A hónap elején nagy visszhangot kapott egy számítógépes üzemzavar, mely miatt a párizsi Orly repülőtéren néhány órára le kellett állítani a forgalmat. Meghibásodások mindenütt előfordulnak, de ez az esemény azért kapott a megszokottnál nagyobb teret a sajtóban, mivel kiderült, hogy meghibásodott számítógépen, az időjárás-előrejelző rendszerrel összekapcsolt DECOR-on egy nagyon régi operációs rendszer futott, egy Windows 3.1-es.

A vita azóta is folyik arról, hogy helyes-e ilyen szoftvereket használni kritikus infrastruktúrák üzemeltetésére, és a ZDNet foglalta össze a párizsi események után kialakult diskurzusok tartalmát.

Nem a gépek, a szakemberek kopnak ki

Az egyáltalán nem ritka a világban, hogy kritikus rendszerekben akár több évtizedes rendszereket használnak, mivel egyes feladatok ellátásához bőségesen elegendő ezek tudása is, és ezek az „egyszerű” szoftverek meglepően kevésszer hibásodnak meg. Alexandre Fiacre, a francia légi irányítók szakszervezetének vezetője egy interjúban elmondta, hogy meglehetősen sok régi rendszert futtatnak a repülőtereken, akad Unix és Windows XP is.

Problémák persze adódnak, de nem azért, mert rosszak a programok, hanem két másik okból kifolyólag. Egyrészt a régi gépekhez egyre nehezebb alkatrészt szerezni – előfordul, hogy az üzemeltetők az eBayt túrják fel, ha szükségük van valamire. A másik nagy gond, hogy egyre kevesebben ismerik a régi rendszereket (pontosabban azokat a rendszereket, amelyeket a régi programokat felhasználva építettek ki), a szakemberek kiöregednek, és tudásuk alig pótolható. A DECOR is ilyen őskövület, és már csak három olyan szakember él Párizsban, aki ért a karbantartásához, a hibák javításához, ráadásul egyikük jövőre nyugdíjba megy, és nagy gond a pótlása.

A francia közlekedési miniszter egyébként a repülőtéri számítógépes rendszerek frissítését ígérte 2017-re, ám Fiacre szerint ez leghamarabb 2019-ben fog megtörténni, de ő személy szerint inkább 2021-re tippel.

Biztonság

A francia repülőtér felszerelése nem egyedi egyébként Európában, nagyon sok ilyen intézményben találhatóak elavult berendezések, modernizálásukra a legtöbb helyen ígéretet tettek már, de mindez igen vontatottan halad.

Ugyanakkor a szakemberek ezeket a rendszereket megfelelő, sőt kiváló biztonságúnak tartják – egy ponton sérülékenyek: az emberi beavatkozás miatt, mivel sok helyen – például egyes nukleáris rakétákat tároló silókban – még mindig floppylemezeket használnak. Ez utóbbiakra magyarázat az is, hogy biztonsági okból az ilyen rendszerek nincsenek a hálózatra kötve, vagyis valamilyen hordozható adattárolót mindenképp használni kell az egyes beavatkozásokhoz.

Tehát az ilyen helyeken az „ami jól működik, azt nem kell javítani” elvét alkalmazzák, ráadásul az idejétmúlt rendszereknek van még egy nagy előnyük: elavultságukból fakadóan nehezebben is támadhatóak, mivel nem érzékenyek a ma elterjedt módszerekre.