A német kormány tegnap megerősítette, hogy – mivel nem tudott dűlőre jutni a franciákkal az alapkoncepciót érintő kérdésekben – kiszáll a titokzatos és homályos Quaero projektből, amely Európa hathatós válasza lenne általában a nagy amerikai internetvállalatok, de mindenekelőtt a Google keresőire. Ez – bár a francia oldal egyelőre kitart a folytatás mellett – az ambiciózus terv végét is jelentheti, mert a legnépesebb uniós ország kihátrálása növelni fogja az amúgy is lappangó bizalmatlanságot a Jacques Chirac által közel két éve kikotyogott kezdeményezés iránt.
A felek azonban állítólag már az indulásnál is összekaptak. Rosszmájú kommentátorok szerint ugyanis éppen a két kezdeményező ország közötti kakaskodást elkerülendő – és nem elsősorban a páneurópaiság hangsúlyozása miatt – esett a választás a semleges nyelvnek tekinthető latinban használt „keres” igére.
Az Airbus új óriásgépének, az A380-nak többszöri kényszerű elhalasztása mellett a Quaero várható kudarca lehet az újabb példa a határokon átívelő európai kooperáció gyakorlati nehézségeire – írja a hírről beszámoló International Herald Tribune. A kereső esetében Németország és Franciaország abban állapodott meg, hogy öt év alatt 1,3-2,6 milliárd eurót áldoz a Google-rivális fejlesztésére. A pénzt részben a kormányok, részben pedig a két országhoz köthető nagyvállalatok – köztük a France Télécom, a Thomson, a Siemens, a Deutsche Telekom és a Bertelsmann – konzorciuma adta volna össze.
A németek elhivatottsága azonban elpárolgott, miután a 2005. szeptemberi előrehozott választásokon Gerhard Schröder korábbi kancellár vereséget szenvedett és helyét a kereszténydemokrata Angela Merkel vette át. Az új kormány nyilvánosan sosem tett hitet a Quaero projekt mellett, míg végül – amint helyi lapok állítják – egy most, karácsony előtt megrendezett technológiai fórumon a gazdasági minisztérium egyik államtitkára hivatalosan is bejelentette: Németország a továbbiakban nem veszt részt benne.
Sok euró semmiért
Egy az ügyben érdekelt francia forrás a napilapnak elmondta, hogy a német és a francia fél alapvetően más koncepció szerint képzelte el a Quaerót. Előbbiek egy új generációs, de szövegalapú keresőt vizionáltak, míg az utóbbiak egy multimédiás tartalmak keresésére is alkalmas motorban gondolkodtak. „Azt hiszem, Németországban a felülről lefelé szerveződő, kormányzati szinten irányított projekttel szemben is volt ellenállás” – hozott még egy érvet Andreas Zeller, a projektbe tanácsadókat delegáló Saar-vidéki Egyetem szoftvermérnöki karának vezetője, aki szerint a német kutatókat a „kerék újbóli feltalálásának” gondolata sem motiválta eléggé.
Az egyik, nevének közléséhez hozzá nem járuló német szakértő emellett azt is megemlíti, hogy a projektnek megnyert honfitársai közül sokan nem akartak részt vállalni egy kifejezetten Google-ellenes kezdeményezésben. „Úgy döntöttünk, hogy Németországnak nem érdeke ennek [ti. a Quaerónak a] támogatása. Az általános vélekedés az volt, hogy sokunk számára hasznos a Google technológiája” – mondta a lapnak.
Elemzők szerint a német kihátrálás veszélybe sodorja az egész projektet, mert korántsem biztos, hogy a magára maradt franciák egyedül képesek lesznek Brüsszelben megfelelő politikai hátszelet biztosítani az immár elengedhetetlen uniós támogatáshoz. „Ha megnézzük a már piacon lévő keresőmotorokat, felmerül a kérdés, hogy mi értelme rengeteg pénzt költeni egy újabb kifejlesztésére és megpróbálni a Google-lel ölre menni” – nyilatkozta Ulrich Trabert elemző.
