Pénteken lőtték fel a francia guyanai Kourouból az épülő európai navigációs rendszer, a Galileo újabb két műholdját, ám az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) és a felbocsátásért felelős Arianespace nem sokkal később kénytelen volt elismerni, hogy az eszközök nem az előre meghatározott pályára kerültek.

Bár pénteken még sikeres végrehajtásról beszéltek, szombaton már megjelentek a nyilatkozatok a kudarcról, és az Arianespace közölte, hogy a tervezettnél alacsonyabb, kör- helyett elliptikus pályára állítást valószínűleg az orosz Szojuz hordozórakéta meghibásodása okozhatta. A körülmények vizsgálatát megkezdték, de arról nem tudtak nyilatkozni, hogy vajon van-e mód pályakorrekcióra, rendelkezik-e elég erőforrással a két eszköz új pályára álláshoz.

Ahogy az IT café is többször beszámolt róla, a Galileo az egyik leghányatottabb sorsú európai projekt, annak idején és azóta is többször felmerült, hogy értelmes dolog-e egyáltalán végrehajtani.

Az bizonyos, hogy az eredeti tervekhez képest jelentős késésben van, emellett a korábban meghatározotthoz képest sokkal drágábban valósul meg – a 2007-ben 3,5 milliárdra tervezett teljes költség jelenleg 13 milliárd eurót számlál, de még messze nincs vége, szakemberek szerint jóval meghaladja majd a 20 milliárdot is.  Ez utóbbinak a következménye az is, hogy az ESA nem az európai Ariane 5 rakétát választotta, hanem az összeszerelési és szállítási költségeket figyelembe véve is olcsóbb orosz Szojuzt. A kilövésre azért választották egyébként az egyenlítőhöz közeli űrközpontot, mivel innen indítva a rakéta a Föld forgása következtében nagyobb lendületet kap, vagyis a megtakarított üzemanyag helyett több hasznos terhet vihet fel – ha Bajkonurból startolna, akkor 1,7 tonna lenne ez, ha Kourouból, akkor akár három tonna is.

A Szojuz hordozórakéta végfokozata, a Fregat – állítólag ő a hibás

A teljes, 30 műholdból álló rendszer tervezett átadási dátuma 2020. A korábbi ütemezés szerint 2012 végétől negyedévenként bocsátottak volna fel két-két műholdat. Ám még ezt sem sikerült tartani, eddig összesen négy műhold állt pályára, a pénteken fellőttekkel szaporodott (volna) számuk hatra. A 2011-ben és 2012-ben felbocsátott két-két eszköz úgynevezett In-Orbit Validation (IOV) műhold, melyek már részei lesznek a flottának, ám elsődleges céljuk a rendszer beállítása és tesztelése, ellenőrzése. A jelenleg rossz pályán keringő két műhold már ún. FOC (Full Operational Capability) eszköz, vagyis az alaprendszer része. Az uniós gyermek-rajzpályázat győztesei után Doresa, illetve Milena nevet kapott, egyenként 700 kilós szerkezeteket a brémai OHB System építette meg.

Ahhoz, hogy használható rendszer álljon fel, legalább 18 műholdnak kell keringenie a Föld körül.