Ma landol a Rosetta

Megkezdte utolsó magányos útját a Rosetta. A magyar idő szerint 16:35-kor landoló űrszonda információi az eseményről 28 perc alatt érnek a Földre, tehát 17:03-kor tudjuk majd meg, hogy sikerült-e a küldetés.

A nagy űrkutatási projektek között az 1970-es évek végén megkezdett Voyager-program számít talán a legfontosabbnak (az emberi űrutak mellett), de mind várható tudományos hozadékát, mind a vállalkozás nagyságrendjét számítva nyilvánvalóan az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) által 2004. március 2-án útnak indított szonda, a Rosetta emelkedik ki. A szonda célja, hogy egy korábban soha meg nem próbált módon közelről vizsgálja meg a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököst.

Hirdetés

A tudományos szempontból páratlan és felmérhetetlen jelentőségű projekt önmagában is figyelemre méltó, ám az különösen izgalmas lehet, hogy megvalósításában nem kis részt vállaltak magyar szakemberek is, akik társaikkal együtt lázasan figyelik, hogy mi történik a Rosettával – és nem mellesleg, folyamatosan dolgoznak is a siker elérése érdekében.

A programról kiváló összefoglalót ad a magyar Wikipedia: „A Rosetta űrszondát, melynek fő célja, hogy közelről megvizsgálja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst, 2004. március 2-án, magyar idő szerint 8:17-kor indította útjára az ESA egy Ariane-5 G+ rakétával. Két részből áll: egy keringő (melyet a rosette-i kőről neveztek el) és egy leszálló egységből (Philae), mely az üstökös felszínére le fog szállni, és ott méréseket végez és képeket készít, és amelynek fejlesztésében magyarok is részt vettek.” (Azt érdemes tudni, hogy a feltehetően korszakos eredményeket hozó akció szinte „véletlenül” lett az, ami, ugyanis az Ariane-5 programnál a rakéta hibái miatt nehézségek merültek fel, ezért a szonda nem az eredeti célt, hanem egy gondos mérlegelés után kiválasztott másik üstököst közelít meg.)

A programban nagyon komoly részt vállaltak magyar kutatók, akik műszereket készítettek és informatikai fejlesztéseket végeztek a szonda rendszerében. A szonda hosszú útján – ahogy a közrádió szakműsorában beszámoltak róla az informatikai rendszert fejlesztők – az egyik legfontosabb gond az energiaellátás volt, ezért az eszköz jórészt hibernálva tette meg az utat, de rendszeresen „felébresztették”, hogy teszteljék a fedélzeti berendezések működőképességét.

A rádióhullámokkal zajló, fokozatos ébresztés, amivel arra készítették fel a Rosettát (amely a kinyitandó hatalmas napelemeivel szerzi meg az energiát a tevékenységéhez), hogy az aszteroida pályájára állása után megközelítse az üstököst, majd lebocsássa a megfigyelő egységet magára az égitestre – ilyenre még nem volt példa, az eddigi megfigyelések arra korlátozódtak, hogy az aszteroida és a szonda „elfutottak” egymás mellett, és ez idő alatt lehetett felvételeket készíteni. Az ébresztés folyamatáról itt olvashat többet.

A Space.com élő közvetítést ad a nap eseményeiről és az üstökösre történő leszállásról.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények

  • Múzeumba került a Masat-1 makettje

    Az első teljesen magyar műhold élethű mása a Masat-1 fellövése után ezer nappal került a Magyar Nemzeti Múzeumba.

  • Rossz helyre küldték a Galileo két műholdját

    Telnek az évek, és nemcsak egyre többe kerül az európai navigációs program, de úgy tűnik áldás sincs rajta. A mostani baleset akár a teljes programot is tovább késleltetheti.