz, hogy neki sehol máshol nem jó ezután, mert az ő igazi hazája a bakelit. A bakelit meg? Figyelmeztetni fog hetente több nyelven kiabálva, hogy szomjas vagyok, kiszáradok: Vizet! Vizet!

    Nem tapasztaltam máig meg a bakelitnél alkalmasabb anyagot olyan esetekre, amikor jól kell csúsznia a fának. A vastagológyalum asztala igen jól csúszik. Vékony, rozsdamentes acéllap, olyasmi, mint egyes vasalók talpa. Nagyon fényes, még a gyanta se szeret ráragadni. De az meg gyorsan kopik. Sok használat után ki is lyukad - láttam már ilyet. A bakelit is kopik, de az elhanyagolható mértékben. Mire elkoptatod, addigra már gazdag ember leszel, és telefonon rendelsz másikat, hogy hozzák ide neked ízibe, mer' ez elkopott.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Peterhappy #41153 üzenetére

    Tudok ördögtől valóbbat is. Csináld meg pölö nikecellből.

    A fenyő elég puha, sérülékeny. Ennél jobb mondjuk bükk táblában gondolkodni, hiába az sokkal drágább. Ám ha a fenyő tetszik, mert az szebb, olcsóbb, úgy abban az esetben nem ördögtől való gondolat, ha tudod, hogy sokkal jobban kell vigyáznod rá, mint a keményfára. No, és tudsz is majd vigyázni. Szoky szakács még a bükk asztallapon is inkább pizzavágót gurít a tésztán, hogy az asztal maradjon. Szóval ha olyan séf szokásaid vannak, hogy az kíméletes lesz, akkor elfogadható a fenyő is.
    Hanemakkor: 18 vastag az nem valami vastag. Nem azzal van baj, hogy beszakad a teli serpenyő alatt, hanem azzal, hogy könnyen vetemedni fog, nem lesz szép sík. Billeg majd a vágódeszka rajta, megáll a víz, összefolyik, mert a víz a demokráciában is a legalacsonyabb helyeket keresi. Neked meg a mélyedésbe gurul mindettől a gyógyszered. Szavaiddal élve így fogalmazok: Nem ördögtől való minél vastagabb munkalapban gondolkodni. (Na jó, huszonöt centi azért már túlzás.)
    Viszont tök fölösleges A/A-ért fizetni. Az alsó oldalnak megfelel még az ábécé legutolsó betűje is - nyugodtan kérhetsz A/Z-t, az olcsóbb lesz, a lábasodnak meg tök mindegy szerintem, hogy mit lát a feje felett, amikor bedugod a szekrénybe.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Winner_hun #41154 üzenetére

    Köszönöm! :R
    Közel hat évtized alatt nem sikerült megfejtenem, mire jó az ilyen hegykialakítás. Ma is okosabb lettem kicsikét.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41156 üzenetére

    "akkor miért nem bakelitből van a vastagolód alja."

    Tök jó a kérdés - olykor többet olvasok egy kérdésből, mint hosszú magyarázatokból.

    Nos:
    - A bakelit az jó drága. Feldolgozása veszélyes az egészségre. A divloperek meg jól bemagolták ezt: Szükséges, és elégséges. Szóval egyszerűbb, és olcsóbb így, ahogy van. (Miért van a mai asztali körfűrészek karosszériája műanyagból? Miért nincs abból a régieké? Azért, mert feltalálták azt a műanyagot, ami viseli az öntöttvas minden ide előnyös tulajdonságát?)
    - Van a bakelitnek egy rossz tulajdonsága. Törik. A vastagolóban pedig igen erősen nekiszorítják az asztalhoz a fát, hogy tudjon is valamit az a gyalu. Hogy ne törjön, kellene egy nem rugalmas, de stabil valami a bakelit alá. Mondjuk, mint az öntöttvas. Na ja, de ha már csinálunk alá öntöttvas asztalt, arra meg mi a francért tegyünk még bakelitet is, mikor már önmagában is kiváló? (A többi gyalugépem asztallapja öntöttvas.)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Haugland #41164 üzenetére

    "Miben jobb egy szalagfuresz egy korfuresznel, hogy megerje kulonallo gepet fejleszteni ra?!"

    Alapvetően két dologban:

    - Tudsz vele görbét is vágni. Szinte tetszőleges íveket, kanyarokat. Valentin nap epszilon környezetében vagyunk. Ki kellene fűrészelni egy fájintos szívet (épp tennap estve tettem ezt a fiam óhajára). Ez körfűrésszel nem nagyon fog sikerülni - sőt, a körfűrészre TILOS szabadkézzel tolni a fát.
    - Léptékkel vastagabb anyagot is el tudsz vágni vele. Amelyik körfűrész már több, mint tíz centit át tud vágni, az igen komoly körfűrész. Amelyik szalagfűrész kevesebbet tud átvágni tíz centinél, az meg nem is nagyon szalagfűrész. (Van körfűrész, ami átvág egy menetben akár 40 centit is, de egy olyan gép még nagyipari léptékkel számolva sem mondható olcsónak. Vannak picike szalagfűrészek, magam is birtokolok ilyet (is), ami csupán nyolc centit képes átvágni. De azzal egy asztalos nem sok mindent tudna kezdeni. Viszont simán körbevágok vele egy felrajzolt százforintosnyi karikát.)

    S ha még csak most szándékozol ebbe a szép szakmába beleütni az orrod:
    A körfűrész is, és a szalagfűrész is sok ujjat csonkolt már, és még sokat fog ezután is. Maradj a kivételek között!

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    Szubjektív dolog ez, hogy hova mi való. A dolog lényege, hogy ki mit preferál, mit ad fel miért cserébe.

    Engem például jól beoltott ez a szakma. Ráéreztem, hogy a fa holtában is él. Minden fafajt másért lehet szeretni - vagy nem szeretni.

    A feleségem imád az IKEA-ban flangálni, nekem büntetés ott lenni. Bármelyik bútorboltba megyek, bárhol az országban, sosincs szerencsém egyetlen példányhoz sem, amin megakadna a szemem. Ebben a hőn áhított kapetalezmus bőségében el vagyunk árasztva tucatszarokkal. Szóval jót venni nem lehet. El tudnám készíteni magam, de arra meg nincs időm. Kiver a frász a bútorlaptól, és minden mű dologtól. Attól is, amikor egy csempe, járólap fa mintás (most ez a trendi). Nekem az giccs. Rosszul becsomagolt giccs. A konyhapult márványmintája is az. Igazán tetszik a tömörfa. Akkor is, ha csak fenyő. Jó, bútorban a luc nem tetszik. Részben a textúrája miatt, de leginkább a nagyon laza szerkezete okán. Ábrándom egy szép bükk konyhapult. De ábránd is marad - pedig évente teherautónyi bükköt dolgozok fel a ház alatt. Nálunk (rajtam kívül) senki nem tartja tiszteletben a fát, nem adja meg neki, amit kér. A mosogató mellett a csepegtető tálcája alatt folyamatosan annyi víz áll, hogy 4-5 db asztali seggtörlő (papír törlőkendő) sem bírja felszívni. Ha én nem törlöm fel, amikor én mosogatok, akkor senki. Hogy is tehetnék én ez alá valami szemkápráztató bükk munkalapot? Annál itt nem lenne csúnyább semmi. Marad a farostlemezből készült, más nekünk nem való. Hamarosan cseréljük. (Az elkophatatlan munkalap nálunk úgy elkopott, hogy már nemsokára átlyukad a felületi réteg. Hiába is, a vágódeszka szerepét sosem fogja az betölteni.)
    A szobákban akácparketta van halszálkába rakva. Szakszerűtlenül, vizesen lett lerakva. Nem volt rendesen felcsiszolva, látszik rajta a parkettacsiszológép karistolása a lakk alatt. És bárhol járok, recseg. Az idők során összeszáradt, rések keletkeztek az illesztéseknél. Hogy még cifrább legyen a helyzet, a viráglocsolás minálunk menetrend szerint parkettalocsolással is párosul. Namost ez a parkettának szánt víz összegyűlik, megáll a résekben. Szerencsére (de lehet, hogy pechemre) nem nyomta fel a parkettát. Hanem szétrohasztotta. Igen, az akác parkettát. A kertben a föld alatt többet bír ki az akácfa, mint nálunk a szobában. De nem akármennyire rohasztotta ez a parkettavíz szét. Teljesen. Ha ujjbeggyel megkapargatnám, kilátszana a beton. Pontosabban a szurok, mert szerintem ezt még azzal rakták le. Nna, arról, hogy ezt szép tölgy, vagy kőris parkettára cseréljük ki, még csak nem is ábrándolok. Ezektől a pattintós csilivili parkettáktól nekem feláll a szőr a hátamon. De mi másra cserélhetném a mi szokásaink mellett, mint arra? Az is tönkre fog menni. Biztos jó hamar. De legalább nem lesz fiftinmillion dollár.
    A dohányzóasztal látszólag tömör tölgy. Ez persze csak a látszat. Valójában egy tölgy furnér láttatja magát. Kapott az idők során ez is annyi vizet, hogy sűrűen fel is nyílt. Fel se lehet újítani. Ha ezután vigyáznánk rá, akkor se lenne kedvem újra furnérozni, mert a stílusa is fájón hamis. Azt akarja láttatni magáról, hogy ő a Festetics gróf úré volt hajdan. De engem nem tud becsapni. Recseg, ropog, billeg. A Festetics grófé annyi év után ma is olyan stabilan áll, és olyan makulátlan - nem is értem, miért nem jár abban a gyönyörű kastélyban soha egyetlen dizájner se? Biztosan azért nem, mert összeomlana a lelke, ha meglátná, hogy mi a valódi stílus, és mi a valódi minőség. Próbáltak nálam lobbizni, hogy csinálnék vele valamit, de én ezt elől olyan határozottan kitértem, hogy azóta nem is próbálkoznak. A párom ráterített egy darab parafát. Nincs ráragasztva, csak úgy ráterítve. Szegénykémnek még az a méternyi parafát sem sikerült úgy letekerni a tekercsről, hogy ne szakadjon be az oldala. Szebb lett-e tőle? Neki szebb. Nekem? Jobb, ha inkább kipontozom a helyét. (rokokó asztalláb parafával - már csak egy műváza hiányzik a tetejéről lila műselyem szegfűvel, valódi vízben)

    Szóval úgy jól magamba néztem a napokban. Osztom itt az észt, hogy mi a szép, mi a jó. Úgy kellett volna írnom, hogy nekem mi lenne a szép, nekem mi lenne a jó. Ábrándolni nyilvánosan.
    Mindenki maga találja meg a kedvenc kajáját, és a kedvenc sítílusát. És ha szerencséje van, legalább némi átfedést, metszethalmazt talál a párjával, amit megvalósíthat, kipróbálhat, ha van rá elég pénze. És a gyerek is engedi.

    De azért a fa - az a szép! nekem

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Soká #41202 üzenetére

    Konkrétum:

    Rendkívül jó az IKEA Behandla viaszos faolaj. És a minőségéhez képest rendkívül olcsó is.

    A lakberendezésben az IKEA kialakított egy trendet. Ez nem kis szó. És maga a trend se kicsi. Lopják, másolják - még kevesebb sikerrel, mint az IKEA.

    Nos, nekem ezzel a trend-el van a bajom. Bármit veszel, bárhogyan variálod - noha variálni szinte a végtelenségig enged, mitöbb rá is játszik - mindenhogy olyan stílust kapsz, ami hideg. Pont olyan hideg, mint a pláza, vagy a Lidl, Aldi. Kevés a meleg szín, a selymes pác a melegséghez. Emberszag kell hozzá. Soroltakban pedig nem emberszag van, hanem pénz szag. Kőkemény pénzszag. Embertelen pénzszag. Én a Lidl-ben rendesen sajnálom a dolgozót, pedig értem villámgyors, értem szikrázik a talpa alatt a járólap. Értem megy be a karácsonyi vásár idején pirosra bedagadt orrokkal is, és értem nem megy ki pisilni akkor sem, amikor már nagyon kell neki. A pénztáros köszönt. Ez jóleső, és személyes. Aztán olyan gyorsan lehúzza az árut a gép előtt, hogy én képtelen vagyok olyan gyorsan a kosárba rakni. Nem tudom, helyénvaló-e itt ez a kifejezés, de nekem ez is giccs. Mert számomra kiabál, hogy mindez valójában egyáltalán nem énértem van, hanem a pénzemért van. Hogy a vezetőségből kipréselte az őt vezető vezetőség, hogy minden konkurenciát le kell körözni a gyors pénztárkezeléssel, és ezt ukázba adta. Hogy ez a pénztáros nem velem versenyez, hogy ki tudja gyorsabban: Ő összeszámolni, vagy én a kosaramba pakolni. Hogy ez a verseny nem csupán egy pajkos játék, hanem vérre megy. Az IKEA trendje sem azért lett megalkotva olyannak, amilyen, mert az jó kis trendi lesz majd. Hanem azért, mert ilyen trendből lehet pénzt kihúzni. Hogy többet költ az IKEA a pszichológusokra, mint a CNC gépek kezelőinek bérére. Pszichológusokra, akik megmondják ennek a fiatal tudományág létére a pszichológiában tapasztalt legnagyobb profizmussal, hogy miként kell az üzemmérnökök által behatárolt keretek között kialakítani jól működő trendet. Magyarul át vagyunk verve. Átmosták az agyunkat. (A mi pénzünkből a mi pénzünkért.) Nem találkoztam még egyetlen IKEA darabbal sem, amelyiknek van egyénisége. Hogy lehet-e egyénisége többszázezer példányban gyártott terméknek? Huhhúú! Még mennyire, hogy lehet! Gondoljatok csak akár a Trabantra, akár a renótvingóra, vagy az Alfa Romeo-kra.
    Láttam én már olyan konyhabútort a Praktikerben, aminek olyan egyénisége volt, hogy nem tudtam levenni a szemem róla. Nem mondhatom, hogy le a kalappal a tervezője előtt, mert egészen biztos, hogy a formát azt lopta. Ez önmagában nem is lett volna zavaró. Kit érdekel, hogy nem Bertone tervez meg egy Bertone stílusú karosszériát, ha épp úgy megfog, mint ha maga Giovanni Bertone tervezte személyesen, magával repít? De ennek a Praktikeres bútornak meg a kivitelezése volt hajmeresztően csapnivaló. Berezgek, valahányszor meglátok egy Alfa Romeo-t. A Giulia külleme nekem magasan fölötte áll egy dupla olyan drága Mercedes-ének is. Viszont azért nem jutott soha eszembe, hogy ráhajtsak egy tökös dögös Alfára, mert a szerelésében azért máig nem merek megbízni. (Ha sok, nagyon sok pénzem lenne, még ez sem érdekelne. Nem tántorítana. De nincs olyan sok pénzem.)

    Ha valaki elmélyed a megjelenítés művészetében - legalább felületesen, máris olyan dolgokat vehet észre, amit azok nem, akik nem tették ezt. Egy kis kalligráfia, egy kis színtan máris sokat segíthet abban, hogy ne legyenek szemet bántó igénytelenségek egy megjelenítésban. Vannak igénytelenek, erre látszólag érzéketlenek. Olyanok, akik közléskor a közlésen kívül semmit nem akarnak. Nem is tudnak. De amikor nem ők közölnek, hanem nekik közölnek, bizony kőkeményen működik, hogy az, aki adott rá, hatalmas előnyt élvez náluk is azokkal szemben, akik nem.

    Miért pont a bútoroknál ne lenne ez így? Nekem az nagyon kevés egy bútor esetében, hogy milyen briliáns mérnöki megoldással állok szemben. A bútort én belakni szeretném. A fészek melegét fokozni vele.
    Nos, az IKEA-ban én még életemben nem éreztem meleget, ahogy soha egyetlen plázában sem. Csupán pénzszagot. Emberszagot azt nem. Egy IKEA-s fotel soha nem hívott magához, hogy szeretne engem megölelni. Ha szólt is hozzám, legfeljebb ennyit mondott mindössze: Elepednek a vendégeid, ha meglátnak engem.
    Vazze! Én a vendégeimet végképp nem akarnám elepeszteni. Azt szeretném, ha a fotelom megölelné őket, s nem elepesztené. A szekrényem körbevenné, a szőnyegem simogattatná magát a vendégem szemeivel, és simogatná közben ő maga a talpukat. Az ebédlőasztalom kajával kínálná őket.

    Biztosan mérnöki csoda az a fotó a duflungolt, furnérba csomagolt rút fekete lábú trendi asztal. Az is biztos, hogy nincs olyan ipszilon kromoszóma, aki ne agyalna rajta, hogy hogyan oldották meg ezt a csomagolást? De a közepén az osztás is biztos, hogy szépen begyűjti a morzsát, a kakaót, a húslevest. Miközben nem érzem, hogy az engem képes lesz megkínálni mondjuk lapcsánkával, vagy egy villásreggelivel.

    Fontos kiírnom: Mindez az én szubjektív szemüvegemen át látszik így. Nem mindenki szemüvege ilyen. Véletlenül sem azt akarom mondani, hogy rosszabb. Csupán azt, hogy a szemüveg feladata az, hogy torzítsa a fényt. Az enyém az így torzítja.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41205 üzenetére

    "egy igazi asztalosnak keserű dolog az IKEA, mert nem tud vele versenyezni"

    Nem jellemző szerintem, hogy az asztalosok konkurenciaként tekintsenek az IKEA-ra. Épp itt, a fórumon, egy jókezű műbútorasztalos kolléga fogalmazott így:
    Ugyanannyiért megcsinálom a vevőnek ugyanezt, mint az IKEA. Azzal a különbséggel, hogy én nem levegőt adok el, hanem tömör fát. Ő sem dolgozott pedig olcsón. (Nem kevés IKEA terv üreges fa megoldással éri el az öblös látványt.)

    Szóval ilyen aspektusból (is) könnyen legyőzhető az IKEA.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    Akác:

    Invazív ide, invazív oda, számtalan príma tulajdonsága van az akácnak. A bútoripar számára is.
    - kifejezetten szép textúra
    - igen ellenálló
    - kemény
    - kopásálló
    - olcsó (Persze ez igen relatív, attól függ mihez viszonyítjuk. Én most nem az Ében árához hasonlítottam.)

    Nem minden akác zöldes, és nem minden akác visítósárga.
    Azt hiszem, a pécsi egyetemen kikísérletezték, miként lehet gőzölni. Sikerrel jártak. Az eredmény kellemes szín, kellemes textúra, és még stabilabb szerkezet. Olyan formán került korona a sikerre, hogy ezt még némely asztalos is összetévesztette a tölggyel. Tulajdonságaiban leiskolázza a tölgyet.
    Való igaz, hogy az asztalosok közül sokan nem szeretik. Lenézik. Pedig ha kinyitnák jobban a csipájukat, el sem tudnának szakadni tőle. De oka még a tartózkodásnak a lustaság is. Ugyanis profi szerszámélt igényel, amit hamar le is harcol, és profi megmunkálást. Lassan, és nehezen megmunkálható. A hazai fafajok közül talán a legnehezebben. Amikor először adtak hozzáértők akácot a kezembe, meg is jegyezték: Boy! Ezzel nem lesz ám olyan könnyű dolgod, mint a bükkjeiddel.

    Soká:
    Nem kell attól a vetemedéstől annyira félni! Van egyenes, mi több, ágtiszta törzs is bőséggel. (Mondjuk azt a németek ki is hordják szorgalommal az országból, de azért marad itt is elég.) Tavaly kértem kb 20 méternyi akác parkettaszegőt valamelyik vásárlásom mellé pluszba. Csodaszépen megmunkálva kaptam kézhez. Mindössze négy ezer forintot fizettem érte készre csinálva. Éppen harmadannyit, mint amennyit ugyanennyi pattintós parkettához a Diego és tsai kínálnak ordító műfából. Idő híján nem használtam fel őket. Mi több, a tárolásukra sem fordítottam semmi energiát, szó szerint csak lelöktem őket a vállamról. A napokban került épp a kezeim ügyébe. Máig nyíl egyenesek maradtak. Kétméteres darabokról van szó. Olyan készítette, aki nem csupán hallott már az akácfáról, hanem ért is hozzá, miközben napi szinten dolgozik vele. Ha legközelebb akác lécre gondolsz, vagy bármilyen kész, vagy félkész akác alapanyagra, én nagyon szívesen elküldöm Neked az elérhetőségét ennek a bodaszőlői (Debrecen közeli) illetőségű szakinak. Postáz is. Érdemes kipróbálnod, megtapasztalhatod az akác jó oldalát is.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz #24862976 #41222 üzenetére

    Éles legyen a szerszámod, és ne szívd be a porát.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41226 üzenetére

    "Azért azon beröhögtem kicsit, hogy az IKEA a nyers pénzről szól, de az Alfa Rómeónak viszont emberszaga van.."

    Elértettél. Nem azt mondtam, hogy az alfa emberszagú, hanem azt, hogy design ott valódi design. Trendet teremt, méghozzá valódi trendet. A Renault mindezt innováció közben csillantotta meg a twingo-val. Válaszul arra a feltevésre, hogy nagy sorozatban nem lehet karaktert kölcsönözni a tárgyaknak.

    Egyébként élvezettel olvastam végig a megjegyzéseidet. Nna, látod, az ilyenre tudom azt mondani, hogy emberszagú. Egyéni, van karaktere, gondolatokat ébreszt. És ahogyan tetted, még csak vitát sem kell gerjesztenie, elég letenni az asztalra - aztán mindenki kezd vele, amit akar/tud. Engem legalábbis kirázott kicsit a lágy szellők közül, és megreptetett.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41225 üzenetére

    " jó hogy mondod hogy vetemedik."

    Az biztos, hogy léptékkel erősebb húzása van, mint a lucfenyőnek. Azért miután kiszáradt az anyag, nem jellemzi a további vetemedés. Jómagam első komolyabb bükk bútora egy íróasztal a fiamnak méhviasszal kezelve. Nem volt időm arra, hogy a biztonság kedvéért eleget pihentessem az anyagot. Éreztem is gyaluláskor, hogy ez még nem igazán légszáraz, de mert már be voltam szorulva a gépszíjba, kockáztattam. Bejött. Nem húzott el sehol, teljesen korrekt darab az én szememben. (Mondjuk sikerült 22 mm vastagságnál minden darabbal megállnom a vastagolásnál, és araszonként lapostiplikkel van táblásítva.) Egy éve van a szobában, ráadásul elég közel a radiátorhoz. És én azóta is jó érzéssel legeltetem rajta a szemeimet, és jó érzéssel taperolom a viaszos bársonyságát.
    Szóval próbálkozz csak nyugodtan. Előbb készíts a párodnak egy vérbő gyúródeszkát. Ha az nem vetemedik, akkor semmise. (Nekem az is sikerült, és én is azért csináltam a gyúródeszkát, hogy összemérjem magam a bükkfával.)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41231 üzenetére

    Általában minden fafaj besötétül és homogénebb színvilágot kap gőzölés után. A bükköt épp azért szeretik gőzölni, mert sokak túl világosnak találják, és világos színben mégjobban kiüt, ha tarkább kicsit a pofázmány. Ezt a gőzölés számukra is szerethetővé, lakhatóvá varázsolja, mi több, stabilabb fát kapnak egy kis gőz után.

    Az akácot sokáig kell gőzölni. Sokkal tovább, mint a tölgyet, pedig annak is kell három nap a szaunában. A bükköt meg ha bedugják csak percekre, máris finom átalakulást mutat. Van olyan kollégám, aki a fajátékaihoz mindig gőzbe teszi negyed órára. Ez még nem minősül gőzölt bükknek. Azonban már ennyi is úgy megváltoztatja a fa karakterét, hogy én bármelyik új játékára biztonsággal rámutatok a piacon, amit azelőtt pedig sosem láttam. Ez a rövid gőz a névjegye.
    Van a bükknek egy igen kényes tulajdonsága: Ha kidöntötted (szigorúan a fagyok idején), azonnal fűrészeld fel, és rakatold jó szellőzőrésekkel. Mert amint megenyhül az idő, két nap alatt úgy befülled még rönk korában, hogy azt már csak tűzifának veszik meg. Nos, a gőz ezen a fülledésen is hatalmasat segít. Túlzás, hogy eltünteti, de javarészt észrevétlenné teszi.

    Igen, jól tudod. A bükk remekül hajlítható. Próbáld ki kis darabbal kuktában. (Nyomás alatt igazán prímán működik a gőz.) Szinte az ujjadra csavarhatod a fenyőhöz képest. Nem véletlenül van a szánkó bükkből. Amit nem sikerült eddig megfejtenem, az az, hogy láttam igazán világos, szinte fehér bükk szánkókat. Hogy hajlították vajon?
    Hajlításkor mindenképp számolj azzal, ha már élesben dolgozol, hogy nem marad a bükk se a hajlítósablonon. Visszább fog rúgni. Nézd a szálirányt. Amikor nem teljesen párhuzamos az erezet az élekkel (és az igen ritka, hogy párhuzamos legyen végig), akkor nézd, hogy merre nyílik. És ellenkezőleg hajtsd.
    Egyébként ha biztosra akarsz menni, akkor nem fűrészelni kell a fát, hanem hasítani. Hasításkor kiválogatni a legpárhuzamosabbakat, és azt méretre gyalulni. Így igen komoly, szóval meredek ívek is biztonsággal hajlíthatók törés nélkül. Kisebb íveket bármikor készíthetsz úgy, hogy behumt szemmel kiválasztod a fát, és behumt szemmel rászorítod a sablont. Nem fog törni.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41234 üzenetére

    A bükk nem való kültérre sehogyse. A tölgy már inkább. Van egy szakmai tévhit, hogy az megfelelő kültéri anyag. Valójában egyáltalán nem az. Kétségtelen, hogy azért a bükknél sokkal előrébb van kültéren is. Szerintem drága kintre pazarolni.
    Két igazán jó kültéri anyag az akác és a vörösfenyő. A szibériait - bár mégjobb kültérre, mint az európai, szintén az ára miatt nem tartom kintre jó választásnak. Mivel igen impozáns, jómagam azt kizárólag beltéri felhasználásra tartanám meg.
    A kőris: Eltérnek a vélemények róla még a szakmában is, ezért kényszerülök így fogalmazni: Szerintem kiváló választás kintre, bentre egyaránt. Csak ismerni köll. Bútorfrontnak is kiváló, de figyelmet igényel az összeválogatása/összeforgatása, mert igen karakteres textúrája van. (Van, aki épp ezért nem szereti. Ez ízlés, stílus kérdése.) Kiváló kültéri anyag. Külön figyelmet érdemel a rugalmassága. Régen ebből készítették a hintókat, ami ugye nem báltermi díszbútor.

    Jó úton haladsz a faanyagok megismerése útján, ha már ennyi fajjal volt szerencséd személyesen. Az sem baj, hogy szobrot faragtál a bükkből. Rendkívül jó faragni, de sehogy nem való kültérre. Így, hogy mindezt ki is próbáltad, már sokkal beljebb vagy azoknál, akik még csak a forgácslap feldolgozásában jártasak. Akkor is, ha mellényúltál dolgokban. Jó tanulópénzek. Olcsóbbak, mint egy OKJ tanfolyam, és sokkal többet érnek. Ahhoz, hogy megtudjuk, mi a jó, előbb meg kell tudnunk, mi a rossz.

    Aldis körfűrész, és a keményfa viszonya egymáshoz:
    Legelőször is a körfűrész csülkeidhez való viszonyát taglalnám. Egy jó asztalosnak szüksége van az összes ipszilon kromoszómájára. Határozottnak, tökösnek, bevállalósnak kell lennie. Első kettő a körfűrészhez is jól jön, ám a bevállalósságot itt muszáj elfelejteni, mert a nagy egó könnyen ujjpercek elvesztéséhez járul hozzá.
    Ominózus körfűrész valószínűleg már az első használatok során a profik sorába fog emelni. Meg lehet oldani vele, de ez már nem a barkácsolók zónája. Ha nem érzed, mit csinálsz, hamar kijön a füst a gépedből, és jó tudnod, hogy az látszólag árammal, a valóságban azonban füsstel megy. Ezt bizonyítja, hogy amikor az kijön belőle, megáll a gép makacsul, mint egy szamár.
    A keményfáknak jóval nagyobb húzásuk van, mint a sokak által már elég jól megtapasztalt fenyőnek. Tulajdonképpen vágásuk, forgácsolásuk könnyebb, mint a fenyőnek. (Ezt én csak elég sokára értettem jól meg - itt a fórumon a topic gazdája hívta fel a figyelmem rá, amit én nem hittem el neki. Aztán kényszerültem megkövetni, és belátni, hogy makacs buta voltam.) Mit értek én húzás alatt? Ha megfigyeled, fűrészelés közben a fa kétféleképpen működik:
    - összehúz
    - széthúz
    Van még az az eset, amikor se össze, se szét. (Ez a szerencsés.) Ekkor is összehúz, vagy széthúz, csak a mérték elhanyagolható.
    Namost, amikor összefele húz, az képes még az aldisnál sokkal komolyabb fűrészt is határozottan megállítani. Egyszerűen olyan erővel szorítja meg a fűrésztárcsát. No, amikor ez megtörténik, akkor köll észnél lenned. Akkor érted meg, hogy miért találták ki a hasítóéket, és akkor tapasztalod meg, hogy esetenként még azt is hiába. Ha most nem szeded elő a furmányodat, hát épp most fog kijönni a gépedből az az éltető füst. Amint már túlhaladtál a hasítóéken, megállítod a gépet, és beversz egy éket a résbe, ami jobban képes szétnyitni a fát. Ezután rá kell jönnöd, hogyan indíthatod ismét be a gépet úgy, hogy a saját éked maradjon.
    Látszólag könnyű dolgok ezek, mégsem sikerül mindenkinek, aki kezdi. Van, aki fel is adja itt, és visszatér a jól bevált puhafához. Amikor sikerült az első ilyen összehúzó fát teljes hosszában átvágnod, a csülkeid is stimmelnek rovancs során, és a füst is bent maradt, már joggal érezheted, hogy nem is vagy olyan kezdő. Erről egy OKJ tanfolyamon nem sok szó esik. Pedig nélkülözhetetlen tudás, ami tapasztalatot és önbizalmat ad.
    És itt kezdődik a fa illata, és valami új szerelem, ami sokáig visz mindig beljebb és beljebb.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41246 üzenetére

    "Ha nem egy menetben akarom felvágni, hanem először belevágok 2 centi mélyen, akkor ott nem szorít be, ugye, mert tartja a maradék fa. Utána meg kevésbé szorít be, mert el van vágva egy része. Vagy ez nem működik?"

    Ezt nem értettem elég jól.
    De ha egyre gondolunk, két menetben vágod el.
    Nos: Annyiban felkönnyíti a dolgod, hogy másodjára már kevesebbet kell vágnod. Kevésbé kell erőlködnie a gépnek, ez evidencia. Néha elég ennyi is, pont a fentiek okán. De legtöbbször nem. A fában a feszültség ugyanannyi marad.

    "Másik kérdés, mindig egyik irányból fog szorítani, és a másik irányból jó lennék, vagy összevissza tud menni a fában a feszültség? Szóval, megoldás ha nekimegyek a másik irányból? Vagyis, miért baj, ha nem szorul, hanem tágul? Rá tudja lökni a fát a fűrészlapra?"

    Haladjunk végig tételesen!

    "mindig egyik irányból fog szorítani"?
    Igen.

    "és a másik irányból jó lennék"?

    Esetenként a másik végéről kezdve sikeresebb lehet a vágás. Azért, mert a fa egyik végén erősebb a húzás, mint a másik végén.

    " vagy összevissza tud menni a fában a feszültség?"

    Tud menni összevissza is, de jellemzően vagy csak nyit, vagy csak zár. Végig.

    "Vagyis, miért baj, ha nem szorul, hanem tágul?"

    Ilyenkor nincs semmi baj. A vágás könnyű, tiszta és gyors, akadálymentes. Tolhatod bátran. Lényeg tehát, hogy ne szorítsa meg a fűrészlapot a fa.
    "Rá tudja lökni a fát a fűrészlapra?"

    Lökni nem, legfeljebb fenyő esetén a vasér.
    Történhet, hogy a steller és a fűrészlap között a görbült fa ilyenkor is belepofázik a lap oldalába. Ezért van kitalálva néhány olyan steller megoldás, hogy egy ponton rögzül csupán, és a lap kezdeténél nem is nyúlik beljebb. Így kicsit torziós is, meg ott, ahol a lap van, ő már nincs. (Precíziós vágásokhoz pedig rémálom az ilyen steller. Mégis van létjogosultsága épp a fentiek okán, fenti esetekre.)
    Amikor a fát hosszra nem pont a közepén vágjuk, és az nyit, akkor a mérték különbözik. A keskenyebb jobban görbül, a szélesebb kevésbé. Viszont a keskenyebb kevésbé, a szélesebb jobban (nagyobb erővel) szorít. Tehát, ha a szélesebb van a steller és a lap közt, az azért szerencsés, mert kevésbé görbül, így kevésbé is szorul. Amikor pedig a keskenyebb van a steller és a fűrészlap közt, az meg azért szerencsés, mert jobban görbül ugyan, de kisebb erővel.

    A gyakorlatban általában nem jelenik meg probléma olyankor, mikor a fa nyit. Többnyire a fűrészfogak elnyírják időben azt a többletet, ami a hordozó, és a lapka vastagságának a különbözete.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41252 üzenetére

    A keresztvágás nagyon különbözik a hosszvágástól. Ide sűrű fogú lap kell (minél több "z"). És a fa senem nyit, senem zár. Ezt csak hosszára teszi.

    Ha a vörösfenyődet kézi körfűrésszel keresztben vágtad, akkor teljesen más procedúra alapján kell végigmenni, hogy megtudd, mi lehet a baj.

    - Minden esetben meg kell tudnod, hogy miért rántott a gép! Akkor is, amikor már sikeresen túl vagy a vágáson. Mert csak így tudsz elébe menni az ismétlődésnek.
    - Ha a fa felülete nem sík, amin a fűrészt tolod, akkor már meg is van, mi ragasztotta meg. Elbillent. Ha nincs mód egyengetni (mondjuk nagy, négy méter hosszú, hatvan centi széles a fa), akkor rászorítasz egy sík rétegelt hulladék lemezdarabot a fára, amin majd a fűrész talpa szánkózhat - mostmár síkban.
    - Nincs jól vonalban, vagy síkban a feszítőék és a fűrészlap. Ismérve, hogy minden vágás megragad, nem csupán némelyik.
    - Lötyög, kotyog a fűrész talpa. Építeni kell egy csúszdát, és belecsúsztatni rajta a Balaton legmélyebb részére az egész gépet. És soha többé nem venni, pláne nem használni tecsógazdaságosat.
    - A fűrész talpa nem sík. Például, mert leejtetted, vagy ráesett egy rönk. Ha nem sík, nem használod.
    - Megfintult a fűrésztárcsa. Csúszda, Balaton! Ezúttal gép nélkül szerencsére.
    - Szabadkézi görbe tolás. Told vezetőfa mellett!
    - Nincs hasítóék. És szabadkézi a tolás. Visszatenni a hasítóéket! Ezúttal ő nem hasítani fog, hanem másik remek szerepe fog funkcionálni: Vonalon tart.

    Amikor kézi körfűrésszel keresztben vágsz, és:
    - sík a fa
    - sík a talp
    - vonalzó vezeti (Itt most gondolkozz, mi van olyankor, amikor a talp széle nem párhuzamos a fűrészlappal!)
    - jó a gép
    nem fordulhat elő megszorulás, pláne rántás.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41254 üzenetére

    A leírásod alapján újra kellett gondolnom, hogy jót írtam-e? Mert úgy tűnik, hogy valóban a fa zárt ennyire össze keresztirányban.
    Nekem még nem volt szerencsém ilyen keresztvágáshoz. Igaz, széles anyagot nem nagyon szoktam kézi körfűrésszel vágni. De az általad elmondottak alapján akár többen is járhattak már így akár egy kihúzható gérvágóval is. Kellene, hogy valaki beszámoljon róla, aki járt már így.

    Minden esetre nyugi! Ez nem a parázás ideje most. (Az, hogy icipicit kottyan az a Bosch (csuda egy gép, hogy nem tettek rá éket :F ), nem gáz - szerintem itt más szorította meg a lapod.)

    Megmondanád, milyen széles volt az a palló anyag?
    Nem lehet, hogy egy gyanta táska tolt ki így veled?
    Égette is a fát?
    Nem vágtál át göcsöt? - lehet h erre már nem emlékszel

    A vágás szöge a világon semmit nem tesz - azon kívül, hogy nem lesz merőleges. Akár gért is lehet vágni.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41261 üzenetére

    Ráérzésből kezdeném a C verzióval:

    - Felteszed a fűrészt egy asztal szélére (az asztalhossz közepénél) úgy, mint ha vágna (védőburok fel! Korong a lapkákkal illeszkedjen az asztal éléhez.).
    - A talphoz illesztesz egy hosszú (minél hosszabb) nyílegyenes akármit.
    - Felrajzolsz egy (hajszálvékony) vonalat cerkával az asztalon végig így, ami pont párhuzamos a talp szélével.
    - Leméred a ceruzavonal távolságát az asztal szélétől mindkét végén.

    Ha találsz most differenciát, akkor a gép bekapcsolása nélkül is rájöttél, hogy a talp a hunyó.
    Átgondolod: Ha a gép előtt kisebb távolságot mértél, mint mögötte, akkor a gép vágás közben a vezetővonalzónak kényszerül szorulni (zár). Épp nyitnia kellene (de csak icipicit). Ha nem zavarodtam ebbe most hirtelen magam is bele, akkor a talp átellenes oldalánál vezetve éppen nyitni fog. Azt kell hát a steller mellett csúsztatni. (Ha nagyon nyit, azt onnan tudod meg, hogy nem tudod végigvágni a fát úgy, hogy a talp mindvégig a vezetővonalzóhoz simuljon. El fog sétálni mellőle. Ekkor megérted azt is, hogy ha nagyon zár, akkor pedig megszorul.)

    Ez csak a hirtelen rántás miatt nem simul nekem tisztán a hibakereső algoritmusba. Arra kellene rájönni, mert az a nagyobb szarság.
    Rántást én leggyakrabban olyankor tapasztalok, amikor akár csak egy nagyobb szálka beszorul a vágott vonalban a fa és a lap közé. (Ezért görcsölnek a jutyubon olyan sokat a zérótoleranciás inzert készítésével.)
    Asztalon tolva gyakori ok még, hogy a fa síkja el van csavarodva. Amikor átbillen vágás közben, akkor ránt.

    Eszembe jutott még valami:
    Nézz csak bele abba az alu vezetőbe, hogy nyílegyenes-e? Ha kifli, megfejted önállóan.
    Tudod, vannak ezek a fiftinmillion dolláros alu vezetősínek. Az éle üreges profil (anyagtakarékosság). Szokott történni, hogy ezt a nagy egójúak az élénél megszorítják úgy az asztalos szorítóval, hogy ott megroppan, és kis dudor keletkezik. Ennyi már képes is megragasztani a lapot. (Mondjuk akkor nem szorul be annyira, hogy ne tudd kézzel kiszedni.) Ez a beszorulás nekem azt jelenti, hogy zárt a lapra a fa. Vagy hogy kiflit vágtál. Nem! Beflit.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz #53314048 #41262 üzenetére

    A borovi tovább tart, a luc feleannyit se bír ki. Hajópadlóval jobban járnál. A lambéria vékony, kajlulni fog hamar.
    Az öt évet kizárólag akkor éli túl, ha háromévenként újrakened vékonylazúrral.

    Kezeléshez javaslom a Milesi XGT-t. Kétszer kened. Egy év múlva harmadszor is. Utána három-öt évente (állapottól függően) egy újabb réteget neki.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41267 üzenetére

    Storno!

    Jimy megmentett minket.

    Ha csak egy kell, én akkor hosszvágót vennék, váltófogút és fogáshatárolósat. Vág az keresztbe is, csak nem túl szépen. Az ember hosszra többet vág. Viszont ezzel a trükkel megmarad az esély, hogy ha később mégis áldozol egy sokfogú keresztvágóra, akkor megvan a spéci készlet, ami sokkal jobb, mint egyetlen univerzális lap. Az univerzális azt jelenti, hogy vág hosszra, keresztbe, csak mindkettőben elmarad a speciálistól. Addig keresztirányba vágnék az aldigazdaságos sűrűfogúval.

    De szerintem előbb tapasztald ki a meglevő lapjaidat. Vágnak azért azok is. Megtanulni kiváló. Aztán amikor már kezded érezni az occót, teljesen megérted, mit jelent az, hogy megtáltosodik a gép a Freud-tól. Meg érzed is egyből. Amíg kitanulsz, könnyebben fintulhat a kezed alatt a lap. A freud se fintul nehezebben, és azért az elég drága tanulópénz lenne.
    Valami ilyesmi az egész értelme: Ha megszerezted a jogosítványt, vegyél egy használt Opel Astrát, és szerezz rajta gyakorlatot. Azon felejtsd behúzva a kéziféket, azon tanuld kikerülni a kátyút, azt húzd meg, azt karistold a parkolóban, azzal tolass neki a villanyoszlopnak. Mikor mindezt végigcsináltad, itt az ideje, hogy megvedd az Audidat, vagy a bömöst. És akkor fogod élvezni is, hogy zongorázni lehet a különbséget. Ha egy Audival kezdesz, azt se tudod, miről van szó.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Peterhappy #41269 üzenetére

    "Ma azt hallottam, egy-másfél évente kell páccal lekenni"

    Szerintem nem kell olyan sűrűn kenni. De ez használat függő. Ha sűrűn van kitéve mindennek, akkor sűrűbben, ha ritkán van kitéve, akkor kenni is ritkábban kell. Nyugi, csalhatatlanul meg fogják látni a szemeid, hogy mikor kér ismételt kezelést. Akkor viszont tedd is meg mihamarabb. Az se jó, ha feleslegesen hízlalod a Behandlával a felületet. (Több Behandlát vegyél, hogy ha az ikakika meggondoli magát, és törli a repertoárbó, ne kerülj szarba. Túl sokat ne, mert ammeg bedöglik. Hanem veszel három kezelésre, és amikor kezeled majd, akkor beszerzed ismét a hiányzó harmadikat. (és forgatod, mint a seregben a konzervet a raktárban - sosem friss ugyan, de mindig ehető a készlet))

    "utóbbit szebbnek találom"

    Egyértelmű jele annak, hogy tehát melyiket kell megvenned? ;)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz #05304832 #41273 üzenetére

    Kétségtelen, hogy a vastagság egyenes arányban áll ugyanazon minőség esetén a tartóssággal. Kérdés tehát a minőség. Lehet egyik vékony réteg jobb egy másik vastagabbnál.
    Teljesen bizonytalan vagyok magam is a választásban. Tanácsot adni meg végképp nem merek.
    Mire kiderül egy lapról, hogy bizonyított, az addigra már nincs.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz mdk01 #41271 üzenetére

    "hogy közbe rettegek mi fog ráborulni a fa konyhapultra az nem túl szerencsés.
    Tudomásul kell venni, hogy ha valaki rendesen használ egy konyhát ott elég sokminden behatás érheti a munkapultot.(cékla,vörösbor, több száz fok ha hirtelen le kell rakni egy forró bármit, éles tárgyak,folyamatos víz stb.)"

    Ezeket a sorokat mindenkinek el kellene olvasni, aki még hezitál, hogy miként döntsön.
    Biztosan sokszor fogok még ingert érezni, hogy linkeljem ezt a hsz-t, mert úgy van letéve az asztalra, hogy aki ezt nem érti, az semmit nem ért.
    Egészen biztos vagyok abban, hogy sok ember döntését fogja még megkönnyíteni a jövőben. Mi több, magam is kényszerültem újragondolni a nagy faszeretetemet.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41276 üzenetére

    Azt hiszem, van tehát fogalmad arról, mit is értek ez alatt: Emberszag

    Mélyen elgondolkodtati példád az embert, hogy mitől is lett életünk sokkal hidegebb, mint a nagyanyáinké. Olyan jól lejön belőle, hogy Te sokkal fontosabb voltál, mint egy szaros asztal.
    És kényszerülök feltenni magamnak a kérdést, hogy vajon én hova fogom tenni öregségemre a prioritási sorban az onokáimat? Meg hogy hova teszem most a gyerekemet, páromat?

    Köszönöm ezt a hsz-t! :R

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz szatocs1981 #41279 üzenetére

    Ülj le, mert le kell majd ülnöd mindjárt úgyis!

    A legjobb ár/érték arányú lap az a legdrágább. Úgy hívják, hogy freud, vagy hogy Pilana. Abból nem kell kettőt venni, elég egy. Ez már magában beszédes, de ami a lényeg, profi lapkaminőség, profi éltartósság profi hordozón.

    Hívd fel Makár Pistit, vagy írd le nemi mail-ben, hogy pontosan mire szeretnéd használni, és kérj tőle ajánlatot. Fogja tudni pontosan, hogy mi kell Neked. És ha választást kínál olcsóbb és drágább között, kérd bátran a drágábbikat.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz #53314048 #41281 üzenetére

    Reisser csavar, 6x70. Nem a parlamentbe készül díszbútornak.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz pali923 #41285 üzenetére

    Az a helyzet, hogy a freud gyárt barkácsolóknak is. Tudod, az a piros, picike lapkákkal, alig olcsóbban, mint az igazi ipari kövér lapkákkal, ezüstbevonatú hordozóval.
    Neked kérdés lenne, hogy melyiket válaszd?

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz pali923 #41287 üzenetére

    Dehogy! :DDD

    De esetleg valaki komolyan veheti.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz civicfan #41296 üzenetére

    Olcsó, kicsi.

    Nagyobb.

    Profi

    Még profibb.

    És egy polírozó.

    Mik az elvárásaid? Milyen mennyiségű munkát szánsz neki? Mennyi pénzt áldoznál rá?

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz civicfan #41311 üzenetére

    Nehéz ezt jól megérthetően megválaszolni, de megpróbálom.

    Ha asztalos vagy, és használod alkalmanként, akkor teljesen megfelel mondjuk az a DeWalt, amit linkeltek. De ha minden nap használod, biztos, hogy nem fog érdekelni az ára. Egy valamire való autófényezőműhelyben alapfelszerelés a Festool 150/3, és mellette külön gép van rendszeresítve polírozásra.

    Ha csupán próbálkozol, választhatod akár a legolcsóbbat, aminek már márkája van (pölö a Maktec). De talán annál is jobb, ha a kölcsönzőből kérsz hol ilyen, hol olyan gépet. Így kitapasztalhatod, hogy amikor már nem csak kísérletezni fogsz, akkor pontosan melyik kell Neked. Amikor már nagyban használod, meg se kérdezel senkit, hanem házhoz kéred Yooccoo-t, hogy vigyen neked egy profit porszívóstól, mert már van rá pénzed, csak időd nincs bevásárolni.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz jimy_l #41313 üzenetére

    "Mázolva lesz takaró bézs színre"

    Ejha! Ízlések és pofonok.
    Ezér' kár volt szegény bückfát elválasztani a gyökerétől. :((

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz #05304832 #41448 üzenetére

    Éppen bim ácsmester nyitotta rá a szemem, hogy ütvecsavarni még a kis csavarokat is sokkal könnyebb. Azóta a bútorlapot is ezzel támadom meg. Nem ugrik ki, pontosan szabályozható, hogy hol álljon meg a csavarfej, és villámgyors. Ez nem csak az erőről szól. Ösztönösen ehhez nyúlok, noha van egy kosárnyi sima nyomatékszabályozós akkusom is. Ha ezt hangosnak találod, akkor mit tennél, amikor beindul a gyalugép, a marógép, a porszívó?

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Skillet #41454 üzenetére

    Óvatosan pöckölgeted a ravaszt. Nekem ez már megy úgy is, hogy akár csak egyetlen egyet is tudok ütni vele.

    Ahogyan írod, ki köll próbálni. Ha módod van rá, kölcsöngéppel, hulladék bútorlapon tesztelgesd. Bútorlaphoz nekem a DeWalt 10,8 V-os gépje a legkézreállóbb. Ha 3,5x45-50 csavarokkal dolgozol, elő sem kell fúrnod. Ekkor igazán kényelmes a dolog. Persze, hogy szép maradjon az eredmény, jobb, ha zenkolsz előbb, hogy ne repedjen a laminált réteg a csavarfej körül.

    Magam is pont ezeket a kérdéseket tettem fel, amiket Te, mielőtt átgondoltam bim szaki bátorítását. Igaza volt, nem köll félni.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Grizzlu #41455 üzenetére

    Üdvözöllek!

    Kérdezz bátran! Ez a fórum a fáról, a szakmáról szól. Akit csak érdekel, itt a helye - így Neked is.

    A nyárakról nagyon röviden:
    Talán a legpuhább hazai fafaj. Légszárazon egy m³ súlya még az 500 kg-t se éri el. Ennél fogva aztán se a keménysége, se a tartóssága, se az ára nem is vetekszik az ébenfáéval. Fűtőértéke nincs. Megmunkálni könnyű. Gyaluláskor bolyhosodhat, többnyire még utólagos csiszolást igényel. Elég rugalmas, ezért furnért is hámozhatnak belőle. Ebből készül a gyufa, amivel a cigidet meggyújtod. Szárítása szakértelmet, odafigyelést igényel. Nem is sokan törődnek vele, ezért gyakori a vetemedett fűrészáru. Ha kiszáradt, már nem vetemedik tovább.
    Sorolt nem túl kedvező tulajdonsága ellenére nagyon szeretek vele dolgozni, mert:
    - gyönyörű fehér, tiszta textúrájú
    - könnyen megmunkálható
    - könnyű, puha (fajáték készítőként nekem ezek komoly előnyök)

    Kültérre nem ajánlom, beltérre pedig a tulajdonságait figyelembe véve. A "szurkos" álgesztű nyáraknál (a fehér, szürke nyár esetén) ragasztási elválások keletkezhetnek.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Grizzlu #41460 üzenetére

    Megfelelő így is. De még szerencsésebb lenne, ha tudnád beltéren szárítani. A szárítási folyamat lényege, hogy lassú legyen, mert a gyors száradástól garantáltan vetemedni fog. A máglyát úgy építsd, hogy minél kisebb alapterületen, minél magasabbat építs. Azért, mert így sokkal nagyobb súly kényszeríti egyenesben maradni a deszkáidat. És nem is kell most öblös szellőzőléc közé. 20 mm vastag doszt elég lesz. (Esetleg collos anyagot szelj, 20-anként - ha még nincs szelve szellőzőléced egy raklapnyi.)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz jeriko2 #41463 üzenetére

    A berepedésre több különböző megelőzés/védelem is létezik.
    - beversz a bütükbe direkt erre a célra gyártott fém/műanyag különböző (profilúak léteznek) kapcsokat
    - kikeresed John Heisz videóját, amiben nikecellt old fel oldószerben, és leutánzod
    - bekened faipari ragasztóval - nyugodtan visszahígíthatod, most nem ragasztani, csak szigetelni kell
    - befested a bütüket
    - lassan szárítasz

    A nyáraknak nem jellemzője a berepedés - legalábbis közel sem annyira, mint pl a bükknek.

    A fűtetlen garázsban remek túlélési esélyeid vannak.

    Általában bármilyen fát én jobb szeretek mielőbb gatteroltatni. A bükk bele is döglik, ha nem azonnal szelik fel. Befülled. És rönkben olyan lassú a száradás, hogy egy reumás csiga ahhoz képest kapkodó idegbeteg.

    Szép a nyár!

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz #05304832 #41464 üzenetére

    Nem kötelező a disznótor.
    Magam is idegenkedtem eleinte. (Akárcsak megboldogult édesanyám az automata mosógéppel - és amikor (nem önszántából mégis) lett neki, hirtelenül nagyon ragaszkodni kezdett hozzá.) Sokáig nem is hittem benne. Amíg ki nem próbáltam. Lábujjhegyen ütvecsavarozóról sajnos nem tudok.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Grizzlu #41465 üzenetére

    Gyűjtögess még a Bosch kék gépjére. Kimagaslik a kategóriából - bár annak is vannak korlátai. Most jelentőset engedtek az árából eddig 300 alatt nem volt elérhető. A sima GTS 10, vagy a J nem jó, csak az XC!

    A táblásított hosszabb anyagokat vidd el a lapszabászatra. Bár van a GTS10 XC-n kocsi, de kicsi a gép a táblákhoz. Mondjuk egy konyhafrontot azért megold.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák