Új hozzászólás Aktív témák

• #2353 -Solt- veterán gbors #2350

  Új Válasz 2015-09-18 10:36:16 #2353

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  -Solt-

  veterán

  válasz gbors #2350 üzenetére

  Van benne valami...

  www.smart-bus.hu

• #2370 Abu85 HÁZIGAZDA gbors #2350

  Új Válasz 2015-09-20 10:16:35 #2370

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Abu85

  HÁZIGAZDA

  válasz gbors #2350 üzenetére

  Az AMD pont ugyanúgy elmagyarázza a működést, mint más.
  Egy felhasználótól nem várható el, hogy megértse, de az, hogy egy tesztelő nem érti ultragáz.
  A DVFS technikák esetében két szempontból értékelhető a rendszer. Mekkora mértékben tud a lehetséges legmagasabb órajelen működni, és van-e benne olyan mértékű órajel átváltás, amely érezhetően rontja a számítás egyenletességét.
  Az Intel DVFS-e a legagresszívebb és nagymértékben arra van tervezve, hogy az esetek többségében kiboostolja a hardver szemét. Ennek a hátránya az Intel bevallása szerint is az, hogy ehhez 400-700 MHz-es ugrásokat is végre kell hajtani, ami gáz, mert a képkocka jöhetett 1300 MHz-ről, és jöhetett 300 MHz-ről. Az átmenetekről nem is beszélve, viszont másodpercekig fenntartható az órajel.
  Az NV DVFS-e félig szoftveres, szóval nem igazán lehet túl agresszív. Ez egységeket ugrik, maximum 8-at, ami hardvertől függően maximum 150-200 MHz-es váltást jelenthet. Az órajelet nagyjából egy másodpercig tartani kell (a pontos értékre nem emlékszem valami egy másodperc és 12 ezredmásodperc, mindegy). Innen jön az NV megoldásának a hátránya, hogy ha a szoftver nem képes pontosan belőni az ideális terhelési mintát, akkor előfordulhat, hogy felugrik ~200 MHz-re, de az jó eséllyel túlterheléshez vezet kb. két másodpercen belül, és visszaugrik azonnal ~200 MHz-et, de ha a folyamat gyenge, akkor ismét felugrik, de már nem ~200-at, hanem egy egységgel kevesebbet, és vissza, ha megint túl lesz terhelve. Mire belövi az optimális ugrást eltelhet 10 másodperc úgy, hogy nagyjából másodpercenként 150-200 MHz-eket ugrál az órajel. Ez nem tipikus gond a mai játékokban, de a VR-nél az.
  Az AMD DVFS-e nem az agresszivitásra, hanem az órajelváltás kiegyenlítésére van tervezve. Messze ez az iparág legmodernebb megoldása. Maga a rendszer 10 ms-onként órajelet válthat, de ez nem minden, mivel a hardver belül tartalmaz olyan információkat, hogy az előző képkocka hány ms alatt készült el, és meg van adva, hogy az új képkockánál nem lehet extrém mértékűt javulni, vagy romlani. Ezért a rendszer nem csak a lehetséges órajel beállítását veszi számításba, hanem azt, hogy a beállított órajeltől milyen lesz a képkocka elkészülésének ideje. Ennél fejlettebb DVFS még amit a GCN3-as lapkák használnak. Azok hőtérképet készítenek a lapkáról, így nem szimpla egységes számokkal dolgoznak, hanem számításba veszik, hogy az előző képkocka a lapka mely részeit terhelte igazán, és ettől az extra információtól még pontosabban képesek úgy változtatni az órajelet, hogy a gyorsulás és a lassulás egyenletesen el legyen osztva legalább 650 ms alatt kirakható képkocka között. A hőtérképet a GCN3-ban az AMD a VR miatt vezette be, hogy az órajelváltás tényezője mellett is minimalizált legyen a szinkronablak lekésése.
  Az valóban igaz, hogy ezeket a dolgokat nem minden előadáson mondják el, de nem hiszem, hogy a TPU ezen nem volt ott.

  [ Szerkesztve ]

  Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Új hozzászólás Aktív témák