Hirdetés

A kormány Brüsszel ellenében is csökkenti az internet áfáját

Az internetszolgáltatás áfakulcsa 2017. január 1-jén 27-ről 18 százalékra csökken, tehát a kormány álláspontja világos, határozott és egyértelmű – válaszolta a Világgazdaságnak a témáért felelős Digitális Jólét Program titkársága, annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság elutasította Magyarország ezzel kapcsolatos kérését. Ennek kapcsán Tuzson Bence, a miniszterelnöki kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára korábban úgy fogalmazott, hogy Brüsszel megtámadta Magyarország internetáfa-csökkentési szándékát, veszélybe került ez a törekvés.

Hirdetés

A kormány azonban kitart – írja a vg.hu. Arra alapoz, hogy Pierre Moscovici , az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett válaszlevelében jelezte: támogatja a kormány tervét, hogy lendületet adjon a digitalizációnak, hiszen ez egybevág Brüsszel szándékával, az egységes digitális piac kialakítására vonatkozó elképzelésekkel. Ugyanakkor Moscovici elismerte, hogy a hatályos uniós áfairányelv keretei között a kormánynak valóban nincs lehetősége az internetáfa csökkentésére, de a bizottság változtatni akar, és rugalmasabb szabályozást akar kidolgozni – közölte vg.hu-val a program titkársága. Arra nem adtak választ, hogy a kormány miként akarja január elejéig keresztülvinni szándékát, ha csúszik az új szabályozás.

Ragaszkodnak a tervekhez

A hazai jogszabályok adottak, hisz az Országgyűlés elfogadta az áfacsökkentésről szóló törvénymódosítást, ami 2017. január 1-jétől kilenc százalékpontos mérséklést hoz. (Az eddigi legalacsonyabb áfakulcs 20 százalékos volt.) Az áfacsökkentés megközelítőleg 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent – tette hozzá a titkárság, amely kitart korábbi elképzelése mellett is: ha a magyar gazdaság teljesítőképessége engedi, 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökkenhet az internetezés áfája. Az alacsonyabb áfa jövőre 14 milliárdos költségvetési kiesést okozna, vagyis ennyi pénz marad az emberek zsebében – mondta korábban Deutsch Tamás , a program miniszterelnöki biztosa. (Ez az összeg elenyésző a 3542 milliárd forintos teljes áfabevételi tervhez képest, ennek a 0,39 százalékáról van szó.)

A kormány amellett is kitart, hogy megadóztassa a Google, a Facebook és a hasonló oldalak üzemeltetőit. A titkárság azt közölte a Világgazdasággal, hogy a helyzet jövőre biztosan megváltozik: jelenleg a globális internetes cégek a magyarországi gazdasági tevékenységük után – több milliárd helyett – kereken nulla forint adót „fizetnek”. Hogy mennyi lesz az adófizetési kötelezettségük, azt a titkárság nem kívánta megbecsülni, „de adózni fognak” – hangsúlyozták. Ennek jogalapját a reklámtörvény módosítása adta meg. A jövő januárban életbe lévő rendelkezések versenysemleges szabályozást teremtenek a magyar és a külföldi internetes vállalkozásoknak. A reklámadótörvény módosítása mellett további intézkedéseket is terveznek a versenysemlegesség elvének érvényesítésére – tette hozzá a Digitális Jólét Program titkársága.

Azóta történt

Előzmények