Magyarul is szurkoltak: Ébredj, Rosetta!

Ugyan maga az akció már közel két hete zajlott le – erről szakportálok be is számoltak – , az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) csak tegnap adott ki arról hivatalos közleményt, hogy egy nagyszabású, már tíz éve tartó projekt fontos fázisába érkezett, és a 31 hónapja hibernált állapotban lévő űrszonda, a Rosetta elektronikus rendszerét sikeresen keltették életre, így az eszköz felkészülhet egy eddig még soha meg nem valósított tevékenységre: kutaszt bocsáthat egy üstökösre.

A tudományos szempontból páratlan és felmérhetetlen jelentőségű projekt önmagában is figyelemre méltó, ám az különösen izgalmas lehet, hogy megvalósításában nem kis részt vállaltak magyar szakemberek is, akik társaikkal együtt lázasan figyelik, hogy mi történik a Rosettával – és nem mellesleg, folyamatosan dolgoznak is a siker elérése érdekében.

Hirdetés

A programról kiváló összefoglalót ad a magyar Wikipedia: „A Rosetta űrszondát, melynek fő célja, hogy közelről megvizsgálja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst, 2004. március 2-án, magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UTC) indította útjára az ESA egy Ariane-5 G+ rakétával. Két részből áll: egy keringő (melyet a rosette-i kőről neveztek el) és egy leszálló egységből (Philae), mely az üstökös felszínére le fog szállni, és ott méréseket végez és képeket készít, és amelynek fejlesztésében magyarok is részt vettek.” (Azt érdemes tudni, hogy a feltehetően korszakos eredményeket hozó akció szinte „véletlenül” lett az, ami, ugyanis az Ariane-5 programnál a rakéta hibái miatt nehézségek merültek fel, ezért a szonda nem az eredeti célt, hanem egy gondos mérlegelés után kiválasztott másik üstököst közelít meg.)

Vastagon benne vannak magyar szakemberek is

A programban nagyon komoly részt vállaltak magyar kutatók, akik műszereket készítettek és informatikai fejlesztéseket végeztek a szonda rendszerében. A szonda hosszú útján – ahogy ma a közrádió szakműsorában beszámoltak róla az informatikai rendszert fejlesztők – az egyik legfontosabb gond az energiaellátás volt, ezért az eszköz jórészt hibernálva tette meg az utat, de rendszeresen „felébresztették”, hogy teszteljék a fedélzeti berendezések működőképességét. A mostani, rádióhullámokkal zajló, fokozatos ébresztés már a véglegesnek tekinthető, mivel most már arra készítik fel a Rosettát (amely a kinyitandó hatalmas napelemeivel szerzi meg az energiát a tevékenységéhez), hogy az aszteroida pályájára állása után megközelítse az üstököst, majd lebocsássa a megfigyelő egységet magára az égitestre – ilyenre még nem volt példa, az eddigi megfigyelések arra korlátozódtak, hogy az aszteroida és a szonda „elfutottak” egymás mellett, és ez idő alatt lehetett felvételeket készíteni.

Ezekben a napokban a rendszer „felmelegítése” után a komolyabb ellenőrzések folynak, a tesztek mellett ebbe beletartozik pl. a szoftverfrissítések elvégzése, illetve a Rosetta időközben begyűjtött információinak letöltése is. A szonda májusban találkozik az üstökössel, addig van idő mindent előkészíteni – a Philae nevű leszállóegységet márciusban „keltik életre”, akkor kezdik tesztelni és előkészíteni a landolásra.

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

  • Ma landol a Rosetta

    A tíz évvel ezelőtt indított űrszonda ma megpróbál leszállni egy üstökösre. Ha sikerül, az bekerül a történelemkönyvekbe. Sok a kérdőjel.

  • Sikeresen landolt a Rosetta űrszondája

    Sikeresen landolt a Rosetta űrszondája a Philea, azóta zenét hallgat. Most ön is kipróbálhatja, milyen buli megy 500 millió kilóméterre a Földtől.

  • Élőben: felbocsátják a Galileo két műholdját

    Ha minden jól megy, akkor is csak arról beszélhetünk, hogy a tavaly nyáron rossz pályára küldött műholdakat pótolják: az európai navigációs rendszeren nincs áldás.

Előzmények