Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértői összeállították, mire is érdemes figyelni a mobilpiacon május 1-től élő számhordozhatóság kapcsán.

A január 1-jén hatályba lépett hírközlési törvénynek megfelelően a mobilszolgáltatók májustól biztosítják ügyfeleiknek a számhordozhatóságot, vagyis az előfizetők úgy válthatnak szolgáltatót, hogy közben megtartják eredeti telefonszámukat. Ezt mindenki igénybe veheti, ha nincs számlatartozása, nem köti hűségszerződés egy másik telefontársasághoz, és legalább harminc napja használja SIM-kártyáját az átadó társaságnál. Aki valamelyik mobilcégtől támogatott áron vásárolt telefont, a váltás előtt a céggel ki kell kódoltatnia a készüléket, vagyis alkalmassá kell tenni arra, hogy T-Mobile-os, Pannonos és Vodafone-kártyával is működjön.

Vigyázat! Van már olyan mobil szolgáltató, aki a korábbi szerződés felmondása esetén kötbér fizetésére kötelezi a szerződést felmondó ügyfelet.

A szolgáltatóváltás nem tarthat tovább 14 munkanapnál, erről a jogszabály rendelkezik. A váltásnál a legegyszerűbb az, ha az ügyfél - az "egykapus" eljárással - rögtön az új mobiltársasághoz fordul, amely két napon belül felveszi a kapcsolatot az ügyfél előző szolgáltatójával, az pedig szintén kétnapos határidővel elbírálja a kérelmet. Ha a kérelmet elutasítják, az új szolgáltatónak erről az igény bejelentésétől számított hat napon belül értesítenie kell az ügyfelet.

A valamivel bonyolultabb, de gyorsabb "kétkapus" módszernél a jelenlegi mobilcéget kell felkeresni, az igényt szintén két nap alatt bírálják el. A társaság nyilatkozatot állít ki arról, hogy az ügyfélnek nincs semmilyen kötelezettsége vagy tartozása, és harminc napnál régebben használja az előfizetést, vagyis átviheti a számát az új szolgáltatóhoz A kétkapus módszer több fáradságot igényel, mert két helyre kell ellátogatni, viszont így az előírt két hét helyett akár tíz nap alatt is lebonyolítható a csere. A magyar mobilszolgáltatók már a törvényben előírt határidő előtt regisztrálták a számhordozási kérelmeket, és mindhárom társaság magára vállalja a hordozás adminisztratív költségeit.

A váltás után az ügyfél az eredeti telefonszámát és előhívóját használhatja, legyen az 20-as, 30-as vagy 70-es, viszont nem lehet tudni, hogy például egy 20-as előhívóval rendelkező, elvben Pannonos szám valóban a Pannon előfizetőjét takarja-e. A hálózaton kívülre irányuló hívások sok tarifacsomagban drágábbak, telefonáláskor pedig semmi nem utal arra, hogy hordozott-e a hívott szám. Mindhárom mobilszolgáltató a 1748-as, ingyenesen hívható információs számon ad tájékoztatást a kérdéses telefonszámokról, de az árérzékeny mobilosok választhatnak már olyan tarifacsomagokat is, amelyekben ugyanannyiba kerül a hálózaton belüli és kívüli hívás.

A számhordozás miatt minden telefonszámot a +36-al és az átadó szolgáltató előhívójával (20-as, 30-as vagy 70-es) együtt érdemes beírni a készülékbe. A kártyás előfizetők fel nem használt egyenlege, a megszűnő SIM-kártyán tárolt sms üzenetek és hangpostaüzenetei a számhordozáskor elvesznek.

Az első vezetékes számhordozás január 22-én, az első mobilos pedig május 5-én történt.

(*) Azt, hogy a felhívni szándékozott mobilszám ténylegesen melyik szolgáltatóhoz tartozik, az alábbi kód alkalmazásával is ellenőrizhetjük:

• *126*yyxxxxxxx# (utána a hívásindító gomb)
• yy = a szolgáltató cég (20 vagy 30 vagy 70) száma
• xxxxxxx = hétjegyű mobilszám