A legkorszerűbb számlázási eljárások ma még gyerekcipőben járnak nálunk, és a legtöbb számla (86 százalék) továbbra is nyomtatott verzióban jut el a vállalatokhoz – derül ki a GKI Digital és a Xerox Magyarország közös, idén tavasszal készült kutatásából, amely azt vizsgálta, hogy az általuk megkérdezett 180, évi legalább 5 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező hazai közép-és nagyvállalat milyen megoldásokat használ a számlakezelésben.

A vállaltok kétharmada kizárólag hagyományosan dolgozza fel a számlákat

A kutatás rávilágít arra, hogy a 20 milliárd forint éves árbevételű hazai cégek 80 százalékánál általában egy héten belül rögzítik a beérkező számlákat. A 20 és 30 milliárd forintos forgalmat generáló vállalatok esetében ez a folyamat két hétre is elnyúlhat, míg a 30 milliárd forintnál többet kereső vállalkozásoknál az átfutási idő akár három hetet is felemészthet. A szektorokat megvizsgálva az derül ki, hogy az építőiparban és a szolgáltató szektorban átlagosan öt napon belül iktatják a számlákat. A kereskedelem, a mezőgazdaság és az ipar területén ez az időszak kitolódhat minimum 6, maximum 15 napra, de van arra is példa, hogy ennél is több időre van szükség a számla hivatalos befogadásra. Az elhúzódó feldolgozás viszont a legtöbbször nincs hatással a kifizetésre. A pénzügyi teljesítés jellemzően a határidők betartása mellett történik. A késedelmes fizetés leginkább a 20 milliárd forint alatti éves forgalommal rendelkező ipari és mezőgazdasági cégeknél figyelhető meg – mutat rá a kutatás, amely megállapítja azt is, hogy a pénzügyi fegyelem javulása a behajtás jogi hátterének kialakításával hozhatóak összefüggésbe.

A beérkezett számlák feldolgozása ma még hangsúlyosan emberi közreműködést igényel. A cégek 65 százalékánál ez a jellemző eljárás. A felmérés szerint a megkérdezett vállalatok mindössze 2 százaléka használ teljes mértékben elektronikus számlafeldolgozó rendszert. Haladás abban mutatkozik, hogy a megkérdezett vállalatok egyharmada részben elektronikus megoldásokat is igénybe vesz a kézi iktatás megtartása mellett.

A mezőgazdaságban és az iparban szinte dominál a humán munka ezen a területen, míg a kereskedelemben közel fele-fele az aránya az elektronikus és a kézi feldolgozásnak. A vendéglátás, szállítás, raktározás és egyéb szolgáltatások esetében viszont az átlagnál magasabb a digitalizáció a számlakezelésben.

Kézzel lassú és drága

A felmérésből kiderül, hogy az építőipari vállalatok 60 százalékánál napi 7-8 órát vesznek igénybe a számlázási feladatok, azaz szinte teljes munkaidőben foglalkoznak ezzel az adott cég munkatársai. Hasonló mutatók érvényesek a kereskedelemben és a járműgyártásban is. Ennek oka a számlázási rendszer mellett a számlák mennyiségben keresendő. A legkevesebb óraszámot a szolgáltatásban dolgozóknak kell számlamenedzsmentre fordítaniuk. Jellemzően 4 vagy 6 órát követel tőlük ez a feladat naponta, ami köszönhető részben az alacsonyabb darabszámot elérő számlaforgalomnak, és az elektronikus feldolgozással elért időmegtakarításnak.

A vállalatok elzárkóznak, kivárnak

A komoly terhek ellenére az elektronikus megoldások bevezetését csupán a megkérdezettek 12 százaléka tervezi az elkövetkező 1-2 évben, főleg azok a cégek, ahol jelenleg kizárólag manuálisan zajlik a számlafeldolgozás. A cégek 69 százaléka egyelőre kivár. Vagy egyáltalán nem akarnak változtatni a napi gyakorlaton, vagy a jelenlegi rendszereik továbbfejlesztésével számolnak. Az elektronikus megoldásokra való áttérést tulajdonosi döntéssel, a beruházási költségek nagyságával, illetve azzal az indokkal utasítják el, hogy az új struktúra nem feltétlenül javítana a számlázások hatékonyságán.