Az Európai Bizottság (EB) hétfőn közölte, hogy tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlési ágazatban bevezetett új különadóról. Brüsszel attól tart, hogy a válságadó összeegyeztethetetlen az uniós távközlési szabályozással, amely előírja, hogy a távközlési szolgáltatókra csak olyan különdíj vethető ki, amely közvetlenül hozzájárul az ágazat szabályozási költségeinek fedezéséhez. Magyarországnak két hónapon belül kell válaszolnia a megkeresésre, amely a jogsértési eljárás első lépését jelentő hivatalos felszólító levélben érkezett.

Amint az ismert, az adóbevételek növelését szolgáló távközlési adót a magyar kormány 2010 októberében vezette be. Az utolsó pillanatban is módosított törvényszöveg végleges változata szerint az e szektorban működő vállalatok esetében a 100 és 500 millió forint közötti éves árbevételt 2,5, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti forgalmat pedig 4,5 százalékos adó terheli, míg az 5 milliárd forint feletti rész után fizetendő adó 6,5%.

A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján az EB azon az állásponton van, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett különadóból származó bevétel nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségéhez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós távközlési szabályozással. A 2010. évre esedékes különadót tavaly decemberben kellett befizetni, és a szolgáltatók ezt meg is tették. A kormány a távközlési ágazatra kivetett különadóból éves szinten körülbelül 61 milliárd forint bevételt vár.

Válaszolni fogunk

Magyarországnak két hónapon belül kell válaszolnia a hivatalos megkeresésre. Amennyiben a EB nem kap választ, vagy a magyar hatóságok által nyújtott tájékoztatás nem oszlatja el a brüsszeli aggodalmakat a különadó szabályellenességéről, az EB felszólíthatja Magyarországot, hogy biztosítsa a távközlési vállalatok adóztatására vonatkozó uniós jog tiszteletben tartását.

Ez történt tavaly októberben Franciaország és Spanyolország esetében. E két ország 2009-ben kezdte meg a szolgáltatók „különadóztatását”, ott az indok az állami tévécsatornák reklámmentesítése miatt kieső kincstári bevétel pótlása volt. A felszólítás ellenére az adók hatályban maradtak, ezért az EB – ahogy azt szintén hétfőn bejelentették – a francia és a spanyol távközlési különadó ügyét az Európai Bíróság elé vitte. A Brüsszel által jogsértőnek tartott helyzet rendezésének kikényszerítése így akár évekig is elhúzódhat.

A magyar kormány egyelőre változatlanul azt állítja, hogy a távközlési különadó minden tekintetben megfelel az uniós jogszabályoknak. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő az MTI-nek a héten azt mondta: a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön. Magyarország hétfőn a hivatalos felszólító levelet még nem kapta kézhez, de – ígérte a szóvivő –, miután ez megtörtént, a kormány a szabott határidőn belül válaszolni fog a kérdésekre.