Az Európai Bizottság szerint az uniós tagországoknak és az iparágnak is akad még tennivalója az erőszakos videojátékok forgalmazásának szabályozása terén. Brüsszel ugyan hatékonynak tartja a 2003-ban bevezetett PEGI (Egységes Európai Játékinformáció) korhatár-besorolási rendszert, de úgy véli: ennek aktív reklámozására lenne szükség ahhoz, hogy a szülők és a gyerekek megismerjék, megtanulják azt. Ez annak a tanulmánynak a legfőbb üzenete, amely áttekintette a kiskorúak számára károsnak ítélt számítógépes játékok elleni hatályos intézkedéseket a 27 tagállam mindegyikében. Az anyagot annak apropóján készítették el, hogy a 2006-os emsdetteni, majd a tavaly novemberi helsinki iskolai lövöldözések farvizén több tagállam is szigorításokat helyezett kilátásba. A Manhunt 2 címen futó játékot – amelyben egy elmegyógyintézetből szökött ápolt bőrébe bújva rendezhet virtuális vérfürdőt a játékos – például Nagy-Britanniában és Írországban is betiltották tavaly, noha a briteknél legutóbb csak tíz évvel korábban, az íreknél pedig még sosem került sor ilyen intézkedésre.
„A videojáték-gyártók az európai tartalomipar erős pilléreivé váltak, és kontinensszerte egyre növekvő forgalmat könyvelhetnek el. Ez üdvözlendő, de egyben nagyobb felelősséget is ró az iparágra, amelynek tájékoztatnia kell a szülőket, hogy azok tudják, milyen játékokkal játszanak gyermekeik. A PEGI, amely az önszabályozó felelős iparági szemlélet jó példája és az egyetlen páneurópai elterjedtséggel rendelkező ilyen rendszer, bizonyosan jó kezdetnek tekinthető. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy mind Európában, mind azon túl van mit javítani rajta, többek között azáltal, hogy jobban tudatosítjuk meglétét a lakosság körében és maradéktalanul érvényesítjük az online játékokra kifejlesztett PEGI Online rendszer is” – mondta Viviane Reding információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztos.
Jó a rendszer, csak senki sem ismeri
A bizottsági felmérés szerint a PEGI rendszert jelenleg 20 tagállamban használják. Két ország (Németország és Litvánia) rendelkezik kifejezetten e termékköre vonatkozó jogszabályokkal, Máltán pedig a kérdést általános jogszabály szabályozza. Négy tagállam (Ciprus, Luxemburg, Románia és Szlovénia) azonban egyáltalán nem regulázza a videojáték-forgalmazást – mutat rá a jelentés. Tizenöt tagállamban van hatályban olyan jogszabály, amely a káros tartalmú játékok kiskorúak számára történő értékesítését érinti, de ezek alkalmazási köre tagállamonként változó; és eddig 4 országban (Németország, Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság) tiltottak be erőszakos tartalmú programot – veszi sorba a tényeket az anyag.
A PEGI-címkék
Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek használják a PEGI-t, de önálló jogszabályokat nem hoztak e terület szabályozására. Mivel azonban a rendszer alkalmazását nem kötelező, a kiskorúak védelme itthon még nem biztosított, ráadásul a szülők sem ismerik a jelölésrendszert – ismerteti a magyarországi helyzetet a dokumentum.
Az EB a helyzetértékelés alapján további lépéseket vár a tagországoktól és a játékipartól. Az utóbbinak folyamatosan fejlesztenie és reklámoznia kell a PEGI-t és a PEGI Online-t, a tagállamoknak pedig meg kell ezeket ismertetni a szülőkkel és a gyerekekkel. A tagállamoknak továbbá együtt kell működnie az egyéb érdekelt felekkel megbízható korellenőrző megoldások kifejlesztésében, és két éven belül egy olyan páneurópai etikai kódexet kell kidolgozni a videojátékok kiskorúak számára történő értékesítésére vonatkozóan, amelyet valamennyi érdekelt fél elfogad – áll Brüsszel felszólításában.
