Újabb tudományos cikkek a torrenten – kutatói háború kezdődik?

Nem várt fordulatot vett az az ügy, melyről tegnap számoltunk be, ugyanis az információszabadság nevében kétes utakat választó Aaron Swartz egyik támogatója meglehetősen súlyos akcióval állt ki az általa szimpatikusnak talált, a nagyszabású hackerkedéssel médiavisszhangot keltő informatikus-kutató mellett.

Ahogy beszámoltunk róla tegnap, Swartz már egyetemista kora óta a közérdekre számot tartó adatbázisok híve, több olyan projektet indított, melyek azt célozták, hogy korlátozzák az internetes adatbázisok lezárási lehetőségeit, az információáramlás szűkítését. Ebből az alapállásból következett legutóbbi akciója, amikor az híres műszaki egyetem, az MIT rendszerét törte fel, és megszerzett onnan a kutatói adatbázisból több millió cikket, recenziót, közleményt, melyek az MIT rendszerén kívül mások számára csak előfizetési díj ellenében érhetőek el.

Más is elégedetlen

Swartz letartóztatásának és az ellene indított eljárásnak a hírére egy feltehetően szintén a tudományos közegben dolgozó szimpatizáns a programozó támogatásának céljával a BitTorrent protokoll segítségével közzétett egy közel 33 gigabájtnyi, több mint 18 ezer dokumentumot tartalmazó, szintén a JSTOR-ból származó adatbázist – a torrent a Pirate Bay oldalán elérhető –, mely a brit Royal Society tudományos folyóiratának (Philosophical Transactions of the Royal Society) anyagait tartalmazza. Az akció egyrészt szimbolikus, másrészt legalább annyira figyelemfelhívó, mint Swartz lépése. Szimbolikus azért, mert ugyanarra a problémára hívja fel a figyelmet, mint az amerikai informatikus: nehéz indokokat találni arra, hogy egy olyan adatbázishoz való hozzáférésért, melynek rekordjai a legtöbb esetben nem maiak és nem számottevőek üzleti szempontból (az itt elérhető tudományos anyagok nagyobb része több mint száz évvel ezelőtt keletkezett, szigorú szakmaiságuk miatt pedig nagyon-nagyon keveseket érdekelhetnek), vajon miért kell súlyos pénzeket fizetni? (Az említett adatbázishoz kb. 8-19 amerikai dollárért lehet jogosultságot szerezni személyenként, ám ez a jog is csak egy hónapra érvényes).

Mint a feltöltő, Greg Maxwell kísérőszövegében leírja, az adatbázis már rég a birtokában van, gondolt is a közzétételre, ám a lehetséges jogi következmények miatt erről eddig lemondott. De a Swartz elleni eljárás hatására megváltoztatta véleményét. Ahogy a láthatóan szintén a kutatói szférában dolgozó Maxwell leírja, az akadémiai világban úgy tesznek fizetőssé tudományos publikációkat, hogy abból magának a szerzőnek semmiféle bevétele nem keletkezik, sőt néha maguk a tudósok fizetnek a közzétételért. Véleménye szerint a hagyományos publikációs kényszer és a hozzáférésekért pénzt követelő halott üzleti modell csakis azoknak jó, akik a mások munkájából jövedelmet akarnak szerezni, ez a rendszer szerinte tehetetlen és halott. A tudósok és kutatók függenek a helyzetüket maximálisan kihasználó szaklapoktól és intézményektől, ugyanakkor semmiféle anyagi előnnyel nem jár számukra ez a viszony, az pedig végképp elfogadhatatlan helyzet, hogy a kutatási anyagok nem, vagy csak nehézkesen jutnak el azokhoz, akiket a leginkább érdekelne: a diákokhoz és kollégákhoz. Az általa birtokolt tartalomból kiválasztott 33 gigabájtnyi anyag szándékosan régi, mivel arra akarja felhívni a figyelmet, hogy elfogadhatatlan ma már közkincsnek minősíthető tudományos információkat pénzért közvetíteni.

Hirdetés

Gamer laptop: már felveszi a versenyt az asztali pc-vel

PR Sokáig az a nézet tartotta magát, hogy az igazi játékosoknak nagy teljesítményű asztali számítógépre van szükségük. Ez mára megváltozott, és a gamer laptopok sem maradnak le az asztali nagytestvér mögött.

Azóta történt

Előzmények