A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tegnap bejelentette, hogy hivatalból általános hatósági felügyeleti eljárást indított a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor Zrt. ellen. Az indoklás szerint ugyanis több ponton felmerült a jogszabályok megsértésének gyanúja a két mobilszolgáltatónál megkötött előfizetői szerződések július 1-jétől tervezett, számos díjemelést tartalmazó módosításával és annak közlési módjával kapcsolatban. A hatóság a vizsgálat során számít a szolgáltatók együttműködésére, de az előfizetők védelmében az eljárás befejezéséig ideiglenes intézkedéssel megtiltotta, hogy végrehajtsák júliustól a közzétett ajánlat szerinti szerződésmódosítást. A Telekom már jelezte az NMHH-nak, hogy több intézkedést tervez a vizsgálat hatására.

Fontos kitérni arra, hogy bár az intézedés közvetlen hatása az új díjak bevezetésének elhalasztása, az NMHH nem magát az áremelést tiltotta meg – erre nincs felhatalmazva –, hanem azt vizsgálják, hogy a szolgáltató az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően módosította-e a szerződéseket, illetve az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e – ez utóbbi módját is törvény szabályozza.

Az NMHH-nál úgy látják, hogy a szolgáltatók a módosítást kétoldalú szerződésmódosítással kívánják végrehajtani, ami a szolgáltatók tájékoztatása szerint azt jelenti, hogy ha az érintett előfizetők az értesítéstől számított 15 napon belül nem nyilatkoznak a módosítási ajánlat elutasításáról, akkor azt a szolgáltatók elfogadottnak tekintik. A jogszabályok szerint viszont az előfizetőknek a kétoldalú szerződésmódosítás esetében lehetőségük van úgy is dönteni, hogy az ajánlatot nem fogadják el, és ebben az esetben a szerződésük a korábbi tartalommal marad hatályban.

A kétoldalú szerződésmódosításokról

Az NMHH részletesen ismerteti a legfontosabb tudnivalókat:

A hatályos jogszabályok alapvetően mindkét fél, így a szolgáltató számára is lehetővé teszik, hogy az előfizetői szerződés kétoldalú módosítását kezdeményezzék. Ha azonban a szolgáltató tesz ilyen módosításra ajánlatot, akkor külön előírások vonatkoznak arra, hogy erről az előfizetőket milyen határidővel és milyen módon kell értesítenie. Eszerint az értesítésre elsősorban a számlalevél melléklete vagy elektronikus számlánál a számlaértesítő e-mail illetve sms szolgál. Ha viszont az adott előfizetőnek a szolgáltató nem küld számlalevelet, vagy az értesítést már nem tudja a következő számlalevéllel együtt elküldeni a kijelölt határidőig, akkor erre lehetősége van postai úton, elektronikus levélben, illetve a jogszabály szerinti esetekben sms-ben vagy más hasonló, közvetlen úton is.

Minden esetben követelmény, hogy a szerződésmódosítási ajánlatnak áttekinthetőnek és közérthetőnek kell lennie, és világosan kell tartalmaznia, hogy elfogadása esetén a szerződés mely rendelkezései és hogyan változnának meg. Világosan ki kell tűnnie az ajánlatból annak is, hogy az előfizető milyen határidőig és milyen módon jelezheti döntését a szolgáltatónak az ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról. Az elfogadást fő szabály szerint az előfizetőknek kifejezett, tevőleges magatartással kell jelezniük, tehát a tiltakozás hiánya önmagában nem jelent beleegyezést. Ha viszont az előfizető és a szolgáltató korábban már megállapodott ebben, akkor a díjmódosítások esetében elég lehet a nyilatkozattétel elmulasztása, de ennek feltétele, hogy az erről szóló megállapodást az egyedi előfizetői szerződésnek tartalmaznia kell.