Új hozzászólás Aktív témák
-
thyeby
őstag
Ez a terpentines oldás nagyon könnyűvé teszi a felhordhatóságot, de szerintem nem ivódik olyan mélyre, és nem is olyan töménységben, mint amikor hőlégfúvóval felmelegített fába olvasztjuk bele a viaszt. A melegítéses módszert megtapasztaltam. Húsz év után is olyan makulátlan kültéri bütüfelületeket adott az eljárás (fenyőfán!) eredményül, hogy le a kalappal. Meg is jegyeztem, hogy bújhat a méhviasz mögé az összes drága kültéri favédő kemikália.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Armahun
#16583
üzenetére
Igen, nekem is ez volt az első gondolatom. Nem rossz eljárás ez, sok előnye van a gyaluhoz képest.
Annyival okoskodtam másként nálad, hogy előbbfelszeletelem a fát keskenyebb vég+vágásvastagság+szélesebb vég méretűre, aztán ezeket már csak ketté kell szelnem ferdén egy jól elkészített sablon mellett. Így nem kell forgatnom a deszkát, csak nyúlni a következőért. Szabadkézzel ki is próbáltam, prímán ment.
Van viszont a gyalugépes verziónak is jónéhány előnye. Számomra legfontosabb elsősorban az, hogy nem porolom percek alatt tele a műhelyt (és persze az orromat), másodsorban az, hogy így minden egyes darab garantáltan tutira egyforma. (Mert a körfűrészem stellerje csak egy ponton rögzül, tehát van némi elhajlása, ha megfeszül a fa, amit ráadásul szabadkézzel széleztem.) Ebből adódik, hogy ha gyalulom, akkor egyengetni se kell. Ráadásul sokkal kevésbé balesetveszélyes. Szempont volt az is, hogy amíg a körfűrészhez épített sablonnal minden egyes újabb sorozat kezdése előtt újra meg kell találni a steller pontos helyét, míg a gyalugépes verziónál egyszerűen belökni a sablonba, és indulhat is a meló. Az jelentéktelen apróság, hogy így az előzőleg pontosan derékszögben méretre vágott végek szögeik szerint teljesen szimmetrikusak maradnak.
Szóval ezek miatt már eldöntöttem, hogy gyalulás lesz ennek a vége. Igaz, akkor két db sablont kell készíteni, mert ugye első menetben 3mm szintkülönbséggel megy az egyik oldal, utána 6mm szintkülönbséggel a másik oldal. De csak egyszer kell megcsinálni azt a sablont.Arra jutottam, hogy az általad javasolt eljárás gyorsabb és egyszerűbb, azt elteszem arra az esetre, ha megindulna az üzlet, és jó nagy sorozatra lenne szükség. Most csak egy 50-100 db-os próbagyártásról van szó, ami előzetes számításaim szerint ugyanekkora nagyságrendű éves ismétlődést fog jelenteni. Akkor viszont megéri majd beruházni valami precízebb körfűrészre, mert változatlanul egy lemezből épített Güde gépet nyúzok ilyen és hasonló vágásokra. (Hihetetlenül megtáltosodott ez a Güde, amióta rátettem egy profi Freud hosszvágó fűrészkorongot.)
Több fa van, mint asztalos!
-
-
thyeby
őstag
válasz
jimy_l
#16596
üzenetére
Ha azért fogja rágni a fülemet a piac, akkor lesz mankó is.
Csúzli nem lesz, pedig szét akarnak szedni érte. Jól fogyna, de lelkiismereti kérdést csináltam belőle. Volt, szép volt, jó volt, de ráeszméltem, hogy ha gyártok ezer csúzlit, akkor az legkevesebb 1000 töröttszárnyú madarat jelent. Szóval inkább csinálok mást - kurvanagy ez a világegyetem, annyi sok megvalósítatlan ötletem van így is.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Tudom, persze. Hordják be a románok a csúzlit. De az legalább nem fog száradni a lelkemen. Viszont lehetne horgász csúzlit gyártani. Rendes bőr kosárral, tejgumival. Valószínűleg fogyna szépen, mert a horgászboltokban csak gagyi műanyag csúzlikat látok.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
A fűrészemnek nagyon szép a vágásképe, nem lenne fontos gyalulni tehát. De azért gyalulva lesz.
Valójában ő lenne a te embered. Ha tudsz kölcsönözni parkettacsiszológépet (nem a korongosat, amivel a sarkokat szoktuk csiszolni, hanem a nagyot, amiben szalag fut), és beleteszed a legdurvább papírt, azzal is tudod némileg rusztikálni. A legolcsóbb megoldás, hogy kapargatod vasfűrészlappal - és egyben ez a legizzasztóbb is, de legalább megspórolsz két belépőjegyet a konditerembe.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
jimy_l
#16606
üzenetére
Azt írtam, hogy ha nem csinált még ilyet.
Tudod jól, hogy amikor a zember a széleket csinálja, és helytelenül vezeti a korongot, akkor száll a sok nagysebességű drótdarabka, mint a sörét. Emlékezz vissza, hogy amikor először operáltál ilyennel, megcsípett téged is a drót itt ott.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Nem, a vas gyilkolja jobban. Jelek szerint jó érzékkel közelítetted meg a géppuskafészket.
Nem olyan marhára veszélyes dolog ez, de jó tudni, hogy kiszúrhatja a szemünket. Az öcsém alaposan telelőtte vele a pocakját egy szemvillanás alatt -eleinte engem is megcsípett néha. Hamar megtanultam, mitől lő. Aztán hiába kánikula volt, szemüvegben, kesztyűben és vastag pulcsiban csiszoltam a kerítést.Több fa van, mint asztalos!
-
-
#16614
thyeby
őstag
thomgrande
#16537
thyeby
őstag
válasz
thomgrande
#16537
üzenetére
Megjött a DW625.
Frankó, mert egy 8-as, és egy 12-es patront kaptam hozzá.
Üröm az örömben, hogy a 8-on van hollander
Az így néz ki.
De a 12-esen nincs hollander.
Az meg így néz ki. (Mondjuk ennél fájintosabb, mert fésűsen van két oldalról a rés bevágva. Azt a képet loptam vissza, amit feltöltöttél, de a lényeg így is érthető biztosan.)
Talán tudsz segíteni, miként kell kivarázsolni a perselyt a hollandiból? Nem mertem feszegetni, nehogy agyonüssem - nagyon precíz, és mint írtam volt, kurvadrága. Már az is jó lenne, ha a nyolcas hüvelyről áttenném az anyát a 12-re, de az lenne az igazi, ha lehetne kapni hollandit magában, akkor egyszerű lenne a patroncsere - majd holnap utánanézek.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Madmax81
#16615
üzenetére
Hö! Cementet, meg vizet elfelejtett tenni bele.
Minden esetre, ha szükségem lesz a betonkeverőmbe egy akkus fúróra, feltétlen DeWaltot fogok venni.
Tisztességtelen reklámnak tartom az ilyen hagyományos mosóporos összehasonlításokat.
Egyébként épp ma vettem egy DeWalt gépet - nem féltem fénykép alapján dönteni, mert tudom, hogy jók a DW szerszámok. Van azonban ennek a márkának hazánkban egy hátulütője: Amit a boltban látsz, azt megveheted. Kapsz prospektust, hogy miket kapsz hozzá, meg azon túl. Azt már nem veheted meg. A dekopírfűrészembe kinéztem egy csomag fűrészlapot a katalógusukból. Harmadik éve hozzák megfele. Jó, ez nem bosszantott, mert tökéletes nekem a Bosch is bele, de bemutatkoztak. A rezgőcsiszolómra nem lehet perforált papírt kapni. Ott van a katalógusban, épp olyan kiszerelésben, amilyenre szükségem lett volna. Ezt még csak egy éve hozzák. Nna, ez már nagyon bosszantott. És az alkatrészellátásuk se túl bizalomgerjesztő. (Mondjuk igaz ez a Makitára is - a hőn imádott matebómat direkt nem soroltam.)
Tudjátok, nevetünk ma, hogy régen öt évet kellett várni egy szaros zsigulira. De azt legalább meghozták öt év múlva.Szóval, ha már a reklámnál tartunk, akkor az lenne az egyenes és korrekt reklám, ha arról szólna, hogy a mi gépünk bírja, nem törik, nem kopik, de ha mégis előfordulna, akkor dobd ki. És ha ehhez mérjük a DW árait, akkor nagyonnagyon drágák.
Valahányszor szó esik itt a Festool áráról, felzúg a népség. De a Festool-tól még a systainer rögzítőpatentját is látom kirakva a boltokba. Ott van pl a DW katalógusban a kipattogzás gátló. Arra is várok már harmadik éve. A Festool kipattogzásgátlója meg ott van folyamatosan az orrom előtt a vitrinben tízesével csomagolva.
Szóval ezt úgy miheztartásképpen írtam.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
"Most látom, hogy..."
Valóban. Jelek szerint nem ragadt meg bennem az egykori válaszod. Bocs!
"Ami ugye a Freud elődje."
Van itt keveredés. Azt mondják, hogy a DW elődje az Elu, és a DW amerikai cég.
Itt egy kép:
Hogy a DW 625 ennek a pontos mása, vagy ez a DW625 pontos mása, mindegy is. Amit tegnap vettem DW625-t, arra az van írva, hogy Made in Italia.
Egyébként szólnék néhány szót így előzetesben erről a nagy DW marógépről:
Jól egyben van, az kétségtelen. A lift rögzítője nagyon megfogott. Finoman, stabilan működik, és végre az első felsőmaróm, amin ez az alkatrész teljesen fém. Nincs agyon csicsázva, puritán egyszerű, de minden van rajta, ami kell. Úgy kaptam, hogy a jobb oldali markolata törött. Vagy túlhúzták a rögzítőcsavarját, vagy leejtették a gépet a földre. Szerencsére rendelhető. (Rendeltem.) Ez egy gyengéje ennek a gépnek. Ennyi pénzért nem lenne szabad ekkora kapitális hibával kiengedni a tervezőasztalról - a B&D-nek, ha akarnám, se tudnám letörni a markolatát, pedig az egy olcsó barkácsgép ugyanettől a cégtől (elvileg).
Az általad megismert, és megvett Triton klónról fotók alapján az volt a benyomásom, hogy magas lesz a súlypontja. Nos, ennek a nagy DeWaltnak magasabb. Nem nagyon lehet vele hadonászni, ha pörög, mert táncolni kezd. Egyébként ha a Tritont a kezembe veszem utána, akkor azt kompaktabbnak érzem.
Asztal alá a Triton sokkal szerencsésebb - ennek ellenére mégis a DW-t fogom hamarabb az asztalba építeni, lévén, hogy ebben biztosan van konstans elektronika, a Tritonra nem emlékszem, de gyanús, hogy neki nincs. Jó nagy dög mindkettő, az biztos. Csendesnek egyik sem mondható. 40-50 között jutottam mindkettőhöz - eddig nem bántam meg, hogy annyit adtam értük.
A nagy kék Bosch-t is volt alkalmam kipróbálni. Talán ami eddig a kezemben volt, az működött legfinomabban. Azt értem alatta, hogy állítgatni élvezet volt. Az anyagon tolva semmi különbséget nem érzek hármójuk között. Teszik a dolgukat. Egyedül a nagy Makita nem volt még a kezemben. Lehet, hogy már nem is lesz, mert úgy tűnik, jó időre el vagyok látva marógéppel.Most eszembe jutott, hogy régen mennyire sóvárogtam én egy felsőmaró gépre, és hogy az izgalomtól reszketve tettem a kosárba jó tíz évvel ezelőtt az első Baumaxos noname masinát. (Hogy hol maradt le rólam az a gép, nem is emlékszem már, de régóta meg sincs.) És az élet úgy hozta, hogy két adu ászt hasonlítgathatok össze.
thomgrande:
Egyre járt az eszünk. Ahogyan írtad, úgy próbálgattam én kiszedni az anyából a hüvelyt de nem ment. És gondoltam én is valami puha méretes csődarabkára, mint segédeszközre, de nincs olyanom sehol. Azonban ma megoldódott a dolog: Lehet rendelni hollandit magában - megrendeltem.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
=Mentor=
#16629
üzenetére
Szubjektív dolog ennek a megítélése. Egy kategória mindhárom.
Közülük én ezt választanám.
Viszont tapasztalatból tudom, hogy ez az igazi.
Viszont itt van egy használt, de láthatóan újszerű példány majdnem azon az áron, amik között mazsolázgattál. Ez egy profi ipari darab, ami még leharcoltan is fényévekkel jobb, mint bármelyik barkács kategória.Régebben vettem többféle Einhell, és többféle B&D szerszámot is. Míg az Einhellben minden esetben csalódtam, a B&D-ben sosem. És egy legolcsóbb (öt éve anno 6 ezer pénzért) B&D dekopírfűrészt évekig ipari léptékben űztem, de nem tudtam agyonütni. Mindössze azért vettem meg a DeWalt-ot, mert a B&D több órás folyamatos munka közben szétrázta az agyamat. 20-30 percet simán lehet vele dolgozni úgy, hogy nem érzed rázósnak, de tovább már nem nagyon. (Egyébként a B&D felsőmaróimat például hatodik éve iparszerűen használom, és még mindig kifogástalanul dolgoznak.)
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
zonusz
#16635
üzenetére
Nem találtam meg hamarjában ezt a 114 406 9-es maró-t.
Szerintem arról lehet szó, hogy valamelyik másik mérete 12,7 ominózus marónak. Tegnap vettem egy freud rádiuszmarót. Mondom a boltban, hogy kérnék egy 12,7-es rádiuszmarót, mire azt válaszolta a srác, hogy nem tartunk marót, csak 8-as és 12-es szárral. Jajj, nekem ekkora rádiuszú kellene, aminek 12mm-es a szára.
Általában a harmadik paraméter szokta jelölni a szár vastagságát, de ez nem ökölszabály. A 12 patronba nem megy bele a 12,7-es szár, ebben bizonyos lehetsz. Pláne, ha kimérted sublerral, és 12 a belmérete.
Nekem pl azt mondta a telefonba az eladó (mert kértem, nézze már meg pontosan a patron méretét), hogy majdnem 13mm-t mért a patron belső átmérőjének sublerral. Nna, gondoltam, akkor vehetek jó drágán még egy patront is bele, mert ez bizony 12,7-es lesz. Megjött a gép. Első dolgom az volt, hogy ezt megnézzem. Hát pont 12 volt a patron mérete. De akkor hogy mért 13-at ez a faxi? Hát a másik végén valóban annyi. De a 8-asnak is ugyanannyi. Szóval rossz helyen mérte.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Ahogyan Soká is írta, kérdéses számomra változatlanul, hogy akkor most melyik tritonnak a klónja is ez?
Azt gondolom, hogy hol az a marketinges, aki ilyen szakmailag húsbavágó tételt kihagyna a felsorolásból?Minden esetre ha nincs is benne fordulattartó elektronika, elég erős a motorja ahhoz, hogy jelentősen ne tudjon a fordulat esni még komolyabb anyaglehordásnál is. Még nem hallottam - mert egyből hallatszik az ilyesmi - munka közben vele ilyet, mondjuk nem is egy ablakgyártó gépsor részeként használtam sose.
Jobban átgondolt, és több extrás gépnek tartom azt a triton másolatot így előzetesben, mint a DW625-t. Jobban esik a lelkemnek azt felkapni. De nem akarok korán ítélkezni, pár év múlva lehet, hogy megváltoztatja valamelyik kitartása a véleményemet. Minden esetre a triton gép legfőbb extrája számomra a képen látható extra kinyúlás az asztal síkból:
...és nem is akárhogy, mert ebben az állásban lock-olja magát a tengely, úgyhogy bit csrekor nem kell fél kézzel szerencsétlenkedni az asztal alatt, hanem szépen két kézzel csereberélhet az ember az asztal felett.
Persze, azért egy mezei barkács kategóriás B&D-től balgaság lenne profizmust remélni. Ám meg mondom őszintén, annak a felét sem reméltem, hogy kibírja, amit már eddig kibírt. Eredetileg nem gondoltam én komolyan azt a gépet. Egyszerűen nem volt negyedmillióm két nagy ász marógépre. Gondoltam, hamegerősödik egy kicsit a vállalkozásom, akkor eldobom ezeket a B&D-ket, és lesz pénz jobbra cserélni. Egyszerűen bizonyítottak, hogy asztal alatt a világ végéig elmennek, meg vissza. Nyilvánvaló, hogy a beállításuk nem olyan passzió, mint mondjuk a most beszerzett DW 625-nek. De tizedpontosan be tudom állítani.
Amit mondtál, hogy amíg nincs rögzítve a lift, addig van kotyogás ebben a kategóriában, az szerintem keveseket zavar. Ritka szaki az, aki szabadkézzel süllyeszti a forgó kést az anyagra.
Van ebben a barkács kategóriában egy ilyen kis zöld Bosch gépem. Lusta vagyok most pontosan kikeresni, hogy melyik is az, valami POF 100(?). Azt is 20 körül vettem, mint a B&D-t. (No, azon szoktam is hallani még zajvédőben is, hogy nincs benne konstans elektronika.) Azt a marót kultiválom a meglevők közül legkevésbé. Elsősorban azért, mert miután rögzítetted a liftet, vagy három tizedet visszakottyan. És ennyit kell szemre rátartani rögzítés előtt! Az zavar is nagyon, mert igazi türelem munka pontosan beállítani a mélységet. Nem az egekig akartam én magasztalni a B&D-t - zavar is, hogy Márton kolléga lehet, h az én dumám miatt vett egyet, aztán hamarosan eladásra kínált. Viszont azt tudom, hogy aki tényleg csak barkácsolni akar vele, nem fog csalódni benne - legalábbis nem kevésbé, mint bármely komolyabb konkurens márkában, úgy, mint Skil, ződbos, Einhell, etc.Van viszont rálátásom a Budget, Asist és tsai marókra ebben a középmezőnyös barkács kategóriás felsőmarókra. (Öcsém használja őket barkács célra.) Egyik szarabb, mint a másik. A B&D-hez mérve legalábbis.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász
#16647
üzenetére
Engedj meg egy idevágó gondolatot:
A DW dekopírfűrészemben szerszám nélküli lapcsere van. Élvezem is, szó se róla, de úgy kell ezt elképzelni, mint újabb meghibásodási lehetőséget is egyben. Ominózus gépben egy egyszerű, de nehezen elkészíthető mechanika oldja ezt meg. Olykor gondol egyet a gép, és nem hajlandó elengedni a lapot. Ilyenkor aztán ölbe kell vennem, és nagy türelemmel és körültekintéssel rá kell jönnöm, hogy hol, mi szorul, és orvosolni a bajt. (Ilyen esetekben legalább öt fűrészlapot ki tudnék annyi idő alatt cserélni bármely normálisabb csavarral rögzítős típusban, mire ezt újraélesztem.) Mindezt azért, mert ha feszegetés közben eltörök, elgörbítek valamit ebben az alumínium labirintusban, akkor igen drága lesz beszerezni egy új ilyen mechanikát. Nélküle megáll a gép, azazhogy járni fog az, de dolgozni nem tud már.
A hagyományos csavarral rögzítős variációnál legtöbb esetben beleszakad a menet, ami azért házilag ingyen orvosolható.
Szóval tipikus példája ez a valamit valamiért szólásnak.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász
#16650
üzenetére
Nos, látod, a válaszok szerint ez egyértelműen egy DW specialitás.
A DW gépészmérnökei bizonyára azért így oldották meg, hogy akik ilyen gépet használnak, ne fásuljanak bele a monoton munkába, hanem fordítsák a figyelmüket néha egyéb (valóban relaxáló) irányba is, közben pedig fejlesszék a logikai készségüket, hogy miként nyílik eme ördöglakat.Több fa van, mint asztalos!
-
#16663
thyeby
őstag
privatposta
#16660
thyeby
őstag
válasz
privatposta
#16660
üzenetére
Azért egy dolgot nem árt tudnod:
A bútorlap szabása nem amatőr feladat. Másfél millió forintos lapszabászgéppel lehet úgy vágni, hogy a vágásoknál ne pattogzódjon fel. Mi asztalosok sem vágjuk magunknak, hanem elvisszük lapszabászhoz, akinek fizetünk a vágásért. Szóval ehhez nem elég egy körfűrész, és bele egy jó fűrészlap.
A fűrészlap áráról a következőt:Minél drágább egy fűrésztárcsa, az annál jobb. Szebben, könnyebben pontosabban, gyorsabban vág, tartósabb és kevésbé balesetveszélyes. Minél olcsóbb, természetszerűleg annál szarabb is. A minőségi kategória 10 ezer forintnál kezdődik, és elmehet akár 50 ezerig is. A 2-3 ezer forintos lapok még barkács célra is hagynak kivetnivalót maguk után - jószerével nagyolni lehet csak velük, vagy tüzifát aprítani.
No, és bármilyen fűrészlapot vegyél is, fontos pontosan tudnod, hogy mire kell majd, mert nagyon sokféle fűrészlap létezik, és mind másra van kihegyezve. Vannak kompromisszumosak is, de annak a nevében is benne van a kompromisszum szó.Amelyik fűrésztárcsa megfelel bútorlap vágásához egy elővágó nélküli otthoni jobbféle gépbe, az 10-15 ezer forint. S még nem is ez a drága, mert kifizetnénk, hogy tudjunk a műhelyünkben is bútorlapot vágni, hanem az, hogy hiába vidialapkás korong ez, nagyon hamar kimegy az éle. Élezése annyiba kerül, mint egy occó vidiás korong, és mert sűrűn kell élezni, nem is tart sokáig.
Szóval szerintem akkor teszed jól, ha követed a nagyok példáját, és elviszed a bútorlapodat lapszabászatba - vagy már eleve ott veszed meg. Tizedpontosan, töredezésmentesen és olcsón vágják. Olcsó alatt azt kell érteni, hogy olcsóbban jössz ki, mint ha alkalmassá teszed a fűrészedet bútorlap vágására.
A rétegelt lemez is kényes téma. Ez már megoldható otthon, de csak precíziós körfűrésszel, és kétszer tolva minden vágást. Ez csak a keresztirányú vágásra vonatkozik, szálirányban egy hobbista is könnyen, szépen el tudja vágni. Első tolásnál csak belevágsz néhány tized mélyen (ez lesz az elővágás), másodikra átvágod teljesen. De a fűrészlapot úgy kell beállítani, hogy csak a lehető legkevesebbel érjen túl az anyagon. (Mivel a rétegelt lemez táblában ritkán igazán sík, ezért ez a beállítás sem egy pofonegyszerű mutatvány.) Ha nincs precíziós körfűrészed (asztali), akkor a rétegelt lemez vágását is érdemesebb lapszabászra bíznod.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
tbklaci
#16665
üzenetére
Abban igazad van, hogy ennyi pénzért nem nagyon lehet jó 300-as kombigyalut venni. Annak az ára 500 ezer és 800 ezer körül kóstál. (Nekem 500 ezres metebóm van. Kifogástalanul, profin vastagol, de egyengetni nem lehet rajta - arról nem is beszélve, hogy ennyi pénzért még csak alumínium késhenger, alu egyengető asztal (innovácijós hamar elkopós teflon bevonattal dukál hozzá
) a Felder 300-asa meg már kisebb vagyon.)
Egyszer a szombathelyi faipari vásáron megstíroltam egy ugyanilyen zöld gérvágót, ami hasonló árfekvésben volt. Valószínűleg Zipper volt, de nem merem bizonyosan állítani. Vagyishát túlzás erre a stírolás szó. Fél percen belül odébb mentem, mert annyira hanyag gép volt. Lötyögött, kotyogott mindene szegénynek, ajándékba se fogadtam volna el, mert számomra csak porfogó lett volna.Viszont ahogyan jimy_l kolléga is kérdezte, gyanús nekem, hogy lécenként gyalulsz táblásításhoz. Persze, hogy tele lesz ideggel az agyad. Nagyold meg a léceket ragasztás előtt, és készíts belőlük 300mm széles csíkokat. A kívánt hosszban persze. Tehát ha 600 széles tábla kell, két darabban, ha 900-as, akkor 3 darabban és így tovább. Az így nyert 300-as táblákat vastagold. Ügyelsz arra, hogy egyforma állásban tolod át mindet utoljára. 300 szélességben viszont csak 3-5 tized fogásmélységgel dolgozz. Végül az így kapott elemeket összeragasztod, és összecsiszolod valami jobbféle csiszológéppel. (Kontaktcsiszoló erre az igazi, de olyan nem szokott lenni hobbistáknak.) És ezt így csináld akkor is, ha már nagyon profi gyalugéped van, mert lécenként azzal sem fog menni idegeskedés nélkül.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
tbklaci
#16669
üzenetére
Persze, így értelek is, és meg is értelek. De ha 200-ig képes gyalulni, akkor első körben 300 helyett 200-ig táblásíts. Értelemszerűen mindig a gyalukésünk méretéig táblásítunk - így gyors és egyszerű.
Persze, tudom, kevés asztalosműhely engedhet meg magának kontaktcsiszológépet - az milliós tétel. És jobb egy 25 éves Festo szalagcsiszoló, mint egy vadiúj Asist.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Ne haragudj, ez a kérdésed elkerülte a figyelmemet, s most véletlenül botlottam bele.
Nos, marva lesz. A vastagsága elejétől a végéig 25,5mm, az utolsó rádiusz pedig 12,7. Tehát 25,4 re jön ki elméletben a kör átmérője. Három lépésben marom, sorrendben 6,35; 9,5; 12,7. S hogy miért nem fordul el, az nagyon egyszerű: Az utolsó marásnál már rá van ragasztva a bot feje, az jottányit sem engedi elfordulni. Még most dolgozgatom ki a technológiát. Ma éppen a nagy DW625 (amit emiatt a munka miatt szereztem be) asztalba építésével szöszmötöltem.
Számba vettem a faesztergát is első nekifutásra. Azzal ilyen kicsi sorozat nemigen lenne rentábilis, továbbá elég mostoha környezetben van az esztergagépem. Fűtetlen garázs, ahol nincs elszívás, a gép nem másolós, és nincs "futóbabám" se hozzá. Utóbbi azért szükséges, mert ha tempót akar forgácsolni az ember, akkor forgácsolás közben be fog haljani egy ekkora méretű rúd, és nem az lesz a végeredmény, amit várunk.A túrafokosnak a fejsze része volt lapított, vagy a pálcája? Mert ilyen fokos-félét magam is operatív tervbe vettem, aminek a fokos része lapított, de nem marom, hanem fűrészelem. A pálcája köralakhű, de senem marva, senem esztergálva van. Egy speciális pálcamaró gépen megy keresztül. A pálcát egyenesen tolja egy tolómű egy forgó tokmányszerűségbe, amiben a kések állíthatóak, mint a tokmány befogópofái. Egy másik gép is létezik, ami a maró elvén készíti a seprűnyeleket. Bár a befogott profilkés (ami pontosan a felsőmaró mintájára készült) századpontos profil, a seprűnyél mégis tojásdad. Egy két tizednyi differencia van az átmérőt különböző irányból visszamérve. Ez nyélnek, rúdnak tökéletes eladdig, amíg nem kell egy zsákfuratba beragasztani - mondjuk a fokos fejébe.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Vélelmezem, hogy legalább egy belépőszintű gép a tett elkövetője. Régebben tudtam, melyik gép indexel img fájlnevet, de ma már csak találgatnám.
Valamikor beleástam én is magam a fotózásba, de furcsamód babonám ébredt a fényképezéssel kapcsolatban, így bár van itthon egy sanyialfa, azt szigorúan csak a párom kezelheti, hacsak nem ellenséget kell fotózni. Történt, hogy sorozatosan elveszítettem azokat a szeretteimet, akikről fotósorozatot készítettem.
Ez ugyan nevetséges logikailag, de lélekben nem tudok tőle szebadulni.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
"Bocsánat a kérdésért, nem lesz kicsit "bumszli" ez a bot?"
Itt a válasz rá:
"A lekerekítés miatt nyaknál ovális, lent már nagyjából kör keresztmetszetű."
32mm-ről indul, és 26-ra érkezik.
Ezt egy valódi botról mintáztam, ami egységesen mindenhol 26mm. Azért szélesítettem a tetején, hogy ritka stabil kötést tudjak gyorsan kialakítani. Mert tudom tapasztalatból az ilyen botokról, hogy idő kérdése csak, és legkevesebb, hogy lötyögni fog a markolat a nyélen, rosszabb esetben letörik - négrosszabb esetben épp támaszkodás közben.
Tulajdonképpen nem láttam még a végterméket, mert még egy sem készült el, de a nyers darabot - bár még nincs is végleges méretre kerekítve, nem éreztem bumszlinak. Inkább stabilságot sugall a látványa - de ennek a megítélése nagyon szubjektív dolog. Ha tovább karcsusítanék rajta, az mindenképpen a stabilitás és a tartósság rovására menne."Van egy nagyon gazdag olasz sétapálcás könyvem, mesebeli dolgok vannak benne"
Hű, azt biztosan lázban égve lapozgatnám.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
"Állítom, egy 50.000Ft-os kis géppel is lehet jól fotózni, csak még jobban oda kell figyelni a világításra."
Ez így igaz - egyetlen pontosítással:
Egy jól eltalált optikájú és színkezelésű bridge. Mert ebben a kategóriában úgy érzem, hogy nagy a szórás. Vannak olyanok is ilyen áron, amit egy jobb telefon is kenterbe vág. Ilyen van az öcsémnek. Korlátai ellenére nagyon sokat ki lehet hozni belőle.De valójában tényleg gépfüggetlen dolog ez. Olcsóbb géppel több kört kell szaladgálni "ketyintés" előtt.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
#22145024
#16687
üzenetére
Teljesen jó ár.
Erre is igaz, minél olcsóbb, annál gyengébb. A kereskedő már ráteszi a hasznát. Méhész tehát kicsivel olcsóbban adja, de érdemes kifizetni a kereskedőt, Aki már tudja, mire kell figyelni vételkor, mert ahány méhész, annyi minőség. Persze ha nagy tételben kell, akkor érdemes találni korrekt méhészt.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Persze. Tudod, egy laikus, amikor elmegy fényképezőt venni, akkor jól meg tudják az ilyen paraméterekkel bolondítani, hogy ez a gép milyen sok mindenre képes. De van sok fotós - mert ma nagy divatja lett az amatőrfotózásnak, hála a fajlagosan olcsó képenkénti árnak - akik minden szar tesztekkel gyötrik magukat, és olyan fényképezőre vadásznak vég nélkül, ami még többet tud. Mihaszna dolognak tartom, hiszen ezzel az elszántsággal ha beleásnák magukat a lényegi részbe, akár értéket is teremthetnének.
Van egy fotósunk, aki a terror házának avatáskori megörökítésével felhívta magára neves, a világon is ismert újság figyelmét. Munkáit ma már jegyzik. Amikor arról faggatták, hogy milyen géppel készítette a fotóit, egy egyszerű kompakt masinát mutatott. És hát ez ennek a lényege. Nem a gép érteke - ami nagyon gyorsan amortizálódik. Hanem ha a mosolyt nem az automatika ismeri fel, hanem a szem.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
#22145024
#16690
üzenetére
Nem tudom, hogy mennyire lehet kitisztítani. Szóval, hogy egészen a fehér színig csalás nélkül lehet-e? Magam halvány sárgásbarna viaszt használtam, az tisztának mondható. Nekem könnyű dolgom van, mert a sógorom méhész. Tőle kapok viaszt, ha kérek.
Szerintem nem lesz színeltérés, mert ebből gyakorlatilag csak egy filmréteget kap a fa. A bütüknél szoktuk vastagabban, de ott is csak tizedekben mérhető a felhordott réteg vastagsága.Az ilyen témát nem szükséges off-ba tenned, ez keményen szakmai téma.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
zonusz
#16695
üzenetére
Most is épp ezen munkálkodok. Ha érdekel, akkor holnap lefotózom a részeredményt, azon jól látszik majd a stabil felfogatás écesze is.
Tulajdonképpen ahány féle marógép, annyiféle felfogatás.
Bükkfából készítettem zömmel, de van tölgyből is. Az igazi a gyertyán lenne, de olyanom nem volt kéznél.
Csinálhatod bútorlapból, munkalapból, de annak a tetejére érdemes felragasztani egy 8mm-es bükk rétegelt lemezt, ugyanis a munkalapot el kell véknyítani a marógép alatt, hogy kiérjen az asztal fölé a maróél teljes hosszában. Igen, ki is marhatnánk, a munkalap sok csúszkálást kibír, de elvéknyítva nem túl bizalomgerjesztó, hogy mennyire tartja majd a síkot. Ráadásul egy rázósabb, nekezebb Budget-féle marógéptől be is repedezhet.Így oldottam meg a B&D-t például.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
jimy_l
#16702
üzenetére
"Pár csepp lenolajjal még meg is bolondítottam kicsit"
Inkább paraffinolajat keverjél bele. Attól még finomabbá válik, mint a lenolajtól - ráadásul olyan dolgokra is kenheted így, amik élelmiszerrel érintkeznek. (Habár elvileg a lenolaj se mérgező, csak ki tudja, mivel keverik még a vegyi művekben.) A lenolajjal csak még tovább büdösíted az egyébként is szagló terpentint. A lenolajat inkább kültéri dolgokhoz használnám, mint kerti szék, etc.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
#22145024
#16703
üzenetére
"A szögker legalább 50%-kal olcsóbb, mint az obi!"
Csavarok, zárak Magyarországon az OBI-ban, Baumaxban, Praktikerben dufla áron kínáltatnak, mint bármelyik vasboltban - a minőségük pedig ugyanaz.
Mondjuk minőség tekintetében nehéz eligazodni, mert rengeteg noname csavar kereng a piacon. Amikor tutira akarok menni, akkor Reisser-t veszek kicsit drágábban, de lehet, hogy csak altatom magam ezzel a fogással.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
jimy_l
#16709
üzenetére
"De a gépek asztalkáját lenolajjal szoktam megkenni, hogy könnyedebben sikoljon rajta az fa."
Ööö, az öntvény asztalokat?
Az öntvényasztalom néha gondol egyet, és akkor finoman berozsdál itt-ott. Rendszerint ahol a kezem tartottam rajta munka közben. És nem találtam még rá valami tartós bevonatnak valót. Gondoltam, kivaxolom jóféle kemény vax-al, de az se tartott sokáig.
Erre tudsz valami jó praktikát?Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
#22145024
#16712
üzenetére
"Mik azok a területek, ahol ez számít? Mondjuk egy galéria, vagy konyhában a pult feletti szekrénysor hogy ne essen senkinek a fejére?"
Jómagam kizárólag kültéren tapasztaltam csavartörést. Ennek fő oka nem a csavar gyengeségében volt, hanem abban, hogy a fa mozog. Az idők során utánaléptem ennek a dolognak. A főbb baj nem a csavarral, nem a fa dagadásával volt, hanem három dologgal:
1 - Nem megfelelő méretű csavart használtam. Az elégségesnél vékonyabbat.
2 - Nem kezeltem időben teljességgel a fát, így be tudta inni a vizet.
3 - Túlságosan megszorítottam a csavarokat.
Amióta ezekre ügyelek, sehol egyetlen csavarom nem szakadt el - közel tíz esztendő óta.
Fentiek ugyan nem a kérdésedre válaszoltak, de úgy érzem, inkább tudod hasznosítani, mint azt, amikor én Reisser felárat fizetek. Nos, olyankor áldozok rá, amikor idegennek készítek valamit megrendelésre. Nem lenne jó ómen a vállalkozásomnak, ha széthullana, amit kiadok a kezemből, legyen az bármiféle alkotás.
Tényleg, ezzel kapcsolatban már régóta meg akarom kérdezni a fórumlakókat, hogy ki jártas ezekben a szeg-meg kapocsbelövős technológiákban? Miért is érdekel ez nagyon?
A sógorom csináltatott (nem velem) a teraszára egy fedett állványzatot. Vagy úgy 8mx3m alapterületet fedett így be. Az apósom tervezte, s mert ő mindig mindent túlbiztosít, 150-es gerendák alkotják a vázat. A leggyengébb anyag a korlátban is 150-es palló. Nos, ezt a szakemberek géppel összeszegezték. Sehol egy fia darab csapkötés nincs, a legbonyolultam ácsszaki kialakítás a korlát díszítőelemeihez néhány gérvágás.
A mester úr úgy 60mm hosszú, 10mm széles és feltűnően vékony, talán még 1mm vastagságot sem elérő kapcsokkal lőtte össze ezt a felépítményt. Az eredmény eddig stabilnak tűnik, de nekem kétségeim vannak, hogy sokáig az is marad. Ezek a kis szirszar kacsok szerintem hamar elrozsdálnak, és akkor már csak a gravitáció marad az egyetlen kötőerő ebben az "erődítményben". És ebben több mint egy tonna fa van, ami ugye ha elborulna, nincs ember, aki ne hanyatt homlok rohanna onnan - már ha van még rá ideje. Az én szemem ilyen méreteknél ácskapocshoz van szokva, nem ilyen kis bizbaszokhoz. Igaz, hogy sok lúd disznót győz, én mégsem akarom elhinni, hogy ez így elfogadott, és szakszerű.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Erekcióm lenne, ha a postás becsengetne hozzám egy ilyennel. 31cm-t átvág. Mit akar egy földi halandó ennél többet? A Felder-től félresikerült konstrukciót még nem hallottam. Világhírű márka. Lehet erről rosszat mondani?
Mennyi a kikiáltási ára? (Nem akarok bejelentkezni, hogy megnézzem, mert tüstént felhívnak, hogy nekem ezt feltétlenül meg kell vennem.)
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász
#16716
üzenetére
"Nem értem, hogy hogyan lehet 60 mm es szegekkel 150 mm vastagságú anyagokat összeszegezni? "
Magam sem értem. Biztos, hogy én nem merném.
"30 kg-os Lignofix VO tip-3 Heliosz ragasztó"
Nem ismerem. Annyit tudok segíteni, hogy ha teheted, akkor előbb vegyél kisebb kiszerelésűt, és teszteld le.
Rizikósnak tartom 30 Kg ismeretlen ragasztót megvenni, mert sokféle kockázata is van egy új terméknek. Az ilyen típusú ragasztóknak van egy jól bevált receptje. Azonban szeretnek a gyártók pancsolni vele mindenre kiterjedő tesztelés nélkül. (Ez az új festékekre is igaz.) És van még ekkora kiszerelésnél még egy kockázat, ami független a márkától, a gyártótól. Ezek fagyveszélyesek. Ha akár a fuvarozó, akár a kereskedő engedte megfagyni (sokuk nem is tud róla, hogy fagyveszélyes), akkor gyakorlatilag fújhatsz a seggükbe, mert nehéz utólag igazolni, hogy kinél fagyott meg. És a kisebbik bosszúság az az összeg, amit beleöltél, a nagyobbik pedig az, hogy kiadtál a kezedből egy csomó hibás termékedet.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Nyald meg a sót, az N4400-asat adják majd a karácsonyi akcióban 1100 Euróért - fogadjunk! (Vagy az netto volt tavaly?
) Gondoltam, biztos 1000 alatt lesz az ára. Mondjuk a legyártása gyakorlatilag ugyanannyiba kerül, mint a nagyobbiknak.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
#16722
thyeby
őstag
Winner_hun
#16461
thyeby
őstag
válasz
Winner_hun
#16461
üzenetére
Mióta írtad ezt a csiszolási képet, azóta odafigyeltem rá. Magam is észrevettem tegnap. Aztán rájöttem, hogy csak akkor (puha luc, és flóder rajzolatú), amikor a korong szélével gyorsítanám a munkát. Viszont rendbe is tettem ugyanezzel a géppel, ugyanazzal a papírral. Úgy, hogy szépen felfektettem teljes felületével a fára - ahogyan eredetileg is kellett volna, ugye.
Másik dolog, hogy lehet, eljönnek a húgomék Pilisből karácsonyra. Ezt azért írom, mert el tudom velük küldeni neked kipróbálásra ezt a Rotex-et. Ráér a gép, hogy visszajusson hozzám, mert május közepéig egészen biztos, hogy nem fogom használni - nem lesz időm rá, be vagyok táblázva. Március, április körül pedig megyek Pestre áruval, majd akkor visszaadod. Ha így jó neked, akkor írd meg priviben az elérhetőségedet - telefonszám, napközbeni utca-házszám, és a neved - hogy tudja a sógorkám hova vinni.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász
#16721
üzenetére
- Húsz perc szorítás után kalapáld szét a ragasztást, és nézd meg, hogy a film mindkét felületre ragadt, vagy csak az egyikre.
- Egy nap száradás (20 fokon legalább) után ismét verj szét egy tesztragasztást. Ekkor a ragasztónak már nem szabad engednie, csak a fának - legyen az akár puha, akár kemény.
- Egy nap száradás után dobd apróbadarabot vízbe (ez is legyen legalább 20 fok meleg), és hagyd is benne fél napig. A D3-nak ezt lazán bírnia kell.
- Figyelgeted a bödönt időnként, hogy nem e bőrözik be túl vastagon, esetleg idő előtt beindul az egész.
- Figyeled, hogy nem csomósodik-e?
- Folyamatosan figyeled a próbaragasztások erejét legalább negyedévenként egy éven át. Amiket persze most ragasztasz meg. Mit tesz a kültér, mit a beltér, mit a fagy, mit a kánikula, mit az eső, meg ami még eszedbe jut.
- Megnézed a szavatossági idejét, hogy el fogod-e használni, mielőtt lejár?Most ennyi jutott hirtelenül eszembe.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Persze, eszembe is jutott, hogy netto ár volt. Mert ha van EU-regisztrációja a vállalkozásodnak, akkor nincs áfa. Viszont még 99 Euróval olcsóbb volt. Pontosan 1100. Talán két éve voltam Madmax81 kollégával a soproni vásárban, akkor pedig kereken ezer Euro-ért ajánlották fel.
De van egy srác, aki vett tőlük egy nagy dönthető tengelyű marógépet, és ő mondta, hogy még sok pénz lejön az árból. Ha vásárolni akarsz, akkor szólj, és pontosan megkérdezem, hogy mi.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Fermoy
#16737
üzenetére
Az én álláspontom az, hogy mérd meg a nútot is, és a kekszet is. Az ritka egészséges, ha a keksz 4,1mm vastag, a nút pedig 4mm. Ekkor ha radiátorra teszed a kekszes dobozt - úgy, hogy tudjon kiszellőzni, magyarul túlszárítod, akkor szereléskor 3,9mm lesz a keksz, ám a ragasztótól visszadagad 4,1mm-re. Ez a profi megoldás. Igen ám, de ritkán jön ez össze. (A Domino-nál nem ritkaság, hanem általános dolog - mára megtanultam én is játszani a tizedekkel, amikor kekszet gyártok.)
Ez a bevizezősdi szerintem esetedben felesleges. Használja a szakma ezt a trükköt. Például az intarzia beragasztásánál, hogy a furnér oldalról is ragadjon meg, ezért bedagasztják - és ez a méretnövekedés épp addig tart, ameddig köt a ragasztó. És ez itt helyes is, hiszen mire felületkezeli, visszaszárad.
A Te esetedben azonban nem tud szegény keksz visszazáradni, hiszen egy sötét áristonba kerül, amin ablak sincs, a ragasztó pedig be is zárja oda szinte örökre a vizet. Ez a víz ott kárt tenni nem tud, hiszen hermetikus.
Amikor vizezzük a fát, én úgy szoktam számolni, hogy 10%-nyit dagad. A kekszed most 3mm. Megvizezed, akkor lesz 3,3. Az még mindig nagyon lötyög a 4-es vájatban. Igen ám, de ehhez a 10% dagadáshoz nem csak picit meglegyintjük a fát. Azt mondjuk egy tizedhez érdemes, pontosabban fogalmazva a vízzel leheléstől úgy 3-4%-ot dagad a fa.
Nem kell azonban dilemmázni, hogy akkor most mennyi vizet is kapjon. Egyszerűen visszaméred vagy 3-5 perc múlva, és kitapasztalod, hogy mennyire kell megitatni. A visszaszáradás is jól mérhető sublerral, ha kíváncsi az ember arra, hogy mennyi idő alatt veszejti el azt a vizet, amit kapott.Nem hiszem, hogy a Makitának tárcsa méret problémája lenne, és azt sem, hogy üt a korong, vagy bármilyen gépbéli pontatlanság lenne emögött a lötyögés mögött. Azért fizettél sok pénzt a lamellózóért, illetve hát a Makita azért tud sokat kérni egy Kínzó, vagy budget világmárkához mérve, mert ez a gép precíz, és bírja az ipari igénybevételt.
Nem tudom milyen mennyiséget vásároltál be ominózus kekszből, de nem haszálnám semmire - illetve hogy a csúzliba pont jó lenne ezzel elkergetni a szemtelen macskákat a portáról. Ha kis mennyiség, nyeld le, ha nagyobb tétel, akkor reklamáld meg.
Végül van még egy gondolatom: Hátha lehet kapni 3mm vastag marótárcsát is valami bolond hobbigépbe - bár énszerintem a három mm-es kekkszel való kötés annyi, mint halottnak a csók. Ha mégis sikerül elhasználnod, akkor jó sűrűn tűzdeld vele a fát.
Mindezt persze úgy írtam, hogy sosem alkalmaztam lamelló kötést, mert én már a kezdetektől fogva bizalmatlan voltam ezzel az újítással. A köldökcsap jóval erősebb, mégis, de sok széthullott köldökcsapos kötéssel találkoztam már.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
#16747
thyeby
őstag
Winner_hun
#16744
thyeby
őstag
válasz
Winner_hun
#16744
üzenetére
Jó kis számmisztika!
Tolakodni még véletlenül sem akartam - és én is ismerem azt az érzést, amikor az embernek arra sincs ideje, hogy kibontson egy új gépet, nem hogy kitapasztalja.
Több fa van, mint asztalos!
) a Felder 300-asa meg már kisebb vagyon.)
) Gondoltam, biztos 1000 alatt lesz az ára. Mondjuk a legyártása gyakorlatilag ugyanannyiba kerül, mint a nagyobbiknak.
