Kínából, szeretettel, húsvétra

A szakemberek másfél éve veszítették el az irányítást az űrállomás fölött, becsapódási helye most is bizonytalan, csak az utolsó órákban derül ki.

Még 2016 őszén számoltunk be arról, hogy egy tesztként használt kínai űrállomás, a Tiangong-1 [Tienkung-1] munkáját befejezve irányíthatatlanná vált, és akkoriban a kínai űrkutatók nyilvánosan is elismerték, hogy az objektum kontroll nélkül fog visszatérni a légkörbe, majd – valamilyen formában – lezuhanni a felszínre. Mint elmondták, az irányítás hiánya miatt sem a földet érés időpontját, sem helyét nem tudják pontosan megjósolni, a pályaadatok alapján nagyjából annyit tudtak, hogy a becsapódás kb. 2017 második felében várható.

Azt is közölték, hogy számításaik szerint a több mint 8 tonnás eszköz nagyobbik része elég a súrlódástól a légkörben, de abban csak reménykedni tudnak, hogy nem szárazföldre, hanem az egyik óceánba zuhan, így legfeljebb apróbb törmelékek okozhatnak veszélyt. De hogy pontosan hová érkezik, azt majd a földet érés előtt pár órával lehet csak megmondani, addig is folyamatosan nyomon követik a mozgását.

A napokban viszont újabb adatok láttak napvilágot, ugyanis az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) darmstadti, az űrszemét követésével foglalkozó ügynöksége kiadott egy előrejelzést, és ezek szerint az űrállomás (annak darabjai) március 30. és április 2. között érik el a Föld felszínét – bár ezt az időablakot saját jelentésük szerint rugalmasan kell kezelni, mivel több külső körülmény is befolyásolhatja.

A kínai tudósok véleménye alapján a feladatát jól és teljesen elvégző Tiangong-1 űrállomást 2011 szeptemberében állították pályára, fő feladata az volt, hogy egy később (a tervek szerint a következő évtizedben) kiépítendő, embereket fogadó űrállomás létrehozását a tesztjeivel segítse, pl. űrhajósok is jártak rajta.

Tiangong-1
[+]

Az űrállomás visszatérését/lezuhanását egy nemzetközi szervezet is felügyeli, az IADC (Inter Agency Space Debris Coordination Committee), melyben minden, űrkutatással foglalkozó ország, illetve szervezet részt vesz, ugyanis az űrszemét kérdése mindenkit érint. Mint közölték, a kínai objektum visszatérése ugyan adhat okot aggodalomra is, de mivel rég ismert, hogy nagyjából mi fog történni, ezért kiváló alkalom az IADC technológiáinak tesztelésére is, vagyis hogy az elhasználódott űreszközök sorsát milyen pontosan tudják követni, a történéseket megjósolni, felkészülni a veszélyhelyzetre stb.

Egyelőre csak annyit lehet sejteni, hogy valahol az északi 43. és a déli 43. szélességi fok között (ez kb. Szerbia magasságától egészen Dél-Amerika déli csücskéig terjedő sáv) érkezik meg, és bár itt sok szárazföldi terület található, nagy az esély arra, hogy valamelyik óceánba zuhannak az el nem égett darabok.

Azóta történt

Előzmények