Boris Johnson brit miniszterelnök a napokban arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának növelnie kell a kapacitását arra vonatkozóan, hogy cybertámadásokat hajtson végre a külföldi ellenségei ellen.
Johnson szerint a cyberhatalom egyre fontosabb a mai életben, meghatározza ugyanis, hogyan éljük azt, hogyan vívjuk a háborúkat. A cyberhatalmat a 100 évvel ezelőtti légifölényhez hasonlította.
A részletes és hosszú távú stratégiai terveket a mai napon vázolja majd a brit parlamentben, előzetes várakozások szerint az intézkedések révén csökkentik a hadsereg létszámát.
A korábbi hivatalos közlemény szerint meghatározzák majd a cybertechnológia fontosságát, legyen szó az ellenségek csatamezőn való legyőzéséről, az internet biztonságosabbá tételéről vagy az életminőséget fokozó fejlesztésekről.
2019-ben Nagy-Britannia a bruttó nemzeti bevétele 2,1 százalékát, 59 milliárd dollárt költött védelemre, többet, mint bármelyik nagy európai ország (de kevesebbet, mint Amerika, amely 3,5 százalékot). Az ország rengeteget fektetett az utóbbi években repülőgép-hordozókba, a nukleáris fegyvereket is megtartották. A szárazföldi haderő mérete azonban csökkent. Médiaértesülések szerint most újabb 12,5 ezer fővel csökken majd, úgy 70 ezerre. A brit védelmi minisztérium szerint a létszámcsökkentésről beszélni egyelőre spekuláció.
Johnson szerint a National Cyber Force végleges bázisa Észak-Angliában lesz, a kormány ugyanis Londonon kívül is nagy régiófejlesztést akar. Az NCF feladata lesz majd külföldi légvédelmi rendszerek megtámadása vagy például mobilok követése, támadása (bűnözők, terroristák esetében).
