Hirdetés

Valaha egy szép álom volt a Google, ma már csak egy cég

Hirdetés


Úgy tűnik, ez a Google napja…

Meglehet, naivnak vélnek, de én hiszek a két alapító, Sergey Brin és Larry Page sokszor kifejtett elveinek őszinteségében, tényleg úgy gondolom, hogy valaha valami nagyszerűt és forradalmit akartak csinálni (meg persze pénzt is, de hát ki nem?). Ám e célokból egyre kevesebb marad, talán az sem véletlen (bár isten óvjon, hogy személyeket démonizáljak, a jelenség érdekes inkább), hogy a Google-ről szóló híradásokban az alapítók nevét mind ritkábban – szinte soha – nem írjuk le, ám Eric Schmidtét annál gyakrabban…

Hiszen mai hír az is, hogy több forrásból megerősítették: a Google legközelebbi közgyűlésére a vállalat vezetése kiadott egy ajánlást, mely azt tanácsolja a részvényeseknek, hogy egy, New York-i befektetők által benyújtott javaslatra mondjanak nemet. E komoly részvényesek, akik 228,2 millió dollár értékben rendelkeznek 486 617 darab Google-értékpapírral, azt kívánnák – többek között – előterjesztésükben, hogy a cég tagadja meg, bárhol történik is a világon, a különböző kormányzatok cenzurális kéréseit, s ha másképp nem lehetséges, legalább az adott ország felhasználóit értesíteniük kellene, hogy a szóban forgó keresési akció a kormányzat cenzurális intézkedése miatt nem hajtható végre. Ez feltehetően kompromisszum volna a csöndes és engedelmes cenzúra és a nyílt szembenállás – mely természetesen ellehetetlenítené a Google adott országban folytatott tevékenységét – között.

A Google – nyilvánvalóan nem egyedüli nyugati cégként, gondoljunk csak a Yahoo hírhedt ügyére vagy másokra – folyamatos támadásokat kénytelen elviselni amiatt, mert megalkusznak a különböző diktatórikus rezsimekkel az üzlet folytatása érdekében. E javaslat ezen a helyzeten kívánt valamelyest javítani. A Google esetében a legsúlyosabb vádak a kínai üzletmenet miatt érték a vállalatot, mert – s ez is a hét híre – az amerikaiak mindenáron az első számú keresővállalattá akarnak válni az óriási kínai piacon, s ez bizony nem kis feladat, mert a hazai konkurens, a baidu.com bizony roppant komoly versenytárs, akik minden eszközt bevetnek az uralkodó szerep megtartásáért.

„Don’t be evil!” – vetik a Google szemére a vállalat jelmondatát mindannyiszor, amikor a kínai megalkuvás kerül előtérbe. Eric Schmidt, a cég elnök-vezérigazgatója – szokása szerint – keményen reagált a vádakra, s bár elismerte, hogy nem tisztességes az eljárásuk, de úgy véli, nem ők a leggonoszabbak, s így a kínai felhasználók legalább kapnak valamilyen szolgáltatást, míg a teljes elutasítás esetén a Google nem jelenhetne meg Kínában.

Ezzel szemben – a most leszavazásra javasolt indítvány szerint –: „Az Egyesült Államok technológiát szállító társaságainak – mint például a Google, mely olyan országok területén folytatja tevékenységét, ahol autoriter kormányzatok gyakorolnak ellenőrzést – kötelességük az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) alapján végezniük munkájukat.”

Szépen hangzik, de pénz beszél…

Azóta történt

Előzmények