Lehet még arra számítani, hogy nagy viták lesznek, de az már biztos, hogy az Európai Tanács (tagjai: a 28 uniós tagállam állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke) megszavazta, hogy a korábbi európai parlamenti döntéssel szemben az unió területén mégsem törlik el idén karácsonykor a barangolási díjat, hanem annak kivezetését 2018 végéig meghosszabbítják (pontosabban: három év múlva újra előveszik az ügyet). Ez a határozat különösen a korábbi biztost, Neelie Kroest érinthette kellemetlenül, aki ténykedése egyik legnagyobb eredményének tartotta, hogy sokéves munkával elérte a roamingdíjak fokozatos csökkentését, majd kiharcolta a végleges eltörlést is.

Az igen élénk visszhangot kiváltó döntést hatását mérséklendő a Tanács bizonyos mértékű korlátozások bevezetését is tervezi. Egyrészt jövő nyártól bevezetnének egy kedvezményes keretet (ezen belül a belföldi tarifák alapján beszélhetnének, illetve forgalmazhatnának adatokat a felhasználók), másrészt az ezt kimerítők számára felszámolt roamingdíjnak is alacsonyabbnak kéne lennie, mint a mostani. A gyakorlati megvalósítás módja még homályos, felmerült egy napi öt megabájtos belföldi keret bevezetése is – ez utóbbit az ellenzők nevetségesen alacsonynak tartják.

A szavazás után nagyon sok európai parlamenti képviselő fejezte ki felháborodását, mintegy százan ezt levélben is jelezték, és különösen erősen szólalt meg Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője, aki egyszerűen szégyenletesnek, az európai vezetők szégyenének nevezte a döntést, mely nyilvánvalóan szembemegy a nagy céllal, az egységes európai digitális piac megvalósításával.

Az természetes, hogy a roamingdíj fenntartásában érdekelt távközlési szolgáltatók szövetsége üdvözölte a határozatot.