Az új Európai Bizottság és az új magyar kormány egyaránt fontos feladatának tekinti – igaz, egyelőre mindkettő csak papíron – a széles sávú internet elterjesztését, aligha lehet véletlen, hogy a távközlési szektor nagyobb szereplői éppen az ehhez elengedhetetlen hálózatfejlesztések lelassításával riogatnak az általuk övön aluli ütésként megélt válságadó bevezetésére válaszul. A beruházások visszafogása azonban csak egy a nem tervezett, három évig szóló adóteherre adható válaszlépések közül, melyeket a meglepett szolgáltatók is csak most kezdtek számba venni.
A legkisebbek nem adóznak
Az Országgyűlés által hétfő este elfogadott, egyes ipari ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény az utolsó pillanatban néhány lényeges ponton módosult a múlt pénteken formába öntött tervezethez képest. A távközlési szektort érintő legfontosabb változás az, hogy kikerültek az adóköteles körből a 100 millió forint éves árbevételt el nem érő cégek, illetve – feltehetően ennek kompenzálására – a legmagasabb sáv kivételével nőtt az adókulcs. A végleges törvényszöveg szerint a 100 és 500 millió forint közötti éves forgalmat 2 helyett 2,5, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti forgalmat pedig 4 helyett 4,5 százalékos adó terheli, míg az 5 milliárd forint feletti rész után fizetendő adó maradt 6,5%.
Változott a különadó által terhelt távközlési tevékenység meghatározása is. Míg a tervezet a TEÁOR’08 61. ágazatát sorolta ide, addig a végleges változat az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény szerinti besorolást tekinti irányadónak. Ez azonban nem jelent lényegi különbséget. Amint ezzel kapcsolatos kérdésünkre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szóvivője elmondta: a jogszabály-tervezet szövegében a változtatás a távközlési cégek fogalmának egyértelműbb és pontosabb meghatározása miatt történhetett. A TEÁOR és az Eht. szerinti fogalom azonban ugyanazt takarja, csak a megközelítés, a szempontrendszer más. Új elem, hogy az idei évben esedékes, december 20-ig befizetendő adóelőleg alapját nem a 2009-es, hanem a 2010-ben várható árbevétel adja, ezt a vállalatoknak meg kell becsülniük.
Az ellenzék által benyújtott módosító indítványok közül egyet sem fogadott el a parlament. A MSZP több korrekcióra is javaslatot tett, egyebek mellett az Európai Bizottság (EB) jóváhagyásához kötötte volna a törvény kihirdetését és hatályba lépését. A Jobbik „az információs társadalom további felzárkóztatása érdekében” az internetszolgáltatásból származó bevételt adómentessé tette volna, míg az LMP jelentősen csökkentette volna a kisebb árbevételű szolgáltatók adóterhét.
A Telekom fizet a legtöbbet
A kormány a távközlést terhelő, 2012-ig fizetendő válságadótól évente 61 milliárd forint bevételt vár. Az összegnek közel felét a legnagyobb hazai telekommunikációs vállalat, a Magyar Telekom fizeti majd: a társaságra – amint ma figyelmeztetett – várhatóan 27,5 milliárd forint különadó jut az idén. A többi szolgáltató előrejelzéseket nem tett közzé, de a tavalyi árbevételadatok alapján a Telenor nagyságrendileg 10-12 milliárd, a Vodafone 8 milliárd, a UPC pedig 4 milliárd forint extra adóteherrel kell, hogy számoljon.
A különadó bevezetésére egyelőre a nagyobb szolgáltatók közül csupán három, a Vodafone, a Magyar Telekom és a Telenor reagált. Mindhárom cég közleménye kiemeli, hogy az adó kedvezőtlenül hathat az iparág és azon keresztül az ország versenyképességére, mert veszélyezteti a telekommunikációs beruházásokat és fejlesztéseket, melyeknek fontos szerepe van a versenyképesség javításában.
Kellemetlen meglepetés
A Magyar Telekom – melynek lakossági és kisvállalati márkája a T-Home – 2008 szeptemberben kezdett bele grandiózus, összesen 40 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési projektjébe. A távközlési vállalat eredeti célja az volt, hogy 2013 végére több mint 700 ezer háztartásba vigye el az FTTH üvegszálas hálózatot, és további 380 ezer kábelhálózattal lefedett háztartást fejlesszen tovább a nagyobb sávszélességet biztosító EuroDocsis 3.0 technológiára. Eközben a csoporthoz tartozó T-Mobile tavaly óta kísérleti hálózatokon teszteli a gyorsabb mobilinternetes technológiákat.
A rivális Telenor éppen a múlt hónapban kezdte meg eddigi legnagyobb hálózatfejlesztési projektjét Magyarországon. A mobilszolgáltató a berendezéseket gyártó kínai ZTE-vel együttműködve fogott bele a 200 millió eurós beruházásba, amely „egy jövőbiztos”, LTE-képes mobilhálózat kiépítését célozza.
A Magyar Telekom sérelmezi, hogy elmaradtak az előzetes egyeztetések és az érintett szolgáltatók tájékoztatása, „így meglepetésként ért bennünket a különadó mértéke és időtartama.” A szolgáltató rámutat. hogy a váratlanul elvont forrásokat a tervezett fejlesztésekre, beruházásokra akarta fordítani. „Egyelőre korai még arról beszélni, hogy az új adónak milyen hatásai lehetnek a működésünkre. A menedzsment, illetve az igazgatóság hoz majd döntést arról, hogy a rendelkezésre álló források csökkenése konkrétan mely üzleti területeket és projekteket érinti. Figyelemmel kísérjük azt is, hogyan reagál az EU a jogszabályban foglalt intézkedésekre” – áll a cég közleményében.
A Vodafone Magyarország tárgyalásokat kezdene a kormánnyal az új generációs hálózatok fejlesztéséről. „A különadó ránk jóval nagyobb terheket ró, mint versenytársainkra, minden eszközzel arra törekszünk, hogy ügyfeleink és dolgozóink ebből a lehető legkevesebbet érezzék meg. Tárgyalásokat kezdeményezünk a kormányzattal az extra adó miatt veszélybe került, a fogyasztók érdekeit és a magyar gazdaság versenyképességét is szolgáló további fejlesztések sorsát illetően” – fogalmazott írásos nyilatkozatában Marchhart Pál, a szolgáltató szabályozási ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese.
„A távközlési adó nemcsak az EU szabályaival ellentétes, hanem általában a beruházásokat, konkrétan a mobil-telekommunikációs beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is hátrányosan érinti. A Telenor tanulmányozni fogja az adó részleteit, és ennek függvényében felülvizsgálja jövőbeni terveit” – áll a Telenor Magyarország reakciójában.
